Esztergom és Vidéke, 1907

1907-03-21 / 23.szám

laki szembe helyezkedik a közóhajjal, vagy pedig azzal tart. Ez, de csakis ez az ut az, melyen a mi nézetünk szerint a magyar ipar boldogulása elérhető lenne. Mire várunk tehát? Mért nem akad senki, aki felveszi a harcot a hazai ipar védelmére, nem divatból, nem muló szeszélyből, hanem tiszta és őszinte lelkesedésből ? F. A betegsegelyzo pénztár közgyűlése. Az „Esztergom-vármegyei Kerületi Betegsegelyzo Pénztár" vasárnap tartotta 1906. évi közgyűlését az érdeklődők elég szép részvéte mellett. Az ülést Kecskeméthy János alelnök nyitotta meg es vezette, miután dr. Walter Gyula p. kanonok elnök annak vitelében akadályozva volt. Üdvözölvén a megjelenteket, mindenekelőtt az elnök jelentését olvasta fel Paulovits Géza titkár, mely a következőképen szólott: Mélyen Tisztelt Közgyűlés ! Az 1891. évi XIV. t.-c. értelmében létesített „Betegsegelyzo Pénztárak" működésük egy határpontjához érkeztek. A közel két évtizedre terjedő tapasztalatok, melyek a pénztárak eddigi tevékenységének mezején szerezhetők voltak, azon meggyőződést érlelték meg az intéző körök lelkében, hogy a törvénynek oly hiányai és fogyatkozásai vannak, amelyek mind sürgősebben kívánják, hogy az eredményes munkásság tekintetéből megfelelő orvoslást nyerjenek. A magas kormánynak az a bölcs és hazafias elhatározása, melynél fogva tevékenységének főfigyelmét a közgazdasági viszonyok javitására, az ipar fejlesztésére, a kereskedelem fellendítésére és általában az anyagi jólét felvirágoztatására óhajtja irányítani, önkéntelenül arra indította, hogy tökéletesítse azokat az intézményeket, amelyek az iparos és kereskedelem érdekeltjeinek szolgálatában állnak. Ezen intézmények egyikét szabályozza újból a munkásvédelemről szóló törvény cikk, a mely a közel jövőben életbe lépve, új alapokra fekteti a betegsegelyzo pénztáraknak szervezetét. Erősen hisszük, hogy az újítás előnyére fog szolgálni annak az intézménynek, kelt, szabadon, büszkén s nem függött többé az osztrák cenzor önkényétől. A 12 pontot, melybe a nemzet jogait és követeléseit foglalta s melyet István nádorral az élén hatalmas küldöttség vitt Bécsbe : a király tudomásul veszi. Megalakul az első felelős minisztérium s feje lett gr. Batthyány Lajos. Mily véletlen játéka a sorsnak ! Az utolsó nemzeti nádor is azt a nevet viselte, melyet a felelős kormány első feje. Mily felemelő a nemzetet e napok vívmányai és dicsősége közt szemlélni! Ki gondolt volna ekkor arra, hogy mindez oly hamar megváltozik ? Ki sejtette volna, hogy e vívmányok csakhamar vészes vihart hoznak a hazára ? Ki képzelte volna, hogy e lelkesedést, e derült napokat, e szép tavaszt: a börtönök, akasztófák, kémkedések sötét világa fogja követni, hogy „a magyar e földön, mely már nem hazája, zsellérként", jogtalanul fog lakni tizennyolc hosszú éven át? Ó, hogy mind ennek oly hamar be kellett következnie! Alig mult el a tavasz, július 11-én Kossuth az országgyűlésen már elharsogja a rémes szót: veszélyben a haza! A féltékeny, ármánnyal ellenünk bőszitett nemzetiségek három oldalról is ránk támadamely eddigi rövid fenállásának tartama alatt is rendkívül üdvösnek bizonyult. Az egységités erősíteni, izmosítani fogja Képessé teszi arra, hogj'. teljesebb mér tékben elégíthesse ki azokat a különböző természetű igényeket, amelyeket a biztosított tagok a pénztárakkal szemben tá masztanak. Az egyenlő teherviselés, amely egyik legfőbb újítása a törvénynek, egyrészről meg fogja könnyíteni a munkásosztály számára a hozzájárulási kötelezettség teljesítését ; másrészről serényebb versenyt fog eredményezni mindazok körében, aki ket a pénztárak ügyei közelebbről érde kelnek. Nem csekély előnye az új törvénynek, hogy a biztositott tagok hozzátartozóinak gondozását általánosan kötelezővé teszi és ily módon felmenti a biztosítottakat azon gondok alól, amelyeket családjaik tagjainak gyógykezeltetése eddigelé okozott. Nagy haladás és vívmány a baleset el len való biztosítás az a rendszeresítése is, amelyet az új törvénynek köszönhetni. Igen kívánatosok, szükségesek voltak azok az intézkedések, amelyeket a törvény a pénztári tisztviselők jövője érdekében létesített. Általában véve csak örömmel üdvözölhetjük az új munkásvédelmi törvényt, mint első alkotását azoknak a szociális intéz menyeknek, amelyek létesítése a magas kormány legfőbb gondjai közé tartozik. Ezen örvendetes ténnyel szemben csak kötelességet teljesítenénk, ha a közgyűlés kebeléből hódolatteljes köszönetünket tolmácsolnék a munkásosztály ama nagylelkű és nemeskeblü jóakarói iránt, akik az új törvény létesítése körül elévülhetetlen érdemeket szereztek maguknak. Azért is bátor volnék indítványozni, hogy a közgyűlés Kossuth Ferenc keresk. min. úr Ő Nagyméltósága és Szterényi József államtitkár úr Ő Méltósága előtt sürgönyileg fejezze ki tiszteletét és háláját. Legyen szabad a sürgönyök szövegéül a következő szavakat ajánlanom. Nagym. Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter urnák Budapest, Lánchid-utca. Az esztergom-vármegyei kerületi betegsegelyzo pénztár mai közgyűlése a legmélyebb hódolattal nyilvánítja Nagyméltóságod előtt forró köszönetét és háláját az uj munkásvédelmi törvény megalkotásáért. Továbbá Mélt. Szterényi József államtitkár urnák Budapest, Lánchid-utca. Azokért a lelkes fáradozásokért, amelyeket az uj munkásvédelmi törvény létrehozása körül teljesíteni mél tóztatott, fogadja Méltóságod az esz tergom-vármegyei kerületi betegsegelyzo pénztár mai közgyűlésének mély tisztelettel nyilvánított hálás köszönetét. Bármit hozzon a jövő m. t. Közgyűlés, az esztergom-vármegyei kerületi betegsegelyzo pénztár úgy, mint eddig, oda fogja a jövőben is irányítani ügyekezetét, hogy feladatainak lelkiismeretes teljesítése által hozzájáruljon a munkásosztály terheinek könnyítéséhez, gondjainak enyhítéséhez és an}<

r

agi jólétének előmozdításához. Ezen biztosítás mellett szivem egész melegével üdvözlöm a m. t. Közgyűlést és csekélységemet sokszor tapasztalt be cses jóindulatába ajánlom. A közgyűlés egyhangú lelkese déssel vette tudomásul a jelentést és járult az elnök által indítványozott két sürgöny elküldéséhez. Az igazgatósági jelentésből látjuk hogy a pénztár főfeladatát és kötelességét, a gyógykezelést és segé lyezést kötelességszerűen töltötte be Az év folyamán táppénz segélyben 967 férfi és 50 nő részesült 1549 napra 10423 korona 41 fillér öszszegben. Kórházi ápolásban volt 66 férfi és 2 nő 2180 napon át. Ezen ápolás költségeinek fedezésére 3524 kor. 42 fillér fordíttatott. Csupán orvosi segélyt és gyógyszert 1640 tag vett igénybe. 2758 esetben részesültek ingyenes orvosi se gélyben és gyógyszerekben a tagok hozzátartozói. Gyógytári kiadás volt 9378 korona 18 fillér. A pénztári orvosok tiszteletdija 8947 korona 18 fillér. Ezen adatok fényesen igazolják, miszerint jelentékeny mértékben járult hozzá a pénztár a íözegészségi viszonyok javítása és fentartásához. Az igazgatósági jelentést, valamint az előterjesztett számadásokat a közgyűlés egyhangúlag elfogadta és a felmentvényt megadta. Igazgatósági rendes tagokká megválasztattak : Kecskeméthy János, Marosi Ferenc, Pálmai János, Gerő Samu, Gratzer János, Salzer Miksa; póttagokká lettek: Metz Sándor, Vándor János, Dobics Vilmos. A elügyelő bizottság tagjaivá: Kósik Ferenc, Sördén Jenő, Krausz Iván, Mészáros Jenő választattak meg. Krause József a választott bíróság tagjává lett megválasztva. nak. Égő falvak, véres hullák, jajgatás kiséri nyomukat. S a nemzet, mely eddig vér nélkül élvezte szabadságát, kardot ragad, megdördül az első ágyú, megkezdődik a nagy harc, melyet az ősi vitézségnek annyi fénye és dicsősége kisér. De hasztalan minden ! 1849-ben egy nagy sir nyilik meg a nemzet előtt. A második. Mohács után Világos! A sas ármánya és a medve ereje legyőzte a büszke turult. A medve azóta a messze keleten kapott sebeiben fetreng, de a sas karmai még nem tompultak el. S mi következett ezután ? Nem szólok erről! Felsir a-szivem, megrendül a velő agyamban, mikor arra gondolok, hogy azok, kik a legtiszteletreméltóbb ügyért küzdtek, kik nemzetünk becsületeért, függetlenségeért, szabadságáért szállottak sikra : legrútabb halállal pusztultak. Ugy vesztek, mint gonosztevők, mint az emberi nem legundokabb söpredéke. Bocsássák meg, ha szivem, elkeseredésem talán elragad, hogy fellebbentettem a gyász fátyolát is; de a magyar sziv olyan, hogy sohasem tud visszagondolni semmiféle dicsőségre, semmiféle győzelemre anélkül, hogy búja és fájdalma is fel ne zokogna. Sirva vigad a magyar már századok óta ! Most pedig visszatérek hozzád, Te nagynap ! Diadal, mámor, szabadság dicső napja ! Kedves vagy Te nekünk, legszebb ünnepünk vagy, mert történetünk egyik legnagyszerűbb tényének emléke fűződik Hozzád ! Te örök időkre ékesen szóló példája maradsz a magyar ifjúságnak, az egész magyar nemzet legideálisabb törekvéseinek, vívmányainak Te vagy betetőzője, első győzelmi napja annak a fenséges küzdelemnek, annak a nagyszerű szellemi mozgalomnak, mely meg akarta valósítani azt a gondolatnak is gyönyörűszép eszmét: hogy Magyarországnak csak a jövő fogja meghozni igazi nagyságát, vagy, mint Széchenyi monda „Magyarország csak lesz !" Szándékosan emiitettem a legnagyobb magyar nevét. Annak a nagyszerű haladásnak, átalakulásnak, új életnek, mely 1848. március 15-én köszöntött be : ő volt a megindítója és sok időn át vezére. De e nagy ember fényes elméje elborult, mielőtt nemzete teljes győzelmének, szabadságának örvendhetett volna ! A nemzet sorsán való kétségbeesésében önkezével vetett véget áldásos életének. A márciusi nagy napok lánglelkü költője, Petőfi fiatalon dőlt a közös sirba bajtársaival, mint egyik költeményében óhajtotta és megjövendölte. S a nagy Dr. Walter Gyula elnök és Kecskeméthy János alelnöknek a pénztár vezetése körül szerzett önzetlen érdemeikért a közgyűlési kiküldöttek nevében Scheiber Rezső mondott felszólalásában hálás köszönetet. A vízvezetékről. . A tervezett városi vízvezeték kérdése uj stádiumba lépett. Elkészült a vizhasZ" nálatára és a vízdíjakra vonatkozó szabályrendelet tervezet és megküldetett a képviselet tagjainak tanulmányozás végett. A tervezetet közreadjuk lapunkban, hogy módja legyen a nagy nyilvánosságnak azt megismerni és véleményét megalkotni. S amidőn ezt tesszük, kérjük az érdeklődőket, hogy a tervezetre vonatkozó bárminemű észrevételeiket, megjegyzéseiket tegyék közzé lapunk utján, melyeknek készségesen helyet adunk, hogy a nagy horderejű kérdés minden oldalról megvilágítva, meghányva vetve kerüljön majdan a képviselőtestület döntése elé ! A szabályrendelet tervezete a következő : Általános határozmányok. Esztergom szab. kir. város, lakossága vízszükségletének, kielégítésére vízművet létesít. A vízmű első sorban közegészségügyi intézmény, mely hivatva van egészséges ivóvizet szolgáltatni. A termelt viz azonkívül egyéb háztartási célok, mint mosás, mosdás, fürdés, főzés, továbbá utca öntözés, tűzoltás, ipari és egyéb szükségletek kielégítésére szolgál. A termelt vizet a tanácsorvos legalább negyedévenkint egyszer megvizsgálja arra nézve, vájjon az ivásra alkalmas és a talált eredményről a város tanácsának jelentést tesz. Tizellátási terület. 3. §. A vizellátási területet a város egész belterülete képezi. Ezen vizellátási terület három övezetbe osztatik. Az első övezetbe tartoznak: Széchenyi-tér. Városházköz (Arany János utca, Szigetköz.) Kossuth, e nagyszerű küzdelemnek örök időkre legeszményibb hőse elbujdosni kényszerült e haza földjéről, hogy csak

% haló poraiban pihenhessen ismét a honi hantokon. Elhulltak ők a hős fiak, dúló csaták után ! A nagy napok nagy hősei csekély kivétellel már a sir mélyén álmodnak arról a szabadságról és dicsőségről, melyet ők vivtak ki nekünk. Emlékük és dicső tetteik nagysága emelje a jelen pillanatban és mindenkor szivünket, s ha jólétünket, szabadságunkat, alkotmányunkat vész fenyegeti, ha a büszke turulmadarat ismét az ármányos sas karmai marcangolják : ihlessen és lelkesítsen az ő szellemük! S Te március Idusa! Valahányszor isszatérsz közénk derült egeddel. Friss virágaiddal, tavaszi pompáddal: hevítsd szivünket egyre izzóbb lángra, egyre tevékenyebb munkásságra, hogy e hazát, e haza népét, alkotmányát egyre rendületlenebb kitartással szeressük és megvédjük : „Mert még neked virulnod kell ó hon ! Ragyogva hírben büszkén, szabadon; Túl és innen sok késő századon ! Adja a magyarok mindenható Istene, hogy úgy legyen ! Vasáry Dániel.