Esztergom és Vidéke, 1907

1907-03-21 / 23.szám

Főapát utca. Deák Ferenc utca. Dunasor (Alsó és Felső Dunasor) a Malom utcától az ároksori kőhidig. Plébánia utca. Klastrom utca (IV. Béla király útca.) Bottyán János utca. Jókai Mór utca a Szél (Horánszky Nándor) utcáig. Szent Anna utca a Szél (Horánszky Nándor) utcáig. Kossuth Lajos utca. Dorogi út a Varjú (Árpád) utcáig. Szent Anna tér (Rudnyai Sándor tér) Brutsy házig. Simor János utca a Sissai, illetve a Ma­lonyai utcákig. Sissai utca. Határ (Német) utca. Német utca a Szőllőköz (Kórház) utcáig. Szenttamási városház (Vörösmarty Mi­hály) utca. Káptalan utca. Kis piac (II. Rákóczi Ferenc tér) Szent Lőrinc utca. Hévviz utca. Ferenc József út. Viziváros úri utcából az érseki épületek. Vártér (Káptalan, Főszékesegyház, Pap­nevelde tér.) Szentgyörgymezei úri (Dobozy Mihály) u. Mária Valéria út és sziget. A második övezetbe tartoznak: Ároksor (Árok utca.) Jókai Mór utca a Szél utcától (Ho­ránszky Nándor utca) az Ároksorig. Kis utca (Szent Anna utca) a Szél (Horánszky Nándor) utcától az Ároksorig. Szél (Horánszky Nándor) utca. Zúgó sor (Árok utca.) Kőhid utca. Dorogi ut Varjú (Árpád) utcától a vámig. Táti ut. Simor János utca a Sissai, illetve Ma­lonyai utcáktól a Csillag (Mária Terézia) utcáig. Honvéd utca. Német utca a Szőlőköz (Korház) utcá­tól végig. Szőllőköz (Kórház) utca. Malonyai utca. Kereszt utca. Magyar utca. Angyal utca. Temető (Besze János) utca. Kút (Rozália) utca. Gohér (Petőfi János) utca. Csillag (Mária Terézia) utca. Tizenhárom város (Kölcsey Ferenc és Népkert) utca. Kápolna utca. Kuklender út. Szenttamási kórház (Madách és Kórház) utca. Izr. Templom (Imaház) utca. Rózsa utca. Váci (Gróf Battyányi Lajos, Kis, Tég­laház, Zöldagácfa utca a Kálvária utcáig. Vízivárosi városház (Czuczor Gergely) u. Gantner (Pázmány Péter) utca. Dunasor (Alsó kis Dunasor) a Malom utcától a Kolos hidig. Szent János utca. Vízivárosi úri utca és szentgyörgy mezei összekötő út. Szentgyörgymezei városház (Szent­györgy) utca. „ Templomtér. „ Major tér. „ Hamar út (Vár út.) A harmadik Övezetbe tartoznak a fent meg nem jelelt utcák, utak. tervek stb. Amely ház kapubejárata, ablakai két, vagy több utcára vagy térre nyílnak a magasabb övezethez tartozó utca vagy térhez számítandó. A vizimü kezelése. 4. §. A vizimű, mint teljesen önálló üzlet, a város többi vagyonától elkülönítve, keres­kedelmi alapelvek szerint vezettetik. A vezetés módja egy külön alkotandó ke­zelési szabályzatban fog meghatároztatni, melyben az egyes alkalmazottak minősí­tése, illetményei, teendői stb. is ponto­san megállapittatnak. 5. §. A vizmű fölötti legfelsőbb rendelkezés és felügyeleti jog, mint tulajdonost, Esz­tergom szab. kir. város közönségét illeti meg, mely jogát e célra három évenként újra választandó ellenőrző bizottság utján gyakorolja. E bizottság elnöke a polgármester, előadója a vízvezetéki mű üzemvezetője, jegyzője a tanács­jegyző, tagjai a tanácsorvos, mérnök, számvevő és 10 kereskedelmi képzettségű vagy kereskedelmi dolgokban jártas tagja a képviselő testületnek. A három évi idő­szakon belül megüresedett bizottsági tagsági helynek betöltéséről a város kép­viselő testülete legközelebbi közgyűlésén gondoskodik. (Folyt, köv.) HÍREK. — Kitüntetett Csendőr. Barta József párkányi illetőségű csendőrőrmester a mult év augusztus havában Losonc környékén egy fegyházviselt rablógyilkost keritettkézre. A rabló, ki fel volt fegyverkezve, Bartát megtámadta, reá lőtt, s őt meg is sebe­sítette. A lövés Bartának bal karjába s oldalbordáiba fúródott, aki kezére nyo­morék is lett, s aki ezért teljes fizetésével nyugdíjazva lett. Bartának volt annyi ereje és lélekjelenléte, hogy a rablót egy jól irányított lövéssel földreteritette, aki se­beibe pár nap muiva belehalt. Barta hő­sies viselkedéseért Ő Felsége által a II. osztályú ezüst vitézségi érdemjelet kapta, mit Hess ezredes vasárnap tűzött a Kos­suth Lajos utcai laktanyában mellére. Bartát vasárnap délelőtt Nagy csendőr századossal élén az itt állomásozó csen­dőrök kisérték a Kossuth Lajos utcai lak­tanyába, hol az érdemjelet szép beszéd kapcsán tűzte Hess ezredes Barta mellére, majd Nagy csendőr százados tartott ma­gyar nyelven beszédet. Miután a kirendelt katonai díszszázad Barta előtt tisztelegve elvonult, a kitüntettettet a kivonult csen­dőrök élén katona zenével kisérték a csen­dőrségi laktanyába. — A reáliskola osztályainak szaporítása. Nagy Antal reáliskolai igazgató egy kér­vényt adott be a város tanácsához, mely­ben arra kéri azt, hogy állítsa fel már az ősszel megnyíló iskolai évben a reálisko­lánál az ötödik osztályt, egyben bejelenti, hogy a tanári kar kész a tanítást ezen osztályban ingyen teljesíteni. Az igazgató előzőleg megkérdezte a jelenlegi negyedik osztály tanulóit, akik kettőnek kivételével oda nyilatkoztak, hogy folytatják reális­kolai tanulmányaikat. A reáliskola a bará­tok épületébe lenne áthelyezve, számítva már eleve arra, hogy fokozatosan évenkint egy-egy osztály fog felállitatni. A felállítandó osztályoknak megfelelőleg évről-évre emelkedni fog a kormányi se­gély s igy lehetővé fog válni, hogy éven­kint egy-egy ujabb osztály állitassék fel, mignem az nyolc osztályúvá válik. A tanári kar, mindég a felállítandó osztályban tani­tana ingyen egy éven át, mig t. i. az állami segély megadatik. — Felolvasás. A főgimnázium díszter­mében vasárnap este 6 órakor nagy­számú és előkelő közönség részvételével II. Rákóczy Ferenc fejedelem és szabad­ság hős gyermekkoráról és aggságáról Bagyary Simon bencés tanár tartott fel­olvasást. Az érdekes és tanulságos elő­adást Bozmánszky Gyárfás tanár vetített képekkel kisérte. A hálás közönség az előadókat a szórakosztató és a Rákóczy kor nagybecsű emlékeit hűen visszatük­röztető felolvasásért többször megéljenezte. Ezzel a felolvasással az idei felolvasó ciklus befejezést nyert. — Ä kovácspataki kápolnára ujabban adakoztak. Dr. Csárszky István 5 kor. Haliczky Béla 4 kor. Leitgeb János, Fe­kete Árpád, Vízivárosi zárda és özv. Pi­suth Istvánné 2—2 kor. — A barak-tábor ügye. A strázsahegy tövében tervezett barak-tábor kérdésének előkészítése és dűlőre hozása tárgyában a képviselőtestület részéről kiküldött bi­zottság hétfőn kezdette meg tárgyalásait a katonai kincstár kiküldötteivel, Fabiny ezredes, az ötödik hadtest vezérkari főnö­kével és több vezérkari tiszt társaival. A tárgyalás eredményéről egyelőre annyit írhatunk olvasóink tájékozására, hogy az eleinte fennforogni látszott nagy érdek­ellentétek meglehetős közel jutottak ama ponthoz, melyben a kölcsönös érdekek kielégítése kulminálódik. — Az ötödik hadtest önkéntesei váro­sunkban. Április elsején vig élet költözik városunkba. Az 5-ik hadtesthez tartozó összes gyalogos fegyvernembeli egyéves önkéntesek, számra mintegy százhatva­nan egy havi gyakorlatra városunkba jönnek, melynek különösen kedvező te­repviszonyai a gyakorlatok megtartá­sára igen alkalmasak. Nincs kizárva, hogy itt tartózkodásuk esetleg hosszabb ideig is fog tartani, melynek maradan­dóbb emlékére mulatságot is fognak ren­dezni. — Nyilvános nyugtázás. A főgymnází­umban f. hó 10-én tartott nyilvános elő­adásra utólagosan még Guóth Gusztáv 2 koronát adományozott. — Világutazó- Hét évvel ezelőtt, 1900 január 18-án indult Milánóból világkörüli útjára Borbély József székely udvarhelyi származású, pályázva a milanói turista­klub százezer frankos dijára. Azzal a tandem-géppel, amivel elindult, beutazta az öt világrész legtöbb országát, több helyen óriási kalandok és veszedelmek között. Tizenkét nyelvet tanult meg és 317 érmet nyert. Tegnap nevezett világ­járó városunkban járt. — Hegyi vizeink folyásának szabályo­zása. A komáromi kir. kulturmérnökség kiküldötte hétfőn kezdette meg hegyi vizeink utainak tanulmányozását, melynek alapján fog készülni a tervezet, hegyi vizeink levezetésének szabályozásáról. — Póttartalékosok bevonulása. Hétfőn és kedden mozgalmas volt a Kossuth Lajos-utcai laktanya környéke. Ugyanis ,400 póttartalékos vonult be háziezredünk­höz nyolc heti kiképzésre. — Erdőégés- Reviczky Károly süttő­bikoli pusztájához tartozó erdőben e hó 16-án tűz ütött ki, mely négy hold erdőt hamvasztott el. A béres 14 éves fia tüzet rakott, hogy annak melegében botot haj­lítson s attól fogott tüzet az erdő ! — A hétfői állatvásár forgalma. Hétfőn tartatott meg városunkban a Gergely napi országos vásár, melynek állatforgalma dacára annak, hogy ugyanaz napon szomszédos megyéinkben négy helyen volt országos vásár, elég látogatott volt. Felhajtatott szarvasmarha 1357, ló 757 és sertés 54, eladatott szarvasmarha 273, ló 116 és sertés 20. Vagyis az összes felhajtás volt 2168 drb., eladatott 409 drb. ~C5ARN0K. Szép asszony. — Rajz — Lábait, melyeken picike, virágokkal, mo­solygó rózsákkal teleszőtt papucsot tán­coltat, hanyagul nyugtatja a bársonyos zsöllén s nevetve tekint arra a halovány fiatal emberre, ki sóvárogva, epedve ki­séri minden mozdulatát. A kis szoba csendes. Az ezüstös kalitba zárt énekes madár ugyan néha megrázza bóbitás fejecskéjét, rendezgeti tollait s csicsergő dalba kezd, de azután ő is elnémul, elhallgat. Kinek daloljon és miről ? Csak a virágok, a pompás délszaki nö­vények suttognak halkan, rejtelmesen s terjesztik azt a nehéz, kellemes illatárt, mely felkavarja a vért, az idegeket s édes gyönyört, lázas mámort okoz. A szép asszony megunja a némaságot a csendet. — Nos, hát nincsen ma egy szava sem hozzám, Elemér ? — kérdi a fiatal em­bertől, s int, hogy jöjjön közelebb, egé­szen mellé s üljön a pamlagra. A halovány ifjú szó nélkül engedel­meskedik. Ábrándos, mély tüzü szemeivel beleta­pad a szép asszony arcába, melynek ró­zsaszínű pirja alól mintha látszanék a forró vér lüktetése. Nézi hosszasan, me­reven a szép asszony kavargó fürtjeit, a mint oda simulnak a hófehér nyakhoz, ölelve és csókolva a szép asszony vállait s azután borús, bánatos hangon meg­szólal : — Maga kegyetlen hozzám, asszo­nyom ! — Én ?... — Nem hallgatja meg vallomásom, hi­degen részvétlenül nézi szivem vergődé­sét s még reményt sem nyújt. . . — Bohó fiu, szegény Elemér! — ne­vetett fel hangosan a kívánatos asszony s melléről letépve az odatüzött rózsát, hullámos fekete hajába szúrta. — Hát igazán szeret maga engem, Elemér ? — Asszonyom. . . — Ne kulcsolja össze a kezeit s ne beszéljen frázisokat nekem. Ha szerelmi vallomást akarok Olvasni, felütök egy re­gényt, meg van az ott irva jobban, szeb­ben. — Nekem a lelkem, a szivem, a vé­rem háborog asszonyom s a mit én ér­zek, az már nem szerelem, hanem őrület, valóságos pokol! A szép asszony ajakán egy lassú mo­soly, homlokán egy árny borongott ke­resztül. Őrület, a melyből minden férfi kigyó­gyul egynehány hét alatt. A halovány ifjú magasra egyenesedett és nemes vonásai haragos pirba borultak. — Önnek nincs joga ezt szememre hányni asszonyom. Ön csalódott egy fér­fiben s ezért büntet ily keserűen en­gem ? — Én ? . . . büntetem ? . . . Látja bará­tom, minket semmi kötelék sem fűz egy­máshoz s ön mégis lázong, neheztel reám, mert életem egy szomorú tapasztalatát el­mondottam. — Szeretem, asszonyom, haldokló szi­vem utolsó, erős szenvedélyével s fáj hallanom, hogy ebben kételkedik. — S ha én bánatot okoznék cserébe vallomásommal, ha azt mondanám, hogy nekem pihenésre, nyugalomra van szük­ségem az átélt szenvedések után, hogy nem lehetek soha, sohasem az öné ? . . . A halovány ifjú összeremegett. — Soha ? ... Jól van, asszonyom, le­gyen ugy. Még emlékezetemet is törölje ki lelkéből s feledje el őrült, meggondo­latlan beszédemet. Lehet, hogy önnek igaza van, hogy ez az érzelem, mely megfojtassál fenyeget, nem egyéb láznál, a forró és nyughatat­lan vér mámoros vágyánál, s hogy az álomból felébredve. . . A kis szoba rejtelmes csendjét halk zo­kogás verte fel s a szép asszony arcán csillogó könnyek gördültek végig. Valami lágy, szellemes zsongás is szű­rődött be a nyitva hagyott ablakon s a napsugarak imbolygó fénye körülragyogta a zokogó asszonyt. — Látja, Elemér, ön is igazat ad ne­kem s válni készül.

Next

/
Thumbnails
Contents