Esztergom és Vidéke, 1909
1909 / 92. szám
2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1909. november 21. jégtől olyan állapotba jut, hogy azzal, emésztő szerveinek veszélyeztetése nélkül, gyomorigényeit ki nem elégítheti. Nagyon is helyén való tehát, ha az éhező-fázó szárnyasvilág általában hasznos fajtáit gondos ellátás részesévé tesszük nemcsak hóboritotta téli tájakon, hanem egyben a száraz hidegek hómentesség mellett is keményre fagyott talajú és növényzetű teleinek idején. Különösen utóbbi esetben kiváló figyelmet kell fordítanunk az etetőhelyekre s azokat akként kell felállítanunk, elhelyeznünk, hogy abba kitett ele- ségneműt a hótól, a fagytól, igy tehát a gyors romlástól megóvjuk. A ferde helyzetben ide-oda ingadozó, lazán összetákolt, minden oldalról nyitott etető házikók céljuknak szintén semmikép meg nem felelnek. A különböző fajta apró madáreleség féle helyett, kemény telek szakára, madár táplepénykékkel is próbálkoztak eredményt érni. E táplepények fő alkatrésze elsősorban a rendes madáreleség, igy nevezetesen ; a köles, a kendermag, a zab, a napraforgó mag, a mák, a hangyatojás stb. Ám aztán ezt a vegyüléket frissen olvasztott, romlatlan szarvasmarha- vagy juhfaggyúba gyúrják, hogy igy az egészet lepényekké formálják. E lepénykéket az etetőhely száraz, tiszta deszkáira helyezik. A faggyú, mig egyben a belegyurt eleségfélét megóvja a hideg és fagy, tehát a romlás elől, egyben a saját anyagánál fogva megfelelő erőtápszerpótlékot is szolgáltat. Bárminő szerkezetű etetőhely felállításáról is legyen szó, ajánlatos azt olyan pontokra helyezni, ahol a közelben néhány fa vagy cserjés van. Az étkezésükben netán megzavart szárnyashad ez esetben nem fog riadtan tova menekülni, hanem rendszerint a legközelebb álló ágakon várakozó álláspontban helyet foglal addig is, amig a valódi, vagy a képzelt veszedelem el nem múlik s igy megint visszatérhet a terített asztal eledeleihez. Célszerű a több ponton felállítandó etetőknél figyelemmel lenni arra a körülményre is, hogy a különböző hasznos szárnyasok életmódja s igy étrendje is különböző s eltér egymástól. Ennélfogva egy és ugyanaz az eleségféle meg nem felelhet valamennyi szárnyas speciesnek. Rövid tájékoztatóul idejegyzem néhány ösmertebb hasznos éneklő szárnyasunk szokottabb étrendjét. A mindenevők, minők a seregély, a holló, a vetési varjú, a szajkó stb. beérik a burgonyával, a kenyérrel, a főtt hus- neművel s a csontfélével is. A magevők, minők: a pacsirta, a pipiske, a sármány, a pintyek, a kenderike, a csíz, a stiglicz, a pirók, a fürj, a fogoly, a lisztes és az olajtartalmú magtermékekkel teljesen kielégíthetők. A vegyesen rovar és magevők, minők a tarka és fekete harkály és a cinkék, liszt és olajtartalmú magvakon kívül főtt husneműt, faggyút, szalonnát is szívesen fogyasztanak. A vegyesen magnemekkel és bogyóterményekkel táplálkozó szárnyasok, minők a locska, a feketerigó, a barátka stb. főtt húsfélén kívül répát, almát, körtét, szilvát kaphatnak ? Utóbbiakat aszalt állapotban. Végül a kizárólag rovarevő szárnyasok, minők: zöld-harkály, a fakúsz, a barázdabillegény, az ökörszem stb. a főtt húson kívül lisztkukaccal, álcákkal hangyatojással egyaránt megfelelően élel- mezhetők. Gyulai Gy. Károly. ti ÍREK. — Adomány. Dr. Fehér Gyula praelá- tus kanonok úr a szegény iskolás gyermekek tankönyveire 100 koronát volt kegyes adományozni. A jó Isten áldja meg érte ! — Melyik gyógytár van ma nyitva? Kerschbaummayer Károly Kossuth Lajos utcai gyógytára, mig a többi, d. u. 2 órától zárva lesz. — Előléptetés. Neményi Ödön budapesti tanító, városunk fia a székesfővárosi tanács által a IX. kér. Barak utcai iskolához vezetőtanitóvá neveztetett ki. Gratulálunk a jeles szorgalmú esztergomi fiú előlépéséhez. — A győri kereskedelmi és iparkamara titkára szerdán délután városunkba érkezett, hogy az ipartestületnél szokásos hivatalos látogatását megtegye. A talált rend és ügykezelés fölött örömének és elismerésének adott kifejezést; egyidejűleg résztvett a kamarai titkár az ipartestületi hitelszövetkezet megalakítása érdekében tartott értekezleten is és helyeselte az elnökség ez irányú mozgalmát. — Kossuth hamvainak áthelyezése. Kossuth Lajos hamvainak ünnepélyes áthelyezése az elkészült Kossuth meuzoleumba f. é. november 25-én lesz nagy ünnepélyességgel, melyet a főváros rendez. Vármegyénket az ünnepségen egy három Mégis épen ennek a nagy értéknek a kultiválását hanyagoljuk el azért, mert gazdasági tanintézetekbe járni nem divat, a gazdasági akadémia oklevelét nem tekintik egyenértékűnek a jogi oklevéllel. Már pedig a gazda, aki az anyaföldből tudományával kiveszi az áldást, tízszer annyi szolgálatot tesz a nagy közönségnek, mint a túlzsúfolt ügyvédi pályának ma már jórészt nyomorgó tagjai. A magyar ifjúság, a nép, az in- telligentia és a nagybirtokos osztály nagy szolgálatot tenne a hazának, ha az eddig mellőzött gazdasági tanintézetek nagyobb látogatottságát elősegítené. A föld népének a földmives iskolákban, a középosztálynak, a főuraknak pedig a gazdasági akadémiákon nagyobb gazdasági ismeretek felé kellene törekedni, hogy a haza földjét szeretettel és szakképzettséggel gondozhassák. Igyekezzünk ezúton is arra, hogy e szép haza földjén újabb ezer évet éljen meg a magyar. G. Á. A hasznos éneklők gondozásáról. Nem csupán a zord telek hidege, hanem egyben s légióként a téli eledelszükség az, amely a kártékony rovarvilágot tizedelő hasznos mezei és erdei szárnyasvilágot egyes években a végpusztulás szélére viszi. Azzal még nem segítünk gyökeresen a bajokon, ha a különböző szerkezetű fészkelőodukat s fészkelő házikókat a szárnyasok számára beállítjuk vagy a téli hideg ellen mentsvárként jó karba helyezzük. A korgó, üres gyomor a meleg otthonba is megköveteli a maga jussát. A téli eledelszükség nemcsak a hóbori- tott tájakon éri a szárnyas sereget. Vannak hómentes telek, kemény, száraz, hidegek is. Jégpáncél borit ilyenkor minden vízfelületet, úgy egyben finom jégréteg, vagy zúzmara képződik a növényzet s a fák kérge, ágai fölött is. Az olyan gyöngébb csőralkatú hasznos szárnyas, aminő pl. a cinke, hozzá nem térkőzhetik ilyenkor a neki megfelelő csekély eleségfélé- hez sem, amihez pedig netán hozzá is férhetne, az a zúzmarától, a fagytól, a hagyott ablakon át beláthatott az uj lakó otthonába. A jólétnek, a gazdagságnak kényelme, puhasága kacérkodott ott. Nehéz, finom szőnyegek futották be a lakás padlóját, süppedő párnás székek, cifra bútorok szegélyezték a falakat. Bodola Jánost valami lázas, türelmetlen érzés lepte meg. Az ingerlő szépségű, ismeretlen nő mosolya megfogta és rabul ejtette. Nem tudott elmozdulni ablakától. Napok hosszat álldogált ott rendületlenül és makacs sóvárgással figyelte a szép asszony lakásának ablakait. Ez ablakokba pedig néha napokon keresztül nem lehetett látni az asszonyt. Bodola János ezeken az irigy napokon legnagyobb bizonytalanságban élt. A képzelete lázasan működött s a legfurcsább gondolatai támadtak. Talán beteg az asz- szony, vagy elrabolták, megszöktették? vagy talán épen ő rá haragszik ! Istenem ! De aztán, amikor már majdnem a kétségbeesés környékezte, a szemközti ablakokon egyszerre szétlebbennek a függönyök és sugárzó arccal, teljes mosolygó szépségében jelent meg előtte az asz- szony. Es ilyenkor egymásra mosolyogtak. Az asszony diadalmasan, Bodola János alázatosan, kérő tekintettel. Semmi kétség benne, Bodola János tisztában is volt vele, hogy ez a sugárzó, szép nő érdeklődik iránta. Talán szereti is, óh . . . szereti! Ez a gondolat emberfeletti volt. Bodola János mámorosán temette be feját a tavaszi fuvallatba, amely messze, a városon túlról, a hegyek mögül áradt feléje. Úgy érezte, hogy most már minden csak érte van a világon. Ezt a sarokszobát is mintha azért építették, hogy őt láthassa innen. Az ég is mintha ennek a szobának a kiugró párkányaira támaszkodnék. A város fölött arany hullámok ömlenek el, az ő arany haja. Bodola jános kitárta karjait, mintha át akarná ölelni a levegőt, amely körüllengi, simogatja az asszonyt is és lázasan sóhajtotta bele a mindenségbe : — Oh a tavasz ! III. Az emberek ellepték az utcákat. Lármásan beszéltek széles kézmozdulatokkal s az arcukon láz és izgalom égett, mintha megrészegültek volna valamitől. Bodola János nem törődött velük. Meg- lökdösték, tovább ment. A füstös irodából, ahol a megélhetésért végzett nehéz és unalmas munkát, sietett hazafelé. A nyüzsgő lármás emberek láttára csak utólag gondolt arra, hogy odahaza, lent a kis faluban is, a templom előtti gyöpön, igy sürögnek, forognak a napfényen az Isten tehénkéi. A külső pályaudvar táján, közel az otthonához, siető pár surrant el előtte. Egy öreg vidám úr, jólét az arcán, gondatlanság a külsején, és egy fiatal nő. Szorosan egymáshoz simulva mentek s az asz- szony csipkés, könnyű fehér nyári ruhája lágyan, bizalmasan tapadt a kísérőjéhez. Bodola Jánosnak káprázott a szeme. Megállt és nehéz lélekzetet vett, úgy rémlett, mintha ismerné valahonnan az asszonyt, már látta közelről, olyan közelről, mintha mellette állt volna, mintha bészélt volna már hozzá. Egy gondolat szökött a fejébe, a gondolattól megriadva futni kezdett. Két-három lépcsőt átugorva rohant fel a negyedik emeletre s amikor szobájába ért, szédülő fejjel lépett az ablakhoz. A szemközti ablakban épen ekkor jelent meg az asszony és az öreg vidám úr s az utóbbi csöndesen eresztette le a függönyöket . . . Pakots József. tagú küldöttség fogja képviselni, dr. herényi Kálmán alispán vezetése mellett, mely koszorút helyez a mauzóleumra. — A szt. Erzsébetrőt nevezett esztergomi jótékony nőegylet közgyűlését f. hó 19-én d. u. 3 órakor tartotta meg a tagok élénk részvéte mellett a Kath. Kör nagytermében. Bogisich Mihály v. püspök, egyesületi elnök sz. Erzsébet életéből vett magkapó képpel, nagy gondolatokkal állította az irgalmasság testi és lelki cselekedetei gyakorlásának szükségességét a jelenvoltak elé s kérve a tagok buzgó együttműködését, az ülést megnyitódnak nyilvánította. A múlt közgyűlés és az utolsó választmányi ülés jegyzőkönyvének felolvasása után, amelynek kapcsán elnöklő püspök bejelentette, hogy az egyesület képviseletében részt vett a f. hó 18-án Zichy Nándor gróf tiszteletére rendezett diszgyűlésen, s hogy az egyesület feliratilag is üdvözölte az ősz vezért, amely feliratot Mátéffy titkár fogalmazott, következett az elmúlt egyesületi év működéséről szóló jelentés és pénztári kimutatás. Mátéffy titkár és pénztáros jelentéséből kitűnt, hogy az egyesület jelentékeny részt vesz a szegények segélyezésében, mert az elmúlt év folyamán : szegények pénzbeli segélyezésére 1637 kor. 50 fillért ; szegény, betegek orvosságára : 288 kor. 24 fillért; szegény iskolások és Óvodások segélyezésére: 220 kor. 10 fillért; a népkonyhára pedig 1924 kor. 54 fillért adott ki. Az egyesület összes bevétele: 8108 kor. 94 fillér, összes kiadása; 6644 kor. 52 fillér. Miután e segélyezést egyes jótevők adományai, a 'januárban tartott estély rendezői, a szt. Anna zárdái főnöknő s apáczák önzetlen munkássága tették jórészt lehetővé, a közgyűlés hálás köszönetét fejezte ki mindannyinak. Az egyesület elhalt tagjairól való megemlékezés, az új tagok üdvözlése után elhatározta a közgyűlés, hogy a szegények segélyezését a jövőben is az eddigihez hasonlóan óhajtja eszközölni s a népkonyhát f. hó 28-án Advent I. vasárnapján ismét megnyitja. A népkonyha költségeinek részbeni fedezésére január hó folyamán estélyt rendez, amelynek rendezésére egy nagyobb bizottság kéretett fel. Elhatározta a közgyűlés, hogy „A keresztény Szeretet Országos Gyermekvédő műve“ alapitó tagjai sorába lép, s ha az egyesület védenceit esztergomi családoknál helyezi el, az egyesület tagjai szívesen ajánlják fel szolgálatukat felügyelet és ellenőrzés céljára. A belvárosi ovoda karácsonyfa ünnepélyeinek rendezésére Marosi Józsefné elnöklete alatt egy nagyobb bizottság kéretett föl. A szegényeknek kiosztandó pénzsegélyeket vették át, mig a hölgyek s az elnöklő püspök éltetésével véget ért a közgyűlés. — Katalin estély. Ma, esti fél 8 órakor tartja az Esztergom-Szenttamás és Vízivárosi Kath. Polgári Kör a Fürdő vendéglő helyiségében szinielőadással és tánccal egybekötött Katalin estélyét, melyre a nagy közönség figyelmét újból is felhívjuk. A nyereménytárgyak éjfélkor fognak a nyerőknek kiosztatni. — Az Esztergomi Kereskedő Ifjak Önképző Egyesülete Kónyái Kyss Albertné okleveles tánctanitónő vezetése mellett november 28 ától minden vasárnap, kedd és csütörtöki napokon egyesület saját helyiségében (Simor J.-utca 56. sz.) zártkörű tánctanfolyamot rendez. Tanulási dij: tanulóknak nők 6 kor. férfiak 8 kor, gyakorlóknak nők 4 kor férfiak 6 kor. Kezdete vasárnap este 8 órakor, kedden és csütörtökön este 9 órakor. Jelentkezni lehet Laiszky Kázmér egyl. titkárnál és tánciskola alatt a pénztárnál. — A Kaszinó hangversenye. A múlt számunkban jeleztük, hogy a kaszinó f. é. december 7-én hangversenyt rendez. A meghívók a hangversenyre a napokban
