Esztergom és Vidéke, 1909
1909 / 54. szám
2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1909. julius 8. lódása, nely a tudásnak bizonyos elemeit teszi közkincscsé. Itt nagyon óvatrának kell lenni, nehogy egyrészről az igények, a gazdasági s kulturális élet haladásával nem arányos módon fokoztassanak; hogy követeléseiben át legyen lépve a határ; mely elégedetlenséget,a munka megtagadását vonhatja maga után. A munkással meg kell értetni azt, hogy munkája, munkássága, szorgalma alapján igénybe van arra, hogy úgy ő, mint családja tisztességesen megélhessen s bizonyos kultúrái színvonalat elérhessen. Erre kell őt önzetlenül megtanítani. Elengedhetetlen követelmény tehát, hogy a munkás gondolkodni tudjon okosan, emberileg, s igy kitanitása okvetlenül szükséges. Szükséges már csak azért is, hogy ne legyen mások kezében puszta eszköz, melyet mindenre felhasználhatnak, ha kell, kenyéradója ellen; ha kell, hazája ellen. Ne legyen lelki kufárok kezében, nyomorult eszköz. A munkás helyzetét javítani kell, értelmét pedig művelni; nehogy holmi soha nem létezett csodákkal, ostoba boszorkányságokkal, misztikus szamárságokkal fanatizáltassék s veszedelme legyen ez által a józan társadalomnak, átka családjának s hazájának. Igen fontos szerepet játszik a foglalkozás hiányának az ellenőrizése is, mely igen sok rosznak a szülője. Itt a munkás közvetítésnek igen nagy szerepe van, mint amely hivatva van arra, hogy a kivándorlás megakadályozásában is közreműködjék. Nagyon szép gondolat tehát a munkásoknak téli foglalkoztatása. Ezáltal a munkás háztartásában beállható zavarok elkerülhetők. Igen szép intézkedés erre nézve, a gazdasági háziipar: tanfolyamoknak rendezése, a gazdasági ismétlő iskolában, a gazdasági háziipar oktatás, háziipari szövetkezetek alakítása, természetes ipari szempontból s nem alattomos, minden törvényen felül helyezkedő törekvésekkel, mely esetben már úgyis magában foglalja az élő mérget. Háziipari célokra, nyers terményekhez való juttatás, az ipari cikkeknek a beváltása, népies gazdasági előadások, melyek mindenekelőtt, nők voltunk. A leány megváltozott, arcáról eltűnt a gőg, fölébresztettem benne a nőiessége tudatát . . . Lassankint megtanítottam, miként kell viselkedni, társalogni, táncolni, evezni, teniszezni és a nyári évad végén beleszerettem e tanítványomba . . . Hozzájárult ehhez a hosszas együttlét, a csónakázások a tavon, a kék ég, szénaillat és balzsamos levegő, mik elősegitői a fejlődő érzelmeknek . . . Mikor Pestre visszatértem, elhatároztam, feleségül veszem Zsuzsikát. Bátorítólag hatott rám a hálás mama, aki még azt is megengedte, hogy távollétem alatt levelezzünk egymással . . . Miután Zsuzsi még a tél folyamán megtanult korcsolyázni és irályából hosz- szas fáradsággal kiküszöböltem a helyesírási hibákat — boldogan siettem haza a következő évben, hogy az immár tökéletes teremtést mielőbb viszontláthassam . . . — Kemenczeiné meglepődve fogadott. — Zsuzsika nincs itthon, kikocsizott a főhadnagygyal . . . Igaz, maga nem is tudja, hogy menyasszony ? Még nem nyilvános, de már a madarak is csiripelik . . . És mitsem törődve az én fájdalmas megdöbbenésemmel, anyai büszkeséggel folytatta : gazdasági ismeretekre tanítanak s a mindennapi életben szükséges legkülönbözőbb természetű tudnivalók birtokába juttatnak. Ezáltal a munka kereseti viszonya javittatik es ügyesbajos dolgaiban a kellő Útmutatásokra tesz szert. A kis emberre nézve életkérdés továbbá a hitel, nehogy lelketlen elemek által kizsákmanyol- tassék. Erre legalkalmasabb a szövetkezeti intézménynek a felkarolása. Igen jó hatással van a munkások érdekeire a gazdasági munkás- es cselédsegélypénztár, a népkönyvtárak a cselédek s munkások jutalmazása, kitüntetése stb. Nem tudjuk eléggé ajánlani azt is, hogy a munkabérekre vonatkozó adatgyűjtés munkája lehetőleg elő- mozdittassék. A munkanapok néha évszakonként összeirandók, különösen az élelmezés nélküli napszámbérek adatai fontosak, valamint a földáraknak s a föld haszonbérek árainak az adatai is. Igen jó hatással van szociális szempontból az uj cselédtörvény, mely megfelel a kor követelményeinek, mely az úgynevezett robot munkát szüntette meg s a munkás védelem elemeit törvénybe iktatta. Igaz, hogy ezt, rabszolga törvénynek s rosznak mondják azok, akiknek céljaik vannak a munkás kizsarolására, akik a munkás békés boldogulását nem akarják az ő boldogulásuk érdekében. Azt hisszük azonban, hogy az élet ezek felett is napirendre fog térni s a munkás megfogja ismerni előbb- utóbb az ő belső ellenségeit s boszorkánykonyhájukkal egyetemben, pokolba fogja őket kergetni! Ez a törvény teherrel járónak mondható, de a munkást megvédi a munka- adóval egyetemben. A gazdasági munkásházak építése boldogságot s megelégedést fog kelteni. Azokba a munkásházakba a munka szeretete, tisztelete, az erkölcsi tisztaság, családi tisztesség és vallásosság fog bevonulni s a másik legfőbb szentség, a haza- szeretet fog ott azokban ápoltatni. Ezek azok, amelyek a munkást megvédik, életfeltételeit biztosítják és a magyar társadalom tisztességes tagjaivá avatják. Nem kell ehhez más, mint a becsület, Isten iránt való öntudatos tisztelet, szeretet s a ha— Ha látná, minő lány lett Zsuzsika ! Rá sem ismerne . . . A fejem őrülten zúgott, megsemmisül- ten szorítottam össze az öklömet. Mindent megértettem . . . Kiműveltették velem a leányt, másnak a számára . . A hozzám írott levelek is csak irály-gyakorlatokul szolgáltak, hogy a szerencsés hadfi majdan tökéletes szerelmes leveleket olvasson . . . Eddig tart a történetem. Tehát én voltam a hid, mely a Zsuzsika életében a délceg huszárfőhadnagyhoz vezetett . . . És azóta a csalódások hidján keresztül jutottam magához. — De a mi vonzalmunk önzetlen és én csak nem képezek szintén hidat ? — kérdezte mosolyogva a leány és szorosabban simult a férfihez. — De igen . . . Maga képezi azt a hidat, mely engem végre az igazi boldogság felé fog vezetni . . . Bealkonyodott ... A nap utolsó sugarai merészen fürödtek meg a patak sebes habjában. A jegyesek feláltak, a férfi magához szorította a leányt és féltő gyöngédséggel vezette őt a rozoga falúdon keresztül . . . Lengyel Margit zának az imádása, mely egygyé forraszt s nem elválaszt bennünket, miáltal az erőnek, a hatalomnak a forrását tapasztaljuk, mely legyőzhetetlen s mely előtt mindenkinek meg kell hajolnia! Mert a hatalmat rendesen azok támogatják, akik maguk is hatalomra törekednek. Ez igy van. A hatalomnak megvannak az ő rabszolgái, akik azt támogatják önzésből, önérdekeik előmozdításából. Az uralmat támogatják azok, akiknek hatalma ; vagy hatalomra való törekvése ezt úgy hozza magával. Ezek mellett azután vannak élős- diek, akik égre-földre esküdöznek az uralom szükségére. Ezért nem boldog a magyar: nemzetiség, felekezet, osztály és internacionálizmus rákfenéje ennek a szerencsétlen országnak ! Reméljük, hogy a józan, okos ébredés meglesz. Kezdjük a rekonstrukciót a munkásokon, állítsuk ezeket talpra s azután a seprés magától jön. Most az embereknek tovább kell látniok az orruknál s a saját boldogulásukat nem szabad keresniük másoknak a megkárosításával. Vizy Ferenc. Negyvenéves talákozó. Ilyenkor a lapok, mint Margit-krém reklámját, állandóan hoznak felhívásokat találkozókra. Itt tízéves, ott tizenötéves gyülekezetre hívják össze egymást a volt iskolatársak. De vajmi ritka közöttük az olyan, mint amilyen most folyt le Esztergomban, ahol az élet legzajosabb 40 esztendejének lefolyása után jöttek össze azok, akik a helybeli gimnáziumban az 1869 évben maturáztak. Már hétfőn este szállingóztak városunkban idegen urak. Az egyiknek a fejére hullt már a tél hóharmata, a másik most indul neki az ősznek, a járása még biztos, a keze határozottan markol. Némelyek pedig már otthon maradtak, mert kiszívta belőlük az idő az energiát, mások pedig a temetők lakói már. Érdekes, hogy míg 49 civilből 24 halt meg, addig 22 pap közül csak 6. Hétfőn este lakoma volt a Fürdő vendéglőben, honnét fel 12-kor valamennyien egyszerre eltávoztak. Másnap reggel a barátok templomában volt Te Deum, melyen Molnár praelátus, képviselő celebrált Hoffmann Ferenc, esztergomi városi tanácsos és Szmatlik Antal primási levéltáros minisztrálása mellett. Onnét a bencékhez mentek, hol az igazgató üdvözölte az egybegyűlteket, mivel tanáraik közül már egy sem aktiv s a hercegprímáson, Jagicán és Feketín kívül már egy sem él. A családtagokkal együtt a bencések vendégei voltak villásreggelin. Délben diszebéd volt a Fürdőben. Tosz- tot mondtak : Molnár praelátus, Mérey Lajos országgy. képv. Hollosy Rupert, Mihalovits Ferenc esperes, végül pedig Donáth Szilárd mondott köszöntőt a rendezőbizottságra, melynek nagy érdeme, hogy ily hosszú időn keresztül oly pontosan tudta adminisztrálni az iskolatársak ügyeit. Kedden délután az egybegyűltek családjaikkal együtt Kovácspatakba rándul- tak, honnét csak az utotsó propelierrel jöttek vissza. Itt közöljük az egybegyűltek névsorát : Benes János kir. törvényszéki hivatalnok Pozsonyban. Dr. Berényi Gyula orvos Esztergomban. Bincsik Pál főszolgabíró Pozsonyban. Donáth Szilárd ügyvéd Nagymaroson. Gisztl Géza kir. telekkünyvve- zeto Pozsonyban. Hoffmann Ferenc városi pénzügyi tanácsnok, polgár mester-helyettes Esztergomban. Kolosváry Gyula rendő tanácsos Budapesten. Krajcsovics Laj< nyitrai püspöki uradalmi intéző Puszt Vogyerád. László István kanonok-plébánc Istensegits (Bukovina). Lőrincz János pa; növeldei alkormányzó Esztergomban. Mí gos Sándor kir. Ítélőtáblái biró Észté gomban. Magurányi József főkáptalai ügyész Esztergomban. Marczis Gyula k; nonok Nagyszombatban. Martincsek Jánc cirrrz. kanonok, plébános Kistapólcsán; Mattyasóvszky Kálmán takarékpénztá ügyész Esztergomban. Méry Lajos ügj véd, orszgy. képviselő Nyitra. Mikalovic Ferenc esp. plébános Győr-Bácsa. Molné János pápai praelátus, apát-kanonok, o szággy. képviselő Budapest. Niederman József nyug. rendőrkapitány Esztergombai Palkovics Viktor esperes-plébános Gút Pohlencz Alajos bankhivatalnok Széke fehérvár. Pongrácz Jenő kúriai biró, Lipót-rend lovagja Budapest. Portelki T vadar plébános Nagymaros. Raschman Tamás ügyvéd Aranyosmarót. Soók Andor urad. kasznár Illés. Sült József ki tanácsos, kir. közjegyző Pápa. Szattingi Alfréd vasúti titkár Budapest. Szlávy J, nos kir. közjegyző Újvidék. Szmatlik Ai tál primási urad. levéltárnok Esztergon ban. Varjú Sándor plébános Palást. Vs zsonyi József esperes-plébános Dunasze: dahely. Znamenák István papneveldl kormányzó Nagyszombat. Zsiska Mihál szentszéki tanácsos és plébános Nag» Ripény. HÍREK. — Szabadságon. Dr. Áldori Mór tanácr orvos tegnap Marienbadba utazott, hí négy heti szabadságidejét fogja tölten Hivatalában ezen időn át dr. Berém Gyula kerületi orvos helyettesíti. — Haiászlé-estélyek Kovácsiban K<: vácspatak bérlői elhatározták, hogy a Ej valamelyik napján, az egész szezonon ,■ rendeznek halászlé-estélyeket. Mondamin sem kell, hogy ez az ötlet mily életrevai s hisszük, hogy a vendéglősök áldoza készségükre nem fognak ráfizetni. A ni pót, jövő számunkban biztosan jelezs fogjuk. — Bíróság köréből. Horváth Jenő eh győri kir. ítélőtáblái elnök szabadságát 7-6 kezdette meg, melyet gyógykezeltetés v\ gett Karlsbadban tölt. Távolléte alatt Ja soviczky Lajos tanácselnök fogja őt hr lyettesiteni. — Elhunyt egyetemi tanár. Dr. Bergg János egyetemi tanár, udvari tanácsa) hatvannyolc éves korában, Budapesten e hunyt. Temetése tegnap volt, melyen i gyászszertartást dr.Walter Gyula c. püspöö papnöveldéi kormányzó végezte. A hallj lozásról vettük az alábbi gyászjelentése „Berger Károly, özv. Vohlfarth Jakabrc szül. Berger Lujza és Rajos Lajosné szü: Berger Jozefin, az összes rokonság new ben is mélyen szomorodott szívvel jeles tik forrón szeretett, felejthetlen jó bátyjuu méltóságos és főtisztelendő, dr. Bergg Ev. János ur, királyi udvari tanácsos, , kath. apát, tudomány-egyetemi ny. rendit tanár, volt rektor, a III. oszt. vaskoronn rend birtokosának stb., folyó hó 4-én ese 8 órakor, a haldoklók szentségeinek ájtfi tos felvétele után, hosszabb betegség folk tán életének 68-ik, áldozópapságának 47-it egyetemi tanárságának 35-ik évében bd következett csendes elhunytát. A dráir halott a gyászházból: IX. kér., Liliom uMj 35. szám alól tolyó hó 6-án, kedden dal után 4 órakor fog a róm. kath. egyh.rl szertartása szerint örök nyugalma helyem a kerepesi úti temetőben levő családi ss boltba helyeztetni. Az engesztelő szes; mise-áldozat folyó hó 7-én, szerdán dal előtt 10 órakor az egyetemi templomba fog a Mindenhatónak bemutattatni. Budi
