Esztergom és Vidéke, 1909

1909 / 54. szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1909. julius 8. lódása, nely a tudásnak bizonyos elemeit teszi közkincscsé. Itt nagyon óvatrának kell lenni, nehogy egy­részről az igények, a gazdasági s kulturális élet haladásával nem ará­nyos módon fokoztassanak; hogy követeléseiben át legyen lépve a határ; mely elégedetlenséget,a munka megtagadását vonhatja maga után. A munkással meg kell értetni azt, hogy munkája, munkássága, szor­galma alapján igénybe van arra, hogy úgy ő, mint családja tisztességesen megélhessen s bizonyos kultúrái színvonalat elérhessen. Erre kell őt önzetlenül megtanítani. Elengedhe­tetlen követelmény tehát, hogy a munkás gondolkodni tudjon okosan, emberileg, s igy kitanitása okvetle­nül szükséges. Szükséges már csak azért is, hogy ne legyen mások ke­zében puszta eszköz, melyet min­denre felhasználhatnak, ha kell, kenyéradója ellen; ha kell, hazája ellen. Ne legyen lelki kufárok ke­zében, nyomorult eszköz. A mun­kás helyzetét javítani kell, értelmét pedig művelni; nehogy holmi soha nem létezett csodákkal, ostoba bo­szorkányságokkal, misztikus szamár­ságokkal fanatizáltassék s veszedelme legyen ez által a józan társadalom­nak, átka családjának s hazájának. Igen fontos szerepet játszik a fog­lalkozás hiányának az ellenőrizése is, mely igen sok rosznak a szü­lője. Itt a munkás közvetítésnek igen nagy szerepe van, mint amely hi­vatva van arra, hogy a kivándorlás megakadályozásában is közremű­ködjék. Nagyon szép gondolat tehát a munkásoknak téli foglalkoztatása. Ezáltal a munkás háztartásában be­állható zavarok elkerülhetők. Igen szép intézkedés erre nézve, a gaz­dasági háziipar: tanfolyamoknak ren­dezése, a gazdasági ismétlő iskolá­ban, a gazdasági háziipar oktatás, háziipari szövetkezetek alakítása, természetes ipari szempontból s nem alattomos, minden törvényen fe­lül helyezkedő törekvésekkel, mely esetben már úgyis magában foglalja az élő mérget. Házi­ipari célokra, nyers termények­hez való juttatás, az ipari cikkek­nek a beváltása, népies gazdasági előadások, melyek mindenekelőtt, nők voltunk. A leány megváltozott, arcá­ról eltűnt a gőg, fölébresztettem benne a nőiessége tudatát . . . Lassankint megtanítottam, miként kell viselkedni, társalogni, táncolni, evezni, te­niszezni és a nyári évad végén belesze­rettem e tanítványomba . . . Hozzájárult ehhez a hosszas együttlét, a csónakázá­sok a tavon, a kék ég, szénaillat és bal­zsamos levegő, mik elősegitői a fejlődő érzelmeknek . . . Mikor Pestre visszatértem, elhatároztam, feleségül veszem Zsuzsikát. Bátorítólag ha­tott rám a hálás mama, aki még azt is megengedte, hogy távollétem alatt leve­lezzünk egymással . . . Miután Zsuzsi még a tél folyamán megtanult korcsolyázni és irályából hosz- szas fáradsággal kiküszöböltem a helyes­írási hibákat — boldogan siettem haza a következő évben, hogy az immár tökéle­tes teremtést mielőbb viszontláthassam . . . — Kemenczeiné meglepődve fogadott. — Zsuzsika nincs itthon, kikocsizott a főhadnagygyal . . . Igaz, maga nem is tudja, hogy menyasszony ? Még nem nyil­vános, de már a madarak is csiripelik . . . És mitsem törődve az én fájdalmas megdöbbenésemmel, anyai büszkeséggel folytatta : gazdasági ismeretekre tanítanak s a mindennapi életben szükséges leg­különbözőbb természetű tudnivalók birtokába juttatnak. Ezáltal a munka kereseti viszonya javittatik es ügyes­bajos dolgaiban a kellő Útmutatá­sokra tesz szert. A kis emberre nézve életkérdés továbbá a hitel, nehogy lelketlen elemek által kizsákmanyol- tassék. Erre legalkalmasabb a szö­vetkezeti intézménynek a felkarolása. Igen jó hatással van a munkások érdekeire a gazdasági munkás- es cselédsegélypénztár, a népkönyvtárak a cselédek s munkások jutalmazása, kitüntetése stb. Nem tudjuk eléggé ajánlani azt is, hogy a munkabérekre vonatkozó adatgyűjtés munkája lehetőleg elő- mozdittassék. A munkanapok néha évszakonként összeirandók, különö­sen az élelmezés nélküli napszám­bérek adatai fontosak, valamint a földáraknak s a föld haszonbérek árainak az adatai is. Igen jó hatás­sal van szociális szempontból az uj cselédtörvény, mely megfelel a kor követelményeinek, mely az úgy­nevezett robot munkát szüntette meg s a munkás védelem elemeit tör­vénybe iktatta. Igaz, hogy ezt, rab­szolga törvénynek s rosznak mond­ják azok, akiknek céljaik vannak a munkás kizsarolására, akik a mun­kás békés boldogulását nem akar­ják az ő boldogulásuk érdekében. Azt hisszük azonban, hogy az élet ezek felett is napirendre fog térni s a munkás megfogja ismerni előbb- utóbb az ő belső ellenségeit s bo­szorkánykonyhájukkal egyetemben, pokolba fogja őket kergetni! Ez a törvény teherrel járónak mondható, de a munkást megvédi a munka- adóval egyetemben. A gazdasági munkásházak építése boldogságot s megelégedést fog kel­teni. Azokba a munkásházakba a munka szeretete, tisztelete, az er­kölcsi tisztaság, családi tisztesség és vallásosság fog bevonulni s a másik legfőbb szentség, a haza- szeretet fog ott azokban ápoltatni. Ezek azok, amelyek a munkást meg­védik, életfeltételeit biztosítják és a magyar társadalom tisztességes tag­jaivá avatják. Nem kell ehhez más, mint a becsület, Isten iránt való öntudatos tisztelet, szeretet s a ha­— Ha látná, minő lány lett Zsuzsika ! Rá sem ismerne . . . A fejem őrülten zúgott, megsemmisül- ten szorítottam össze az öklömet. Mindent megértettem . . . Kiműveltették velem a leányt, másnak a számára . . A hozzám írott levelek is csak irály-gyakorlatokul szolgáltak, hogy a szerencsés hadfi maj­dan tökéletes szerelmes leveleket olvas­son . . . Eddig tart a történetem. Tehát én vol­tam a hid, mely a Zsuzsika életében a délceg huszárfőhadnagyhoz vezetett . . . És azóta a csalódások hidján keresztül jutottam magához. — De a mi vonzalmunk önzetlen és én csak nem képezek szintén hidat ? — kér­dezte mosolyogva a leány és szorosabban simult a férfihez. — De igen . . . Maga képezi azt a hi­dat, mely engem végre az igazi boldog­ság felé fog vezetni . . . Bealkonyodott ... A nap utolsó suga­rai merészen fürödtek meg a patak sebes habjában. A jegyesek feláltak, a férfi ma­gához szorította a leányt és féltő gyön­gédséggel vezette őt a rozoga falúdon ke­resztül . . . Lengyel Margit zának az imádása, mely egygyé forraszt s nem elválaszt bennünket, miáltal az erőnek, a hatalomnak a forrását tapasztaljuk, mely legyőz­hetetlen s mely előtt mindenkinek meg kell hajolnia! Mert a hatalmat rendesen azok támogatják, akik maguk is hata­lomra törekednek. Ez igy van. A hatalomnak megvannak az ő rab­szolgái, akik azt támogatják önzés­ből, önérdekeik előmozdításából. Az uralmat támogatják azok, akiknek hatalma ; vagy hatalomra való tö­rekvése ezt úgy hozza magával. Ezek mellett azután vannak élős- diek, akik égre-földre esküdöznek az uralom szükségére. Ezért nem boldog a magyar: nemzetiség, fele­kezet, osztály és internacionálizmus rákfenéje ennek a szerencsétlen or­szágnak ! Reméljük, hogy a józan, okos ébredés meglesz. Kezdjük a rekonstrukciót a munkásokon, állít­suk ezeket talpra s azután a seprés magától jön. Most az embereknek tovább kell látniok az orruknál s a saját boldogulásukat nem szabad keresniük másoknak a megkárosítá­sával. Vizy Ferenc. Negyvenéves talákozó. Ilyenkor a lapok, mint Margit-krém rek­lámját, állandóan hoznak felhívásokat ta­lálkozókra. Itt tízéves, ott tizenötéves gyü­lekezetre hívják össze egymást a volt is­kolatársak. De vajmi ritka közöttük az olyan, mint amilyen most folyt le Esz­tergomban, ahol az élet legzajosabb 40 esztendejének lefolyása után jöttek össze azok, akik a helybeli gimnáziumban az 1869 évben maturáztak. Már hétfőn este szállingóztak váro­sunkban idegen urak. Az egyiknek a fejére hullt már a tél hóharmata, a másik most indul neki az ősznek, a járása még biztos, a keze határozottan markol. Némelyek pedig már otthon maradtak, mert kiszívta belőlük az idő az energiát, mások pedig a temetők lakói már. Érde­kes, hogy míg 49 civilből 24 halt meg, addig 22 pap közül csak 6. Hétfőn este lakoma volt a Fürdő ven­déglőben, honnét fel 12-kor valamennyien egyszerre eltávoztak. Másnap reggel a ba­rátok templomában volt Te Deum, me­lyen Molnár praelátus, képviselő celebrált Hoffmann Ferenc, esztergomi városi taná­csos és Szmatlik Antal primási levéltáros minisztrálása mellett. Onnét a bencékhez mentek, hol az igazgató üdvözölte az egybegyűlteket, mi­vel tanáraik közül már egy sem aktiv s a hercegprímáson, Jagicán és Feketín kí­vül már egy sem él. A családtagokkal együtt a bencések vendégei voltak villás­reggelin. Délben diszebéd volt a Fürdőben. Tosz- tot mondtak : Molnár praelátus, Mérey Lajos országgy. képv. Hollosy Rupert, Mihalovits Ferenc esperes, végül pedig Donáth Szilárd mondott köszöntőt a ren­dezőbizottságra, melynek nagy érdeme, hogy ily hosszú időn keresztül oly pon­tosan tudta adminisztrálni az iskolatársak ügyeit. Kedden délután az egybegyűltek csa­ládjaikkal együtt Kovácspatakba rándul- tak, honnét csak az utotsó propelierrel jöttek vissza. Itt közöljük az egybegyűltek névsorát : Benes János kir. törvényszéki hivatalnok Pozsonyban. Dr. Berényi Gyula orvos Esztergomban. Bincsik Pál főszolgabíró Pozsonyban. Donáth Szilárd ügyvéd Nagy­maroson. Gisztl Géza kir. telekkünyvve- zeto Pozsonyban. Hoffmann Ferenc városi pénzügyi tanácsnok, polgár mester-helyettes Esztergomban. Kolosváry Gyula rendő tanácsos Budapesten. Krajcsovics Laj< nyitrai püspöki uradalmi intéző Puszt Vogyerád. László István kanonok-plébánc Istensegits (Bukovina). Lőrincz János pa; növeldei alkormányzó Esztergomban. Mí gos Sándor kir. Ítélőtáblái biró Észté gomban. Magurányi József főkáptalai ügyész Esztergomban. Marczis Gyula k; nonok Nagyszombatban. Martincsek Jánc cirrrz. kanonok, plébános Kistapólcsán; Mattyasóvszky Kálmán takarékpénztá ügyész Esztergomban. Méry Lajos ügj véd, orszgy. képviselő Nyitra. Mikalovic Ferenc esp. plébános Győr-Bácsa. Molné János pápai praelátus, apát-kanonok, o szággy. képviselő Budapest. Niederman József nyug. rendőrkapitány Esztergombai Palkovics Viktor esperes-plébános Gút Pohlencz Alajos bankhivatalnok Széke fehérvár. Pongrácz Jenő kúriai biró, Lipót-rend lovagja Budapest. Portelki T vadar plébános Nagymaros. Raschman Tamás ügyvéd Aranyosmarót. Soók Andor urad. kasznár Illés. Sült József ki tanácsos, kir. közjegyző Pápa. Szattingi Alfréd vasúti titkár Budapest. Szlávy J, nos kir. közjegyző Újvidék. Szmatlik Ai tál primási urad. levéltárnok Esztergon ban. Varjú Sándor plébános Palást. Vs zsonyi József esperes-plébános Dunasze: dahely. Znamenák István papneveldl kormányzó Nagyszombat. Zsiska Mihál szentszéki tanácsos és plébános Nag» Ripény. HÍREK. — Szabadságon. Dr. Áldori Mór tanácr orvos tegnap Marienbadba utazott, hí négy heti szabadságidejét fogja tölten Hivatalában ezen időn át dr. Berém Gyula kerületi orvos helyettesíti. — Haiászlé-estélyek Kovácsiban K<: vácspatak bérlői elhatározták, hogy a Ej valamelyik napján, az egész szezonon ,■ rendeznek halászlé-estélyeket. Mondamin sem kell, hogy ez az ötlet mily életrevai s hisszük, hogy a vendéglősök áldoza készségükre nem fognak ráfizetni. A ni pót, jövő számunkban biztosan jelezs fogjuk. — Bíróság köréből. Horváth Jenő eh győri kir. ítélőtáblái elnök szabadságát 7-6 kezdette meg, melyet gyógykezeltetés v\ gett Karlsbadban tölt. Távolléte alatt Ja soviczky Lajos tanácselnök fogja őt hr lyettesiteni. — Elhunyt egyetemi tanár. Dr. Bergg János egyetemi tanár, udvari tanácsa) hatvannyolc éves korában, Budapesten e hunyt. Temetése tegnap volt, melyen i gyászszertartást dr.Walter Gyula c. püspöö papnöveldéi kormányzó végezte. A hallj lozásról vettük az alábbi gyászjelentése „Berger Károly, özv. Vohlfarth Jakabrc szül. Berger Lujza és Rajos Lajosné szü: Berger Jozefin, az összes rokonság new ben is mélyen szomorodott szívvel jeles tik forrón szeretett, felejthetlen jó bátyjuu méltóságos és főtisztelendő, dr. Bergg Ev. János ur, királyi udvari tanácsos, , kath. apát, tudomány-egyetemi ny. rendit tanár, volt rektor, a III. oszt. vaskoronn rend birtokosának stb., folyó hó 4-én ese 8 órakor, a haldoklók szentségeinek ájtfi tos felvétele után, hosszabb betegség folk tán életének 68-ik, áldozópapságának 47-it egyetemi tanárságának 35-ik évében bd következett csendes elhunytát. A dráir halott a gyászházból: IX. kér., Liliom uMj 35. szám alól tolyó hó 6-án, kedden dal után 4 órakor fog a róm. kath. egyh.rl szertartása szerint örök nyugalma helyem a kerepesi úti temetőben levő családi ss boltba helyeztetni. Az engesztelő szes; mise-áldozat folyó hó 7-én, szerdán dal előtt 10 órakor az egyetemi templomba fog a Mindenhatónak bemutattatni. Budi

Next

/
Thumbnails
Contents