Esztergom és Vidéke, 1909

1909 / 54. szám

1909. Julius 8.

ESZTERGOM és VIDÉKE.

3

}pest, 1909. julius hó 5-én. Az örök világosság fényeskedjék neki ! Ronchi Győ- szőné szül. Berger Karolina, Berger Imre, JBerger János, mint nagyunokái, özv. Hesz- nmann Károlyné szül. Richter Jozefine, /Wonlfarth Rezső, Wohlfahrth Lajos, Rich- jjter József és neje, mint nagyunokái, Rajos JLajos mint sógora és gyermekei: Lajos, JLujza, férj. dr. Bakács Istvánná, Dezső és /.Margit, mint nagyunokái, özv. Berger Ti- wadarné, szül. Spiegelhalter Henriette, mint icsógornője.

— Hadapródok városunkban, a budapesti hadapród iskola mintegy 140 növendéke lőgyakorlatok tartása céljából városunkba érkezett. A növendékek a kender ö'földi barakkokban vannak elhelyezve.

— Angyal szállott az égbe. Súlyos becsapás érte Vass István, volt számellenőr öz- iwegyét, kinek 6 éves leánykáját, Margit- jjiíát ragadta ki szerető anyai karjai közül saz irgalmat nem ismerő halál. Alig egy Jnónapja, hogy férjét vesztette az özvegy

S ma drága kincsét hántolták el. Leljen ;ivigaszt a hitben !

— A vármegye központi választmánya

exedden délelőtt ülést tartott, melyen mind- aössze három rendbeli felszólamlás intéz- teetett el és pedig a tokodi választók névjegyzékére vonatkozólag. A felszólamlás [ófolytán felvétetett a tokodi választók névjegyzékébe : Molnár István, Gallop Béla, 3/Kerekes József és Sztruhár János, elleneden a névjegyzékből kihagyatni rendelte- Jeett: ifjú Seres Ferenc.

— Tüzérek gyakorlata megyénkben, sozölgyém határában augusztus hóban nagy süüzérségi gyakorlatok lesznek. A tüzérek duik augusztus 2-án jönnek és 24-ig foglallak gyakorlatokat tartani, Érsekkétyen, aMagyar és Német Szölgyémben lesznek aldszállásolva.

— Gazdák figyelmébe. Katócz Simon iyayitrai szőlőszeti és borászati felügyelő enna városunkba jön, hogy a hozzá forduló sßjzdäknak, szőlőbirtokosoknak a szüksé- ge,;es felvilágosításokat megadja. Óhajtandó, jiiogy az érdekelt gazdaközönség a saját Mcólétének emelése okából minél nagyobb észámban forduljon gyakorlati tanácsokért rí ,l nevezetthez, kit a kormány ezen inten- döiióból vezérelve, küld ki egyes vidékekre.

— Gyilkosság. Szenzációs fiugyilkos- gi*íg történt vasárnap Párkányban. Sze- láiér István gazda egy husánggal fejbe- giVágta fiát. Az összeütközés úgy kezdő- jfölött, hogy a fiú heti keresetéből kért ísssebpénzt mulatni. Az anyja nem akart ifiaeki adni, amiért a fiú reprodukálhatatlan eliifejezésekkel illette az anyját. Az apa »Ifikkor dühösen rontott egy husánggal saß.ára. ~Egy csapással szétzúzta koponyáját ß a fiú még az nap meg is halt a kór- ísé.ázban. Az apát letartóztatták. Érdekes, 'go.ogy 5 év előtt ezt az apát szúrta meg J sz ő apja, amiért az börtönbe került s aonost megismétlődött egy generációval dállább, de tragikusabban.

— A Duna vízállása. A Duna ez utóbbi aqaapokban a nagy esőzések következtében aí'iiirtelen áradásnak indult, oly annyira, ygoogy pár nap alatt mintegy három métert IbßTadt. A piszkos árnak gyors lefolyása olsiiztosítva látszik, amennyiben hétfőn Wien- i Icől már 284 cm. apadást jelentettek. 3Ím.midőn e sorokat írjuk, a viz nálunk is ibficpadásban van s igy különös félelemre niJ>kunk nincs. Előre is jelezhetjük, hogy [ Yí?y hirtelen árvíz itt mérhetetlen károkat isoJkozna, tekintve, hogy a sziget növényslste igen szépen áll. A város szénája jbmndben van, annak az áradás már nem ßfijfthat.

— Kellemetlen csónakázás. Az itt időző

jbradapród iskola két növendéke tegnap a jli2CÓsik-féle uszodánál csónakba szállt, a inéirándulás azonban könnyen végzetessé [ßrlhilhatott volna. A csónakot ugyanis vissza- javvet a rohanó ár az uszodát tartó sod- >iyn nykötélre sodorta, minek következtében a jjnnsnnülők a vízbe estek. Szerencsére volt

annyi lélekjelenetük, hogy a felfordult csónakba kapaszkodtak addig, mig a segélykiáltásokra a hajóállomás révészei és a Kósik-féle uszoda úszómestere csónakkal segítségükre mentek és őket kimentették. A had^pródoknak a hideg dunai fürdőn kívül egyéb bajuk nem történt.

Országos központi kamara. Már régóta ismételten felmerülő kérdés, hogy a kereskedelmi iparkamrák valamelyes országos egységes szervezetet nyerjenek. Most újabban megint igen erős áramlat támadt ennek érdekében. A debreceni kamara ez ügyben azt az álláspontot foglalta el, hogy a kamarák együttes működésének állandó és szervezett formát adni nem tanácsos, költséges berendezésre szükség nincs s a kamarák egyetemének reprezentálási joga alapszabályszerű alapon, általánosságba annak meg nem adható. Az együttes működést inkább úgy gondolják sikerrel elérhetőnek, ha a kamarai vezéremberek alkalmi találkozásának bizonyos rendszerességet és időlegességet teremtenek. Ehhez elég volna egy oly tartalmú közös megállapodás, hogy a kamarák vezetőségei félévenként vagy negyedévenként, rendszeresített időpontban, például az évnegyedet kezdő hónap derekán adjanak egymásnak találkozót, s e találkozásnak napirendjéhez jelentse be minden kamara a maga anyagát. A kezelés és vezetés dolgára kéretnék fel a budapesti kamara s a felmerülő költségeket megosztanák.

— Uj SZŐllŐbetegség. A nagyváradi szőlőhegyeken valami uj betegség támadta meg a szőlőt, mely a peronoszpórához és a lisztharmathoz hasonlít és a gazdagnak Ígérkező termést már eddig is harminc százalékkal megrontotta. A veszedelem rohamosan terjed. A szőlőhegyek lakói ez ügyben gyűlést tartottak és távirati utón kérték Darányi minisztert, ismertesse meg velük az újfajta betegséggel szemben való védekezés módját.

— A Heya kert felavatása. A város tulajdonát képező Heya-fele kert ünnepélyes felavatását ma d. u. 5 órakor tartja Nozdroviczky Miklós ny. erdőmester a városi tisztikar és a képviselőtestület több meghívott tagja jelenlétében. Az ünnepségre alkalmid az szolgál, hogy a város fatermése ez alkalommal raktároztatik be először a Heya kertbe. Az idei fatermelés különösen figyelemre méltó, mert mint egy 80000 korona értékű fa helyeztetett el az uj faraktárba. Az ünnepség lefolyásáról legközelebb írunk.

— Dunából kifogott hulla. Hétfőn a délelőtti órákban a Kósik-féle dunai uszoda úszómestere egy uriasan öltözött női hullát fogott ki a Dunából a primási palota közelében. A hulla mintegy két napja lehetett vízben. A rendőrség beszállította a hullaházba, ahol az orvosrendőri boncolást megejtették, A vizbefult kilétét mindezideig nem sikerült megállapítani.

NYILT-TÉR*)

GESSLER SIEGFRIED

cs. és kir. udvari szállító, József főherceg cs. és kir. fensége kamarai szállítója

BUDAPEST,

ajánlja különegességét az

mr «mii

és egyéb finom likőrgyártmányait, valamint

ezüst üstben főtt valódi

málnaszörpöt.

*) E rovatban közlőitekért nem vállal felelősséget a Szerk.

Üzlet megnyitás!

A komáromi kir. törvényszék, mint csődbíróságnak 5929/polg 1909. számú végzésbeli felhatalmazása és az ideiglenes csődválasztmánynak határozata alapján közzéteszem, mi- szerént az Ürge Zs. A. vaskeres- kedö üzleti, ho 12-én (hétfőn) megnyílik, melyben, úgy az áruraktárakban levő vasáruk, gépek stb. 8 napon át a becsáron felül, de a rendes áron alul szabadkézből elfognak adatni.

Esztergom, 1909. julius 7-én.

Dr. Prokopp Gyula,

csődtömeggondnok.

CSARNOK.

.Asszonyok katonarüliábap.

Az angol nők, akik most a férfiakkal mindenben egyenlő jogokért elkeseredetten küzdenek, annyit már elértek, hogy betegápoló szolgálatra beosztották őket a hadsereghez fegyverrel, megfelelő katonai uniformisban.

Az orosz előkelő társaság több nő tagja egy dúsgazdag orosz nemes leányával — Szapernikov Máriával — az élén, annak idején engedélyt kért a pétervári hadügyminisztériumtól, hogy kétezer asszonyból álló csapatot alakítva, a kelet-ázsiai háborúban résztvehessenek.

Az orosz nők terve, bármily exotikus- nak tűnik is föl, nem uj dolog. Alig van olyan nemzet, amelynek történetében hazájukért, a szabadságért küzdő nők ne szerepelnének. Eger hősi védelme, Murány vár hős asszonyának harcai eléggé ismeretesek. Az 1848—49. évi szabadságharcot számos nő küzdötte végig s a kuruc háborúkból is bőségesen kivették részüket. Lozárdi Zsuzsánna, Rákóczi százados kapitánya, egy kuruc század élén harcolva, beiktatta nevét a haditörténelembe.

A szabadságharcoknak, ’a nemzeti háborúknak mindenkor voltak női katonái. A franciáknak az angolok elleni harcaiban sok asszony harcolt karddal a kezében ; sőt a későbbi századok harcaiban is tömegesen akadtak nők, akik nemüket eltitkolva, férfiruhában, a katonák soraiba léptek. A francia forradalomban és a közvetlenül ezt követő háborúkban harminchárom asszony küzdött a franciák soraiban.

Az orosz nők között már a XVIII-ik század első felében szokásba jött az uniformis viselés, úgy, hogy nem is kellett ezért nemüket eltitkolniok. Erzsébet cárnő, Nagy Péter szépséges és búja leánya uniformisban vezette az összeesküvő csapatokat előde ellen. Formás lábszárain kitünően festett a trikó és a feszes nadrág. Nem csoda, hogy sok utánzója akadt. Az asszonyuralom alatt az előkelő társaság asszonyainak nagy része katonai címet is viselt s ünnepélyes alkalmakkor uniformisban jelent meg. Dasz- kov Katarina 1762. julius 8-án uniformisban vezette a csapatokat II. Katalin elé, aki azután átvette a parancsnokságot Daszkov Katarina később összekülömbö- zött II. Katalinnal, mert ez nem akarta őt a testőrezred valóságos ezredesévé megtenni. 1787-ben, mikor II. József császár a nagy cárnővel a Krim félszigetre utazott, II. Katalint a birodalom nemességének száz hölgye kísér te. A hölgyek egyenruhába voltak öltözve s mindegyik puskával és három tölténnyel volt felfegyverezve. A bájos testőrséget Zarandow kapitány fiatal özvegye komandirozta.

Az osztrák és magyar hadseregben, különösen Mária Terézia idejében szolgáltak nagyobb számban asszonyok. Kett- ner Zsófia, egy kapucinus barát nővére a

XVIII. század negyvenes éveinek elején, bátyjának csuháját felvéve, Riedben felcsapott katonának. A 22. gyalogezredben végig küzdötte a negyvenes évek háborúit, 1746. junius 16. Piacenzánál, 1746. augusztus 10-én Rotafreddonál kitüntette magát és 1746. junius 8-án Wallis Sándor báró, ezredes káplárrá nevezte ki. Alig pár hét múlva azonban meghűlt s tüdő- gyulladást kapott. Ekkor orvosai észrevették, hogy a hős káplár tulajdonképen leány. Az ezrednél nagy volt a szörnyülködés. Wallis ezredes nem tudta, mittevő legyen. Végre is beadványt intézett a bécsi főhaditanácshoz. S igy tudta meg azt Mária Terézia is.

A jelenleg Sopronban állomásozó 9. huszárezredben is szolgáit hosszabb ideig egy asszony. Egy magyar leány volt, Breton Gizának hivták. 1783-ban született egy felső-olaszországi városban, ahol az atyja mint huszárszázados szolgált. Később, mikor atyja mint nyugalmazott tiszt Magyarországba visszakerült, egy magyar postamesterhez ment férjhez. A táborban örökös harcok között nevelkedett leány azonban sehogysem tudott megférni a szürke postamesterrel. A félreértéseket még inkább elmérgesítette egy fiatal huszártiszt megjelenése, aki később a már elvált asszonyt rútul megcsalta s a császár uniformisát levetve, porosz szolgálatba lépett.

Az akkori huszonkét éves fiatal asszony végkép elkeseredve férfiruhát öltött, magához vette anyja unokaöcscsének papírjait s Blarenzi név alatt beállt koméinak a K. huszárezredhez. Mint huszárkornet részt vett a hét éves háború első harcaiban s a kunnersdorfi csata után hadnagy- gyá és ezredsegédtisztté nevezték ki. Később főhadnagy, majd pedig kapitányhadnagy lett. Hat évig szolgált az ezrednél a nélkül, hogy asszony voltát elárulta volna. 1761-ben a hartmanndorfi ütközetben az életében oly végzetes szerepet játszó volt huszár, s most már porosz tiszttel hozta össze sorsa. Kivont karddal megrohanta ellenfelét s rövid harc után leteritette. A viadalban azonban ő is megsebesült s egyik karját amputálni kellett. Ekkor már nem titkolhatta el tovább nemét.

Mária Terézia, amint a dologról értesült, külön rendeletet bocsátott ki, amelyben Breton Gizát egész fizetéssel nyugdíjazta s megengedte neki, hogy ünnepélyes alkalmakkor a kapitány-hadnagyi uniformist viselhesse.

Később, mikor az újoncok felvételét már rendes orvosi vizsgálat előzte meg s a tiszti karnak legalább egy részét katona- iskolákban nevelték, már nem léphettek katona sorba asszonyok. A hadsereg krónikásai azonban még is megemlékeznek egy esetről, mikor a már rendezett viszonyok között lévő hadseregben is szolgált nő. A leány-tiszt Skanagetta Franciska volt, akit a bécs-ujhelyi katonai akadémiában neveltek a katonai pályára. Skanagetta Franciska atyjával és bátyjával jött Bécs-Ujhelybe, hogy a gyenge testalkatú fiút az ottani katonai akadémiába felvétessék. Az akadémia orvosa a fiút gyengének találta és felvételét nem ajánlotta, az erőteljes Franciska azonban arra kérte az orvost, hogy bátyja helyett őt vegye fel az intézetbe. Az orvos, aki a Skanagetta-családnak régi ismerőse volt, tréfából engedett a kis leány kérésének s kiállította neki a bizonyítványt, egyben megígérvén az apának, hogy gyermekét majd, ha Bécset megtekintette, egyik rokonával hazaküldi. Az öreg Skanagetta nyugodtan haza is ment, Franciska pedig az orvossal az intézetben maradt. Alig tette ki azonban Skanagetta lábát az akadémiából, mikor az oivost megütötte a guta, a fiúnak átöltözött leány az intézetben maradt. Atyja csak hetekkel később értesült az orvos haláláról és az ezáltal