Esztergom és Vidéke, 1909

1909 / 10. szám

1909. február 4.

ESZTERGOM és VIDÉKE.

3

miniszterünk, Apponyi Albert gróf, ki már ezen a téren is alkotott érdemeset, a „Madarak és Fák“ ünnepének létesítésével, s ki a többi között igy szól: „Aki valamely érző lénynek szenvedését közömbösen tudja nézni, annak lelke kész talaj a gyilkosság gondolatának megtermésére ; csak az kell, hogy a szenvedély szele a magot oda vigye“.

Enyhébb módon bár, de nem kevésbé hathatósan buzdítanak az állatvédelemre a jeles természettudósnak, Hermann Ottónak következő szavai: „Annak a néni: zetnek nyújtanám a műveltség pálmaágát; a mely nem éri be többé azzal, hogy gyönge és védtelen embertársát oltalmazza, a nyomorgót felsegíti, az elhagyatottat keblére öleli, hanem kiterjeszti jóindulatát, védelmét és gyámolitását a nálánál alsóbbrendű, de mégis csak élő és érző lényekre az állatokra is“.

Vármegyénk és városunk művelt, s minden jó és nemesért lelkesülő közönsége már régóta átérezte nagyjainknak föntidézett szavaiban rejlő igazságot, s hogy mennyire szükségesnek tartotta és tartja az azok szellemében való cselekvést, megmutatta 1907. évi február 13-án, midőn egy lelkes kis csapat meghívására megragadta az első alkalmat, s az ugyan e helyen lefolyt közgyűlésen, Gyapay Pál főispán úr Öméltóságának védnöksége alatt, megalakította az „0. A. E. Eszter- gommegyei fiókját.

Ifjú egyesületünk tehát fennállásának második évét tölti be a legközelebbi napokban. A lefolyt két esztendő alatt csendben, de annál nagyobb kitartással fáradozott az egyesület elnöksége és választmánya a reábizott kötelességeknek megfelelni. Főtörekvése oda irányúit, hogy minden téren, minden kínálkozó alkalommal alkosson ; egyesületünket felvirágoztassa és az egyesület nemes eszméit a vármegye és város közgazdaságának fellendítése, az erkölcsök és lelkületek nemesbítése céljából minden társadalmi rétegben elterjessze. Hogy ezen kitűzött és vállalt feladatának mennyiben felelt meg, arról számot ad jelentésem, melyet az elnökség megbízásából, mint helyettes titkár, a következőkben van szerencsém előadni.

Egyesületünknek a megalakulás évében 9 alapitó és 105 rendes tagja volt. Időközben azonban fájdalmas veszteség érte az egyesületet, amennyiben két lelkes állat-barát tagja, névszerinti Vaszary László jószágkórmányzó és Ivanovits Béla vmegyei levéltáros elhunytak ; többen pedig, mint méltóságos Csernoch János csanádi püspök úr, továbbá Grátzer Pius főgimn. tanár, egyesületi titkár, s még négy más tag eltávozván Esztergomból, az egyesület kötelékéből kiléptek.

Azonban örvendetes eseményről is adha tok számot. Szerencsések voltunk ugyanis a hercegprímás Ő Eminentiáját és Kohl Medárd püspök úr ő méltóságát alapitó tagokul megnyerhetni, valamint új tagok

léptek az elköltözöttek helyére is.

✓

A vagyoni helyzetről a pénztáros úr lesz szives képet nyújtani, s itt csak azt említem meg, miszerint az egyesületnek az esztergomi Kereskedelmi és Iparbankban 494 koronányi alaptőkéje van gyi'i- mölcsözőleg elhelyezve.

Alapszabályaink a múlt év folyamán megerősítést nyertek s most már kinyomatva állanak a tagok rendelkezésére.

Az általános állatvédelem terén sikerült elérnünk azt, hogy a nagy közönség figyelme ráterelődött ügyünkre.

Az érdeklődés felkeltése és ébrentartása céljából, az összes tagok, a tagsági dij fejében megkapták az „Állatvédelem“ című folyóiratot, melyet a központ nagy áldozatok árán ad ki. Továbbá az állatvédelmi ügy néhány önzetlen barátja, valamint a helybeli tanár és tanítótestület több tagja dicséretes buzgalommal két „hónapon át, összesen 32 előadást tartott

a katonaságnak. Nevezetesen Perger Lajos esperes,-Bodrogközi Zoltán gazd. szaktanár, Kiinda Károly tan. kép. int. tanár és Szölgyémi Gyula igazgató-tanitó urak az áltatvédelem és gazdaságtan, Kuszenda János főállatorvos úr az állategészségügyről, Litsaer Sándor a gyümölcsészet- rőí, Gratzer Pius főgimnáziumi tanár a madár-védelemről, Szoleczky János és Vitái István pedig szociális természet- tudományi állatvédelmi kérdéseket fejtegettek. Hasonló tartalmú felolvasásokat rendeztek még a „Kath. Legényegylet“, s az „Iparos tanulók otthonában is.

A madarak védelme és szaporítása érdekében 265 drb. fafészekodut és 25 drb. fa és madárvédő tilalmi táblát helyezett el az egyesület a város bel- és külterülete minden pontján ; gyermeknaptárt pedig a tantestület közreműködésével 750 drbot ingyenesen osztott ki. A madárvédő ligának 800 gyermek lett tagjává. Kísérlet történt a cserép fészekodukkai is, melyeket Magyary László jóhirű kályhagyáros hozott forgalomba, s melyek igen jól beváltak, mivel az időjárás behatásának ellenállának, nem repednek meg, mint a fa fészekodúk.

Esztergom szab. kir. város alapitó tagul lépett az egyesületbe s évente 50 drb. cserépodu elhelyezését helyezte kilátásba oly módon, hogy azok az erdőn a 20 éves vágásba kerüljenek.

A tavalyi év terén 48 madáretető asztal nyújtotta a madárkáknak a táplálékot, s ezekből 40-et magánosok láttája el ele- séggel.

A ragadozó madarak, nevezetesen a rablószarkák, a múlt tavasszal módfelett elszaporodtak, s garázdálkodásukat megakadályozandó, lövetni kellett azokat. Az elnök úr közbenjárására hatósági engedéllyel Voy Pál erdész két és Rajner Lajos egy idényen át pusztította a raga- gadozókat, miért is az első 10, az utóbbi 5 korona lődijban részesült.

Az állatvédelem ügye egyébként dr. Re- viczk}^ Elemér h. rendőrkapitány úr közlése szerint városunkban elég jól áll, rpert panasz, illetve feljelentés mindössze 3 érkezett hozzá, melyeket saját hatáskörében intézett el

Köszönő iratot intézett az egyesület az 0. Á. E. bpesti központjához, továbbá Kakas Kálmán, Hermann Ottó, Chernél István urakhoz és a helyi sajtóhoz jóindulatú támogatásukért; Székely Henrik állatorvos úrnak táplálék gyűjtésért elismerését s köszönetét nyilvánította.

Fogadják végül mindazon hatóságok és egyesek, kiket itt felsoroltam, valamint azok, kik itt felsorolva nincsenek, de törekvéseinkben támogattak, a leghálásabb köszönetünk kifejezését. '

Kérem a tisztelt közgyűlést, hogy jelentésemet tudomásul venni méltóztassék.

ti ÍREK.

Farsangi naptár.

Február 6-án. A helyőrség tisztikarának táncestélye a Fürdőben

,, 7-én, Az Esztergomi Szenttamási és Vízivárosi Katholikus Olvasókör szini- előadással egybekötött táncestélye a Fürdőben.

,, 13-án. A Kath. Kör. humoros estélye saját

helyiségében.

,, 1-t-én. Jótékonycélu zeneestély a Fürdőben

a messzinai földrengés és az ajkai bányakatasztrófa áldozatainak felsegélyezésére.

,, 16-án. A rendőrségi alkalmazottak világpostával és tánccal egybekötött családias estélye nyugdíjalapjuk javára a Fürdőben.

,, 20-án. A Kaszinó kabarét estélye.

„ 21-én. A kereskedő ifjak önképző körének kabarét estélye a Magyar Királyban.

,, 23-án. A helyőrség tisztikarának jux-estélye

a Fürdőben.

Gondoskodjunk a madarakról!

— Előléptetés. Walter Károly posta és távirda felügyelő főnököt kitüntetés érte, amennyiben főfelügyelővé lett előléptetve, mit annál is inkább örömmel vett városunk közönsége, mert az előléptetés dacára is megmarad az uj főfelügyelő városunkban.

— Szabadságon. Zsíros Jenő dr. tb. al- jeg3'ző febr. 1-től kezdődőleg négy heti szabadságra ment.

— Képleleplezés. Ipartestületünk elöljárósága megfestette érdemes elnökének, Dóczi Ferencnek arcképét, melyet a f. hó 6-án tartandó diszelöljáróságigyűlésben fognak leplezni, mit követőleg este a Magyar Királyban társasvacsora lesz.

— Zászlószentelés Dorogon Ritka szép és megható ünnepély színhelye volt — írja tudósítónk — jan. 31-én Dorog községe. E napon szentelték fel ugyanis nagy ünnepélyességgel a „Magyarországi Munkás és Rokkant N}mgdij- és Segélypénztár Dorogi Fiókjának“ a tagok közadakozásából beszerzett zászlaját. Az ünnep fényét nagyban emelte Zlinszky Istvánnak, a kerület országgyűlési képviselőjének megjelenése, aki ez alkalomból a reggeli vonattal érkezett meg. Nag3^számu közönség fogadta zászlóval és zenekarral a népszerű képviselőt, ki néhány helyen tett látogatás után, az egyesület helyiségébe ment, hol szép beszédben ismertette az ünnep nagy jelentőségét, mely után zászlóval s zenekarral templomba vonultak az ünneplők, hol Pehatsek Arthur esperes plébános mondott szép egyházi szónoklatot a néphez s beszentelte a zászlót, majd ragymisét celebrált fényes segédlettel. Pehatsek esperes, Zlinszky tiszteletére ünnepi ebédet adott.

— Kereskedő ifjak mulatsága. Kereskedő ifjaink önképző egyesülete, vasárnap tartotta, hagyományosan jó sikerű farsangi mulatságát a Fürdőben, melyet az egyesület házalapja javára rendezett. A A táncmulatságot műsor előzte meg. Sc/iöubeck Stefiké egy monológ előadásával gyönyörködtette a hallgatóságot, mig Nemesszeghy István, leánya, Giziké szabatos zongorajátékának kísérete mellett szerzett élvezetes perceket, az elismeréssel adózó hallgatóságnak. A műsornak kimagasló része, Rózsa Vitái, bencés tanár, egyesületi elnöknek érdekes és tanulságos felolvasása volt, melynek keretében dr. Szilárd Béláné, Langasser Helé^ Fischer László és Székely Henrik énekeltek nagy tetszéssel magyar dalokat. Az est méltán sorakozik úg}^ erkölcsi, mint anyagi siker dolgában, az előző évek jó sikerű mulatságai mellé, amiben nag}^ része az egyesület fáradhatlan és buzgó elnökének Rozsa Vitáinak van, aki igazán hivatásszerűen és lelkesedéssel vezeti a kereskedő ifjak nemes célú egyletét. A műsort tánc követte. Ott láttuk: Brutsy Gyuláné és

Ilonka, Brutsy Jocika, Eckstein Mórné és Irénke, Hollóssy Mórné, ifj. Heischmann Ferencné, Hugyecz Jánosné, Irmuska és Annuska, Helcz Józsefné és Erzsiké, Há- ber Elluska (Karva), Korentsy Mihályné, Klommann Nándorné, Krein Jézsefné, Emilia és Nacus, Krammer Boriska (Szombathely), Kuhn Gáborné, Kemény La- josné, Klein Gáborné, Kürcz Dezsőné, Kottler Lászlóné, Langasser Helénke, Leitgeb Jánosné, Laiszky Jánosné és Bérliké, Mérei Józsefné, Nemesszeghy Istvánná és Giziké, Oblatt Lajosné, Philipp Konrádné, Poszpes Antalné, Réger Istvánná és Irénke, dr. Szilárd Béláné, özv. Szvoboda Románná, Székely Henrikné, Szekeres Gáborné és Mariska, Schulteisz Adolfné, Schrank Béláné, Schenkengel Antalné és Lujzika, Schönbeck Stefiké, Schwarcz Dezsőné, Scheiber Rezsőné, Taky Gyuláné, Ürge Lajosné, Uhlárik Jánosné és Bözsike, Vezér Mancika, Va- jand Ilonka, Walter Károlyné, Wünsch- bach Szerénke, Weisz Mórné.

— Halálozás. Vettük az alábbi gyász- jelentést : „Özv. Mack Edéné szül. Laube Lujza a maga és gyermekei Frigyes, Mariska, Paula és Auguszta nevében megtört szívvel tudatják, hogy szeretett testvér, illetve nagynéni, Laube Aguszta Metternich Sándor hercegnő bajnai kastélyának kulcsárnője f. évi febr. 2-án hajnali 2 órakor szívszélhűdés következtében hirtelen meghalt. Földi maradványait f. hó 3-án délután 3 órakor fogjuk a szab. kir. városi temetőkápolnájából, ugyanazon temetőben örök nyugalomra helyezni. Az engesztelő szt. mise-áldozat csütörtökön, azaz ; 4-én délelőtt 9 órakor fog a városi plébánia-templomban az Úrnak bemutat- tatni. Esztergom, 1909. febr. 2-án. Nyugodjék békében !“.

— lótekonycélú zeneestély. Gyapay Pál vármegyénk közszeretetben álló főispánja az alábbi meghívókat küldötte ki. „Az Olaszországi földrengés és az ajkai bá- n}^akatasztrófa áldozatainak felsegélyezésére irányuló akció elnökségétől. Az elnökség január hó 30-án tartott értekezletéből kifolyólag tisztelettel felkérem, hogy amennyiben hajlandó a fenti cél érdekében február hó 14-én megtartandó zeneestély rendezőségében részt venni, úgy méltóztassék folyó hó 4-én délután 5 órakor a vármegyeház nagytermébe összehívott nagybizottság ülésén megjelenni, azon megállapodásokhoz, miket az említett cél tesz kívánatossá, hozzájárulni s egyben megengedni, hogy b. neve a meghívón kiírassák.“

— Kabarét. A Kereskedő ifjak önképző egyesülete f. hó 21-én a Magyar Királyban cabaret estélyt rendez, melyre külön meghivók nem fognak kibocsájtatni, hanem a helyi sajtó utján lesz a nagyközönség figyelme arra felhiva, hogy a kabaretre mindazok hivatalosak, akik a vasárnapi mulatságra kaptak meghívókat.

— Fősorozások. Az idei fősorozások a következő napokon fognak megtartatni. Nevezetesen pedig Esztergom városában március 28., 29 és 30-án, az esztergomi járásban március 31-én, április 1., 2. és 3-án, mig a párkányi járásban április 6.,

7., 14. és 15-én.

— Az Esztergomi Kath. Legényegylet táncestélye, mely f. hó 2-án zajlott le a „Fürdő“ szálloda nagytermében fényesen sikerült. Méltán elmondhatjuk, hogy az idei farsang egyik, minden tekintetben legsikerültebb mulatsága volt. A nagy terem ez alkalomból zsúfolásig megtelt. Ott láttuk főpapjaink közül : Bogisich Mihály c. püspök, Schiffer Ferenc, Andor György dr., Rótt Nándor dr., Fehér Gyula dr., Brühl József, dr. Koperniczky Ferenc prael. kanonokokat és a helybeli papságot nagy számban. Az egyesület műkedvelő gárdája szinrehozta Gabányi Árpád: „Apósok“ című 3 felvonásos vigjátékát. A szerepvalamennyien derekasan megállották helyüket. Különösen sikerültén alakítottak Kapus Juliska, az egyesületi gárda kedves primadonnája, kinek ügyes játékában igen gyakran gyönyörködünk a Legényegylet színpadán és Soráén Jenő. Jól játszottak még Szerkál Aranka, Krajn'icker Ferenc, Fazekas Dezső és Gluth Ferenc. A siker nagy része Mátéffy Viktor egyesületi elnököt illeti, ki nagy buzgósággal és fáradságot nem ismerő kitartással-iparkodik a legényegylet ifjúságát nemesíteni. A második felvonás után Schweiger Irmuska spanyol táncosnői jelmezben mutatta be a spanyol nemzeti táncot, mit többször meg kellett ujráznia. Jelen volt hölgyek névsorát az alábbiakban közöljük : Buri Józsefné és Ilonka, Bakos Józsefné, Irénke és Iluska, Csincsura Ágostonná, Csincsura Mártonná és Annuska, Csókás Ferencné és Margitka, Draxler Ferencné és Macika, Dadai Pálné, Erzsiké és Irénke, Dániel Endréné, Farkas Gyuláné, Fritz Györgyné és Annuska, Franta Albertné, Guszmann Jánosné és Mariska, Hérák Irénke, Heiling Ferencné, Helcz Józsefné és Bözsike, Iványi Gézáné, Kührner An-