Esztergom és Vidéke, 1907

1907-02-14 / 13.szám

HÍREK. — Hymen. Benedek Alajos cs. és kir. főhadnagy, f. hó 9-én vezette oltárhoz Budapesten Bauer Szerénke úrhölgyet. Övezze a szerelemszőtte frigyet örökké­tartó boldogság. — Katona zene a tornaegyleti jégpá­lyán. A tornaegyesület szigeti kerti mű­jégpályán ma este vig hangulat lesz. A rendes korcsolyázási időn kivül, ami a mai napra délutáni 5 órától 7-ig van meg­állapítva, esti V29 órától a katona zene hangjai mellett újból lesz korcsolyázás, amidőn is a kiadott évadjegyek érvénye­sek, mig napi jegyek újból váltandók. Ze­nedij nincs. — A kath Kör farsangi estélye. A szombati katholikus köri farsangi estély nagyszámú és előkelő közönség jelenlé­tében folyt le. Oly sokan voltak, hogy a szűkes termek alig tudták befogadni a vendégeket. A programm Taky Gyula jól sikerült kupiéibői, egy négyes karének számból és végül a „Vasárnap délután" cimű egy felvonásos vígjátékból állt. Kü­lönösen nagy tetszést aratott, ezen utóbbi szám, melyben a főszerepet dr. Katona Sán­dor adta, kitűnő előadással. Csukás Etelka játéka ugyancsak kitűnő volt, kedvessége, lebilincselően hatásos alakítása dicséretre méltó. Istvánfy Elemér a párizsi nőva­dász szerepében jeleskedett. Eincinger Ferenc és ifj. Brenner József a minta barátok szerepét ügyesen és jól átgon­dolva töltötték be. Az előadás után tánc következett, mely a reggeli órákban ért véget. A négyeseket 40 pár táncolta. E helyen emiitjük meg, hogy a terem meg­nagyobbítása és parkettozása már igen szükségesnek mutatkozik. Ott voltak, asz­szonyok : Bánfy Károlyné, Beck Jánosné, Brilly Gyuláné, Bleszl Ferencné, Büttner Róbertné, Brutsy Gyuláné, Brutsy Jánosné, Barta Árminné, Brenner Ferencné, Bren­ner Józsefné, Bedros Józsefné (Nagysalló), Etter Ödönné, Etter Gyuláné (Kernend), Ékesy Adolfné, Gottman Gyuláné, Hor­váth Kálmánné, Istvánfy Elemérné, dr. Ja­nics Imréné, Jauser Istvánné, dr. Katona a szemét sirta ki e miatt: a fiu azonban lovagias ember s nem akarja a szavát visszavonni. Ez a történet vége; a me­nyegzője a jövő hónapban lesz azzal a másik leánykával." Pillangó sóhajtott. „Milyen szomorú! Ugy-e Lullia? Az örökösnő sötét szemeit Chester kis­asszonyról a tengernagyra forditotta. „És hol időzik jelenleg ez a boldogta­lan pár?" kérdezte tőle. „Maud Londonban van, a fiu holnap Rydeben lesz, ahol találkozom vele. Egy napig ott marad barátomnál, hogy aztán egy hétre yachtra szálljon. Nos Chester kisasszony, mit szól ön ehhez a történet­hez?" A megszólított mosolygott, „Még nem végezte be ön," mondotta. „Mi következhetnék még?" „Ki tudja." . Szolga lépett be s átadott néhány leve­let. Az örökösnő átvett egyet s mélyen elpirult. Különösen Chester kisasszonyhoz intézve szavait igy szólt: „Végre mégis csak megkaptam !" A másik hölgy benső rokonszenvvel kutatólag nézett a szemeibe. „Késő!" tette hozzá Lullia halkan. Bővebb magyarázatot nem adott a má­siknak, de az mégis kitalálta elfogódását. Szivarkákat hordtak körül s a tenger­nagy egy pillanatra elhallgatott. „Barátja, a tábornok mégis csak aggód­hatik a leánya miatt", szólt Pillangó. „Igen — hogy ne. Látja ön, ő is sze­rette a fiút; igazán pompás egy gyerek is az." Sándorné, Klementisz Zsigmondné, Klo­man Nándorné, Králl Károlyné, Mattya­sóvszky Lajosné, Magos Sándorné, Ma­rosi Ferencné, Niedermann Józsefné, Óbert Ágostné, Osváth Andorné, Perényi Ár­pádné, dr. Perényi Kálmánné, Petsner Nán­dorné, Reviczky Gáborné, özv. Riedly Gusztávné, özv. Steiszkál Károlyné, Sey­ler Vilmosné, Szecskay Antalné, Szvoboda Románné, Schrott Amália, Taky Gyuláné, Vimmer Imréné, Walter Mihályné, Var­jas Sándorné, özv." Zubcsek Mihályné, Zsakovecz Nándorné. Leányok: Brenner Juliska, Brutsy Ilonka és Jolán, Bánfy Margit és Erzsike, Bleszl Margit és Erzsike, Büttner Annuska, Bedros Margitka és Erzsike, Barta Erzsike, Csukás Etelka, Dreischock Anna, Ékesy Bertike, Fekete Erzsike, Gyurkóczy Izor, Janics Irénke és Margit, Klementisz Ella, Márfhy Helén Müller Irmus és Viktor, (Timárpuszta) Magos Bertike, Mack Micike, Niederman Bertike, Petsner Margit és Mici, Reviczky Erzsike, Ridly Irmus, Seyler Ilonka, Szecs­kay Valika, Turóczy Margit, Vimmer Ma­rianna. — Csak egy virágszálat A szeretet, a jóság irányitója működésünknek. Aki velünk munkálkodik, aki segiti törek­véseinket, egy virágszálat tesz le arra az oltárra, melyet tüdőbeteg embertársaink­nak gyógyításáért emelünk. Azért fogad : tuk szívesen az „Uj idők "-et, Herceg Ferenc lapját, amely szintén hozzánk szegődött, hogy segítsen szegény tüdő­beteg embertársainkon. Amikor hétről­hétre szép és gazdag tartalmával beköszönt a művelt magyar olvasóhoz, egyúttal az emberszeretet legszebb virágait, a jóté­konyságot hinti szét. A befolyó előfizetési dijakból részt juttat a tüdőbetegek szana­tóriumának, minden olvasó egy-egy virág­szállal gazdagítja azt a bokrétát, melyet tüdőbetegeknek kötünk. Az „Uj Idők" ki­adói e levelünk kapcsán mutatványszámo­kat küldenek. A Szanatórium Egyesület elnöksége arra kéri a művelt magyar olvasó közönséget, hogy a küldött utal­ványon küldje be az előfizetési dijat a kiadóhivatalnak. Az előfizetési dij 16 ko­rona, félévre 8 korona, negyedévre 4 ko­A tengernagy tompította a hangját: „Köztünk maradjon kedves hercegnő — Armstrong Frank az — a kiről beszéltem az S. ezredből. Az örökösnő is meghallotta e szavakat s kissé ideges kacajban tört ki. „Önnek a suttogása, tengernagy, csak­nem ugy harsog, mint egy vadász kürt," kiáltá s kacagott hozzá, mig könyek nem homályosították el ragyogó szemeit. Chester kisasszony nem nevetett. Most már mindent tudott s fájt tőle a szive. A tengernagy köhécselt. „Nagyon saj­nálom ifjú hölgy, hogy ilyen kíméletlen fecsegő voltam." Az örökösnő eléje tolta a szivarokat. „Parancsol konyakot?" kérdé tőle. „Nézze csak, Toffy majd leégette a ba­jusza jobb hegyét. Milyen mulatságos !" Pillangó ugy nézett rá, mintha abbeli kizárólagos jogát, hogy bolondságokat fe­csegjen, valaki bitorolta volna. A szolga bejött az asztalt letakarítani. „Mindjárt táncolni fogunk," szólt Pil­langó. Fogta a tengernagy karját s felment vele a fedélzetre, a hol a kacagásuk és fecsegésük egy csinos fiatal ember figyel­mét is felköltötte a szomszédos yachtok egyikén. Úgy rá talált az bámulni Pillan­góra, hogy a szivarját is a tengerbe ej­tette, a mit ez észrevett és kitörő jókedv­vel kacagott. Lullia nem ment fel a fedélzetre ; a szobácskájában irt. Pil angó később a hajón volt zenekar közreműködésével énekelt. A tengernagy rona. József Főherceg Sanatorium Egye­sület Elnöksége. Mindenki, aki az „Uj Idők"-et fél évre megrendeli, az itt felsorolt képek közül hármat szabadon választhat. A képek teljesen díjtalanul, portómente­sen, az első füzetek szállításánál megkül­detnek. 1. Ábránd, festette: Valentiny János. 2. Tépéscsinálók, Rézkarc Munkácsy Mihálytól. 3. Mézevés, festette; Csók Ist­ván. 4. Jön a pletyka, festette: Neogrády Antal. 5. Itt a pletyka, festette : Neogrády Antal. — A kaszinói teaestély. A kaszinó mű­kedvelő társasága február 11-én, hétfőn igen sikerült teaestélyt rendezett. Már rég nem láttunk a kaszinó fényes termei­ben oly derült és vig jó kedvet, mint ez alkalommal. Az estélyen a rendezőség a vendégeket meglepetésben is részesítette, amennyiben a „Vasárnap délután" cimű egy felvonásos vígjátékot adták elő, min­den tekintetben kitűnően. A szereplők nem egyszer kacagtatták meg a jelenvol­takat, a komikus jeleneteknek ügyes visz­szaadásával. Az előadást tánc követte, mely hajnal hasadáskor ért véget. A négyeseket 30 pár táncolta, a jelenvolt hölgyek névsora a következő : Bohn Gusz­távné, Brutsy Gyuláné és Ilonka, Büttner Róbertné és Irmuska, Bleszl Margitka és Erzsike, özv. Bartha Árminné, Csukass Lászlóné és Etelka, Dreischock Annuska (Oroszka), Etter Gyuláné (Kernend), Etter Ödönné, dr. Gedeon Kálmánné, Istvánffy Elemérné, dr. Katona Sándorné, Leitgeb Jánosné, özv. Mack Edéné és Micike, Ma­rosi Ferencné, Marosi Józsefné, Niedermann Elza és Berti, Rochlitz Arthurné, Rajki Kornélné, Szecskay Antalné és Valika, Seyler Vilmosné és Ilonka, Sternfeld Re­zsőné, Scheiber Annika (Budapest), Schönbeck Mihályné és Stefiké, Tóbiás Frigyesné, Vajand Károlyné és Ilonka, Zólyomi Árpádné. — Ismeretterjesztő felolvasás a gimná­ziumban. A főgimnázium dísztermében va­sárnap délután 5 órakor dr. Tauszk Fe­renc budapesti egyetemi tanár a tüdőtu­berkulózis jelentőségéről és a tüdővész elleni védekezés jogosultságáról igen ér­dekes, tanulságos és hasznos felolvasást bámulatában, ha testessége engedi, csak­nem térdre borul; de meg kellett eléged­nie annyival, hogy hozzája rohant s a kezeit fiatalos hévvel csókokkal halmozta el. Azután táncoltak s az este eltelt. A vendég távozásakor valamennyi hölgy a fedélzetre sietett. „Én elkísérem önt", mondotta a herceg. „Ez igazán szép tőled", kiáltotta utána Pillangó. A feleletet nem hallották. Mikor a tengernagy a lépcsőkön meg­indult lefelé, az örökösnő kihajolt a kor­láton. „Tengernagy ! Egy kegyet kérek öntől." „Teljesen a szolgálatára állok kedves fiatal hölgyem. Parancsol velem ?" „Szíveskedik ezt a levelet Armstrong Frank urnák által adni ?" „Örömmel. Teringettét! Ismeri őt?" A lányka bólintott és eltűnt. Chester kisasszony némán követte. „Vissza adtam a szavát", monda Lul­lia s bezárkózott a fülkéjébe. A tengernagy kezében volt tehát a tör­ténet kulcsa, mely Chester kisasszonynak egy álmatlan éjszakájába került ; mert a szomszédos fülkéből elnyomott, szívszag­gató zokogás hallatszott át hozzá. Az öreg ur mitse tudott a dologról, míg egy hónap múlva nem értesült arról, hogy egy bizonyos menyegző nem tarta­tott meg. Máté Pál. tartott, melyet mintegy félezeren hallgat­ták meg, kik között a társadalom minden rétege képviselve volt. A felolvasás két részből állott. Elsőben általánosságban és statisztikai adatokkal illusztrálva bizonyí­totta a felolvasó azt az óriási veszteséget, amelyet a tüdővész az emberekben okoz, és azt a nagy anyagi kárt, melyet az em­beriség annak pusztításai következtében szenved. Felolvasásának második részé­ben a vész elleni harc jogosultságáról szóllott, felemlítve, hogy a tüdővész leg­inkább a szegényebb nép között terjed nagy mértékben, mely anyagi eszközök hiányában képtelen azzal szemben véde­kezni és magát orvosolni. Felolvasásának második részében gyakorlati példákat ho­zott fel az elmondottak igazolására, majd ve­tített képekkel tette szemlélhetővé a magyar­országi és külföldi sanatoriumokat, hol a betegek gyógykezelést nyernek. A maguk eredetiségében mutatott be azután a tüdő­vészt előidéző praeperált bacillusokat, majd többszörösen nagyítva, vetített képben. Megnyugvással hallottuk a tudós szavaiból, hogy a vész gyógyítható, de csak nagy anyagi áldozat árán és igy az emberiség együttes és karöltött áldozatkészségére van szükség, ami magát meg is hálálja, mert akkor, midőn azokon segit, kik anyagi eszközök hiányában magukon segíteni nem tudnak, magán is segit, mert meg­akadályozza annak terjedését. A nemes cél érdekében tartott felolvasás a népsza­natoriumok javára 50 koronát jövedelme­zett. Ennyi gyűlt egybe a felállított per­selyben. — Halálozás. Schenkengel József föld­birtokos neje f. hó 8-án Süttőn elhalálo­zott. Az angyali lelkületű úrnő —• jrja tu­dósítónk — példás megadással viselte több éven át súlyos betegségét, mig ál­dásos életét a Teremtőnek vissza nem adta. Nyolc árváján és férjén kivül: Áprily, Pachl, Schenkengel és a Wilsch családok gyászolják. — Köszönetnyilvánítás. A süttői intel­ligens ifjúság által városunkban építendő tanitók árvaháza javára rendezett farsangi mulatság rendezősége lapunk utján mond hálás köszönetet mindazon nemesszivű fe­lülfizetőknek, kik adományaikkal a mu­latság anyagi sikerét előmozdítani kegye­sek voltak. — Az esztergomi ifjúság családias es télye, melyet f. hó 9-én tartottak meg a „Fürdő"-ben, a mult évekéhez hasonlóan, kitűnően sikerült. Az ifjúság kitett ma­gáért, kitartóan s fáradhatatlanul ropta a táncot, mi csak a reggeli órákban ért véget. Az a vig, kedélyes hangulat, mely az egész estélyen uralkodott, valóban családias jellegűvé tette azt s elmondhat­juk, hogy ez volt egyike a farsang leg­kedélyesebb mulatságainak. A mindenre figyelmes és előzékeny rendezőség a fe­ledhetetlen est emlékéül egy igen csinos táncrenddel kedveskedett a hölgyeknek. Az estélyen megjelent hölgyek névsorát tudósítónk a következőkben állította egybe. Asszonyok: Bánfi Károlyné, Bálint Lajosné, Bajnok Lajosné, Bellus Istvánné, Cseicsner Jánosné, Dániel Endréné, özv. Dombay Györgyné, Fábiánek Lajosné, (Nagy-Salló), Fritz Györgyné, Gerley Dá­nielné, Horváth Flóriánné, Iványi Lajosné, Iványi Gézáné, Janzer Istvánné, Kántor Endréné, Kitzinger Józsefné, Klamm Jó­zsefné, Koksa Tivadarné, Laiszky Jánosné, Lakatos Nándorné, Liszkay Alajosné, Majer Istvánné, Rothnagel Frigyesné, özv. Platz Jánosné, Schenkengel Antalné, Se­bők Ferencné, Szatzker Aiadárné, Turányi Györgyné, özv. Tölgyessy Lászlóné, Ühlárik Jánosné, özv. Wanitsek Rezsőné, Weisz Mihályné, Wikoukál Rezsőné, Zsa­kovetz Nándorné. Leányok: Apolda Ma­riska (Kassa), Bánffy Francsika és Erzsike, Bellus Annuska, Cseicsner Mariska," Fá­biánek Aranka (Nagy-Salló), Fritz Annuska. Gábris Margit, Horváth Klárika, Iványi

Next

/
Thumbnails
Contents