Esztergom és Vidéke, 1910

1910-05-22 / 41.szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Esztergom, „KORONA" szálloda I. emelet. Telefon szám 38. Megjelenik vasárnap és csütörtökön. Felelős szerkesztő: Dr. Dénes Aladár. Csütörtöktől vasárnapig. Egyenlő fegyverek. A csütörtöki megyei közgyűlésen a városi ellenzék főemberei azon panaszkodtak, hogy a választási kampány alatt a munkapárt nem küzd velük egyenlő fegyverekkel. A városi ellenzéknek igaza van, mert a fegyverek tényleg nem egyenlők. Mert lássuk csak milyenek a fegyverei az ellenzéknek: 1. Üres jelszavak, soha meg nem valósitható ábrándok. 2. Esztergom érdekének teljes háttérbeszoritása. 3. Terrorizmus és bojkott az ellenpártiakkal szemben. 4. Felheccelt és felbérelt diákgyerekek és suszterinasok. 5. Ablakok beverése, szemek kiütése. 6. Az ellenpártiak leszamarazása, lemajmolása, tisztességes polgároknak a nyilt piacon való kigúnyolása. 7. Az ellenjelölt személyének lekicsinylése. 8. Az ellenjelölt feleségének szóbeli inzultálása. 9. A többségi elv teljes negligálása stb. stb. Milyenek ezzel szemben a munkapárt fegyverei: 1. Tisztességes, kitartó, fáradságot nem ismerő polgári munka. 2. A város és az összpolgárság létérdekeinek minden vonalon előtérbe tolása. 3. A város vezető értelmiségének a harc élére való állítása. 4. Az ellenjelölt személyének teljes tiszteletben tartása. 5. Az ellenpártiak terrorizmusának és bojkottjának a legnagyobb türelemmel való érvényesülni engedése. 6. Még a kisebbségi elvnek is a respektálása stb. stb. Hát ezek után tényleg igaza van a városi ellenzéknek akkor, ha arról panaszkodik, hogy a munkapárt nem küzd vele egyenlő fegyverekkel. A Ki hazudik? A helybeli néppárti orgánum, jobban mondva az itteni 48-as Kossuth-párt hivatalos lapja: az Esztergomi Friss Újság f. hó 18-án megjelent számában „Választási mozgalmak" cim alatt közreadott vezércikkében a Fehér-párt legutóbbi értekezletéről többek között a következőket irja: . . . Általános érdeklődéssel hallgatták dr. Katona Sándor felszóllalását, aki Meszlény Pál főispánt az Esztergom és Vidékében hozott és állítólag mondott ezen szavai miatt: „Aki a mai körülmények között függetlenséginek vallja magát, — hazudik", az elmúlt héten levélileg kérte nyilatkozatra. Beszéde folyamán felolvasta a főispánnak hozzája intézett válaszát, melyben Meszlény Pál ezen állitását újból megismétli. Katona Sándor erre beszédében az egész párt nevében visszautasította a főispán ezen szavait ... Ugyanezen újság f. hó 20-án megjelent számában a megyegyűlésről referálva, a következő szavakat adja a főispán szájába az általunk közölt emunciációjára vonatkozólag: „Én ezt nem mondtam, mást mondottam! Az a lap nem azt irta amit mondottam stb." Mi konstatáljuk és ha kell magával a főispán úrral bizonyítjuk, hogy ő a megyegyűlésen egyáltalán nem felelt érdemben a hozzá intézett interpellációra, annál kevésbé mondotta, hogy nem igaz, amit irtunk, hanem egyszerűen utalt az e tárgyban, dr. Katonához intézett levelére. Hogy ezen levélben mi foglaltatik arról a „Friss Újság" a fent idézett soraiban referált be és ebben azt irja, hogy a főispán fenntartotta az általunk megrögzített kijelentését. „ESZTERGOM és VIDÉKE" TARŰáJfi. nedve Gáspár. — Színész história. — Irta : Gécsy István. A kisváros baktera épen elkiabálta az éjfélt az „Arany bika" szálloda előtt, aztán hosszú alabárdjára támaszkodva, bele bámult a világosságba, amely a nyitott földszinti ablakokból ömlött ki. A.cigány veszettül húzta odabent épen a Lili-keringőt, amibe egy pár jókedvű mulató közbe ordította a Casanova vezérdalát, odatörekedve, hogy a klarinétot és nagybőgőt túlharsogja, hogy pedig a harmónia teljes legyen, a bakter a körösi lány ismert dallamát dúdolgatta, úgy gondolkozva, hogy ha az urak mulatnak, miért ne mulathasson ő is a maga módja szerint. Egyszerre egy borízű hang recsegve szólalt meg a háta mögött: — Nagyon jól van, barátom — nagyon jól van ! A hangja terjedelmes, mély és kifejezésteljes, szóval tökéletes. Maga a zseni, a kiből én kifaragom a világ első basszistáját. Én mondom ezt, Medve Gáspár, az ország első komikusa, aki tudom, mit beszélek, aki már több nevezetes nagyságot szült a hazának. Én gyújtottam lángra az isteni szikrát Róna Gizellában, a világ legszebb asszonyában, akit feleségül vettem, hogy kiképezhessem. Ki is képeztem, arany annak az asszonynak minden szava, ritmusos a járása, villám a két szeme, telt a kebele, édes titkokkal, vágyódással tele. Ne röhögjön barátom, ne röhögjön, amikor én a feleségemet istenítem. Becsülje meg azt az asszonyt, becsülje meg, különben elcsapatom a hivatalából, el én, ha maga lenne kelmed a főjegyző, még akkor is, mert aki az én hitvesemet gyalázza, az a polgármester urat gyalázza, Ő pedig első ember ebben a rongy fészekben és ez az első ember most is ott suttog szerelmes szókat a feleségem fülébe, ott abban a szobában cigány és pezsgő mellett. Ha pedig nem hiszi, hát jöjjön velem és nézze meg. Ezzel a kis emberke már be is is botorkált a nyitót ajtón, a honnan a kurjongatás még most is kihallatszott. A bakter pedig"nyakába akasztotta az alabárdot és lassú tempós lépésekben indult az útjára, mint olyan ember, aki a mai nap mulatságával teljesen meg van elégedve. Odabent vigan folyt a dáridó; a cigányok egy hirtelen kanyarulattal csárdásba csaptak át és a szinésztrupp naivája, komikája, operett-primadonnája, a főkapitány, főjegyző és járásbiróval a szoba közepén rakták a táncot eszeveszetten, neki bomolva. A lámpa világa megtört fénnyel pislogott át a dohány füstfelhőn és a kipirult, lihegő alakok ködbe burkolva járták a vad boszorkány táncot. Az asztalfőn ült a pocakos polgármester, mellette a szép Medve Gáspárné ; körülöttük egy pár borotvált képű úr és kimondhatlan módon kiöltözött asszonyság. A trupp igazgatója egy keselyképű kopasz emberke, kerékkötő vastagságú aranylánccal és 6 pecsétgyűrűvel vézna ujjain, pezsgős pohárral a kezében épen tósztot mondott, amikor Medve Gáspár belépett. A tószt rövid volt, de velős: Önmagát magasztalta benne a jó ember, hogy ő mennyire átérzi a színművészet szent hivatását; mennyire összetudja azt egyeztetni a közönség jogos igényeivel. íme, boldog megelégedéssel, a jól felfogott és betöltött hivatás büszke tudatával tekint le munkájára, mert látja, hogy nemcsak a nagyközönség igényeit elégítette ki elsőrendű erőkből álló társulatával, de körültekintő gondossággal sikerült megnyerni a hangadók méltánylását is, mert ime a járásbiró úr; a főjegyző és a főkapitány ur mind megtalálta azt, amit keresett és hogy diadala teljes legyen, sikerült nagy áldozatok árán társulatához szerződtetni Medve Gáspárnét is, ezt a világszép asszonyt, hogy ezzel a város első polgárának, a polgármester urnák (akit az Úristen a hazai színművészet dicsőségére sokáig éltessen) kedvébe járjon. (Folyt, köv.) Előfizetési árak: Egész évre ... 12 kor. Negyed évre . . 3 kor. Fél évre .... 6 kor. Egyes szám ára . 14 fill. Kéziratot nem adunk vissza. — Nyilttér sora 60 fillér.