Esztergom és Vidéke, 1909
1909 / 10. szám
2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1909. február 4. Esztergom látképe. Vármegyénk főispánja felhívta a a város vezetőséget, hogy a város bajairól, Vagyoni, pénzügyi helyzetéről s mindarról, ami a város kulturális közgazdasági életét károsan befolyásolja, valamint mind arról, ami életerejébe uj,pezsdülő vért, csepegtetve es a virágzás, haladás fellendülés útjára vezérelné, adjon kimerítő tájékoztatást. A város vezetősége az alábbiakban adta meg a feltett kérdésekre válaszát, mely válasz teljes tájékozást nyújt városunk állapotáról, helyzeterői. Hogy főispánunknak mi volt célja, ismerve varosunk iránti meleg érdeklődését, sejtjük, főispánunk tájékozást óhajtott szerezni bajainkról, melyek megismerése után módját-fogja ejteni, hogy azokra orvoslást keressen. A város vezetőségének terjedelmes válasza az alabbi. Méltóságos Főispán Úr! Esztergom vármegye alispánja tátján 4/b—1908. szám alatt kelt leirata folytán a feltett kérdésekre pontonként a következőkről tájékoztatjuk Méltóságodat: ad 1. Esztergom szab. kir. város közönséget többfele kulturális kérdés foglalkoztatja. így első sorban az elemi népoktatás ügye, nem ugyan azon szempontból, mintha annak színvonala emelést kívánna, hanem anyagi tekintetekkől. Esztergom szab. kir. város közönsége ugyanis 13 év alatt közel kétszer annyit kénytelen a népoktatásra áldozni, mint 1896-ig. Hiteles költségvetéseink szerint városunk közönsége: a) 1895-ben 21.002 koronát, b) 1896-ban 27.603 koronát, c) 1909-ben 50.303 koronát ad ki e címen, mig pl. az 1909. évre előirányzott jövedelem, mint s gondolkodva maga elé nézett. — Még ma megkérem az igazgatóságot. ’ — Elment az esze 1 De Gergely úr 1 — szóltak hozzá több felől, de Gergely hadonászott s hevesen folytatta : — Dehogy ment el az eszem! Megjött 1 Gondolkoztam, de már elég volt. A legtöbb ember főbe lőhetné magát, ha gondolkoznék. Maguk utálják a hivatalt 1 El akarnak menni? Tessék 1 Tegyék meg! Szabadok 1 Senkit se tartanak vissza! Tudják merre van az igazgatóság, csak szóllni kell 1 S végignézett a hivatalnokokon, akik megütődve álltak egy csomóban, vállat vontak, egyik, másik morgott valamit. A Gergely arca felderült. Szivartárcát húzott elő a zsebéből, a hivatalnokok felé tartotta s szelíden mondotta ; — Bolond beszéd urak. Parancsoljanak 1 Gyújtsanak rá! Nos hát ki ül a helyemen ? . . . Nini, uj térkép a falon ? Az óra is más helyen. Az ajtó hirtelen kinyílt s egy hamvas arcú fiatalember lépett be. Zavartan állt meg a csoport előtt, kalapját forgatta a kezében, körülnézett, majd fiatalos ügyetlenséggel hajolt meg a hivatalnokok előtt. — Az uj gyakornok vagyok, kérem szépen . . . Bartos Benő ... Az igazgató úr ide utasított, hogy itt foglaljam el a helyemet, ebben az osztályban . . . Gergely a fiatalember vállára tette a kezét, a szemébe nézett s úgy kérdezte tőle: — Hivatalnok akar lenni fiatal bará tóm ? — Igen kérem, — szólt ez félénken s de-oda ugrált a szeme. fedezet 4088 koronát tesz ki, miből világos, hogy 46.215 koronát pótadó utján kell fedeznie. Az 1868. évi XXXVIII. t.-c. 35 §-a világosan kifejezi, hogy a község, (város), mint iskolafenntartó, népoktatási kiadások címen pótadójának 5%-ánál magasabb költségeket viselni nem köteles, már pedig hogyha a város 1909. évi költségelőirányzatát tekintjük s e szerint megállapítható, hogy a szükséglet 607.187 korona 78 fillér, a födözet 409.220 korona 04 fillér, tehát a pótadó utján fedezendő hiány 197.967 korona 74 fillér, vagyis 119%, megállapítható az is, hogy a népoktatási kiadások a pótadó 25%-án felül állanak. Ha már most a folyton fejlődő népoktatásügy személyi' és dologi költségei fokozatosan nagyobbodnak s e mellett Esztergom vármegye közigazgatási bizottsága 1883. 479/1907. sz. határozatával a városi iskolaépületek legnagyobb részét paedagogiai, közegészségügyi és a kor követelményei szempontjából meg nem felelőknek, sőt törvény- elleneseknek nyilvánította, Esztergom szab. kir. város közönsége egy újabb teher, t. i. iskoláinak újraépítése előtt áll. A város közönsége nem is késett az uj iskolák építési tervének és költségvetésének elkészítésével s akkor kitűnt, hogy egy 6 elemi fiú és egy 6 elemi leanyosztályu tanteremmel 1 — 1 gyülekező teremmel és a szükségszerinti mellékhelyiségekkel tervezett uj iskola 212.000 koronába kerülne. 58/1908. kgy. sz. a. hozott határozatában ki is mondotta a képviselőtestület, hogy a tervezett uj iskolát kész felépíteni, hogyha annak további fentartásához a város közönsége által a törvény alapján fizetendő 5%-os hozzájárulási kiadáson felül eső költségeket egészben, vagy legalább közelítőleg, harmadik személyek, nevezetesen és — Nagyon fiatal még, — folytatta Gergely, — nincs valamire hajlama ? Nincsenek vágyai ? A gyakornok egészen megzavarodott. Megijedt a kérdésektől s zavartan hebegte : — Az igazgató úr azt mondotta, hogy legszívesebben vesz föl a sok ajánlkozó közül . . . mert százan is ajánlkoztak kérem szépen . . . meg hogy jeles bizonyítványaim is voltak . . . azt hiszem, hogy meg fogok felelni . . . igyekezni fogok kérem szépen. — Jó, jó. De hogy akar-e, szeret-e hivatalnok lenni ? Napról-napra bejönni ? Ugyanazt a munkát végezni, napról-napra — egész életében. Pilanatnyi csend lett. Mindenki hallgatott. Künn sugárzott a déli nap, de az élet fényét fölfogta az egymásra torlódó háztömegek szorongó árnyéka. Az égnek csak egy parányi foltja, mint egy tiszta szem sugaras tekintete, csillogott át a szürke falak között. A gyakornok a földre nézett. Halkan, bátortalanul törte meg a csendet: — Ha az ember elvégzi az iskoláit, hivatalba akar jutni. Az anyám is annyira örült, hogy hivatalhoz jutok, hogy egy kis pénzt keresek — sirt örömében kérem szépen. A hivatalnokok egyszerre megmozdultak. Az egyik Gergelyhez fordult s hevesen kiáltotta : — No hát tessék elmenni 1 Mindenki szabad ! Dehát mikor az egész világ megbolondult ! Mikor mind be akar jönni! Kimenni egy se ! első sorban az iskolák eddigi bel- jellegének és szellemének fenntartása érdekében az Esztergom főegyházmegyei hatóság vállalni hajlandó, másodsorban pedig — feltéve, hogy onnan tagadó, vagy nem kielégítő Válasz érkezik, — az államhatalom az iskolák államosítása iránt később felterjesztendő kérelem tekintetében kedvezően dönt. Magyarország bibornok hercegprímásának ez irányban érkezett válasza előre bocsátja, hogy a város elemi iskolái az 1868 : 38. t.-c. rendelkezéseinek megfelelő hitfelekezeti kath. jellegű iskoláknak nem tekinthetők, mert az egyházi hatóság vezetése és felügyelete alul teljesen ki vannak véve; helyi hatóságuk van, iskolaszékük tisztán községi jellegű és tanítóik az egyházi hatóságtól függetlenül alkalmaztatnak, tehát községi jellegű iskoláknak minősülnek. Ezután kifejezésre juttatja O Eminentiája, hogy ha ezen iskolák szervezetileg és intézményesen is kath. jellegű- ekké alakíttatnak át, amig el, felajánl évenkint 6000 koronát az iskola építésre felveendő kölcsön törlesztési kamatainak részben való fedezetére, ellenben arra, hogy az 5%-on felüli fenntartási terheket vállalja, nem hajlandó. . Az esztergomi székes főkáptalan szintén a teljes kath. jelleg végleges kimondásához köti hajlandóságát aként, hogy az uj iskola építési költségeinek fedezéséhez 25 évig évi 4000 koronával járulna ; az 5%-on felül eső fenntartási terhek viselésében azonban részt venni nem kíván. Eltekintve most már attól, hogy a már tisztelt tényezők felszóllitása voltakepen kötelességszerű követelmény volt, mert a város közönsége e részben azokat traditionális okoknál fogva figyelmen kívül sem hagyhatta, megállapítható, hogy a két részről megajánlott áldozat a viselendő további súlyos teherrel szemben oly csekély, hogy a város anyagi helyzetén tartósan nemcsak nem könnyít, sőt azt még az uj iskolaépítésnek terhével annyiban súlyosítaná, amennyiben a feltételesen megajánlott segélyek az iskolaépítés költségének évi törlesztési hányadát és kamatát sem fedeznék. A tárgyalást e részben egyelőre mégis fel kellett függesztenünk, mert a városi elemi iskolák jellegének eldöntése végett évekkel ezelőtt megindult hivatalos eljárás a várm. közig, bizottsága előtt folyamatban van s mig befejezést nem nyer; tovább vinni az iskolaépítés ügyét annyi volna, mint praejudikálni a hozandó határozatnak, illetve gátat állítani azon törekvéseknek, a mely a helyzetnek ismerete mellett ma az államosítás felé halad, vagy pedig elkedvetleníteni az előbb említett tényezőket az államosítás érdekében teendő lépésekkel, holott bizony az államosítással nem a katholikus jelleg ellen kívánnánk bármit is tenni, hanem a város súlyos helyzetén óhajtanánk ol)' eszközökkel könnyíteni, melyhez hasonló anyagi értékű, hogy rendelkezésünkre álljon, egykönnyen el sem gondolható. Eként megismertetve a helyzetet, kívánatos, hogy a várm. közig, bizottsága az iskolák jellege tekintetében elvégre döntsön, hogy a döntés természetűhez képest az iskolák újjáépítése tárgyalásának megszakadt fonala felvehető legyen. Az esztergomi államilag segélyezett községi reáliskolának főreállá való kifejlesztése kérdésében Méltóságodnak valóban sokat köszönhetünk s e részben kérjük, méltóz- tassék a végleges fejlesztés elérésére irányított áldozatkész törekvésünket tovább is lelkesen támogatni. De esedezünk azért is, méltóztassék figyelembe venni, hogy a város a jelenleg ideiglenes elhelyezést nyert reáliskola részére állandó és új épületet óhajt s ezt saját anyagi erejéből el nem készíttethetvén, a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztériumhoz lesz kénytelen folyamodni építési segély, vagy az intézménynek államosítása végett, miért is kérjük, méltóztassék ezen törekvésünket illetékes felsőbb helyen tolmácsolni, előjegyzésre érdemessé tenni és ismert kegyes hajlandóságával támogatni. A közönség körében régen megnyilvánult azon óhajtás, hogy Esztergom egy állami felsőbb kereskedelmi, vagy ipari szakiskolát nyerjen. Ezzel egyrészt középokta- tasi intézményeink támogattatnának, másrészt a város forgalma emelkednék ; de főként elerhető volna azon cél, hogy a jövő nemzedéknek bizonyos hányada ne a főváros erkölcsrontó levegőjében, hanem attól távolabb, egészséges helyen, kisértésnek kevésbbé kitett és a tanulmány folytatásában csábitó szórakozásokkal nem annyira háborgatott városban képezze magát a közgazdaságilag függetlennek, hatalmasnak és erősnek óhajtott Magyarország javára! A nőképzés érdekében álló közkívánatom Esztergom részéről az, hogy itt egy állami felsőbb leánynevelő intézet, illetőleg teljes polgári leányiskola állítassák fel. (Folyt, köv.) Állatvédelem. Állatvédő egyesületünk vasárnap délután választmányi ülést, majd folytatólag közgyűlést tartott. A választmányi ülés folyó ügyeket intézett el, mig a .közgyűlés az elmúlt egyesületi év beszámolója volt, melyről tájé kozást Bárdos József e. titkárnak alábbi jelentése nyújt, mely igy szóllott : Mélyen Tisztelt Közgyűlés 1 A feltartóztathatatlanul előretörő művelődéssel a humanizmus nemes eszméi is egyre szélesebb mederben terjednek el. Ennek köszönhetjük számos, olyan intézmény létesítését, a mely/még néhány évtized előtt is, legalább részben ismeretlen volt. Dacára eme ténynek, sokan szeretik korunkat az önzés korszakának nevezni, pedig lépten-nyomon találunk rá cáfolatöt. Ilyen a művelt ember lelkületére valló intézmény, az állatvédelem is, melynek célja, kiirtani az emberekből a vadságot és durvaságot; kíméletet és jó bánásmódot szerezni a hasznos háziállatoknak ; hasznot tenni a földmivelésnek a madarak védelme és szaporítása útján ; végül az iskolás gyermekekkel megkedvelteim a természetet, különösen a növény és állatvilágot, és belőlük emberségesen érző embereket nevelni. Az állatvédelmi eszmék csak a kultur nemzeteknél találhatók fel, mig a műveltség alsó fokán álló népek legjellegzőbb bűne az állatok iránti kegyetlenség. Nem tökéletes tehát az a civiliizáció, mely Istennek néma és tehetetlen teremtményeit kizárja az emberek könyőrületéből. Igen érdekesen jellemzi az állatvédelem ellenségeit, nagynevű közoktatásügyi
