Esztergom és Vidéke, 1910

1910-08-20 / 65.szám

mozta el unokáját, kiben már akkor utódját látta. A kis „Franci", amint odahaza nevezték mindennap ellátogatott öregapjához, ki unokája gyerekörömeiben halála órájáig mindig megosz­tozott. Luxenburgban történt, hogy a hét-nyolc esz­tendős Ferenc József öregatyja társaságában meg­sajnált egy őrtálló katonát, aki a perzselő verő­fényben végezte kötelességét. — Nagyapa, ezt a szegény katonát meg akarom örvendeztetni valamivel — mondotta a kis főherceg a királynak. Ferenc király azonnal néhány ezüstpénzt adott jószivű unokájának. A kis főherceg kiszállott hintójából, odament a katonához és igy szólott: '— Ugy-e jól fog esni ez magának vasár­napra. Az őr tisztelgett, de nem fogadta el az ajándékot. Ekkor a király fölemelte a kis főherceget, hogy az ezüstpénzt a katona patrontáskájába te­hesse. Azután mind a ketten, visszaültek kocsi­jukba. Ilyen megható gyöngédség lakozott már a gyermek főherceg jó szivében. Ferencz király halála után Lajos főherceg őr­ködött a kis főherceg neveltetése fölött. Ferenc Józsefnek már korai gyermekkorában kifejlődött erős nyelvtehetsége. Nemcsak a klasz­szikus görög és latin nyelvet, nemcsak az euró­paiakat, az angolt és franciát, hanem a magyart, az olaszt, a cseh és lengyel nyelveket is alapo­san el kellett sajátítania, hogy valamikor megértse népeit és azok kívánságait. Serdültebb korában testvéreivel, Miksa és Károly Lajos főhercegek neveltetését is Bombelles gróf vezetésére bizták. A középiskolai, az egye­temi és hadtudományi tanulmányok elvégzése közben valamennyi főhercegnek még külön ne­velője is volt. Ferencz József főherceg nevelője, Coroniní gróf, gondosan kiszemelte első pajtásait is a két Bombelles gróf urfíakban és saját fiában. Egyéb­ként Bombelles gróf hivta meg mindenkor a szak­Székasi Saczelláry György, a dorogi kerület országgyűlési képviselője. Kisóczi és szentandrási Kálmán Gusztáv, kereskedelemügyi államtitkár, Esztergom város országgyűlési képviselője. tanárokat a főherceg mellé. Ezek a házitanárok nemcsak tudományt, hanem közlő tehetséget, sőt vallásos és erkölcsös nevelést is öntöttek az ifjú főherceg fogékony lelkébe. A római katholikus vallás elveit és történetét a bécsi érsek, Rauscher bibornok tanította. Katonai kiképzését 1843-ban Hauslab ezredes kezdte meg. Ilyen tudományos környezetben a tizenhá­rom esztendős Ferencz József főherceg szótlanná, zárkózottá, sőt durcássá vált. Ez a lelki állapot csakhamar feltűnt az udvari körökben. Először is meg akarták vele kedveltetni a lovaglást. Az el­komolyodott fiúcska azonban csak parancsszóra engedelmeskedett a nyeregbe. Végre ismét a ren­des mederbe került a szellemi túlterhelés a ifjú testi erejének harmonikus fejlesztésével. Hauslab ezredes tanítása leginkább meged­zette az ifjú főherceget. Az ezredes szigorú ka­tona természete csakhamar kifejlesztette Ferencz Józsefben a leghatározottabb katonai szellemet. Ekkor ismerkedett meg valamennyi fegyvernem­mel, katonai gyakorlattal. Ismerkedését természe­tesen a legalacsonyabb fokról kellett kezdenie. Dicsőséges királyunk ifjúságának emlékeit, az ő gyalogos, ulánus, tüzér és huszár közlegényi egyenruháit ma is kegyelettel őrzik. Eleinte újon­cokkal sorakozott glédában, később két három regrutát idomított, majd egy szakaszt, azután egy századot, s végre — jó későn — egész ezredet biztak reá. Katonai nevelése nemsokára megedzette, bátorságra serkentette, viszontagságok kibirá­sára tanította, akadályok legyőzésére kény­szeritette az ifjú főherceget, aki legnagyobb örömmel és odaadással szentelte egész életét ka­tonai hivatásának. Pontosság és kötelességérzet erősödött meg jellemében. Már ifjúságában hozzászokott, a min­den időre természetévé vált, koránkeléshez. Tanu­lását reggel hat órakor kezdte. Változatosságért muzeumokat, gyűjteményeket, gyárakat látogatott, sőt tanulmányi kirándulásodat és később utazá­sokat végzett. Midőn tanulmányaival elkészült, bölcseleti és jogtudományi tanfolyamokra készült. — Ekkor Pilgram tanácsos tanította a polgári jogra. A bün­tető jogot Lichtenfels egyetemi tanár adta elő. A politikai tudományokkal Franzl dr. ismertette meg az ifjú főherceget. Az egyházi jog tanára Colum­bus dr. s a filozófia előadója Rauscher apát, a későbbi bécsi érsek volt. Vasárnaponkint Metter­nich hercegtől a diplomatiából szerzett gyakorlati ismereteket. ­Ferencz József főhercegnek tehát már kora ifjúságában sokkal többet kellett tanulnia, mint bármelyik kortársának, az akkori trónörökösöknek. Ki kell még egészítenünk az ifjú főherceg tan­anyagának azt a fejezetét is, mely a rajztanitásra vonatkozott. Geiger festő volt rajztanára, akitől annyit tanult, hogy számos igen érdekes eredeti vázlatokat tudott papirosra vetni. Rendkívüli emlékező tehetsége volt már kora ifjúságában, főképen az arcvonások pontos meg­tartásában. Célbalőni tizennégy éves korában olyan kitűnően értett, hogy a Salzburgiak diszlövésszé választották. Ünnepelt királyunk nagy lelkének, erős szi­vének és SZÍVÓS szervezetének jellemvonásai: a jószívűség, a katonás szellem, a munkaszeretet, a pontosság, a kitűnő emlékezőtehetség, a mél­tányosság, tehár már ifjúkorában is meg voltak, amint azt rövid, de kegyeletes vázlatunkban meg­rajzolni iparkodtunk. Dr. Kőrösy László. A háromszáz esztergomi asszonyok vére. Irta: Drozdy Gyöső. „Minden népnek, minden országnak vannak féltett nevei, melyek csak egy embert, községet, vagy vidéket jelölnek, de mégis egész történetet ölelnek fel. Mélységes félelemmel s nem minden büszkeség nélkül említheti a magyar az ő Esz­tergomát, mely fényes múltjába való tekintést nyit meg előtte; héroszok és nagy tettek lépnek ki a sötét, távoli időkből, melyek hatalmasan tanúskodnak szeretett hazája állapotáról: s népe, Bátorkeszi Kobek Kornél, a köbölkút! kerület országgyűlési képviselője.

Next

/
Thumbnails
Contents