Esztergom és Vidéke, 1908

1908-01-23 / 7.szám

titkárnak : Mácsik Lajos, — pénztárnoknak : Szkok István, — háznagynak : Tóth Lajos és Karácsonyi Sándor, — könyvtárnoknak : Brukács János és Trexler Sándor, — számvizsgálóknak: Szoleczky János és Gabanitz Ferenc választattak meg. Ezután a közgyűlés az egyesület volt elnökét, Guzsvenits Vilmos tanitó képzői igazgatót nagy lelkesedéssel, tisztelete és ragaszkodása jeléül, tiszteletbeli elnöknek választotta meg, majd végül megalakittatott a 20 rendes és 4 póttagból álló választmány. — Döntés a szigeti fakereskedés kérdésében- Ismeretes olvasóink előtt, hogy miután a főkáptalan a Fürdő vendéglő mellett levő fakereskedő telepet az esztergomi takarékpénztárnak eladta, a Singer és Leindörfer fakereskedői cég a szigeten lévő területére kért telepengedélyt, hogy fakereskedését ott felállíthassa. A tanács a telepengedély megadását megtagadta, azonban ideiglenesen 15 évre használati engedélyt adott, hogy ott fatelepét felállíthassa, amely határozat meghozatalánál a tanácsot nyilván az vezette, hogy 15 év múlva a sziget remélhetőleg ki fog épülni. A takarékpénztár a tanács határozatát, mert a szigetre használati engedélyi adott, megfellebbezte, azonban az alispán a tanács határozatát helybenhagyta. — A dohány nagytőzsde bérlője kövezetvámot nem fizet. Fődi Félix, a dohány nagytőzsde bérlője jogorvoslattal élt a város azon intézkedése ellen, hogy tőle, mint ki a kincstár portékáját árulja bizományban, kövezetvámot szed. Kérelmének a legfelsőbb hatóság helyt adott, s kimondotta, hogy miután az üzletében levő állami egyedárusági cikkek eladásával, mint a kincstár bizományosa foglalkozik, kövezetvámmal a jövőre nézve meg nem róható, mindamellett azonban a múltra nézve, visszakövetelés! joga ki nem mondatott. — A városi képviselő-választás megsemmisítésének Ügye foglalkoztatta hétfőn délután az igazoló választmányt. Az 1907. évi június havában megejtett választás ellen Bártfai Géza élt annak idején panasszal. Az igazoló választmány által elrendelt vizsgálat be lévén fejezve, a választmány a beszerzett adatok alapján a panasznak helyt nem adott. — Agyonsújtotta a villamos áram. Mechler Ferenc táthi bánya munkást a tokodi harmadik, számú aknában egy villamos vezeték árama agyonsújtotta. Az áram Mechlernek még öt társát is találta, akik együtt toltak egy liftkosarat, ők azonban az ijedelem és egy erős lökés árán megszabadultak a biztos haláltól. — GelibátUS a postán. A kereskedelmi miniszter egy most kiadott rendeletével a posta- és táviró segédtisztjelöltek és növendékeket a nősüléstől eltiltja. E rendelet, szerint, a ki megnősül, ugy tekintetik, mintha állásáról lemondott volna, ennélfogva a szolgálati kötelék alól felmentik. ' — Állategészségügy. Béla községben a a sertésvész megszűnt. Párkányban a sertés orbánc, Bátorkeszin a sertésvész megszűnt. Nánán egy üsző lépfenében elhullott. KÖZGAZDASÁG. Karoljuk fel a kecsketenyésztés!. A kecsketenyésztés napjainkban nem áll azon a színvonalon, amelyen állania kellene. Pedig a kecsketenyésztés megérdemli azt a csekély fáradságot, amelyet azután bőven meg is jutalmaz. Valamikor nagyobb súlyt fektettek ezen állattenyésztési ágra, alig volt gazdaság, ahol hiányzott volna. Ma legtöbb helyen hinyzik, psd ig igen fontos hivatást tölt be a kecske, valósággal hiányt pótló ott, ahol tejre van szüksége a gyermeknépnek, tehéntartás pedig nincsen. A kecske valósággal a kisember tehene. Amily igénytelen a kecske, mert nem válogatós a takarmányban, beéri mindennel az útszéli gaztól kezdve a füzfalombig, annyira háládatos gazdájával szemben. Újhelyi Imre, a magyaróvári gazdasági akadémia tudós tanára kimutatta tapasztalatai nyomán, hogy a kecske átlagban évente 270 napig fejhető, amely idő alatt átlagban 371 liter tejet ád. Ha a tej literjét 12 fillérrel értékesítjük, úgy egy-egy kecske évente átlag 44 korona hasznot hajt. Van sok magyar fajta tehén, amely évente annyi tejet sem ád, mint a körülbelül 49 kg. sulyu kecske, amely testsúlyának kétszeres sulymennyiségével felérő tejet szolgáltat. A tejen kivül évente 2 gödölyét is hoz a világra, amelyek haszonnal felnevelhetők, később pedig levághatok. A csákvári uradalom kimutatása szerint, amely uradalom a tehenészet mellett kecsketenyésztést is üz, egy szimentáli tehén annyi takarmányt fogyaszt el, mint tiz kecske, de nem ád annyi tejet, mint a tiz kecske együttesen. Egy szimentáli tehén ugyanis a csákvári uradalomban 2100—2200 liter tejet ád évente, tiz kecske pedig 4821 litert, tehát több, mint kétszerannyit. A takarmányt ezek szerint kétszerte jobban értékesitik, mint a tehén. Ami a vaj minőségét illeti, az elsőrangú, sokkal nagyobb a zsírtartalma, mint a tehéntejé. A kecsketejet már az ókorban is gyermektápszerül használták és ha tekintetbe vesszük azt, hogy mennyire fontos gyermekek felnevelésénél a tej, amely erőssé, egészségessé teszi őket, bátran állíthatjuk, hogy a kecsketenyésztésnek, mint a legolcsóbb tejforrásnak, nagy jövője van. Ha egy család két-három kecskét tart, ebből napi tejszükségletét bőven fedezheti, az a kevés takarmány, amely a kecskék takarmányozásához szükséges, könyny~n előkerül. Konyhai hulladékkal is tartható, őrizete pedig egyáltalában elesik, mert vagy a disznócsordával kerül ki a legelőre, ahol őrizete különösebb gondot nem igényel, vagy pedig zsinórral karóhoz kötve legeltethető. Vasúti őrházak mellett gyakori látvány a kipányvázott kecske. Igen helyesen gondolkodik az a vasúti váltóőr, ^ midőn pár forinton beszerez egy-két kecskét. Gazdáink is helyesen cselekednének, ha némileg a kecsketenyésztéssel is törődnének, mert az egy kincsbánya, amelyet nem lehet eléggé kihasználni. mm r KOHOGES! Aki szereti egészségét, az vigyáz arra ! CpV^C jegyz. hitelesitett bizonyitvány igazolja az eredmény teljességét. = A KAISER-féle mell-karamellák a 3 fenyővel. Orvosilag kipróbálva és ajánlva, köhögés, rekedtség, katarus, elnyálkásodás és torokkatarus, továbbá görcsös köhögés és sza= már hurut ellen. == Csomagja 20 és 40 fi]., dobozban 80 fii. ROCHLITZ ARTHUR hercegprimási udv. és vármegyei gyógytárában a ,Sas"-hoz DOBOS GYULA dr^uistánál Esztergomban. ROGRÜN EDE gyógytárában Párkányban. Saját termésű ó- és új- fehér-, = vörös- és siller-borok ^= nagyban és kicsinyben kaphatók Brenner Józsefnél, Esztergom, LAISZKY JÁNOS i KÖNYVNYOMDA KÖNYVKÖTÉSZET [ Simor János utca 18—20. szám. = ESZTERGOM. 2TÄ£ Ajánlja a mai kor igényeihez mérten választékos Ízléssel villamerőre berendezett könyvnyomdáját, hol minden nyomdai munkák és pedig: művek, körlevelek kimutatások, árjegyzékek, étlapok, számlák, rovatolt táblázatok, levélpapír és boríték cégnyomattal, meghívó-, belépő- és látogatójegyek, táncrendek és falragaszok, gyászjelentések stb. különféle színben és nagyságban, tisztán és ízlésesen a leggyorsabban és legméltányosabb árban készíthetők. Továbbá ajánlja a legújabb segédgépekkel felszerelt SiSt könyvkötészetét, hol bármilyen kiállítású munkák a legjutányosabban, gyorsan és pontosan teljesíttetnek. Jegyzők részére kész = nyomtatványok = raktáron tartatnak. Koszorú szalagok nyomása elfogadtatik. Kitüntetve: Bpest, 1885. E EEEEEEEEEE0000000000 0