Esztergom és Vidéke, 1908

1908-01-16 / 5.szám

ledve. Európa legmagasabb (3369 méter) tűzhányó hegye, az Etna bukkan fel. So káig látjuk a Cataniai-öböl fölött, Catania tartománynak a tenger szélén lévő neve­zetes, messzetekintő hegyének a lávaöm lések által megnyújtott lejtőit, elhagyatott ösvényeit. Huszonöt évszáz alatt mintegy százszor bömbölt, hányt. A hitrege sze­rint Vulkán itt készítette Jupiter számára a villámokat. Az Etna, városokat pusztí­tott, emberéletet oltott ki, mikor szórta magából a füsttel kavart tüzet. Egyszer (1183) tizenötezer, másszor (1669) húsz­ezer, mig másszor (1693) hatvanezer em­ber veszett el a féktelenkedésekor. Az Etnának a XIX. században hét na­gyobb kitörése volt. Félelmesen dübör­gött a föld gyomra s csinált a nagy ter­mészet fenséges tűzijátékot, de azért az emberek nyaralót építenek a lejtőkre, fa­luk, városok az olvasztó kemence köze­lében, 300,000 ember játsza a lámpa fé­nyére gyülekező bogarak és tapadó lep­kék szerepét. Láttuk a hegy felsőrészét hóval borítva, az óriási fáklya nem volt meggyújtva, kénes füstoszlop nem tört elő, a föld belsejében lévő titkos erők el­csendesedtek. Békésen éltek körülötte az emberek. A földrengések és vulkanikus kitörések sok embert pusztítottak el, minduntalan hallunk erről, legújabban is. Abban az időben, (1902. év májusában) mikor Mar­tinique pusztulása volt, olvastam a pusz­tulásoknak egy szomorú statisztikáját, mely szerint a Vezúv 79-ik évi (Kr. u.) kitörése óta 651,000 ember lelte borzasztó halálát. Azt hiszem, hogy több az, amit nem tudunk, mint ami följegyzésekben van. Viz szélén regényesen fekvő olasz vá­rosok vonják magukra a tekintetet. Reg­giót és Messinát közelitjük meg. A lát­kép mind a két parton igen szép s egy összefüggő egészet képez, közepén a Tirr­heni-tenger, az ég azúrját visszatükröz­tető kék vizével, mely itt szárazföld és sziget között három kilométernyire szorul össze. A tengerek és tavak színváltozásának az okairól sokat vitatkoztak a természet­búvárok, de mégsem hozták tisztában azt, vájjon vegytani vagy élettani alapokra fektessék-e az okokat. Legújabban Auf­sess foglalkozik kísérletezéssel. Mi gyö­nyörködjünk addig abban, amig a víz az ég kék színét elnyeli, vagy a természet­tudós nyelve szerint: nem nyeli el. A sziklás hegyek alján, tenger partján vasúti vonatok szaladgálnak, elbújnak a kőtömegek' mögé s alá, majd meg elő­tűnnek. A távolságból nézve, összezsugo­rodva a vonatok aránya szemünkben, mintha hegyi óriások gyermekeinek játék­szerei volnának. Szép hegyalakufások, a völgyekben sárga avarra égett helyek. Világitótörnyok a vizben előugró sziklákon, vízbe zuhant kőtömegek. Egy ronccsá vált vitorlásnak az elülső része áll ki a vízből, igen alkal­mas emlékeztető nemcsak arra, hogy mérhetetlen kincsek vesztek el a tenger­ben, hanem az amerikai utunk elején arra is, hogy az emberi életnek milyen gyor­san következhetik be a múlandósága. Ve­szély nem fenyeget e pillanatban. A parti gőzhajózás élénk. A tengeri rablók által alapított, a ke­resztes háborúk idejében gyors virágzás­nak indult Messina város, érseki székhely most, egyetemmel. Ebben a szorosban a csizmaforma Itália lábujhegyénél csapott egykor össze és egymásra a római és pún hatalom. Scylla és Charibdis, az ókori világ két félelmetes szirtfoka se rémiti már a hajósokat. Lefokozták a tengeri szörnyek nagyságát és veszélyességét. Századok folyama zúdult rájuk, tördelt. A mellettük lévő sarlóalaku, északról és délről jövő áramlatok találkozásától for­gatagos öblöt is könnyen elkerülik már a a hajósok. A nagy idők során sok meg­változik, elkopik. A vizjármüvek pedig Odysseus árbocos, vitorlás, evezős bárká­jától mennyire tökéletesedtek, legjobban látjuk ime hajónk, a Pannónia képéről Az aranyozott magas quadrigák helyett pedig ott a parton — szalonkocsik. A Lipari-szigetek csoportja éjszak felé van, de a mi tekintetünk, messzelátónk nyugaton a festői Palermót keresi. Két napi és hat órai hajózás után elérjük. Szárnyaló sirályok kisérnek utunkban. A római hírnévnek az emlékeivel telt' Szicília-sziget ahhoz a szép világhoz tar­tozik, mely Homér óta megbűvöli a szi­veket. Volt módunk derék szép időben, a kellemes nyári estén a város regényes fekvésében, narancsligeteiben gyönyör­ködni. Az aranyalmát termő kertek lehet­tek a hesperidák, az éj nimfáinak lakhe­lyei. Házoszlopokat látok, melyekre acant­husok kúsznak fel, tüskétlen rózsák. Hor­gonyt vetve, huszonnégy órán tul tartott hajónk megállapodása Palermo előtt. A kikötőben egyéb óceán járók között öröm­mel pillantottam meg a „Kolozsvár"-t. A füst gyengén száll fel a kürtőjéből. Más hajóknak itt van a tanyájuk, ahol elpi­hennek. Mély szavú kürtök szólnak. Két evezőstől hajtott számos bércsónak raj­zolta körül a hajónkat. A hullámfodrok csacsogtak, csobogtak. Ki- becsonakázás. Érdekes esti séta a pálmasoros és oszlopcsoportozatos víz­parton, a Foro Italicón, vagyis Marinán. Megfigyelem a parton, a tengeri utazók­nak ismeretes, ringó lépteit. Hallgatom a derült kedélyű nép hangos nevetésre fa­kadását. Nappal a nap fényében, este, mikor bíbort ölt fel, éjjel fényes kivilágí­tás mellett, mikor a teli hold szétveti az ezüstös világát, sok érdekeset, szépet látok. A hajó fedélzetéről nagyon szépnek látjuk az enyhe éghajlatú Palermót. La Felice a neve. Boldog Palermo. A kiván­dorlók, kiket felszed hajónk, meghazud­tolni látszanak a régibb időből való mon-. dást. A koldus is, kinek nem főznek semmiféle házban, udvarban, s aki a kő­parton az Úristenre bízza az alamizsna megfizetését. A város hátterében 610 méter magas­sággal a púpos Pelegrino, Zarándok-hegy, mely vihartól védi az alatta hosszúkás négyszögben épült várost, mely évenkint sok zarándokot vonz ide turisták ké­pében. Palermo a Conca d'Oro-bán fekszik az Arany Kagylónak nevezett köralaku sík­ságon, amely olyan termékeny, hogy az olasz közmondásnak is használja, mond­ván;: termékeny, mint Palermo. Sötétkék ég borult fölénk, mely Olaszország sajá­tossága. : (Folyt, és vége köy.) NYILT-TER*) *) E rovatban közlőitekért nem vállal felelősége a Szerk. A Liniment Capsici comp., a Horgony-Pain-Expeller pótléka egy régjónak bizonyult háziszer, mely már sok év óta legjobb fájdalomcsilla­pító szernek bizonyult köszvénynél, osúznál és meghűléseknél, bedörzsölés­képpen használva. Figyelmeztetés. Silány hamisít­ványok miatt bevásárláskor óvatosak legyünk és csak olyan üveget fogad­junk el, mely a „Horgony" védjegygyei és a Richter cégjegyzéssel ellátott do­bazbavan csomagolva. Ára üvegekben K -.80, K 1.40 és K 2.- és úgyszólván minden gyógyszertárban kapható. — FSraktár: Török József gyógy­szerésznél, Budapest. Dr Richter gyógyszertára az „Arany oroszlánhoz", Prágában, ElisaU Strasse 5 neu. Mindennapi szétküldés. Cognac CZUBA-DUBOZIER ő Cie. FRANCZÍA C0GNACGYÁR, PR0M0NT0R. MT Mindenütt kapható, -^g LAISZKY JÁNOS ] KÖNYVNYOMDA a KÖNYVKÖTÉSZET [ Simor János utca 18—20. szám. — ESZTERGOM. Simor János utca = 18—20. szám. Telefon 21. Telefon 21. Ajánlja a mai kor igényeihez mérten választékos Ízléssel villamerőre berendezett könyvnyomdáját, hol minden nyomdai műn-' kák és pedig: 'művek, kör­levelek kimutatások, ár­jegyzékek, étlapok, szám­lák, rovatolt táblázatok, levélpapír és boríték cég­nyomattal, meghívó-, be­lépő- és látogató jegyek, táncrendek és falraga­szok, gyászjelentések stb. különféle színben és nagy­ságban, tisztán és Ízlésesen a leggyorsabban és legmél­tányosabb árban készíthetők. Továbbá ajánlja a legújabb segédgépekkel felszerelt könyvkötészetét, hol bármilyen kiállítású mun­kák á legjutányosabban, gyorsan és pontosan -telje­síttetnek. Jegyzők részére kész = nyomtatványok = raktáron tartatnak. Koszorú szalagok nyomása elfogadtatik. Kitüntetve: Bpest, 1885. 0 0

Next

/
Thumbnails
Contents