Esztergom és Vidéke, 1910

1910-05-22 / 41.szám

Ezek után olvasóinkra bízzuk, ítéljék meg, hogy ki mondott, vagy írt valótlanságot: a mi lapunk-e, vagy a Friss Újság? Pártunk győzelme. Esztergom vármegye törvényhatósági bizottsága csütörtökön tartotta rendes tavaszi közgyűlését, amelyen érdekes megfigyeléseket tehetett a szemlélő. Kitűnt ugyanis — mintha az egész ország hangulatának miniatűr képe lett volna a közgyűlés — hogy ennek a vármegyének és benne a városnak előrelátó, komoly elemei megunták azt a meddő, szószátyárkodó hermafrodita politikát, amelynek négy évi virágzása a nagy Ígérgetésből, a maszlagolásból táplálkozott, amelynek hazudságai és mesterkedései mindenkit rehabilitáltak, életre keltettek, csak magát a hazudság rendszerét ölték meg. Beteljesedett rajtuk az irás szava : Ki miben vétkezik, abban bűnhődik. Megmutatta a törvényhatóság, hogy az ámítás, a lefelé való kuruckodás és a felfelé való meghunyászkodás helyett a munkát, a békés fejlődést és ebben a vármegye és város* jólétét hordja szivén. A viharos közgyűlésről a következő részletes tudósításunk számol be : A közgyűlést Meszlény Pál főispán 10 órakor nyitotta meg és VII. Eduárdot, az angolok elhunyt királyát elparentálván, a királyi kéziratot bontotta fel és adta át a főjegyzőnek felolvasás végett. A királyi leiratot állva hallgatta végig a bizottság. A miniszterelnöknek, mint belügyminiszternek a választásokra vonatkozó körrendeletét olvasta még fel a főjegyző, amidőn a napirend előtt szólásra jelentkezett Brutsy János. Alig emelkedett fel Brutsy a helyéről, a szenvedelmes kifakadásoknak már is egész áradata tódult feléje. Eláll! Nem hallgatjuk meg! Abcug. Le a szálfa vitézzel! Ez nem városháza! és más nem épen hízelgő kifejezésekkel fogadták a szónokot. Végre az elnöki csengő működése után hallható lett Brutsy hangja is. „A beiktatáskor elhangzott főispáni beszédben — úgymond — ígéretet kaptunk arra nézve, hogy a főispán mindenkinek politikai meggyőződését respektálja, de ennek ép az ellenkezőjét tapasztaljuk . . ." Tovább nem folytathatta. A törvényhatóság tagjai magukból kikelve kiáltoztak Brutsy felé: Üljön le! Nem tartozik ide! Magát bírálja, ne mást! A szálfákról, az eltitkolt adókról beszéljen! Az ellenzék ezalatt szintén tüntetett szónoka mellett — egész a berekedésig. A leghangosabb dr. Zwillinger Ferenc, a Kossuth-párt titkára volt, aki ugylátszik, a múltkori városházi összetűzést akarta elnökével szemben jóvátenni. Az elnöki csengő egy percre csöndet teremtett és Brutsy János folytatta tovább: „ . . . a testvéri szeretet, megbontása, politikai meggyőződést tiszteletben tartani ..." Erre elementáris erővel tört ki a felháborodás a többség soraiból. A főispán figyelmezteti a szónokot, hogy a tárgyhoz szóljon, de Brutsy erre előveszi az „Esztergom és Vidéke" egyik számát és felolvasást akart a főispánnak tartani az ott megjelent és az ellenzékre szerinte igen sértő nyilatkozatokról. Erre már elfogyott a törvényhatóság türelme és a főispán erélyesen utasította vissza Brutsy leckéztetni-akarását és figyelmeztette, hogy térjen a tárgyhoz, mert különben a szót megvonja tőle. „A lapban megjelentekre vonatkozólag — úgymond a főispán — nem tartozom senkinek számadással és kikérem magamnak, hogy a bizottsági tag ur arra vonatkozólag, amit az újságok irnak, számadásra vonni akarjon." Zajos éljenzés követte a főispán erélyes szavait. Brutsy azonban tovább beszélt. „A megyei tisztviselők korteskednek — úgymond — mert ..." Tovább nem folytathatta. Nézze meg a polgármestert, a városi tisztviselőket! Ez nem kortes értekezlet! kiáltják össze-vissza, éljenzés abcugolás mindkét párton, de a karzatról egy éles gyerekhang hallhatóvá válik azért, amint Brutsy felé kiáltja : „Jancsi bátyám, ne engedj a 48-ból! A biztatás dacára is azonban engednie kellett, mert a főispán többszöri figyelmeztetés után, a szót megvonta tőle és az ülést 5 percre felfüggesztette. A hivatalos szónok elhallgattatása után a néppárti függetlenségiek dr. Katona Sándort küldték tűzbe. Bevezető szavait nyugodtan meghallgatták, csak midőn a tisztviselők korteskedéséről és a főispánnak a munkapárt egyik pártgyűlésén mondott beszédéről gyakorolt bírálatot, zúdult fel a többség. Az előte szóló nyomán ő is kritizálja a főispánt a lapunkban megjelent és az ellenzékre állítólag sértő kijelentései miatt. Erre a főispán kijelenti, hogy a lapunkban irott kijelentései ügyében a szónoknak a kellő felvilágosítást kérelmére levélben már megadta s most ahelyett, hogy a szónok ezt tudomásul venné, még levelét ő ellene használja fel. Ezt kikéri magának és nem fogja tűrni, hogy kortesfogásokkal zaklassák őt. Zugó helyeslés követte az elnök szavait. — Dr. Katona monoton hangon ismét a nagy zajban beszélni kezd. Szavait nem hallani, mire a főispán feléje fordulva, kérdi, hogy miről beszél. Erre dr. Zwillinger Ferenc indulatosan odakiáltja a főispánnak: „Ha nem érti, akkor hallgasson!" Ez olaj volt a tűzre. Az amúgy is felzaklatott kedélyek egyszerre fellobbantak és leírhatatlan zaj, felzúdulás és a sértő kifejezések egész halmaza zúdult Zwillinger felé. Öklök meredtek a magasba, mindenki torkaszakadtából kiabált és ha Zwillinger mögött nem ellenzékiek vannak, biztosan inzultus éri. Ki vele I Széksértés ! Tanuljon tisztességet! Gyalázat! Mit ugrál? Dobják ki! és más kifejezések röpködtek a levegőben. A percekig tartó zaj és kiabálás csillapultával az elnöklő főispán fölszóllitotta dr. Hulényi Győzőt, a vármegye főügyészét, hogy dr. Zwillinger Ferenc ellen a széksértési keresetet indítsa meg és javaslatát terjessze elő. A főügyész a törvény idevágó rendelkezésének 54. §-a alapján 50 kor. pénzbüntetést javasol a széksértő ellen. A nagy zajban többszöri eredménytelen kísérlet után végre szóhoz jut dr. Zwillinger és közbeszólását védelmére kimagyarázni igyekszik. Azonban kis ember lévén, hogy szavait többen hallják, székére ugrik fel, ami élénk derültséget vitt az egyébként borús hangulatban. Kijelenti végül, hogy a főispánt és a törvényhatóság tekintélyét sérteni nem akarta. Meszlény Pál főispán tekintettel arra, hogy Zwillinger a fogalmakat összezavarta, de meg a legnagyobb zajt úgyis Zwillinger csinálja folytonos lármáskodásával, a széksértési keresetet visszavonja. Dr. Katona Sándor folytatta ezután beszédét, a törvénykönyvre és a miniszteri rendeletekre hivatkozva kéri a főispánt, hogy azoknak megtartásán őrködjék. Nagy zaj és heves közbeszólások közepette fejezi be beszédét. Utána a főispán, de különösen az alispán ellen maga a jelölt dr. Fehér Gyula szállt harcba. „Semmi egyebet nem kérünk — ugymonS, — csakhogy egyforma fegyverekkel vivassék meg a küzdelem. (Nekünk nem nyitják meg a primási pincéket! felkiáltások.) Mi nagyon erős választáson mentünk át Bánffy idejében, de ilyen módon akkor sem avatkoztak bele a küzdelmekbe, mint most az alispán és főispán tették. (Viharosan éljenzik az alispánt és főispánt.) „Kérem tartsák magukat elődjeikhez méltóan, mert az irántuk való tisztelet meginog bennünk." (Haza beszél! Felkiáltások). Szemére veti azután az alispánnak, hogy nem velük tart, amely naiv kívánságra az ellenzékiek tapsolnak. Az alispánt személyében támadja meg szavai végén a szónok, amely eljárása viharos éljenzést vált ki az alispán mellett a többség soraiból. A képviselőjelölthöz nem illő, minősithetlen támadásra dr. Perényi Kálmán alispán igen erélyesen és határozottan válaszolt. Visszautasította a neki imputált kifejezéseket és kijelentette, hogy az ő úri izlése tartotta őt vissza attól, hogy az emlékezetes programmbeszédet, — mely az ellenzék idehozott korteseinek piszkolódásaival volt tele — végig hallgassa. A közgyűlés hatalmas éljenzéssel adott elégtételt az ártatlanul megtámadott alispánnak s a gratulálok tömege sietett feléje ragaszkodásáról biztosítani. Ezután következett a munkapárt fényes győzelme. A meddő napirend előtti vita után végre komoly tárgyhoz fogott a törvényhatóság. A központi választmányban megüresedett 3 tagsági hely betöltése került sorra. Az elnöklő főispán megalakította a szavazatszedő bizottságot és a szavazás eredménye fényesen beigazolta, hogy Esztergom vármegye kiábrándult közönségét nem lehet tovább üres jelszavakkal bolonditani. Az ellenzék jelöltjei sorra kibuktak, a munkapárti liszta pedig fényes diadalt aratott s igy a központi választmány tagjai lettek : dr. Janits Imre, Csupor István, és Hollóssy Károly. A viharosan kezdődött közgyűlés ezután simán tárgyalta le a napirend fontos és kevésbé fontos tárgyait és 1 órakor a főispán és alispán éltetésével ért véget. Q HÍREK. — Hymen. Csernák Béla rendőrfogalmazó f. hó 25-én déli V2I órakor vezeti oltárhoz aráját Mocznik Máriát, Mocznik Lajos budapesti konzervgyáros leányát. Az esküvő a bpesti Jézus szt. szive templomában lesz. Tanuk lesznek: báró Zech Colbert honvéd huszár alezredes és Pfender Emil a Törley-gyár igazgatója. — Személyi hir. Dr. Andor György primási irodaigazgató úr egészsége helyreállítása és a Vaszary ügy támogatása céljából Dömösre érkezett. — Sacelláry György nejével tegnap a kerület több községeiben megfordult, hol nagy szeretettel és örömmel fogadták a népszerű jelöltet és ritka szép és kedves feleségét. Sacelláry népe — mert hisz a dorogi kerület szive-lelke az övé — megható módon nyilvánította meg szeretetét és ragaszkodását Sacelláry Györgyné iránt. — Pénzintézeti tisztviselők vándorgyűlése. A Dunántúli Pénzintézeti Tisztviselők Egyesülete, pünkösd hétfőjén Markovics Gyula, %

a Komáromi Első Takarékpénztár igazgatójának elnöklése mellett vándorgyűlést tartott városunkban, a Kaszinó disztermében A közgyűlés a Farkas Imre által előterjesztett titkári jelentést, mely a gyermekinternátus előkészítő munkájáról is részletesen beszámolt, tudomásul vette. Azután megvitatták, a nyugdíjbiztosítás törvényhozási rendezésének,, kérdését és elhatározták, hogy a Magyarországi Pénzintézeti Tisztviselői Egyesületek Központi Szövetségéhez fordulnak s arra kérik, vegye át a fennálló nyugdijegyesületet és juttasson annak vezetésében a tisztviselői érdekképviseleteknek megfelelő befolyást. Azután megválasztották titkárnak Dénes Józsefet. A pénztári jelentés elfogadása után Berényi Pál dr. érdekes előadást tartott a pénzintézeti tisztviselők továbbképzéséről. A közgyűlés után 2 órakor a Kaszinó nagytermében 50 terítékű bankett volt, amelyen az első felköszöntőt Markovics Gyula elnök mondotta