Esztergom és Vidéke, 1907

1907-03-14 / 21.szám

Egyhangúlag újból megválasztattak : Bayer Ágoston, Bayer Károly, Brutsy János, Csernoch János dr., ifj. Heischmann Ferenc, Nieder mann Pál, Schalkász Ferenc, Walter Gyula dr. és Wiplinger Ödön dr. A megüresedett igazgatósági tagságra nagy többséggel Mattyasóvszky Béla dr. fiatal gyakorló ügyvéd és azonnal behívandó póttagul Philipp Konrád, a tekintélyes Buzárovitscég tulajdonosa; póttagokul pedig a következő sorrendben : Viola Kálmán, Adolf Ede (Táth), Szeyler Vilmos, Ivátiyi Géza és Zámord Ignác választattak meg. A választási eredmény kihirdetése után Bleszl Ferenc, a társulat agilis igazgatója köszönetet mondott a közgyűlés tapintatos vezetéseért Vimmer Imre közgyűlési elnöknek és a nagy számban megjelent részvényeseknek, mellyel a közgyűlés lezáratott. Szabolcs. A szőllő és földtulajdonosok értekezlete. Az esztergomi földmives munkások szervezkedése és a szervezett munkások által hangoztatott túlmagas napszámbérek, arra késztették a szőlő és földtulajdonosokat, hogy egybegyűlve beszéljék meg a teendőket azon nem várt esetre, ha az izgatás tovább is tartana s a földmives munkásság csakugyan megmaradna követelései mellett. Niedermann Pál kir. tanácsos, szőllő tulajdonos f. é. március 10-én d. u. 3 órára a Magyar Király szálló nagytermébe hivta össze a szőllő tulajdonosokat, a kik igen nagyszámmal jelentek meg. Megnyitva az értekezletet, ismertette annak célját, kérte az érdékelteknek hozzászólását. Bleszl Ferenc takarékpénztári igazgató ismertette az esztergomi földmivesek helyzetét mikor hegyeink kopáron állottak. Szépen festette a reményt, melyet a homoki szőlőkhöz fűzött az esztergomi földműves ember, majd áttért a mostani viszonyokra, kimutatva, hogy a jelen körülmények mellett már többé kevésbbé rá kell fizetni a szőllőre. Két koronáig felmenő napszám megadását javasolta. Bleszl szép és érvekben gazdag beszéde után Vitái István tanitó állott fel. Nagy körvonalakban ismertette az ország általános gazdasági helyzetét, rámutatott azon körülményekre, melyek következtében Esztergomban tulajdonképpen csak szőlőtulajdonos és állattartó a földmives és nem kisgazda. Bőven fejtegette a kisgazda nyomasztó helyzetét, aki ennek dacára is ragaszkodik a föld tulajdonjogához, kifejtette, hogy a kisgazdának fennállása állami és nemzeti érdeket is képvisel; majd áttért az esztergomi kisgazda speciális viszonyaira, melyeket nagy ismerettel tárgyalt, reá mutatott azon veszedelemre, melynek a város elébe néz, a kis gazda tönkremenésében ; megvilágította azon előálló helyzetet, melybe kerülne a földmives munkás a tönkrement kisgazdák száma miatt s végül felszólította a gazda közönséget, a jóakaratú felvilágosításra a munkásokat illetve felszóllitotta, hogy ne zárkózzék el a józan követelések elül, adja meg az adott viszonyok mellett a munkásnak a lehetőt, de feltétlenül szervezkedjék az esztelen követelések ellen. Brutsy János fejtegette ezután a hely-' zetet, kiemelte az élelem drágaságát s igy szerinte a magasabb napszám sem kerülhető el. Bábszky és Tátus János felszólalása után az értekezlet kimondotta, hogy az esztergomi gazda közönség nem zárkózik ugyan el a méltányos követelések elől, de a méltánytalanoknak teljes erejéből ellent fog állni. Nem ellenségét, hanem munkatársát látja a munkásban s éppen ezért jogosulatlan azon munkások kifakadása, akik minden áron ellenséget akarnak látni a munkaadó gazdában. HIREK. Március 15. Nagy napra virrad holnap a magyar nemzet! Arra a napra, melynek emléke, minden magyar szivében élni, örökké élni fog. Esztergom város közönsége a hazafiúi kegyelet adójának lerovásánál mindenkor szép példával szokott elüljárni, igy ezúttal is, midőn az előző évekhez képest hazafias ünnepség keretében üli meg a nagy nap emlékét, melynek sorrendje az alábbi : Délelőtt: 10 órakor ünnepi istentisztelet a város kegyúri templomában a reáliskola énekkarának közreműködése mellett. A vár megye meghívott küldöttsége, a város tisztikara és a képviselőtestület tagjai a városház nagytermében 3

/4l0 órakor gyülekeznek s innen a város zászlójának elővitele mellett a szentegyházba vonulnak. Délután : a honvédtemetőben nyugvó szabagsághőseink sirhelyének hazafias ünnepség keretében leendő megkoszorúzása. E végből délután 2 órakor a Széchenyi-téren gyülekezünk és a város zászlójának elővitele mellett pontban fél három órakor indulunk az ünnep színhelyére, melynek SORRENDJE : 1. Hymnus. 2. Alkalmi beszéd. Mondja Salkovszky Jenő főgimn. Vili. o. t. 3. Szentelt hantok. Énekli a tanitóképző intézet énekkara. 4. Nemzeti dal. Szavalja Szabó István IV. éves tanítójelölt. 5. „Apotheosis" Bajzától. Énekli az önálló iparosok dalköre. 6. Ünnepi beszéd. Mondja dr. Kmety Károly egyetemi tanár, országgyűlési képviselő. 7. Ima. 8. Szózat. A hazafias ünnepségeket este társas vacsora zárja be a Magyar Királyban, a még élő 48-as, honvédeink megvendégelésével, melyen az ünnepi köszöntőt Gyapay Pál főispán mondja a Kossuth serleggel kezében. — Hymen. Vettük az alábbi eljegyzési értesítést. „Tábor Ilonka Kántor Béla jegyesek. Esztergom, 1907. március havában." — Egyházi címadományozás, A király, Klinda Teofil dr. főszékesegyházi kanonoknak a Szent Ábrahámról nevezett hebronvölgyi címzetes apáti cimet, Horváth Ferenc dr. főszékesegyházi kanonoknak pedig a kazári cimzetes apátsági cimet adományozta. — Adakozások a kovácspataki kápolnára. Unger Hugó rendőrfőkapitány ivén a Kovácspatakban építendő kápolnára ujabban adakoztak. Gróf Csáky Károly 100 kor., özv. Wimmer Ferencné és az Esztergomi takarékpénztár 10—10 kor., Simor Teréz 6 kor., Frey Ferenc 5 k., Magurányi József, Vaszary László, Szecskay Kornél, Bleszl Ferenc, Rudolf István, Kerschbaummayer Károly és Kaán Károly 2—2 kor., Seyler Vilmos, özv. Deszáth Józsefné, Schönbeck Mihályné, N. N., Hübschl Sándor, Metz Sándorné 1 — 1 kor. Beck János 40 fillér, N. N. 20 fillér. — A gimnáziumi felolvasás. Igazán élvezetes és tanulságos szórakozásban volt részük azoknak, akik a főgimnázium vasárnap délutáni felolvasásán jelen voltak. Agatsin Gyula bencés tanár olvasta fel dr. Bárdos Rémig kőszegi gimn. igazgató érdekes és remek útleirását Olaszország, Dél Franciaország, Spanyolország és észak afrikai utazásáról. Az előadást Dreischock Sándor, az oroszkai cukorgyár igazgatója mintegy 180 vetített képpel kisérte. A kitűnően reprodukált képek a jelen voltakat többször zajos tetszés nyilvánításra késztették. Az előadás mütörténetileg is igen érdekes volt, mert több olasz és spanyol műremeket is volt alkalmunk szemlélhetni. — Konferenciai beszédek A katholikus kör ez évben is megtartja saját helyiségében a szokásos böjti konferenciákat férfiak részére, melyeket dr. Andor György praelátus kanonok fog tartani f. hó 25., 26. és 27-én este 6 órakor, melyekre a a tagokon kivül férfi vendégeket szívesen lát a kör. — Az esztergomi Kath. Legényegyesület 1907. évi március hó 17-én d. u. 3 órakor tartja XIII. rendes évi közgyűlését, melyre az egyesület tagjait ezúton is meghívja az elnökség. — A kereskedő ifjak önképző egyesülete f. hó 10-én tartotta XXXIII. évi rendes közgyűlését Rózsa Vitái elnöklete alatt, melyen az önálló kereskedők — sajnos — csekély számmal jelentek meg. Pedig nagyon is óhajtandó lenne, hogy nagyobb érdeklődést tanúsítsanak az egyesület iránt, mert akkor alaposabban megismerhetnék az egyesület belső életét; másrészt pedig megjelenésük jó hatással volna az ifjakra. Az elnök megnyitó beszédében óva intette a tagokat az olyan élvezetektől, szórakozásoktól és időtöltésektől, amelyek már magukban veszedelmesek, vagy amelyek a mértékletlenség folytán válnak károsakká. Egyebek közt a kártyázás veszedelmes voltát tüntette föl, mint olyat, amely mulatság helyett elrabolja a pénzt, kifárasztja, elgyötri a testet és lelket. Utána Szatzlauer Gyula terjesztette, elő titkári jelentését, melyből kiemeljük a következőket. Kegyelettel emlékezett meg az egyesület halottairól: Vörös József, egykori alelnökről és özv. Buzárovits Gusztávnérói, ki az egyesületnek alapító tagja és jótevője volt. Az egyesület megünnepelte március 15-ét és október 6-át; nov. 4-én ünnepséget rendezett II. Rákóczi Ferenc és társai emlékére. A nyári mulatság jövedelmének egy részét a Tulipán-szövetség javára fordította az egyesület. A farsangban rendezett táncmulatság anyagilag és erkölcsileg, várakozáson felül fényesen sikerült, amiért hálás köszönetét fejezte ki a szereplő hölgyeknek és uraknak. Az egyesület tagjainak száma 138. Sördén Jenő beszámolt a könyvtár állapotáról és használatáról. A számvizsgálók jelentését Krausz Samu terjesztette elő, amely szerint a mult évi bevétel 2012'68 kor., a kiadás 1986'83 kor., a vagyoni állapot pedig 6703'23 kor. Ugyancsak Krausz S. terjesztette elő a jövő évi költségvetési előirányzatot, mely szerint a bevétel 2160 kor., a kiadás 1900 kor. A tisztviselők és vál. tagok megválasztására kerülvén a sor, Scheiber Rezső szólalt föl. Fölemiitvén Rózsa Vitái elnöknek elévülhetetlen érdemeit és a közgyűlés nevében hálás köszönetét fejezvén ki az egyesület érdekében kifejtett hasznos és fáradhatatlan tevékenységéért, kérte őt az elnöki tisztség további megtartására. Rózsa Vitái megköszönvén az elismerő szavakat, kijelenti, hogy — bár szivesebben látna az elnöki tisztségben más, alkalmasabb egyént, — az elnökséget újra elfogadja abban a reményben, hogy a tagok teljes erővel közreműködnek az egyesület céljának megvalósítására. Ezután egyhangú választás folytán alelnök lett: Szenczy István, titkár Sördén Jenő, II. titkár Sárkány Sándor, ügyész Földváry István dr., pénztáros Popper Ede, ellenőr Vermes Ignác, könyvtáros Tatarek József, II. könyvtáros Reinhold Géza, háznagy Krausz Iván, II. háznagy Bors Kálmán, számvizsgálók Jedlicska Rezső és Krausz Samu. Ugyancsak egyhangúlag választották meg a választmány tagjait is. Rózsa Vitái elismeréssel emlékezett meg Metz Sándor alelnök 6 évi és Szatzlauer Gyula titkár 4 évi tevékeny és buzgó működéséről és indítványára a közgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg érdemeiket. Ezután az elnök buzditó szavakat intézett az újonnan megválasztott tisztviselőkhöz és az egyesület összes tagjaihoz; és köszönetét fejezte ki a tanúsított érdeklődésért. — Gyermekelőadás igen kedves és kedélyes pár órának voltunk tanúi és részesei vasárnap délután Lindtner János vendégszerető házánál, hol a háziúr leánykái, barátnőikkel gyermek-előadást tartottak. Volt nyitány zongorán négykézre, szavalat, színielőadás, mutatvány stb. miket a kicsikék kedvesen és helyesen adtak elő, bátran és igazi otthoniassággal, aminek végeztével a ház kedves és gondos úrnője, megvendégelte úgy a szereplőket, mint a néző közönséget, melynek sorai nagyrészben ugyancsak a legifjabb generátióból kerültek ki. — Üiések a megyénél, A megyei központi választmány hétfőn délelőtt az országgyűlési képviselőt választók jövő évre érvénnyel bírandó névjegyzékének kiigazítására vonatkozó formai intézkedéseket tette meg. Tegnap a közigazgatási bizottság tartotta havi ülését. — Ismét kopogtatnak- Hocheisel Tivadar liegnitzi lakos kérvényt adott be á tanácshoz, melyben azon szándékát jelenti be, hogy ő városunkban, mint legmegfelelőbb helyen egy vegyi mosodát és vegyi festőt akar felállítani és kérdést intéz, vájjon lehetséges volna-e ? Egyelőié mit sem kér. — Temetés. Az az igaz részvét, melylyel városunk lakossága a korán elhunyt tehetséges zsurnalisztának és poétának, Jambrik István városi közgyámnak halála hirét fogadta, kisérte őt korai sírjába. Temetése hétfőn volt nagy részvét mellett, melyen a város tisztikara a polgármesterrel az élén jelent meg és helyezett ravatalára koszorút. — Fájdalomtól megtört hozzátartozói az alábbi gyászjelentést adták ki: „Jambrik Imre és neje, született Koloss Teréz, mint szülők, valamint Anna nővére úgy a maguk, mint a nagyszámú rokonság nevében is, szomorodott szívvel jelentik, hogy szeretett fiuk Jambrik István városi közgyám életének 32-ik évében hosszú, türelmesen viselt szenvedés után, f. hó 9-én délelőtt fél 11 órakor az Urban csendesen elhunyt. A boldogultnak földi maradványa f. hó 11-én délután 4 órakor fog Simor János-utca 57. sz. gyászházból a kir. városi sírkertben örök nyugalomra helyeztetni. Lelkiüdveért az engesztelő szent mise-áldozat f. hó 12-én d. e. 9 órakor lesz a belvárosi plébánia templomban az Úrnak bemutatva. Esztergom, 1907. március 10-én. Adj Uram örök nyugodalmat neki!" — Pénztári tanulmányozás. Évek óta napirenden van városi pénztárainknak, az adó és házi pénztárnak egyesítése és a pénzügyi szervezetnek reorganizálása, mi bár általános óhaj volt, megvalósítása azonban a mai napig meg nem történt. A kérdés ugylátszik ujabban kedvező fordulatnak néz eléje, amennyiben a tanács a pénztárak újjászervezése, egyesítése és a számvevőségi osztálynak a pénztárak egyesítése folytán szükségessé való ujjászervezési kérdésének tanulmányozására Rothnágel Ferenc főjegyzőt és Huray Ferenc számvevőt Győrbe küldötte tanulmányozása céljából. — A függetlenségi kör közgyűlése. Vasárnap délután 4 órakor tartotta az esztergomi függetlenségi és 48-as kör I. évi