Esztergom és Vidéke, 1908
1908-04-19 / 32.szám
Húsvétkor. Diadallal kiáltjuk, mikor harangoknak zugó szava hiv ma Istenházába, hogy az eszmét megölni nem lehet. Majdnem kétezer évnek mindég fényesebb, ragyogóbb tanúsága szóll mellette és akármilyen dekadenciában él az emberiség és akárhogyan meghalványodik az erény — ezen a diadalmas napon mindany. nyian érezzük; hogy amit a sirőrzők álmélkodva hirdettek, — igaz. 0 feltámadott és tanúságot tett hivatásáról, eszméje, a keresztény emberszeretet pedig áldásává válik az emberiségnek. Azoknak a keresztényi tanoknak, melyeket a názáreti Jézus hirdetett háromszáz évre volt szüksége, hogy tantételekbe forrjanak, ám e tanok akkor győztek, mikor" Jézus ajka először az emberszeretetet hirdette. Mily nagy szüksége volt az emberiségnek a kereszténység magasztos kultuszára. Hiszen a világtörténelemnek voltaképen csak egy igaz nagy eszméje volt: a kereszténység, amely ma a népek egész gondolatkörét, eszményeit, életcéljait megfordította, morálissá tette, erkölcseit megtisztította, szemét az égre emelte. Uj Versek. T. Lázár hallgat. Huhogó éjnek fekete öblén, Pitvarában egy mohos, ó dómnak Szürke csíkokban szét/oly a tömjén. Fehér bűnösök zsolozsma ja zsong. Szomorún gyónnak. Hátul, a rejtett, szegények székén Gubbasztunk csendes, imás titokban Ktisztus föltámadt Lázárja és én, Míg a nyirkos falon a gyertyák Fénye kilobban. Végre beüli a Csend a padokba Harangozó az ajtót rázárja S mi gubbasztunk, ott benn a sarokba'; Ajkam kíváncsi szóra sorvad: „Szólj, ] Krisztus Lázárja" „Meséld el nékem nagy titkát a sírnak: Tart-e ott tovább a köny és a bál? Ott is kacagnak s táncolva sírnak ? Te jártál már ott Lázár, beszélj hát: Milyen a halál?" Választ a leikéin hiába áhít. Lázár • ajkáról nem kelnek hangok. Az oltáron egy halálfej ásít A kereszténység az emberszeretet jegyében indult, hirdetője oly fenkölten, oly önzetlenül és oly áldozatkészen élt, hogy valóban a tökéletes emberi életnek oly példájával szolgált, mely már csak isteninek nevezhető. És bizott, hogy szenvedései árán megváltja a világot. Bizalma hitté szilárdult és ha nagy akaratereje egy percre a testi kínzások közben föl is kiált: „Istenem, miért hagytál el engem", a legborzalmasabb kinhalált békében hirdette, 0, a gyönge ember még a latrot is megtérítette, aki e tökéletes embert látván vonagolva a halálkinoktól, elsőül tett tanúbizonyságot, hogy „Valóban Isten fia volt." És föltámadott. Tizenkilenc századon át emberi nagyságok, világhatalmasságok születtek, de Hozzá való nagy nem volt, A bethlehemi istálóban született az emberiségnek örökké legnagyobbja, aki változó áramlatok, uralkodó eszmék tisztítótüzében, a pozitív tudomány hullámveréseit kiállotta és a változó áramlat közben ma és messze ezredekre talizmánja lesz az emberiségnek. Azok a tantételek mindég és mindenkor hódítanak. Messze az ő igé5 fönn megkondulnak éji álmukban A zord harangok. II. Péntekeste. Zajosak-ma a kálváriák. Az ég merő lilára festve. Hej, de szomorú Ez a babonás péntekeste. A Messiások mind kihaltak. Ezer Júdás lóg kóckötélen. Sokan haltak meg Ma este szomorún, kevélyen. Bús lelkem keresztre pecézték Az óhitű, fekete lányok. . Jól van. Menjetek. Meghalok vigan: nem kiabálok. Az arcom zúzott, bőröm foltos, Mély lándzsadöf esek szövik át. Szép Halál, én is Találtam egy szent Veronikát. • Óhitű, fekete lányok, Ha ellep a péntekesti bánat: A kálváriákon Rázzátok meg a keresztfákat. S ha örök sebemből pásztázva Csöpög majd le fekete vérem . Veronikától Egy kendőtörléssel beérem. jét kiáltó misszionáriusok hirdetik, hogy milyen csodálatos nagy varázslatos ereje van Jézus legfőbb tanításának, emberszeretetének. Az elnyomottak, a gyöngék, a szenvedők mindég megértik ezeket a tanításokat és a mint a galilei halászok voltak az elsők, akik ezért lelkesedtek, a keleten a morajló Sárga-tenger partján, ahol az emberiség gyermekkorát éli idilli pásztorörömökben és naiv babonás hitében : a szót, mely hirdeti, hogy szeresd a te felebarátodat, mint ten magadat, azonnal megértik és mily meggyőző, sarkalatos igazságnak találják azt, hogy ,,a mit akartok, hogy veled cselekedjenek, ti is azt cselekedjétek velük". És a hivők leborulnak ez isteni tanok előtt, melyek oly emberiek, nekünk valók, boldogulásunkra célzók; az a társadalomtisztitó folyamat, mely eltörülte a rendiséget, a kasztokat, az emberi bálványokat és nemcsak Isten, de az emberi törvény előtt tökéletessé tett, a kereszténység elveinek hódító munkája és ha Jézus életét, embertársaival való érintkezését nézzük, ha látjuk, mint hirdette a társadalom-egyenlőség tanait, a vagyon és tőke oktalan III. Az Ezüst-tó halottja. Fekete táltosán az Est felénk üget. A Hold lágy, kék ezüstje Csöpög az álmodó tóba. A levegő lomha, borzalmas, vak, süket. A tó cikázó tükrének fodrán Hömpölyög egy nóta. Ez a dal az enyém. Maja nagy lelkének Illatos, csodás mélységű, Szent Ezüst-tavába fúltam. E hömpölygő nóta a nagy temetésnek Hirdetője. Halál-órán, Búgó lantom öblén dúltam. Harcom a halállal, ha százan is lestek: Még maga a Tó sem tudta: Mikor ölte meg halottját. Nem zavarta tükrét fel a piros festék. De a nótám szomorúan Smaragd habjai dalolták. Dalolták, dalolták: „Ha lelked lágy tükrén Profán tempóban siklanak Szilajkezű evezősök: Tagadd el, tagadd el dacosan és büszkén, Hogy a mélyben, a gyöngyök közt Fekszik a te hegedősöd." S ha a Tó halottját pici manók rázzák És csöpög a Hold ezüstje Egy babonás pent'esten: büszkélkedését, be kell látni, hogy évezredekkel megelőzte korát és az emberiség méltó küzdelmeinek legteljesebb programm ját megadta. De fölemelte szemeinket az égre. Azt akarta, hogy a léleknemesség és tisztaság legyen az ember küzdelmének tárgya. Ne az anyagért küzdjön, de lelke igazáért. A társadalom erkölcsi térre való helyezésében érte el küldetése céljait és mennyi gyönyörűséget okozott már e földön és azoknak, a kik őt megértették. Hiába feszitették meg. Resurrexit. Bebizonyította, hogy az igazságot megfeszíteni nem lehet. És minden fordulója az ő nagy tragédiájának és minden fordulója az ő megdicsőülésének egy ujabb fényessége az általa hirdetett elveknek. Ha a napi szürke élet, a hétköznapok megközömbösitik a modern ember lelkét hitének isteni eredete felől: itt a nagyhét komor, fönséges szertartása, a húsvét diadalmas ünnepe, mely még a legsivárabb lelkét is fölemeli az égre. Az Istenember küldetésének a legnagyobb ereje. Amig eszményi célokért tud az ember lelkesedni, küzdeni, addig tart Jézus küldetése. És ez a külA tajtékos habok nótám zongorázzák Mig egy diszkrét társaságba Haza-hazajár a — testem. Drozdy Győző. fJusVéti öntözködés. Már előtte való napokon, készen van a sok zöldre, kékre ságára festett „piros tojás." Amelynek mennyiségét rendesen a lányos ház vagyoni állapota határozza meg. Ilyenkor nagyon keresettek az olyan „ügyes" kezek, amelyek művészies kivitelű liliomokat tudnak a tojáshéjra karcolni, amint alattuk, — mindenhez, csak épen galambhoz nem hasonló — csókolódzó galambok, egy oldalon mindkét piros szemükkel — szerelmes pillantásokat cserélnek. S ilyen egyén minden faluban találkozik. Néha nem is egy. S rendesen a jobbmóduak kapják meg az ügyesebb karcolót. Mert ott több és jobb a torok és gyomorbéli élvezni való. A gyomor pedig a „fő." A'körül forog a világ. Végre megérkezik a várva várt nap. A fehérnép szivszorongva várja már a „vizet." Mert ahova betöretnek a legények, kap ott még a dédanya is a nyakába, ha útba van. Pláne ha az asztalon holmi legénycsalogató folyadékok stb. látszanak. De első mégis a ház leánya. Aki, ha