Esztergom és Vidéke, 1908

1908-01-16 / 5.szám

mas, uj intézetnek vetette meg alapját. 1904-ben tétetett le aZ alapkő Zehlendorfban és 1906-ban megnjnlt az uj intézet Az épület pompás környezetben díszlik nagy, világos és szellős, a legpraktiku sabban berendezve. Óriás kertje és játék tere van, valósággal ideálja a nevelőinté zetnek; 70 gyermekre tervezték, de sok kai több is fel vehető. A hat éven aluli gyermekek most is mint ezelőtt Zossenbe kerülnek, a többiek Zehlendorfba. A gyermekek ugyanolyan oktatásban részesülnek, mint a népisko Iákban, azonkívül képességeiknek és haj lámáiknak megfelelőleg gyakorlatilag is képeztetnek. A kert testi üdülésre szol gál, a nagyobb gyermekek a cipész vagy asztalos műhelyben . dolgoznak s kézi ügyességre tesznek szert. Aztán inasnak adják őket, de a meddig lehetséges, ez egyesület oltalma alatt állanak. A leánygyermekek az iskolán kivül megtanulnak varrni, hímezni és egyéb házi munkákat is és 16' évükig maradnak intézetben, azután,, mint cselédleányok nyernek előkelő házakban alkalmazást. Megemlítjük, hogy a Németbirodalom különböző városaiban az egyesületnek fiókjai is vannak. Egyrészt kezüket föl}' ton az emberek meg-megnyilatkozó zsebjén tartják, másrészt gondosan megválogatják, kik vehetők fel és küldendők in tézetbe. Németország humánus gondolkozásmódjának ime újból bizonyságát adta. Nálunk még érdeklődés sem mutatkozik. A közöny nálunk, az irtózatos. Pedig sok, igen sok a tennivalónk. —y.-a. HÍREK. Farsangi naptár. Január 18-án. Az ipartestület bálja a szegény sorsú iparosok fölsegélyezésére a Fürdőben , 18-án. A helyőrség tisztikarának táncestélye a Magyar Királyban. „ 19-én. A református egyház hangversennyel egybekötött táncestélye a Magyar Királyban. „ 30-án. A tisztikar simfónia hangversenye tánccal a Fürdőben. Február 1-én Színielőadás a Kaszinóban. „ 2-án Az esztergomi kath. legényegylet táncmulatsága a Fürdőben. „ 8-án. Az Esztergomi Hajós Egylet estélye a Kaszinóban. ,

r 9-én. Az Esztergom Szent Tamási és Vízivárosi katholikus Polgári Kör műsorral egybekötött táncestélye a Fürdőben. „ 115-án A kereskedő ifjak önképző egyletének tánccal egybekötött szini előadása a Fürdőben. „ 22-én A tisztikar szini estélye tánccal a Fürdőben. Március 2-án Cabaret előadás a Kaszinóban. — KaHOnoki installáció. Dr. Fehér Gyula plébános, udvari káplán tegnap kapta kézhez a kanonoki kinevező dekrétumot. Az installáció, miként értesülünk, hétfőn, e hó 20-án délelőtt lesz a főszékesegyházban. Az ünnepségen a városi képviselőtestület testületileg vesz részt. — A tornaegylet jégpályája ma d. u. 4 órától van nyitva. Este a pálya villámmal világítva. — Szemle- Lovag Hornik Tódor hadosztály parancsnok a hét első napjain szemlét tartott a házi ezred itt tartózkodó Zászlóalja felett. Gondoskodjunk az éhező madárkákról. r

u , ... . Állatvédő-egyesület. — Gyászhír. Rogrün Ede párkányi gyógyszerészt súlyos csapás érte. Neje, szül. Verle Ottilia hunyt el, kinek halála nemcsak á nagyszámú rokonságban, hanem úgy Párkány, mint Esztergom közönségében isigaz és osztatlan részvétet keltett. Temető nagy részvét mellett tegnap délután volt/A gyászoló család az alábbi értesítést adta ki : „Rogrün Ede, mint férj, a maga és az összes rokonok nevében fájdalmas szívvel jelenti, hogy a felejthetetlen fele ség, jó édes anya, nagyanya, illetve anyós és rokon, Rogrün Edéné szül. Verle Öt tilia folyó hó 13-án este 9 órakor, hosz szas betegség és a haldoklók szentségei nek ájtatos felvétele után, életének 61-ik boldog házasságának 43-ik évében, csen desen elhunyt. A megboldogult hűlt te teme folyó hó 15-én d. u. V24 órakor fog a gyászházból a párkányi temetőben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent 1 mise-áldozat a megboldogultnak lelki üdveért^folyó hó 16-án reggeli 9 órakor lesz a párkányi plébánia-temp lomban a Mindenhatónak bemutatva. Pár kány, 1908.' január 14. Özv. Rothsching Alajosné szül.: Rogrün Ottilia, Kaán Károlyné szül.: Rogrün Ulrica, dr. Hollósy Edéné szül. : Rogrün Gizella, dr. Rogrün Ede; Rogrün Jenő gyermekei. Kaán Károly, dr. Hollósy Ede vejei. Dr. Rogrün Edéné szül. Senyéi Margit menye. Rogrün Mancika, Rothsching Ilonka, Rothsching Tibike, Hollósy Gizike, Hollósy Eduska, Hollósy Palika, Hollósy Béluska unokái. Nyugodjék békében \" - Táicestély Dnnaalmáson. a dum almási református templom alapja javara az e célra alakult rendezőbizottság Duna almáson, az uradalmi nagyvendéglő termeiben e hó 18-án, szombaton hangversenynyel és kabarettel egybekötött jótékonycélú zártkörű táncestélyt rendez, melynek műsorát az alábbiakban adjuk : 1. Megnyitó. Tartja: Nagy Kornél. 2 Magyar ábránd. Cimbalmon előadja : Thiel Terike. 3. Komoly szavalat. Előadja: Besse Lajos. 4. Felolvasás. Tartja : Fülöp Zsigmond. 5. Magyar dalok. Duett. Ének lik: Thiel Erzsike és Tóth Gabriella. Cimbalmon kiséri: Thiel Terike. 6. Zsúr a Dob-utcában. Falk Richárd és Hetényi Albert zenés magánjelenete. Előadja: Wittek B. Zoltán. 7. Nagy kamara hang verseny. Előadják az almási udvari zenekar tagjai: Wittek B. Zoltán, Szentmik lóssy Szilárd, Ringeisen Arthur és Kecskés Dezső. - Kötelező biztosítás- A kereskedelemügyi miniszter elrendelte, hogy a pénzintézetek ama hivatalnokai, kik 2400 K-nál kevesebb fizetéssel bírnak, a munkásbiztositó pénztárnál bejelentendők. - NŐegyleti estély. A jótékony nőegylet estélye szombat este, úgy erkölcsi, mint anyagi tekintetben fényesen sikerült. A Fürdő terme szinte zsúfolásig megtelt, a műsor minden egyes száma pompásan sikerült, mely után, kitűnő hangulatban, reggelig tartott a tánc. Ennyit olvasóink tájékozására. S ha a szűkszavú referádáért az egylet figyelmetlenséggel Vádolna, vessen számot önmagával, amiért a szokásos tiszteletjegyet zsebében felejtette. Megjegyezvén, hogy mi a jótékony mulatság sikerének érdekében minden, hozzánk beküldött közleménynek készséggel adtunk helyet, dacára a figyelmetlenségnek, - Halálozás. Rándl Máté volt táti nyug. körjegyző és kántortanító haláláról vettük az alábbi gyászjelentést, melyből olvassuk, hogy az egykor népszerű körjegyző halálát nagyszámú rokonság gyászolja. A halálhír igy szól: „Rándl Máté, nyug. körjegyző életének 79-ik, boldog házasságának. 32-ik évében, rövid szenvedés és a haldoklók szentségeinek felvétele után, folyó hó 13-án délelőtt 10 órakor az Úrban csendesen elhunyt. A felejthetetlen elköltözött hűlt teteme folyó hó 15-én d. e. 10 órakor fog a róm. kath. egyház szertartásai szerint beszenteltetni és a táti temetőben örök nyugalomra . helyeztetni. Tokod, 1908. január 13-án. Nyuék békében! Özv. Randi Máténé szül. Házmann Amália neje. Rándl János, Rándl Hona férj. Házmann Józsefné, Rándl József, Rándl Amália férj. Miokovits Istvánné, Rándl István, Rándl Lujza férj. Bieber Férencné gyermekei. Házmann József, Bieber Ferenc, Miokovits István vejei. Rándl Jánosné szül. Klima Amália Rándl Józsefné szül. Steinhübl Gizella menyei. Özv. Unger Mihályné szül. Házmann Katalin, özv. Bölcsek Istvánné szül. Házmann Mária sógornői. Seres Ferenc és neje unokatestvérei. Rándl Árpád, Rándl Ilona, Házmann Amália, Házmann József, Házmann Mariska, Házmann Lujza, Rándl József, Rándl János, Bieber Ferenc, Bieber Lujza, Miokovits József, Miokovits Pista, Miokovits Katalin unokái. Temetése szép részvét mellett folyt le, melyen a község képviselőtestülete testületileg jelent meg s a polgárság nevében koszorút helyezett az elhunyt ravatalára A temetésen a szomszédos Tokod és Mogyorós község is képviseltette magát, mely községek a körjegyzőséghez tartoznak. — Rendőrségünk és a jégsport. Mivelhogy rendnek muszáj lenni, rendőrségünk sort kerített a korcsolyapályák megrendszabályozására. Elsősorban is kapitányunk eltiltotta a kis Dunán a korcsolyázást, amit voltak akik ugy értelmezték, mintha a tornaegyletnek akarna kedvezni. Az alaptalan gyanúsításnak azonban annál kevésbbé lehetett helye, mert hisz a torna egyletet is megrendszabályozta egy erélyes és csak birtokon kivül fellebbezhető határozattal. Mivel pedig a kis dunai pályákra vonatkozó tiltó rendelkezés dacára az őrizetlen pillanatokban mégis korcsolyáztak, szombaton délután három rendőr fedezete alatt egy tucat utca seprő baltákkal felfegyverkezve rohamot intézett a Duna jegének s össze-vissza vagdalta azt. Az operetti látványosságot a polgármester és a tanács szó nélkül nem hagyták, amiből aztán konfliktus támadt. A tanács engedélyezte a korcsolyázást, mit azonban a rendőrkapitány nem volt haj landó respektálni. Végre is a tanács Írásban adta ki határozatát, mely szerint a kis Dunán jégpályára engedélyt adott és a tanácsjegyzőt bizta meg a felügyelettel. Szó esett a rendkívüli közgyűlésről, felfüggesztésről, fegyelmiről stb. S most, — rendőri assistálás mellett, mentőszekrény nélkül, vigan folyik a korcsolyázás a kis Dunán. Hogy a rendőrkapitány tilalma nem minden ok nélküli, ezt elvitatni nem lehet. Nagy hidegnél, kis vízállásnál baj nem történhetik, bár előszokott fordulni, hogy kis vízállásnál a Duna medrében lévő meleg források a jégpáncélt helyenkínt, megkorhasztják, hol aztán a jég beszakad. Nagy könnyelműség azonban a dunai pályákon, hogy az öntöző lékeket a pályák szélén vágják, hova már számtalan korcsolyázó futott be, de még nagyobb, hogy áradásnál, midőn a viz a jeget felemeli, a partról deszkákon át mennek a jég hátára. Mily könnyen megtörténhetik, hogy a keskeny, vékony deszkáról a vizbe zuhanik valaki, de nincs kizárva, hogy a jég szélén a vizbefult a korcsolyázó, s a jég alá merül. Hogy tehát kapitányunk saját felelősségére a jégpályát engedélyezni nem akarta, indokolt, kereshetett volna azonban módot a felelősség áthárítására. — TŰZ. Hétfő virradóra a város tulajdonát képező két kazal széna a szérűkön kigyulladt és elhamvadt, melyek értéke 3500 korona, ami a biztosítás révén megtérül. A tűz keletkezésének oka gyújtogatás, amit már az is igazol, hogy mindkét'kazal egyszerre gyulladt ki. — Az iparos tanoncok rajztanitása. A kir. tanfelügyelő felhívta a város hatóságát, hogy az iparos tanoncok azok részét, amely tanerő hiányában rajzoktatásban nem részesül, mielőbb tanitassa a rajzban. - üj törvény az amerikai bevándorlás ellen. Az amerikai Unió parlamentje elé uj javaslat került a beváfidorlókről Az uj javaslat több olyan pontot tartalmaz, amely a hazánkból való bevándorlókat közelről érdekli. A leglényegesebb ujitás elsősorban a bevándorló értelmi fokának a megállapítására irányul. A jövőben ugyanis megkívánják minden bevándorlótól, hogy legalább a saját anyanyelvén irni és olvasni tudjon ; továbbá, hogy erkölcsi bizonyítványt hozzon magával, melyen saját községének elöljárósága bizonyítja, hogy az illetőt közönséges bűntettért még nem állították egyszer sem biroság elé. Ezentúl előre beküldött jegygyei nem lehet az Egyesült-Államok területére lépni. Ennek a szigorú ellenőrzéséről is intézkedik a törvényjavaslat és korlátozást a családtagokra is kiterjeszti. Végül a javaslat egyik tétele azt mondja ki, hogy egy ugyanazon országból 12 hónap alatt csak 50.000 embernek szabad bevándorolni. Ezt az utóbbi kitételt egyenesen a magyar és olasz bevándorlás ellen hozzák javaslatbn, amennyiben ugy tőlünk, mint Olaszországból 400.000 ember vándorolt be még a mult esztendőben is. — Állategészségügy. Kuralon a lépfene fellépett. Közönség köréből megfertőzött dnnaviz. A mai, szociális eszmékkel telitett világban, midőn oly nagy gondot helyeznek a hatóságok az ember testi épségére, egészségére, szinte meseszámba megy az a megbotránkoztató látvány, mely a kis Duna partján tárul az arra járó kelők elé, A városházától a kis Dunához vezető utcával szemben a Duna parton van egy lépcső, mely a vizetmeritők kényelmére, mondjuk inkább biztonságára szolgál. Most, hog}' a párját ritkító módon leapadt vizet jégpáncél borítja, hogy és miképen, azt nem tudjuk, valaki a jégen léket vágott, honnét a napnak egész folyamán meríti, hordja a lépcsőn fel a környék lakossága viz szükségletét. A lépcső mellett a város egyik földalatti csatornájának nyilasa van, melyen át a csatornabeli szenyviz a Dunába, illetve jelenleg a jégre folyik s azon elterül. Ha már most elképzeljük, hogy a lék, melyen át a vizet merítik, a csatorna nyilas alatt van, s ha látják, mert látható, hogy a csatorna szenyvize a lékbe ömlik be, melyből naponta a környék lakossága vízszükségletét meríti, úgy érthető az a megbotránkozás, mely méltán tölti el az embert, ennek láttára. A csatorna vize rothadt, erjedésnek indult szerves részekkel van telítve, melyyek ha a vizzel az emberi szervezetbe jutnak, elképzelhető, hogy az egészségre mily kártékonyak. S ezt nem látja a hatóság. A saját érdekében hívjuk fel a környék lakosságát az elmondottakra, de rendőrségünk figyelmét is. Figyelő. CSARNOK. Földközi-tengeren. (Fiúmétól — Gibraltárig.) Irta: Vértesi Károly. Az Adriai-tengeren, habár ismételve hajózok most végig, ismerős parti képeket seholsem látok, hajónk annyira a tenger közepén jár. Ég és viz, semmi más, a meddig elér az égalja, akár egy világtengeren. Csak az Otrantói-szorosnál léptek kissé előtérbe a partvidékek, kéklő helyek, később, Sziciliai-sziget felé koze-