Esztergom és Vidéke, 1908

1908-08-02 / 62.szám

sorozat nem volt hiányában az érdekes és nem kis fontosságú ügyeknek. Napirend előtt két interpelláció olvastatott föl. Az egyik Tátus János részéről adatott be, aki a marhatartó gazdák nevében kérte a képviselőtestületet, hogy tekintettel a nagy szárazságra, engedtessék meg az erdei legeltetés és az u. n. füvellői rétet is adják át a gulyának. A közgyűlés többek hozzászólása után a tanács javaslata értelmében elhatározta, hogy az erdő egy részének legeltetés céljaira leendő átengedése iránt sürgősen előterjesztést tesz a közig, bizottsághoz. A füvellői rétet azonban egyelőre nem adják át legeltetésre a marhaállománynak. A másik Dvihaíly Géza indítványa volt, aki hatósági mészárszék felállítása iránt kért intézkedést a képviselőtestülettől. A kérdés már nem új keletű, a polgármester a húsdrágasággal már régebben foglalkozott, az égetően fontos kérdést azonban a mészárosok és a helybeli ipartestület zárkózott magatartásával megoldani nem sikerült. Épen ezért csak örülhetünk a képviselőtestület határozatának, mely a város tanácsát a hatósági mészárszék felállítása kérdésének megoldásával megbízta. Intézkedés fog történni aziránt is, hogy az egyesek általi vágatás rendkívüli esetekben kieszközölhető legyen. A napirendre kitűzött ügyek ezután meglehetős gyorsan tárgyaltattak le, az érdemlegesek közül megemlítendő, hogy a tanács azon bejelentése kapcsán, melyben a közel 18,000 koronás államsegély utalványozását, mint a reáliskola fejlesztésének anyagi biztositékát a képviselőtestületnek Örvendetes tudomására hozta, a közgyűlés dr. Földváry István indítványára a reáliskola kérdésében különös érdemeket szerzett főispánnak jegyzőkönyvi köszönetet szavazott. Ugyancsak köszönetet szavazott dr. Helc Antal férjem és önt . . . azaz, hogy . . . belátom, uram, a támadó magam voltam, gyászos félreértésből, oh bocsásson meg ! És megsemmisülten zokogva rogyott a túlsó pamlagra. Vécsey vigasztalni kezdte : — De édes asszonyom, hisz én a legszerencsésebb megtámadott vagyok, aki nem vesztettem, sőt kaptam. De visszaadhatom, ha másnak szánta ... No vigasztalódjék . . . Bejöhet minden percben az ura, meglátja, hogy sirt és .> . . Az asszonyka hirtelen megtörülte szemét, azután elkezdett az urára mérgelődni: Az uram? Oh az az ostoba, hogy itt hágy védtelenül! Oh, bizonyosan elkésett az étteremben, a ... a vén szamár ! Istenem most mit tegyek? Miféle állomás jön most? Sürgönyözök a püspökladányi étterembe, bizonyosan ott borozik tovább vígan, mit bánja az én halálos aggodalmaimat? Oh ha most itt volna, bizonyoisten kitépném érte az utálatos szürke vén szakállát! Szürke ? vén ? — gondolta magában Vécsey önkéntelen megelégedéssel és elkezdte védeni az asszonyka Paliját, de bizony a Pali nem köszönte volna meg az ilyes védelmet: Ejh, hát öreg férjek feledékenyek ! Bezzeg a mai korunkban ő se feledte volna magára az ilyen csinos asszonykáját, pláne ilyen felhevült férfira hagyva. Ezer szerencse, hogy én ily bamba vagyok, ámbár már is bánom, hogy jobban ki nem vettem a részem abinditványára Apponyi Albert gróf, közoktatásügyi miniszternek, akinek jóakaratú pártfogásáért köszönő felirat küldését határozta el. Az előbb emiitett kérdéssel kapcsolatosan elhatározta a közgyűlés a reáliskola VI. osztályának megnyitását azon reményben, hogy annak nyilvánossági joggal való felruházását a kormány amúgy is engedélyezni fogja. Megbízatott továbbá a tanács, hogy a tanügyi bizottsággal együtt a az új reáliskolai épület kijelölése és a vázlattervek elkészítése iránt, a beruházási kormány-segély kérelmezése előtt, haladék nélkül intézkedjék. A kormány ugyanis kilátásba helyzte már a reáliskolai épületre megfelelő beruházási segélynek az államköltségvetésbe leendő fölvételét. Dr. Földváry István a reáliskola fejlesztésének kérdésénél aggályát fejezte ki a tekintetben, hogy a megválasztandó tanárok az államsegély megvonása esetén a város terhét fogják képezni. Nagy Antal felvilágosító felszólalása a jelenvolt képviseleti tagokat megnyugtatta e kérdés felől. A most megválasztandó tanárok ugyanis ideiglenes jellegűek és évről-évre lesznek megválasztandók. Kellemetlenül értesült ezekután a közgyűlés a vadászati jog hasznosításának eredménytelenségéről, ami a város házipénztárának már eddig 6000 korona hiányt jelent és jobbnak hiányában a tanácsot bizta meg a bérleti feltételek megváltoztatásával és a vadászterületnek a szarvasbőgési időben leendő hasznosításával. Majd a Tóth Ferenc hegymester nyugalomba vonulásával megüresedett hegymesteri állásra a választás kitűzése iránt előterjesztést tett a közgyűlés a vármegye alispánjához, a kijelölő választmányba pedig a maga részéről Fehér Gyula dr. és Frey Ferenc tagokat választotta meg. Ugyancsk előterjesztést tett a törvényhatósági bizottsághoz a hordóból a hasonlíthatatlanul édes alkalomból .. . Az asszonyka már mosolygott is és pajkosan megfenyegette Vécseyt: — Ügyeljen, ebbe a fülkébe a kalauz senkit be nem tesz Tusnádig, hát itt egész védtelenül hatalmamban van ! Azután elmondta, hogy Tusnádfürdőre utaznak, rengeteg csomaggal, hogy férje gazdag szalámigyáros, hatvan éves, kopasz és asztmás. Közben Vécsey a lámpát is fölcsavarta és meglepetve látta, hogy útitársnője mily csodás, bájos szőkeség, lehetetlen volt egész közel nem ülnie hozzá. A bár véletlen csókok ösztönszerűleg egész bizalmasokká tették őket, Vécsey már szinte az ajkába suttogott az asszonykának, egyre forróbban zakatoló szívvel. Nagyváradon az asszonyka leszállt sürgönyözni. Tiz perc múlva visszatért a fülkébe, pihegve indulatosságában: — Nézze, a nyomorult mit sürgönyzött Püspökladányról. A sürgönylapon ez volt: „Csomagokat nem hagyhatod el, utazzál tovább, Sepsiszentgyörgyön utóiérlek. Pali." Az asszony tombolt indulatában; Vécsey gyönyörűnek és még kívánatosabbnak látta igy. — Oh a nyomorult 1 Igy magamra hagyni egy egész éjszakára! Ne mosolyogjon Vécsey, ne ! Oh az a vén szamár, a bárgyú ! jelző hivatal felállítása iránt, melynek létesítésénél feltételül tűzte ki, a 10,000 korona hasoncélu vármegyei alapnak átengedését. Ezekután a különböző bizottságokban megürült helyek töltettek be, melyekre a polgármester javaslata alapján a következők választattak meg és pedig az ellenőrző bizottságba Niedermann Pál elhalálozása következtében elnöknek: dr. Fehér Gyula, ennek helyébe tagüt Meszéna Kálmán; a jogügyi bizottságba: Niedermann Pál helyébébe dr. Major Ödön, a köz művelődési és tanügyi bizottságba Csernoch János dr. helyébe Matytyasóvszky Lajos; a gazdasági bizottságba Pach Antal helyébe Laiszky János, a kórházi bizottságnál megüresedett 3 tagsági helyre dr. Brenner Antal, Brukner Albert és Számord ignác; a közjótékonysági bizottságba : Perger Lajos és Draxler Alajos és végül az iskolaszékbe az elhunyt Pach Antal helyébe, O'sváth Andor választattak meg. A közgyűlés legérdekesebb pontja a reáliskolai tanár választás volt. A magyar francia tanszékre, miután a tanács által I. helyen kandidált dr. Nógrádi Jenő kérvényét visszavonta, dr. Gedeon Endre egyhangúlag megválasztatott. Ugyancsak egyhangú választása volt a számtan-mértani szakra pályázott Égető Béla tanárjelöltnek is. A földrajz-történeti szaknál, dacára, hogy a kandidálásnál már látni lehetett Csinos Albin tanár győzelmét, Várallyai választói részéről szavazást kértek, melyet az elnöklő polgármester elrendelvén, az eredményben Csinos Albin 70, Várallyai Sándor 20 szavazatot nyert. így tehát Csinos szótöbbséggel megválasztatott helyettes tanárnak, elnökileg kijelentetett. , A kissé izgalmas választási eljárás után a képviselők nagyrésze eltávozott, a még ottmaradottak dr. Földváry István főügyésznek, Tiefenthal Gyula v. mérnöknek, Koksa Tivadar p. ellenőrnek 4—4 heti szabadságidőt engedélyeztek. Dacára annak, hogy a tárgysorozat még hátralevő része fontosságánál fogva nagyobb érdeklődést érdemelt volna, mégis alig 10 képviselő jelenlétében tárgyalták le az összes, 1907. évi zárszámadásokat, elfogadván ezekben a pénzügyi bizottság és a tanács együttes javaslatát. Ez alkalommal csak azt emiitjük meg, hogy a tiszti nyugdijalap jövedelme 20%-ának a költségvetés javára leendő felhasználása elhatároztatott. A közgyűlés délután 6 órakor ert végett. — X. — Édes asszonyka, hát nem itt vagyok helyette én ? Bár igazán, én már nem sokáig birok bárgyú maradni . . . — Oh az a vén majom megérdemelné . . . — Megérdemelné! — suttogta a férfi forró szivdagadozással és megfogta a kezét. Az asszony elfordította a fejét a szenvedélyes lehelet elől, de a keze lassan megremegett. Vécsey közelebb hajolva suttogta : És pedig a mai csókból kiérzett, hogy azok egy nagyon édes bizalmas utazás bevezetői akarnak lenni . . . Az asszonyon erőt vett a bágyadtság, ami az asszonyoknál a védekezésben való kimerültséget szokta jelenteni. A férfi ajkai pedig, mint falánk tűzlángok, végigperzseltek kezén, ajkán, mellén. Forró édességek hullámzottak belé az asszonyi ajkakból és diadalmas, dicső fickónak érezte magát. Eszébe se jutott, hogy Kolozsvárra igyekezett, óráról-órára be se tudott telni az asszony édességével. Kilenc órakor Brassóban ébredett föl, kábult fejjel. Akkor már se hire, se hamva az édes kicsi szőke asszonynak, úgyszintén a belső zsebéből tizenhatezer koronának. — Csodálatos, — mondta az állomásfőnök, kinek a dolgot jegyzőkönyvbe diktálta, — ez az ördöngös kis szőke tolvaj ugyanezzel a fogással már a negyedik tolvajlást vitte véghez ezen a vonaton, csakhogy épen néha barna haj van a fején, néha vörös. Értesítők. III. Tanítóképző. Az Esztergomi Tanítóképző Intézet értesítője az 1907 — 1908. tanévről. A bevezetésben az igazgató értekezik a katholikus tanítóképzők belső szervezetéről. Az idén csak olyanokat vettek fel a tanítóképzőbe, akik legalább is általános jó osztályzatú bizonyítványt voltak képesek felmutatni; de az igazgató, mivel félt az intézet túlzsúfolásától, még igy is több jelentkezőt elutasított. Beiratkozott az I. osztályba 35 növendék. Október 4-én ő Felsége, a király nevenapján d. e. 9 órakor részt vettek a székesegyházban tartott ünnepélyes szent misén. Ugyanekkor az egyházmegyei főtanfelügyelő névnapja alkalmából intézeti ünnepséget tartottak. 15-én Szentkatolnaí Demény Albert szavalati előadást tartott a főgimnázium dísztermében. 17-én a IV. é. növendékek Véniss Gyula gazdasági szaktanár és Nemesszeghy István tanár vezetése alatt tanulmányi kirándulást tettek Komáromba, az ottani állami földmives iskola tanulmányozására. 30-án Ő Eminenciája, a bib. hercegprímás névnapja alkalmával zászló alatt testületileg vonullak fel a székesegyházban tartott hálaadó isteni tiszteletre. November 1-én gyászünnepséggel adóztak halottai emlékének. December 1-én szent Imre és szent Erzsébet tiszteletére intézeti ünnepélyt rendeztek. Január 10-én, az intézeti igazgató nevenapján tartatni szokott iskolai ünnepség az igazgató családi gyásza miatt a jelen iskolai évben az ifjúság, a tanári kar és a közönség legnagyobb sajnálatára elmaradt. Február 2-án tartotta a Mária-Társulat ünnepélyes tagfelvételét az érseki nőnevelő intézet templomában. Március 15-én részt vettek a város által rendezett ünnepélyen. Április 1-én Kovács Endre selyemtenyésztési felügyelőhelyettes érdekes és tanulságos előadást tartott a selyemtenyésztésről. Május 7-én tartotta az Esztergom-járási rk. tanítói kör tavaszi közgyűlését, amelyen az intézet IV. éves növendékei is megjelentek. 28—31-ig az intézet zenetermében rajz- és slöjdkiállitást rendeztek, amellyel az intézetükben folyó gyakorlati munkálkodás eredményét óhajtották a megyei kath. tanítóságnak, valamint a város érdeklődő közönségének bemutatni. Junius 8-án Ő Felsége a király koronázási évfordulóján a vízivárosi plébánia templomban ünnepélyes szent misét hallgattak. Vallás-erkölcsi nevelés. Ha fegyelmezett észre minden tudományos pályán szükség van és ha fegyelmezett sziv, szilárd erkölcsi alap elengedhetlen követelmény minden nevelőnél, akkor e két kiváló tulajdonság nélkül néptanítót képzelni lehetetlenség. Népünk vallási, erkölcsi, értelmi és nemzeti állapota csak ugy lesz kielé-