Esztergom és Vidéke, 1907

1907-03-14 / 21.szám

Egyhangúlag újból megválasztat­tak : Bayer Ágoston, Bayer Károly, Brutsy János, Csernoch János dr., ifj. Heischmann Ferenc, Nieder mann Pál, Schalkász Ferenc, Walter Gyula dr. és Wiplinger Ödön dr. A megüresedett igazgatósági tag­ságra nagy többséggel Mattyasóvszky Béla dr. fiatal gyakorló ügyvéd és azonnal behívandó póttagul Philipp Konrád, a tekintélyes Buzárovits­cég tulajdonosa; póttagokul pedig a következő sorrendben : Viola Kál­mán, Adolf Ede (Táth), Szeyler Vil­mos, Ivátiyi Géza és Zámord Ignác választattak meg. A választási eredmény kihirdetése után Bleszl Ferenc, a társulat agilis igazgatója köszönetet mondott a közgyűlés tapintatos vezetéseért Vim­mer Imre közgyűlési elnöknek és a nagy számban megjelent részvénye­seknek, mellyel a közgyűlés lezára­tott. Szabolcs. A szőllő és földtulajdonosok értekezlete. Az esztergomi földmives munkások szervezkedése és a szervezett munkások által hangoztatott túlmagas napszámbé­rek, arra késztették a szőlő és földtulaj­donosokat, hogy egybegyűlve beszéljék meg a teendőket azon nem várt esetre, ha az izgatás tovább is tartana s a föld­mives munkásság csakugyan megmaradna követelései mellett. Niedermann Pál kir. tanácsos, szőllő tu­lajdonos f. é. március 10-én d. u. 3 órára a Magyar Király szálló nagytermébe hivta össze a szőllő tulajdonosokat, a kik igen nagyszámmal jelentek meg. Megnyitva az értekezletet, ismertette annak célját, kérte az érdékelteknek hozzászólását. Bleszl Ferenc takarékpénztári igazgató ismertette az esztergomi földmivesek hely­zetét mikor hegyeink kopáron állottak. Szépen festette a reményt, melyet a homoki szőlőkhöz fűzött az esztergomi földműves ember, majd áttért a mostani viszonyokra, kimutatva, hogy a jelen körülmények mel­lett már többé kevésbbé rá kell fizetni a szőllőre. Két koronáig felmenő napszám megadását javasolta. Bleszl szép és érvekben gazdag be­széde után Vitái István tanitó állott fel. Nagy körvonalakban ismertette az ország általános gazdasági helyzetét, rámutatott azon körülményekre, melyek következté­ben Esztergomban tulajdonképpen csak szőlőtulajdonos és állattartó a földmives és nem kisgazda. Bőven fejtegette a kisgazda nyomasztó helyzetét, aki ennek dacára is ragasz­kodik a föld tulajdonjogához, kifejtette, hogy a kisgazdának fennállása állami és nemzeti érdeket is képvisel; majd áttért az esztergomi kisgazda speciális viszonya­ira, melyeket nagy ismerettel tárgyalt, reá mutatott azon veszedelemre, melynek a város elébe néz, a kis gazda tönkremené­sében ; megvilágította azon előálló helyze­tet, melybe kerülne a földmives munkás a tönkrement kisgazdák száma miatt s végül felszólította a gazda közönséget, a jóakaratú felvilágosításra a munkásokat illetve felszóllitotta, hogy ne zárkózzék el a józan követelések elül, adja meg az adott viszonyok mellett a munkásnak a lehetőt, de feltétlenül szervezkedjék az esztelen követelések ellen. Brutsy János fejtegette ezután a hely-' zetet, kiemelte az élelem drágaságát s igy szerinte a magasabb napszám sem kerül­hető el. Bábszky és Tátus János felszólalása után az értekezlet kimondotta, hogy az esztergomi gazda közönség nem zárkó­zik ugyan el a méltányos követelések elől, de a méltánytalanoknak teljes erejéből ellent fog állni. Nem ellenségét, hanem munkatársát látja a munkásban s éppen ezért jogosulatlan azon munkások kifaka­dása, akik minden áron ellenséget akar­nak látni a munkaadó gazdában. HIREK. Március 15. Nagy napra virrad holnap a magyar nemzet! Arra a napra, melynek emléke, minden magyar szivében élni, örökké élni fog. Esztergom város közönsége a haza­fiúi kegyelet adójának lerovásánál min­denkor szép példával szokott elüljárni, igy ezúttal is, midőn az előző évekhez képest hazafias ünnepség keretében üli meg a nagy nap emlékét, melynek sor­rendje az alábbi : Délelőtt: 10 órakor ünnepi istentisztelet a város kegyúri templomában a reáliskola ének­karának közreműködése mellett. A vár megye meghívott küldöttsége, a város tisztikara és a képviselőtestület tagjai a városház nagytermében 3 /4l0 órakor gyü­lekeznek s innen a város zászlójának elővitele mellett a szentegyházba vonulnak. Délután : a honvédtemetőben nyugvó szabagsághő­seink sirhelyének hazafias ünnepség ke­retében leendő megkoszorúzása. E végből délután 2 órakor a Széchenyi-téren gyülekezünk és a város zászlójának elő­vitele mellett pontban fél három órakor indulunk az ünnep színhelyére, melynek SORRENDJE : 1. Hymnus. 2. Alkalmi beszéd. Mondja Salkovszky Jenő főgimn. Vili. o. t. 3. Szentelt hantok. Énekli a tanitóképző intézet énekkara. 4. Nemzeti dal. Szavalja Szabó István IV. éves tanítójelölt. 5. „Apotheosis" Bajzától. Énekli az ön­álló iparosok dalköre. 6. Ünnepi beszéd. Mondja dr. Kmety Károly egyetemi tanár, országgyűlési képviselő. 7. Ima. 8. Szózat. A hazafias ünnepségeket este társas vacsora zárja be a Magyar Királyban, a még élő 48-as, honvédeink megvendége­lésével, melyen az ünnepi köszöntőt Gyapay Pál főispán mondja a Kossuth serleggel kezében. — Hymen. Vettük az alábbi eljegyzési értesítést. „Tábor Ilonka Kántor Béla je­gyesek. Esztergom, 1907. március havá­ban." — Egyházi címadományozás, A király, Klinda Teofil dr. főszékesegyházi kano­noknak a Szent Ábrahámról nevezett heb­ronvölgyi címzetes apáti cimet, Horváth Ferenc dr. főszékesegyházi kanonoknak pedig a kazári cimzetes apátsági cimet adományozta. — Adakozások a kovácspataki kápol­nára. Unger Hugó rendőrfőkapitány ivén a Kovácspatakban építendő kápolnára ujab­ban adakoztak. Gróf Csáky Károly 100 kor., özv. Wimmer Ferencné és az Esz­tergomi takarékpénztár 10—10 kor., Simor Teréz 6 kor., Frey Ferenc 5 k., Magurányi József, Vaszary László, Szecskay Kornél, Bleszl Ferenc, Rudolf István, Kerschbaum­mayer Károly és Kaán Károly 2—2 kor., Seyler Vilmos, özv. Deszáth Józsefné, Schönbeck Mihályné, N. N., Hübschl Sán­dor, Metz Sándorné 1 — 1 kor. Beck Já­nos 40 fillér, N. N. 20 fillér. — A gimnáziumi felolvasás. Igazán él­vezetes és tanulságos szórakozásban volt részük azoknak, akik a főgimnázium va­sárnap délutáni felolvasásán jelen voltak. Agatsin Gyula bencés tanár olvasta fel dr. Bárdos Rémig kőszegi gimn. igazgató érdekes és remek útleirását Olaszország, Dél Franciaország, Spanyolország és észak afrikai utazásáról. Az előadást Dreischock Sándor, az oroszkai cukorgyár igazgatója mintegy 180 vetített képpel kisérte. A ki­tűnően reprodukált képek a jelen voltakat többször zajos tetszés nyilvánításra kész­tették. Az előadás mütörténetileg is igen érdekes volt, mert több olasz és spanyol műremeket is volt alkalmunk szemlélhetni. — Konferenciai beszédek A katholikus kör ez évben is megtartja saját helyisé­gében a szokásos böjti konferenciákat fér­fiak részére, melyeket dr. Andor György praelátus kanonok fog tartani f. hó 25., 26. és 27-én este 6 órakor, melyekre a a tagokon kivül férfi vendégeket szívesen lát a kör. — Az esztergomi Kath. Legényegyesü­let 1907. évi március hó 17-én d. u. 3 órakor tartja XIII. rendes évi közgyűlé­sét, melyre az egyesület tagjait ezúton is meghívja az elnökség. — A kereskedő ifjak önképző egyesü­lete f. hó 10-én tartotta XXXIII. évi ren­des közgyűlését Rózsa Vitái elnöklete alatt, melyen az önálló kereskedők — sajnos — csekély számmal jelentek meg. Pedig nagyon is óhajtandó lenne, hogy nagyobb érdeklődést tanúsítsanak az egye­sület iránt, mert akkor alaposabban meg­ismerhetnék az egyesület belső életét; másrészt pedig megjelenésük jó hatással volna az ifjakra. Az elnök megnyitó be­szédében óva intette a tagokat az olyan élvezetektől, szórakozásoktól és időtölté­sektől, amelyek már magukban veszedel­mesek, vagy amelyek a mértékletlenség folytán válnak károsakká. Egyebek közt a kártyázás veszedelmes voltát tüntette föl, mint olyat, amely mulatság helyett elrabolja a pénzt, kifárasztja, elgyötri a testet és lelket. Utána Szatzlauer Gyula terjesztette, elő titkári jelentését, melyből kiemeljük a következőket. Kegyelettel emlékezett meg az egyesület halottairól: Vörös József, egykori alelnökről és özv. Buzárovits Gusztávnérói, ki az egyesület­nek alapító tagja és jótevője volt. Az egyesület megünnepelte március 15-ét és október 6-át; nov. 4-én ünnepséget ren­dezett II. Rákóczi Ferenc és társai emlé­kére. A nyári mulatság jövedelmének egy részét a Tulipán-szövetség javára fordí­totta az egyesület. A farsangban rende­zett táncmulatság anyagilag és erkölcsileg, várakozáson felül fényesen sikerült, amiért hálás köszönetét fejezte ki a szereplő höl­gyeknek és uraknak. Az egyesület tagjai­nak száma 138. Sördén Jenő beszámolt a könyvtár állapotáról és használatáról. A számvizsgálók jelentését Krausz Samu terjesztette elő, amely szerint a mult évi bevétel 2012'68 kor., a kiadás 1986'83 kor., a vagyoni állapot pedig 6703'23 kor. Ugyancsak Krausz S. terjesztette elő a jövő évi költségvetési előirányzatot, mely szerint a bevétel 2160 kor., a kiadás 1900 kor. A tisztviselők és vál. tagok megvá­lasztására kerülvén a sor, Scheiber Rezső szólalt föl. Fölemiitvén Rózsa Vitái elnök­nek elévülhetetlen érdemeit és a közgyű­lés nevében hálás köszönetét fejezvén ki az egyesület érdekében kifejtett hasznos és fáradhatatlan tevékenységéért, kérte őt az elnöki tisztség további megtartására. Rózsa Vitái megköszönvén az elismerő szavakat, kijelenti, hogy — bár sziveseb­ben látna az elnöki tisztségben más, al­kalmasabb egyént, — az elnökséget újra elfogadja abban a reményben, hogy a tagok teljes erővel közreműködnek az egyesület céljának megvalósítására. Ezután egyhangú választás folytán alelnök lett: Szenczy István, titkár Sördén Jenő, II. tit­kár Sárkány Sándor, ügyész Földváry István dr., pénztáros Popper Ede, ellenőr Vermes Ignác, könyvtáros Tatarek József, II. könyvtáros Reinhold Géza, háznagy Krausz Iván, II. háznagy Bors Kálmán, számvizsgálók Jedlicska Rezső és Krausz Samu. Ugyancsak egyhangúlag válasz­tották meg a választmány tagjait is. Rózsa Vitái elismeréssel emlékezett meg Metz Sándor alelnök 6 évi és Szatzlauer Gyula titkár 4 évi tevékeny és buzgó működéséről és indítványára a közgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg érdemeiket. Ezután az elnök buzditó szavakat intézett az újonnan megválasztott tisztviselőkhöz és az egyesület összes tagjaihoz; és kö­szönetét fejezte ki a tanúsított érdeklő­désért. — Gyermekelőadás igen kedves és kedélyes pár órának voltunk tanúi és részesei vasárnap délután Lindtner Já­nos vendégszerető házánál, hol a háziúr leánykái, barátnőikkel gyermek-előadást tartottak. Volt nyitány zongorán négy­kézre, szavalat, színielőadás, mutatvány stb. miket a kicsikék kedvesen és he­lyesen adtak elő, bátran és igazi ottho­niassággal, aminek végeztével a ház kedves és gondos úrnője, megvendégelte úgy a sze­replőket, mint a néző közönséget, melynek sorai nagyrészben ugyancsak a legifjabb generátióból kerültek ki. — Üiések a megyénél, A megyei köz­ponti választmány hétfőn délelőtt az or­szággyűlési képviselőt választók jövő évre érvénnyel bírandó névjegyzékének kiiga­zítására vonatkozó formai intézkedéseket tette meg. Tegnap a közigazgatási bi­zottság tartotta havi ülését. — Ismét kopogtatnak- Hocheisel Tiva­dar liegnitzi lakos kérvényt adott be á tanácshoz, melyben azon szándékát je­lenti be, hogy ő városunkban, mint leg­megfelelőbb helyen egy vegyi mosodát és vegyi festőt akar felállítani és kérdést intéz, vájjon lehetséges volna-e ? Egyelőié mit sem kér. — Temetés. Az az igaz részvét, mely­lyel városunk lakossága a korán elhunyt tehetséges zsurnalisztának és poétának, Jambrik István városi közgyámnak ha­lála hirét fogadta, kisérte őt korai sírjába. Temetése hétfőn volt nagy részvét mellett, melyen a város tisztikara a polgár­mesterrel az élén jelent meg és helye­zett ravatalára koszorút. — Fájdalomtól megtört hozzátartozói az alábbi gyászje­lentést adták ki: „Jambrik Imre és neje, született Koloss Teréz, mint szülők, vala­mint Anna nővére úgy a maguk, mint a nagyszámú rokonság nevében is, szomo­rodott szívvel jelentik, hogy szeretett fiuk Jambrik István városi közgyám életének 32-ik évében hosszú, türelmesen viselt szenvedés után, f. hó 9-én délelőtt fél 11 órakor az Urban csendesen elhunyt. A boldogultnak földi maradványa f. hó 11-én délután 4 órakor fog Simor János-utca 57. sz. gyászházból a kir. városi sírkert­ben örök nyugalomra helyeztetni. Lelki­üdveért az engesztelő szent mise-áldozat f. hó 12-én d. e. 9 órakor lesz a belvá­rosi plébánia templomban az Úrnak be­mutatva. Esztergom, 1907. március 10-én. Adj Uram örök nyugodalmat neki!" — Pénztári tanulmányozás. Évek óta napirenden van városi pénztárainknak, az adó és házi pénztárnak egyesítése és a pénzügyi szervezetnek reorganizálása, mi bár általános óhaj volt, megvalósítása azonban a mai napig meg nem történt. A kérdés ugylátszik ujabban kedvező fordulatnak néz eléje, amennyiben a ta­nács a pénztárak újjászervezése, egyesí­tése és a számvevőségi osztálynak a pénztárak egyesítése folytán szükségessé való ujjászervezési kérdésének tanulmá­nyozására Rothnágel Ferenc főjegyzőt és Huray Ferenc számvevőt Győrbe küldötte tanulmányozása céljából. — A függetlenségi kör közgyűlése. Va­sárnap délután 4 órakor tartotta az esz­tergomi függetlenségi és 48-as kör I. évi

Next

/
Thumbnails
Contents