Esztergom és Vidéke, 1908

1908-08-02 / 62.szám

gíthető, ha tanítói e tulajdonokat fokozott mértékben birják. Ezek a tulajdonságok minden időben szükségesek voltak a nép nevelőinél, de napjainkban elengedhetet­lenek. Ebből a meggyőződésből kifolyó­lag öt izben végezte az ifjúság a sz. gyó­nást és sz. áldozást: sőt a Mária-Társulat tagjai többször is járultak a szentségekhez. Az erkölcsi nevelés melleit a hazafias érzés ápolására is nagy súlyt fektettek. Az ifjúság nemcsak az iskolában, ha­nem szállásaikon is szigorú felügyelet alatt állott. Az egyes tanárok, különösen az osztályfőnökök fejtettek ki buzgóságot a növendékek szállásainak látogatásában. A vallás-erkölcsi nevelés mellett az el­méleti és gyakorlati kiképzésre is súlyt fektettek. A szokásos és elég bő szüne­teket megtartva, az iskolai évet gondos­sággal használták fel. Súlyt helyeztek az írásbeli dolgozatok módjának, idejének és tárgyának megbeszélésére különösen, mivel azt tapasztalták, hogy a különböző intézetekből összeverődött I. éves növen­dékek magyar nyelvtani gyakorlatai fogal­mazási, tárgy, sőt helyesírási szempont­ból is fölötte gyengék. S tudták az előző évek tapasztalataiból, midőn még Ke­ményfy Kálmán volt az irodalom tanára, hogy lelkiismeretes munkával s páratlan szakértelemmel, mily nagy eredményt lehet az ilyen nem éppen luculus anyag­nál is elérni. A gyakorlati kiképzést is nagy figye­lemmel kisérték. E mellett nagy súlyt fek­tettek a kántori teendőkben való jártasság elsajátítására is, hogy lehetőleg segítsenek az egyházmegyében mindinkább érezhető nagy kántor-hiányon. E téren való jártas­ságukat azzal mutatták ki a növendékek, hogy a nagyheti és egyéb szertartásokat Esztergom plébánia templomaiban ők vé­gezték, részint egész önállóan, részint se­gítve a kántorokat. Ez intézet az egyház­megye egyetlen kath. tanítóképzője lévén, törekvésük oda irányult, hogy a belőle kikerülő tanítóság kántori teendőket is legyen képes végezni; e célból a IV. osz­tályban a kántorságra, az eddigi évekhez hasonlóan külön órat vettek fel. S Nemes­szeghy tanár működését siker koronázta. Áthatva a gazdasági ismeretek nagy gyakorlati jelentőségétől, minden alkalmat felhasználtak, hogy növendékeiket a gya­korlati gazdaságba bevezessék. Az ifjúság szellemi vezetését a IV. osztályban a régi, a többi osztályokban pedig a róm. kath. képzők uj tanitásterve alapján eszközölték. A testi nevelés előmozdítása szintén nagy gondját képezte a tantestületnek. E végből buzdították növendékeiket, hogy Esztergom regényes vidékét nagyobb szü­netek alkalmával járják be, egészséges sportot űzzenek, hogy a szabadban való mozgást és játékot megszokva, növendé­keiket is tudják majd valaha játékkal fog­lalkoztatni. É játékokat, valamint a labda­rúgást, korcsolyázást és a csónakázást nagy örömmel és sikeresen gyakorolta az ifjúság. A tantestület egészségi állapota a jelen évben kielégítő volt. A növendékek között kisebb megbetegedések történtek ugyan, de súlyosabb természetű baj csak két esetben fordult elő. Az igazgatóság és tanári kar a követ­kező tagokból állott. Főtanfelügyelő : Schiffer Ferenc prelá­tus kanonok. Guzsvenitz Vilmos. Eszter­gom főegyházmegyei áldozópap, igazgató. Bodrogközy Zoltán világi, gazd. szaktanár. Háber János világi, okleveles középisk. rajztanár. Klinda Károly világi, r. tanár. Milakovszky László egyetemi abszolutó­riummal és középiskolai tanár. Nemes­szeghy István világi, r. tanár, az Orsz. Magyar Cecilia Egylet r. tagja. Oberth Ágoston világi, r. tanár. Siposs Antal F. Esztergom-főegyházmegyei áldozópap hit­tanár. Szkalka Lajos világi, okleveles ta­nitó, a gyakorló-iskola tanítója. Dr. Vasáry Dániel oki. középiskolai tanár. Végül felsorolja az Értesítő a tanulók névsorát a tananyagot. ÁZ ESZTERGOMI HAJOS EGYLET KÖZLEMÉNYEI. Meghívó. Az „Esztergomi Hajós Egylet" augusz­tus 2-án vasárnap délután primáskerti tenniszpályáin az ipolysági „Honti Sport Club", az esztergomi „csász. és kir. helyőrség tiszti sport-clubja" és az „Esztergomi Torna Egylet" játékosaivá: tennisz-mérközést tart, melyre a fentemiitett egyletek tagjait, ezek családját és az egylet barátait meghívja az igazgatóság. Kezdete d. u. l /a 5 órakor. Egyletünk tulajdonképen a mai tenisz­versennyel nyitja meg pályáit, mert ed­dig — engedelmet a túlpedáns emberek részéről — csak azon voltunk, hogy ne várjunk a játékkal. Sokan vannak, kik a tennis-t kicsinylőleg nem tartják sportnak. Nos hát az, hogy mi pályáinkat verseny­nyel nyitjuk meg, ez jelentsen annyit, hogy egyletünk a tennisz-laptázást a sport­szerűség jegyében kívánja megkezdeni és folytatni is. Mivel mi még annyi jobb játékossal magunk nem rendelkezünk, segítséget kér­tünk s valóban mindnyájunknak igen jó esik, hogy a tisztek sportclubjának játé­kosai oly szives készséggel jöttek támo­gatásunkra, hogy az ipolysági játékosok­kal szemben, kik öt pályával rendelkez­nek és országos versenyeket látogatnak és maguk is tartanak, mégis már bizo­nyos erővel állhassunk ki. Az ipolysági játékosok közt talán válto­zás lesz, mert Fodor Richárd egy baleset miatt talán nem jöhet. Az eszterg. játékosok a következők : a tiszti sport club részéről: Bonn őrnagy, Valdkirch kapitány és Les­tin hadapród, egyletünk részéről: Istvánffy Elemér, Magurányi Jenő és Müller Tivadar. Nagyon sajnálnánk, ha hölgyeink nem versenyezhetnének. Igazán örömmel néz­tük, hogy mily buzgalommal trainiroztak közülük Magurányi Ditta, Meszéna Ma­riska, Niedermann Elza és Vajda Ily, és igazán kár volna, ha a honti hölgyek közül senki nem vállalkoznék a részvé­telre. Kilátás van azonban, hogy lejönnek Dlabis Antalné és Draskóczy Edith úr­hölgyek. Most pedig várakozással eltelve nézünk a mérkőzés eredményei elé. HÍREK. —- Az Oltáregyesület nyilvános isten­tiszteletét f. hó 9-én tartja a vízivárosi zárda templomában. Előtte való napon d. u. 5 órakor litánia lesz, mely alatt a hí­vek a szt. gyónást végezhetik. Az imá­dási napon pedig Va 7, 8, 9 és V2 10 órakor szt. mise, d u. 5 órakor sz. be­széd és litánia. — A vármegyeháza megvétele ügyében holnap d. u. 4 órára a városháza nagy termébe polgármesterünk a képviselőtes­tület tagjaiból értekezletet hivott egybe. Az értekezlet azt a kérdést fogja meg­hányni vetni, hogy vájjon használhatná-e a város közönsége a megyeháza épületét és mire, s vájjon célszerű lenne-e annak megvétele, s mily vételárban ? Az érte­kezlet eredménye nemcsak a megyeháza építésének szempontjából lesz érdekes, de a tekintetben is, hogy a város fejlő­désére programmot fog adni. — Melyik gyógytár lesz nyitva? Ma d u. 2 órától egyedül a Zsiga Zsig­mond-féle városi gyógytár van nyitva, mig a többi a gyógytárak munkaszünete folytán zárva lesz. — Elutasított panasz. Zsiros Zsigmond kétyi megyebizottsági tagnak megválasz­tása ellen ellenesei felebbezéssel éltek egész a közigazgatási bíróságig, azonban panaszuknak elutasításával a közigazgatási bíróság az igazoló választmány és állandó biráló választmány határozatát hagyta helyben. — Tanítónő-választás Nánán. Általános a panasz a tanítónő-képzők túlprodukciója ellen. Ime: a kis Nana községben alig egy hete hirdették ki a pályázatot s máris 25 tanítónő küldte be pályázatát. Kíván­csiak vagyunk: hányan lesznek, mire lejár a pályázat határideje. — PnskáSOk Szezonja. Augusztus else jével lekerülnek a fegyverek a fogasról s hangosak lesznek a hajnalok. A határban, ahol eddig csak béresek kurjongatását lehetett hallani : a Lankaszter durrog na­gyokat. Remegve surrannak el a nádas fölött a kacsák. Óvatosabban fülelnek az apró nyulak s a fogoly jobban igénybe veszi a mimikrizmus oltalmát. Ma már nehezebb a nimródok sora, mint régebben. Egyrészt kevesebb a vad, másrészt meg óvatosabbak. Majd csakhogy mi is ugy nem irtuk, amint azt egy borsodi erdész mondta: „civilizáltabbak". Ugyanis va­dászni jött magyar birtokára egy angol herceg. Meglepődve szemlélt egy jókora medvét, mely midőn az urakat közeledni látta: bukfenceket hányt. „Miez?" — kérdé a herceg. „Mulattatni akarja fen­ségedet, mivel honunkban még a medvék is civilizáltabbak" — felelt az erdész, ki a betanított mackót előre kiküldte egy em­berével az erdőbe. — Halászati társulati ülés. A Bény-ga­ramtoroki halászati társulat szerdán d. e. 10 órakor, a megyeháza nagytermében tartja közgyűlését. — A tuberkulózis elleni védekezés me­gyénkben- A vármegye egészségügyi bi­zottsága f. hó 22-én d. e. 10 órakor ülést tart, mellyen a tuberkulózis elleni véde­kezés módozatait fogja megállapitani. Ugyanezen ülésen mond véleményt a bi­zottság a Dorog községben fennálló ön­álló gyógyszertár jogosítvány iránti kére­lem felett. — Tejfelelkobzás. Rendőrségünk a szombati hetivásáron ugyancsak végig­vizsgálta piacunk egészségügyi ellenőrzés alá eső áruit. Két falusi asszonytól el is kobzott két nagy fazék tejfelt, mert az állott és keserű volt és ezekből küldött a kémiai intézethez is vegyelemzés végett. — Tüzek. Joganics János táthi földmű­vesnek 600 koronát érő szalmakazla f. hó 30-án, mig Stenger Albert dorogi földmű­vesé, mi 420 korona értéket képviselt, 29-én ismeretlen okból kigyulladt és el­hamvadt. Mindkét tűznek oka gyújtogatás, melyben gyanús az, hogy egyiknek szal­mája sem volt biztosítva. A csendőrség, mely a tetteseket erősen nyomozza, any­nyit feltétlenül megállapított, hogy a tüzet gyújtogatás okozta. — Állategészségügy. Kisujfalun, Ke­rnenden és Unyon a sertésvész megszűnt. — Nincsenek többé garaboncások. A miniszter utasította a középiskolai igazga­tókat, hogy tiltsák el a diákokat a pénz és felügyelet nélküli nyári utazástól, illetve „önérzetes ifjakhoz nem méltó csavargás­tól". Ez az idézett rész, mint az egész rendelet, nagyon különösnek hangzik. A kik tisztában vannak a diákok nyári ván­dorlásának értékével, azok nagyon meg­okadatolatlannak találják e rendeletet. Egy örökösen a város falai közé szorított diáknak alkalmat kellene adni arra, iiogy önállóan ismerjen meg valamit az életből. Azokat a tapasztalati konklúziókat, melyeket ily utazás alkalmával szerez a bátor diák, sohasem tudja fölülmúlni az iskola. Mig a diákok lelkében élni fog a romanticizmus iránt való hajlandóság: addig az ilyen rendeletek falra borsó. Ha jő a vakáció, csak azért is nyakába veszi az országot. S ez jól van. — Hevenyfertőző kórok. Esztergom vármegye területén a megyei tiszti főor­vosi jelentés szerint július hó I. felében az alábbi hevenyfertőző kórok fordultak elő. FültŐmirigylob: Esztergom város. Hökhurut: Esztergom város, Sárisáp. Kanyaró: Esztergom város, Csév, Pilis­marót, Csenke-puszta. Hasihagy máz : Esz­tergom város, Bátorkesz. Vörheny : Esz­tergom város, Kesztölc, Uny, Párkány. Roncsoló toroklob: Dorog, Párkány, Ki­csind. Gyermekágyi láz: Esztergom város. Bárány himlő: Esztergom város. — A betéti kamatláb önkényes leszál­lítása. A kir. Curia legutóbb kimondotta, hogy noha a pénzintézetnek a betét­könyvecskéibe fölvett határozatok szerint jogában áll a betétek kamatlábát hirdet­ményileg közzéteendő harminc napos fel­mondással leszállítani, az igy történt le­szállítás nem terjed ki azon betevőre nézve, akivel a betét kamatozására nézve külön megegyezés történt. — Adóelengedés jégkár esetén. Tekin­tettel arra, hogy számos vidéken jégesők jártak, felhívjuk olvasóink figyelmét arra, hogy ilyen elemi csapás esetén az adót Vs, 2 /3 részben, sőt egészen is elengedik. Erre a kárvallott gazda csak akkor tart­hat igényt, ha a községi elöljáróságnál, illetőleg a polgármesternél a káreset után 8 napon belül azt Írásban bejelenti és a bejelentéshez csatolja a kár felvételére szükséges nyomtatványokat. Több kár­vallott nevében két meghatalmazott kép­viselőjük kérheti az adó elengedést. — Pályázat posta- távírda- és táv­beszélő-gyakornok jelölti állásokra, A m. kir. posta, távírda és távbeszélőnél betöl­tendő 80 gyakornokjelölti állásra a buda­pesti posta- és távirda-igazgatóság pályá­zatot hirdet. Ezen állásokra az 1883. évi í. törvénycikk 14-ik §-a értelmében azok az ifjak pályázhatnak, akik Középiskolát, vagy ezzel egyenrangú más tanintézetet, érettségi vizsgával sikeresen elvégeztek, 18-ik életévüket már betöltötték és magyar állampolgárok. Ezen föltételeken kivül pályázók községi erkölcsi bizonyítvánnyal feddhetetlen előéletüket, közhatósági or­vosi bizonyítvánnyal pedig ép, egészséges, a posta- távírda- és távbeszélő-szolgálat minden ágának (éjjeli, mozgópostai stb. szolgálat) elvégzésére testileg is alkalmas voltukat igazolni tartoznak. Továbbá azok, kik a középiskolát az 1907/1908-iki tan­évet megelőzőleg végezték, tartoznak hi­teles módon azt is igazolni, hogy azóta hol voltak alkalmazva, illetve mivel fog­lalatoskodtak. A pályázat alá bocsátott állásokat a kerületi posta- és távirda­igazgatóságok fogják betölteni és pedig a budapesti posta- és távirda-igazgatóság 16 ot, a többi kerületi igazgatóság pedig egyenkint 8-at. A sajátkezűleg irt és szü­letési, orvosi, erkölcsi és iskolai bizonyít­ványokkal fölszerelt folyamodványokat a már közszolgálatban állók elöljáró ható­ságuk, a közszolgálatban nem állók pedig az illetékes főszolgabíró vagy polgármester utján folyó évi augusztus hó 15-éig, ahhoz képest, hol a pályázók alkalmazást nyerni óhajtanak, a budapesti, kassai, kolozsvári, nagyváradi, pécsi, pozsonyi, soproni, te­mesvári vagy zágrábi posta- és távirda­igazgatósághoz nyújtsák be. A pályázók közül kiválasztottak, az illető posta- és távirda-igazgatóság fölhívására az igazga­tóság vezetőjénél személyesen jelentkezni tartoznak, aki azután fölvételük iránt végleg határoz. A fölfogadott posta- és távirda-gyakornokjelöltek fogadalmat tesz­nek, két (2) korona napidijat kapnak és a következő feltételek mellett lépnek szol­gálatba : 1. Állásukat az illetékes posta­és távirda-igazgatóság által megállapítandó napon elfoglalni tartoznak. 2. Kötelesek a

Next

/
Thumbnails
Contents