Esztergom és Vidéke, 1908

1908-01-26 / 8.szám

nak a nyomorgó költő leányának az egész hátralevő életét be lehe tett volna aranyozni a gondtalan megélhetés biztosításával? Kérdik sokan, hogy nem egoiz mus-e csak parányit juttatni a sze gényeknek a kiadott horribilis ösz szegből — s hogy nem óriási-e az ellentét az általános nyomasztó élet viszonyok s a báltermek kápráza tos fénye között? S hogy nem ab normális állapot-e, ha a szocialisták magnézium fáklyák és szines lampionok mellett vonulnak fel az utcán és követelnek kenyeret a népnek ! Talán a felvonulás költségein is kenyeret kellene adni a népnek ? Egoizmus-e, vagy altruizmus? Ne bolygassuk. Hisz a legideálisabb jótékonyságnak is megvan a maga egoizmus ize. A jótékonykodónak, ha az mindjárt a névtelenség homályába is rejtőzik, lelki gyönyörűséget okoz a jótékonykodás, önmagának szerez vele örömet, tehát szigorúan véve egoista. Ép azért ne keressük, hogy önzésből, vagy humanitásból van-e az a sok jótékony vigasság, ne keressük, hogy a jótékonycél vágy a múlatás ötlik-e elsőben a mulatni vágyók agyába ? Ne keressük, hisz igy is számtalan sok jótékony intézményt, hogy ugy mondjuk „öszszetáncoltak" már, sok didergő embertársunk jutott meleg ruhához, fütő anyaghoz, sok nagy szellemünk ércbeöntött alakja dicséri a jótékonyság bajnokait, sok nemes emberbaráti intézményünk a jótékony báloknak köszönik létüket. Tehát ne gáncsoskodjunk! A fázó embereknek egészen mindegy, hogy a neki jutott meleg gúnya árát gyarló emberi hiúságból táncolták-e össze, vagy az önzetlen altruizmus takarta-e be megdermedt tagjaikat ! Igen is a farsang vidám napjaiban is jussanak eszünkbe az éhezők, a fázok, az árvák, akiknek hideg a szobájuk, s akiknek nem fűtenek. tatnak, hogy a meghatott temetőlátogatóktól alamizsnát csikarjanak ki". De abban a pillanatban megvillantak szemei s a meglepetéstől majdnem lélekzetét vesztve megállott, mintha odaszögezték volna. Látja amint a' gyermek két kézzel megragad egy rózsabokrot s teljes erejével húzni kezdi. Oly erővel, amit fel se tételezett volna a kis satnya jószágról, ingatta a bokrot s egy utolsó heves rántással gyökerestől kezében tartotta. Most fölállt a leányka, a rózsatőt szivére szorítva futni kezdett oly sebességgel, ahogy fiatal lábacskáitól csak kitellett. Amint elrohant, észre sem vette, hogy a csősz bicegve követi s persze nem is hallotta, amint az öreg fogai közt dörmögte : — No várj csak kis gonosztevő, csak megíogjalak ! Lesz neked ne mulass ! Az öreg -a temetőkoldus negyedében érte utói a gyermeket, ki egy sir előtt térdelt; a sir csodálatos ellentétban állt a környező sirokhoz. Noha csak egy rosszul összerótt olcsó kereszt állt előtte, a hantot a legpompásabb virágok borították. A csodálkozó csősz megállt s kíváncsian szemlélte a sir előtt térdelő gyermek mozdulatait. A leányka hangosan érthetetlen szavakat mormolt s vézna kis teste reszketett a zokogástól. Majd jajgatni kezdett s öreg könycseppek gördültek végig sápadt arcocskáján. Mikor megcsillapodott, fogta a rózsabokrot, minden virágára csókot lehelt s kisujjaival gödröt ásott s beleültette. Pajzán jókedvünket törvényesítsük azzal, hogy ha mindjárt a nemes cél csak örv, csak palástolás, de legalább jutassunk ebből az örömből másoknak is. Társaságból. — Symphonia hangverseny. — Sivár zenei életünkben eseményszámba megy, hogy a helybeli katonai tisztikar f, hó 30-i estélye keretében közönségünknek oly nagyszabású hangversennyel kedveskedik, aminőben csak igen kevés vidéki városnak lehet nagy ritkán része.. Kedves kötelességet vélünk ezért cselekedni, mi dőn a közönség figyelmét erre felhiva, izelitőül nagy körvonalakban megismertetjük az estély műsorát. Mint bevezető szám Flotozv „Martha" c. operájának nyitánya szerepel, amely kedves, fülbemászó melódiáival és elegáns hangszerelésével mindenesetre föl fogja villanyozni a közönséget. A klasszikus zeneköltészet Haydn J. G-dur symphoniájával lesz képviselve, amelyet a mester maga londoni szereplése alkalmával katonai symphoniának nevezett el. Üde, kedélyes hangulat, amely olykor a humorba csapong át, vonul végig a forma nagymesterének e művén is, ami Haydn-t leginkább jellemzi. Zenéje nem markol a szivekbe, hanem édes megnyugvással tölti be s kellemes hangulatba ringatja a hallgatóságot. Minden izében modern és érdekes a 3. szám, Hoffmann H. „Magyar suit"-je. A német zeneköltőnek ezen magyar stylben készült munkája egyike a legsikerültebb alkotásainak, aki előszeretettel csapongott át országa határain túl is, hogy idegen zenét a maga nyelvén szóllaltasson meg. (Ilyen Fritthjoff symphoniája is). Magyar suit-jében is magyar tárgyat, magyar vonatkozásokat dolgozott föl nagy tudással és elég szerencsés érzékkel. Mig az első rész, „a koronateremben" magasztos, ünnepies szárnyalásával hat, s a második rész, a „románc" mélabús dallamával rezgeti meg a sziv húrjait: addig a harmadik rész, „a pusztán", a szilaj jókedvet, kicsapongó vidám A csősz mögötte állva önkénytelenül is lekapta sapkáját, de hosszas mozdulattal ismét visszatette fejére, miközben vén bolondnak szidta magát. Hogy a jelenetnek véget vessen, nehéz kezét rátette a gyermek vállára, ki rémülten tekintett hátra. — Végre megfogtalak tolvaj ! — rivalt a kicsire. Ez sovány arcocskáját a dühös öreg felé fordította s rémült kiáltással menekülni próbált. Az ijedtség azonban megbénította tagjait, reszketés fogta el s tágranyitott, rémülettői üveges szemekkel bámult az öregre. A csősz most szelídebb hangon kezdett hozzá beszélni. Miután első haragja elmúlt, úgy tetszett neki, hogy ez a szenvedő arcocska nem lehet gonosztevőé s majdnem hízelgő hangon faggatta, keresve a szavakat, melyek a gyermekbe bizalmat öntenének. De a gyermek hallgatott. Az öreget megint elfutotta a harag s öklét fölemelve rivalt, rá : — Beszélj, vagy . . .! Nem fejezte be a mondatot, mert a gyermek az ütéstől félvén, lehajtotta fejét és félelemtől gyötörve kimerülten esett térdre s ujjával a virágos sirra mutatott. A rokkant káplár nem értette ezt a mozdulatot, de azért nagyon el volt érzékenyedve. Haragja rég elpárolgott; vigyázva emelte magához a gyermeket s tőle kitelhető legnagyobb gyengédséggel monda : — Nem bántalak, gyermek, nézz rám, hangulatot ecseteli ragyogó magyaros színekkel, A hangverseny további számai: Schubert Ferenc, a legnagyobb német dalköltőnek örökszép „Avé Mariá-ja (sz. 52,) Lux hangszerelésében, azután Moszkovszky-nak hires „serenatá"-ja Rehfeld hang szerelésében. Bizarr ötletekben gazdag a műsor utolsó száma : Grieg. F.-nak „-norvég táricai" (2., 4. sz.) A modern Zene káprázatos technikája ölelkezik ebben a norvég temperamentummal, amely Sitt T. hangszerelésében pompásan jut érvényre Azt hisszük, nem csalódunk, ha a legzajosabb külső sikert ezen mű előadásának jósoljuk. Ezredünk kiváló zenekara ez alkalommal a 26. gyalogezred zenekarával bővül ki. Schubert N. karmesterünknek, aki már oly sok szép élvezetes estét szerzett közönségünknek, lesz hát ismét alkalma, hogy szakképzettségét ragyogtassa, s a már szerzett babérokat ujakkal szaporítsa, me lyeket körültekintő, gondos és lendületes vezetésével méltán meg is érdemel. A hangversenyt táric követi. (K.) ti ÍREK. Farsangi naptár. Január 30-án. A tisztikar simfónia hangversenye tánccal a Fürdőben. Február 1-én Színielőadás a Kaszinóban. „ 2-án Az esztergomi kath. legényegylet táncmulatsága a Fürdőben. „ S-án. Az Esztergomi Hajós Egylet estélye a Kaszinóban. v 8-án. Altiszti bál a Fürdőben. „ 9-én. Az Esztergom Szent Tamási és Vizi városi Katholikus Polgári Kör műsorral egybekötött táncestélye a Fürdőben. „ 16-án A kereskedő ifjak önképző egyletének tánccal egybekötött szini előadása a Fürdőben. „ 22-én A tisztikar szini estélye tánccal a Fürdőben. . 29-én A Kath. Kör tánccá! egybekötött humoros tstélye saját helyiségében. Március 2-án Cabaret előadás a Kaszinóban. Előfizetési felhívás. Az „Esztergom és Vidéke" ezennel előfizetést nyit régi munkatársa, Pártos hiszen nem vagyok én rossz ember, ne sirj és mondd meg szépen, miért hordod a virágokat a többi sírról ide? — A mamám ugy szereti a virágokat — zokogta a leányka, a mamám meghalt s most itt van és én ide hozok neki virágot. — És az apád ? — kérdezte az öreg hangjában alig észrevehető remegéssel. — Nekem csak mamám van — felelte meggyőződéssel, majd könyörögve hozzátette : Ugy-e hozhatok a mamámnak virágot ? A csősz fölemelte, megölelte a gyermeket. — Miért nem mondtad mindjárt kicsikém ? Ha szereti a mamád a virágot, hát hozunk neki. De nem szabad lopnod. Nézd az én kertemben sok van, majd ezeket hozzuk el a mamádnak. — Igazán ? — sikoltá a leányka és vékony karjaival átölelve a rokkant öreg nyakát gyerekes' hízelgéssel sug.ta neki: Ah, úgy szeretlek most téged ! Majd kibontakozva az öreg katona simogatásából ismét visszaszaladt a sirhoz, hol térdre ereszkedve hangosan imádkozni kezdett. Az öreg meg könyet morzsolgatva szemében, motyogta : — Szegény kis tolvaj te, nincs apád? Hát miért ne lehetnék én a te apád?! Németből K. M. Zoltán február hó végén megjelenő verses kötetére, mely csinos, modern kiállításban, „Öszi rózsák" cím alatt nemsokára elhagyja a sajtót. A kötet bolti ára 3 kor, 50 fill., metyhez vidéken 50 fill, postaköltség csaholandó; Az előfizetések vagy az „Esztergom és Yidéke" szerkesztőségébe, vagy ä szerző! lakására : Bpest TI. Nagymezőutca 25. III. 21., küldendők a név és lakhely pontos megjelölésével. Nekünk ehhez csak egy a megjegyzé-, síink. Ezeket a verseket, melyeknek némelyikét már ismerik olvasóink lapunkból, s melyek egy mélyérzésű, igaz poetalélek szülöttei, mi is legmelegebben ajánljuk t. olvasóink ;b. figyelmébe. Az „Esztergom és Vidéke" Szerkesztősége. — röispámrok névimHepe. Gyapay Pál, vármegyénk főispánja tegnap ülte névünnepét. A vármegye tisztikara az alispán, a városé pedig a polgármester vezetése mellett tisztelgett s fejezte ki jókivánatait. Az alispán szavaiban azt az igaz szeretetet hangoztatta, melryel a tisztikar és a vármegye közönsége a főispán iránt viseltetik, mig a polgármester arra kérte üdvözlő szavai befejeztével a főispánt, hogy ajándékozza- meg a várost a jövőben is eddigi szives jóindulatával. A főispán válaszában biztosította ugy a megye, mint a város küldöttségét, hogy továbbra is azzal az igaz szeretettel és baráti indulattal fog viseltetni, melyet ugy a megye, mint a város közönsége iránt táplált, s azon lesz. hogy a tisztikar szeretetét és ragaszkodását viszonozza. — Névnap. Niedermann Pál, a kaszinó érdemes elnöke tegnap ülte névünnepét. Tisztelőinek és barátainak nagy serege adta le névjegyét a még mindig beteg kir. tanácsosnál, kívánván szívből mielőbbi felgyógyulását. — Személyi Mr- Dr. Walter Gyula a budapesti központi papnövelde kormányzója a hét végén három napot városunkban töltött. •— Jégsport. A beállott hidegebb időjárás folytán a korcsolya-sport újból nagyobb lendületet nyert. Bárha a dunai jégpályákat is látogatja közönségünk, nagy számban keresik fel azonban a korcsolyázók a tornaegyesület szigeti kerti műjégpályáját, hol naponta a késő esti órákig villamos fény mellett vig hangulatban lejtenek Halifax hivei, az állandóan gondozott tükörsima jégpályán. — A gyógytárak mnnkaszünete folytán ma d. u. 2 órától este 9 óráig a Kossuth Lajos utcai Kerschbaummayer-féle gyógytár less nyitva. — Ünnepély a polgári egyesületben. Az esztergomi polgári egyesület f. hó 24-én este legrégibb, lelkes tagja és sok éven át buzgó elnöke : Iványi Géza tiszteletére bankettet rendezett azon alkalomból, hogy Iványi e napon ülte életének 60-ik évfordulóját. A Magyar Király díszterme ez alkalomra nagy társaságot foglalt magába. — Az első pohárbeszédet késmárki Frey Ferenc, városunk volt országgy. képviselője, mint az egyesület diszelnöke, mondotta az ünnepeltre. Dóczy Ferenc ipartestületi elnök, mint az egyesület elnöke Iványit, mint alapos képzettségű, mindig szorgalmas, tisztes munkássága révén köztiszteletben részesülő iparost üdvözölte. — Dr. Helcz Antal azok nevében szólt, akik az egyesületnek nem iparos tagjai ugyan, de felismervén a társadalmi együttélés és együttérzés fontosságát, a hivatás és a foglalkozás különbözőségére való tekintet nélkül, az összetartásban az erő jelszava után indulva, vesznek részt az egj^esület lüktető életében. — Ha tehát Iványi személyében az érdemes iparost ünneplik. osztálytársai, ő viszont a nem iparos tagok nevében üdvözli az ünnepeltet, mint a tisztes munka