Esztergom és Vidéke, 1910

1910-06-23 / 50.szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Esztergom, „KORONA" szálloda I. emelet. Telefon szám 38. Megjelenik vasárnap és csütörtökön. Felelős szerkesztő: Dr. Dénes Aladár. A városi kör föltámasztása. A nemzeti munkapárt f. hó 1-én fényes diadalt aratott országszerte, vármegyénkben és városunkban is. A szomorú emlékű koalíciós világ szines szappanbuborékja széttpattant s a frázisokkal dobálódzók politikája kudarcot vallott. A nemzet nagy többségének kijózanodása irtózatos pusztítást vitt végbe a jelszavas vitézek nagyhangú, lármás soraiban. Az „igéret földjéről" rátért a nemzet az alkotó, békés munka mezejére. A hangzatos szavakat, a szájaskodó hazafiságot tettekkel kell felváltania, mert egy szemernyi tett többet használ a köznek, mint a frázisok egész garmadája. Az öt esztendős állandó izgalom után békére vágyik a nemzet. Békére van szüksége városunknak is. A tespedés nyomába — habár lassú, de biztos előrehaladással — kell lépnie a közélet egész vonalán, úgy a törvényhozás, mint a törvényhatóság és képviselőtestületek zöld asztalánál. A politikai mámorából felébredt öntudatos polgárság az első lépést tette meg ez irányban az országos képviselőválasztással. A kivivolt fényes győzelem babérain azonban nem szabad soká heverésznie, mert ez a győzelem kötelességet is ró reá. Kötelességeket önmaga és a köz iránt. Lehetetlen tehát, hogy az a nagy tábor, melyet lelkesedés, elszántság és erős akarat sorakoztattak a diadalmas zászló alá, most oldott kéveként széthulljon. Együtt kell maradnia. Állandó együttműködésre berendezkednie. Amit eddig végzett, az csak félmunka volt. Az elvégzendők oroszlánrésze még hátra van. Az első lépést követnie kell a többinek. — Haladnunk kell „előre"! Es nem szabad felednünk, hogy az örökös politizálásból meg nem élhetünk, a politikai feltámadás lobogója alatt egyesitett lelkes tábor súlyát, erejét, harckészségét és intelligenciáját be kell vinni a városi közéletbe is. Beszéljünk nyíltan, leplezetlenül : érvényesíteni kell súlyát, erejét, harckészségét és intelligenciáját nem az ellentábor ellen — hanem a város javára. Érvényesíteni pedig nem gyűlölködéssel és terrorral, hanem a közérdek önzetlen szogálatában, kitartó, lelkes munkával, melyhez társul fogad mindenkit, ki e munkában önzetlen becsületességgel, hátsó gondolat nélkül részt kivan venni. Régi ideánk már egy erős városi kör alakítása, vagy a tagok részvétlensége miatt jobblétre szenderült régi kör feltámasztása, mely amellett, hogy mintegy előkészítő iskolája lenne a közéleti jogosult szereplésnek, egyszersmind — habár közvetve — belevonná a közügyek intézésébe, irányításába mindazokat a polgárokat, kik a korlátolt számú képviselőtestületben — bár arra érdemesek volnának is, — mind helyet nem foglalhatnak, mindazokat, kik tudásukat, eszméiket, intelligentiájukat, szakképzettségüket a köz javára önzetlenül hasznosítani kívánják, akiket tehát nem a rideg párturalom tüskön-bokron át való — sokszor öntudatlan szolgálata érdemesít a közügyek intézésében való részvételre. Örömmel jelezhetjük, hogy egy ily irányú városi kór alakítása iránt a lépések már megtörténtek és legközelebb ez üdvös eszme testet is fog ölteni. A város józan és komoly polgársá„ESZTERGOM és VIDÉKE" TÁRŰftJA. A csók. — Egy érdekes ítélet. -— A biró: Adja elő panaszát kisasszony ! A panaszos: (Nem nagyon fiatal, de nem is szép.) A mult hó elsején unokanővérem kézfogóján voltam. Ott ismerkedtem meg Gorogár Titusz úrral. Fényképésznek mondta magát, pedig ő háziszolga, aztán a papa előtt ugy nyilatkozott, hogy nőtlen ember, pedig három gyermeke van . . . A biró: Hiszen azért még lehet, hogy nőtlen. A panaszos: (Szemérmes mosolygással.) Ugyan, már hogy volna az lehetséges ? A biró : Csak maradjunk a tárgynál. A panaszos: Mivel hogy szép szoprán hangom van, a vendégek felkértek, hogy énekeljek valamit. Énekeltem is egy áriát a „Bocacció"-ból. Megtapsoltak. Gorogár úr hozzám jött, meghatót tan kezet szorított velem, majd hirtelen magához ölelt és megcsókolt. Ez az oka annak, hogy becsületsértés miatt bepanaszoltam. A biró : (a vádlotthoz) Nos mit szól a kisasszony előadásához? A vádlott: (meglehetősen kövér és meglehetősen kopasz.) Először is kijelentem, hogy a kérdéses időben egy kis „spicz"-em volt; már pedig mikor én nekem spiczem van, akkor egészen kivetkőzöm a természetemből. Olyan szilaj, jókedvű vagyok, hogy a feleségem is alig ismer rám. Másodszor megjegyzem, hogy én a kérdéses időben akkora pofont kaptam a kedves kisasszonytól, hogy a szemeim szikráztak bele. És ez a csattanó felelet kevéssé esett jól, mint a kisaszszonynak az én csókom, tehát kvittek volnánk. Harmadszor: ki hallotta már azt, hogy valaki becsületsértést találjon egy csókban ? Föltéve, hogy a csók becsületsértő is lehet, én most viszonvádat emelhetnék a mélyen tisztelt kisasszony ellen, ha esetleg visszacsókolt volna. Tekintetes biró úr! Vagy vágyott a kisasszony az én csókomra, vagy nem. Ha igen, ugy örüljön, hogy megkapta azt, s ha nem, ugy inkább én panaszkodhatom. Miért panaszkodik hát a kisasszony, akinek még az az elégtétele is meg van, hogy arcul ütött ? A biró: Figyelmeztetem, hogy a bűntető törvényköny 261. szakasza szerint becsületsértésért büntetendő, „aki mással szemben meggyalázó cselekményt követ el." A vádlott: Különös! Hát hol van az megírva, hogy a csók meggyalázó cselekmény ? Megengedem, hogy az a férfi, ki egy idegen nőt megcsókol, véthet az illem és tisztesség ellen, de nem vét a törvény ellen. Megérdemli, hogy arcul üssék, aminthogy én is megkaptam a pofont, de a bíróság által nem büntethető. Kérem alázatosan biró úr, a csók nem egyéb, mint hízelgés. Aki csókol, elismeri, hogy tetszik neki az, akit megcsókolt. A hízelgés fogalma pedig már magában véve is kizárja a becsületsértést. Különben kijelentem, ha a biró ru elitéi, soha többé nem csókolódzom . . . Kérem a felmentésemet! A biró: 0 Felsége a király nevében ! Gorogár Titus háziszolga vétkes a btkv. 261. szakaszába ütköző becsületsértés vétségében s e miatt a 92-ik szakasz alkalmazásával 5 frt pénzbüntetésre ítéltetik. Indokok: Gorogár Titusz beismeri, hogy Tamm Ceciliát többek jelenlétében megcsókolta. Ama kérdés eldöntésénél, vájjon tekintessék-e a csók meggyalázó cselekménynek vagy sem, a panaszra jogosított nő személyiségére és erkölcsi érzületére kell tekintettel lennünk. Tamm Cecília mint tisztességes leány önmagára nézve méltán megalázónak tarthatja, ha egy teljesen idegen férfiú által többek jelenlétében megcsókoltatik, s a bíróság nem helyezkedhetik arra az áliáspontra, hogy a vádlott cselekményével csakis az illem és a tisztesség követelményeit sértette meg. A btkv. 261. szakasza értelmében becsületsértés miatt büntetendő, aki más ellen meggyalázó kifejezést használ vagy meggyalázó cselekményt követ el. Minthogy pedig e kritériumok egyike, a meggyalázó cselekmény jelen esetben fenforog, a vádlott büntetendő volt. A 92. szakasz alkalmazását a vádlott beismerése és az a körülmény teszi megokolttá, hogy Gorogár Titusz a vádbeli cselekmény elkövetése idejében egy kissé ittas volt. Előfizetési árak: Egész évre ... 12 kor. Negyed évre . . 3 kor. Fél évre .... 6 kor. Egyes szám ára . 14 fill. Kéziratot nem adunk vissza. — Nyilttér sora 60 fillér.