Esztergom és Vidéke, 1907

1907-12-25 / 99.szám

— A szervezési szabályrendelet revi­diálása. Bármily körültekintéssel alkotta is meg annak idején a város közönsége a szervezési szabályrendeletet, a válto^ zott viszonyok, természetszerű következ­ménye, a szeverzési szabályrendelet mó­dosítása. Ennek szükségét és célszerűségét érezve a képviselőtestület, elhatározta, hogy a szervezési szabályrendeletet reví­zió alá veszi, s e végből egy bizottságot küldött ki, mely a közelmúlt napokban ült egybe és négy albizottságot választva, osztotta fel a teendőket. Az albizottságok javaslataikat január 15-ig fogják elkészíteni, aminek megtörténte után a pénzügyi bi­zottság és a tanács javaslatával a revidi­ált szervezési szabályrendelet a közgyűlés elé jön. — A városi pénztárak újraszervezése. A város tanácsa behatóan foglalkozott azzal a kérdéssel, vájjon a házi és adó­pénztár személyzetét lehetne-e s miképen esetleg a két pénztár egyesítésével apasz­tani ? A kérdés sikeres megoldása végett a nyár folyamán elküldötte a számvevőt és főjegyzőt, Győr, Pozsony, Szombathely és Komárom városokba, az ottani pénz­tári viszonyok tanulmányozása végett. A számvevő véleményes jelentését most adta be, mely röviden oda tendál, hogy ha a két pénztár egyesitetni fog, a személyzet számánál nem csak megtakarítás nem lesz elérhető, hanem még nincs kizárva, hogy a létszámot 1—2-vel szaporítani kell. — Rendkivüli ülés a megyénél. Miként a meghívó is mondja, különböző albizott­ságok megalakítása, a város jövő évi költségvetésének letárgyalása és beérke­zett egyéb sürgős természetű ügyek elin­tézése céljából a törvényhatóság bizott­sága e hó 30-án d. e. 10 órakor rendki­vüli ülést tart. A megalakítandó albizott­ságok, melyek tagjai újból választatnak, ezek: a közigazgatási bizottság, a köz­ponti választmány, állandó választmány, állandó biráló választmány, igazoló vá­lasztmány, egészségügyi bizottság, -tiszti nyugdíj igazgató választmány, borellen­őrző bizottság, lóavató bizottság, járási mezőgazdasági bizottság, magyar nyelv terjesztő bizottság. — Panasz és törvénynapok a járásbíró­ságnál a JÖVŐ évben. Törvénynapok, me­lyekben a felek ügyük tárgyalása végett idézés nélkül meg jelenhetitek, minden hé­ten a szerdai nap. A szóbeli keresetek, ké­relmek és nyilatkozatok, valamint büntető ügyekre vonatkozó szóbeli feljelentések felvétetnek hetenkint szerdán d. e. 9—10 óra közt és szombaton, valamint vasárnap á. e. 9 — 11 óra közt. A szóbeli keresete­ket, kérelmeket és nyilatkozatokat, vala­mint az egyezségi eljárásra és fizetési meghagyásokra vonatkozó szóbeli kérel­meket és nyilatkozatokat jegyzőkönyvbe veszi dr. Forgách Béla kir. aljárásbiró. A kir. járásbiróság hatáskörébe tartozó vét­ségekre és kihágásokra vonatkozó szóbeli feljelentéseket, valamint a kir. törvényszék hatáskörébe tartozó bűnvádi bűncselek­ményekre vonatkozó szóbeli feljelentése­ket elfogadja és jegyzőkönyvbe veszi Kör­mendy Mihály kir. járásbiró. Az ügyek idézés nélkül való tárgyalása végett felék azon esetben, ha az alperes nevének kezdőbetűje A. L. dr. Forgách Béla kir. aljárásbirónál, azon esetben pedig, midőn az alperes nevének kezdőbetűje M. Z. Lipschitz József kir. járásbirónál jelentkez­zenek. Az egyezségi kísérletre való idézés és a fizetési meghagyás kibocsátása iránt előterjesztett kérelmek, továbbá oly szó­beli keresetek, kérelmek és nyilatkozatok, büntető ügyi feljelentések, melyek gyors £Üntézést igényelnek, úgyszintén a melyek­nek előterjesztése határidőhöz van kötve, vagy a melyek előterjesztése végett a bi­róság székhelyének községi területén kivül lakó fél jelentkezik a hivatalos órákban, a megjelölt napoko?i kivül is felvétetnek. A felek a megjelölt napokon kivül is meg­jelenhetnek idézés nélkül valamely som­más ügy tárgyalása végett, de ebben az eset­ben ügyük, csak erre a napra kitűzött tárgyalá c ok és egyezségi kísérletek elin­tézése után kerül tárgyalásra. — A szki sport kultiválása. A Hajós Egylet legutóbbi igazgatósági ülésén elha­tározta, miszerint egy szki csapatot ál­lit össze, melybe már is többen jelent­keztek. — A húsárak leszállítása, ismeretes olvasóink előtt, hogy a polgármester átirt az ipartestülethez, s felkérte, hogy ä húr­árak leszállításának kérdésével foglalkozva adjon véleményt, javaslatot a húsárak mi­ként leendő leszállításának kérdésében. Az ipartestület válaszát tegnap megadta a polgármesternek, mit terjedelmesebb voltánál fogva, s mivel az későn jutott kezünkbe, jövő számban közlünk egész terjedelmében. Dióhéjba foglalva az ipar­testület válasza az, hogy a húsárak vá­rosunkban nemcsak túl magasak és tűr­hetetlenek, hanem olcsóbbak, mint Vác, Komárom avagy Győrött, mit az ipartes­tület által beszerzett adatok igazolnak. — Állategészségügy. Sárisápon a ser­tésorbánc megszűnt. — Nem lesz bőrgyár. Page, ki nagy hűhóval verte a mellét, hogy ő Eszler­gomban szattyánbőr-gyárat épit, tudatta a várossal, hogy ő itt gyárat nem épít, mivel máshol több kedvezményben része­sül. Hogy nem fog építeni, tudtuk. S mi ebbői a tanulság, hogy az ilyen szimatoló külföldi gyárosokkal leghelyesebb szóba sem állani, mivel azok csak azért kérnek kedvezményi ajánlatokat, hogy máshol rálicitáljanak. — A sima szőlővessző gyökereztetése. A gyakorlati szőlőszetben igen fontos tényező lévén a szőlővessző gyökerezte­tése, a m. kir. ampelológiai intézet igaz­gatója kísérletet végeztetett annak eldön­tésére, hogy a különböző talajok minő befolyással vannak a gyökerezésre. A gya­korlatra is kiható eredményei a kísérle­teknek a következő megfigyelések. A ta­laj jó szellőztetése nemcsak a gyökerezést gyorsítja, hanem az egészséges fejlődés egyik főfeltétele: laza, homokos, kavicsos talajban gyorsabban indul meg a gyöke­rezés, mint az erősen kötött agyagos ta­lajban. A gyökerek további erőteljes nö­vekedésére azonban szükséges, hogy a gyökereztetésre használt laza, tehát jól szellőztetett talaj, kellő tápláló alkatrészek­kel is bírjon, mert sovány talajban a ki­fejlődő gyökerek kellő táplálékra nem ta­lálván, hosszú, vékony szálas gyökerekké fejlődnek, a melyek pedig erőteljes tőke­létrehozására nem alkalmasak. Ha a ta­lajnak csak a felső rétege szellőzik alsó része azonban negyon vizes, akkor a vesszők csak felül hajtanak gyökeret, alól nem, sőt itt rendesen el is rothadnak. Egyik igen érdekes eredménye a kísérle­teknek az is, hogy a nagyon meszes ta­lajokban is jól diszlő Berlandieri fajták jó gyökerezéséhez 25—30 fok C közötti hőmérsék szükséges. Alacsonyabb hőmér­séknél nagyon rosszul gyökereznek. = A bajai milliós főnyeremény pörös ügye még mindig nincsen eldöntve. A pör tudvalevőleg abból származott, hogy Eckert Antal bajai lakos az ottani Keres­kedelmi és Iparbankot azzal vádolja, hogy részletivét, amely szerinte eredetileg a milliót nyert számot tartalmazta, kicse­rélték és ezzel őt a milliós főnyeremény­től elütötték. Az egész bonyodalom nem keletkezett volna, ha Eckert Antal sor­solási lapot járatott volna, mert ebben az esetben már másnap tudta volna, hogy nyert-e a sorsjegye és — ha csakugyan az övé volt a milliót nyerő szám — a részletivet nem adta volna ki. a kezéből. Látni való ebből, hogy mindenkire nézve, akinek értékpapírjai és különösen sorsje­gyei vannak, felette fontos egy jó sorso­solási lapnak a járatása. Ilyennek van, el­ismerve a Pénzügyi Hirlap, amelynek sor­solási részét' a Pénzügyi Útmutatót a leg­illetékesebb tényezők, jelesül a nagymélt. magy. kir. belügyminiszter mint teljesen megbízható szakközlönyt, a nagymélt. magy. kir. pénzügyminiszter, mint szak­értelemmel és pontosan szerkesztett la­pot hivatalosan ajánlottak. A lap előfize­tői a januári számmal ingyen kapnak egy sorsolás i Naptárt, továbbá kapják a Pénz­ügyi és Tőzsdei Évkönyvet, amely sok más hasznos tudnivalón kivül tartalmazza a kezdettől fogva az 1907. év végéig ki­húzott, de kifizetés végett bemutatni el­mulasztott sorsjegyek hivatalos kimuta­tását, ugy, hogy e könyvből mindenki azonnal megtudhatja, vájjon a sorsjegy ki van-e már húzva vagy nincs ? A Pénz­ügyi Hirlap előfizetési ára 5 korona, a mely összeg postautalványon küldendő be a kiadóhivatalba (Rákóczy ut 44) a honnan kívánatra mutatványszámokat is küldenek. = utolsó előadás a moziban, A Ma­gyar Királyban levő mozgófénykép szin­ház már csak két napig látható. Ma szer­dán és holnap. Előadás e-két napon d. u. 4 és esti 8V2 órakor. Rendkivüli érde­kes uj műsor. = Érdekfeszítő szórakozás. Aki kelle­mesen és olcsón akar szórakozni, menjen el a Korona szálló villamos színházába, melyben naponta az esti órákban 7 és fél 9 órakor van előadás. Vasár- és ün­nepnapokon d. u. 4 órakor is. Ma és holnap láthatók: 1. Egyiptom, látványos. 2. Aratáskor, természeti. 3. Juhok tanul­ságos. 4. Álbetörők, komikus. 5. A kém, dráma. 6. Elvesztett becsület. 7. Elszakadt nadrág, komikus. 8. Gyémánt csomag, természeti. 9. Bűntett a hóban. CSARNOK. karácsony. Alföldi rónaság sik tájait járom, Csillogó hólepel fekszik a határon, Egy-két veréb csacsog köröttem a réten, Varjak károgafnak fölöttem a légben. A füzes lehajló, földig érő ága Keskeny barázdát szánt a hó bársonyába ; Csöndes, kihalt a táj, szélzúgás se hallszik, Vastag kérge alatt a Tisza is alszik. Egyszer csak valami tündéri hang rezdül .. . Jíarangszó zsong lágyan a légen keresztül. Közeli falucska ide látszó tornya j-fiveif imára hivja, hívogatja. Megmozdul a szivem . . . belkem belérezdül "Rég nem érzett gyönyör száll rajta keresztül. Valami édes-bús, részegítő mámor, Gazdag emlékezés tünő ifjúságból ... Itt álmodtam merész, nagy jövőt a múltban S ragyogó álmaim mind eltűntek sorban . . . Bűvös harangszóval, fehér tündérszárnyon Csak te térsz meg újra gyönyörű karácsony 1 Ballá Miklós. Rafael. Hazugság az, hogy többször is szeret­het a lélek. A hús, a vér, az ideg sze­rethet számtalanszor. De a lélek — csak egyszer szerethet igazán. Amilyen ó, szer­tartásos, tömjénes ez az ének a szerelem zsoltárai között: oly igaz. Sose lányi szentimentalizmus vezeti a tollam. És már a szerelem kérdésénél sem vagyok elfo­gult. Sőt már tudom azt is, hogy sely­mes, cifra, sujtásos szavakkal, nyomtatott betűkkel nem lehet elcsavarni a lányok fejét. Csak pénzzel. Tehát igaz, amit irok. ' Egy füstös cigánylányba voltam először szerelmes. Balog Rafaelnek hivták. Ez a története : 16 éves voltam, mikor azt a hires má­jusi Duna-ünnepélyt rendezték Budapes­ten. Engem is leyonzott a > reklám. Kerék­párral mentem le Esztergomból. Harmad­nap este 6 órakor meg visszaindultam. Mikor a vörösvári hegyre felértem: nagy bátorsággal nekiereszkedtem a pi­liscsabai lejtőnek. A föld vonzóereje ál^ landó hatást gyakorolt rám. Fékezni so­hasem szoktam. A lejtő cirka 30°-os volt. Őrült sebességgel rohantam lefelé. A pe­dált nem tudtam lábammal kisérni. Járt, mint az ördög-motolla. Az útmenti pázsiton két-három cigány­karaván tanyázott. Az országúton is kó­száltak közülök. Egy helyütt, a barakok előtt pedig 10—15-en is álltak. A csön­getésem meddő maradt.] A cigánynép makacsul elfogta utamat. Én rohantam le, mint a villám. A lélekjelenlét még so­hasem • hagyott el. Bravúros teknikával megtaláltam az egérutat a cigányok kö­zött. S mikor elhagytam őket: diadalma­san tekintettem vissza rájuk. Mosolyomba csúfolódás volt: ugye, betyárok nem si­került utamat állni. S ebben a pillanatban összeütköztem valamivel. Mint a szikra : úgy pattantam el a gépről. Vagy tiz métert repültem még tovább. A földön nagyot nyekkenve buk­fenceltem, mint a pilincke. De abban a pillanatban talpon voltam. A számból patakzott a vér. Az egész ajakam elzsibbadva. Alig tudtam három fogamat, meg a nyelvemből egy darabot a markomba köpni. . . És amint a földre tekintettem: mellet­tem feküdt egy cigányleány. Egy szoknya volt a nyakába akasztva. De az kataszt­rofális helyzetében nem kereste az etiket­tet. A leány hasán egy hosszú mély ha­sitás tátongott. Skarlátpiros vér bugybo­rékolt fel belőle. S ő eszméletlenül feküdt. Megborzadtam. Elfeledtem három foga­mat és nyelvem darabját. S hozzáguggoltam, hogy tenyeremmel fogjam be a vérpatak forrását. De mint a méhraj, ott termett 20—30 vegyes nemű és korú cigány. És egy zuzmorásképű, vén némber, mint egy rekedt héja, elrikoltja magát : — Jaj, Devla, meghalt a Rafael ! A cigány, ha vért lát: olyan, mint a bengáliai anyatigris. Ott hagyták vérében fetrengeni segítség nélkül a leányt és ne­kem ugrasztotta őket a nyers, vad bosszú. Egyszerre vagy tizenöt markot éreztem a nyakam körül. Véres, vad, polip-szemek meredtek rám. Durva torkok ordították: — Megdegűsz, gyilkus ! Elleneim száma folyton nőtt. A harci lárma, sivitás odahitta még a cuclis gye­reket és a trottli aggastyánt is. És a véréhes, boszúszomjas banda kö­zött áll egy 16 éves gyerek védtelenül, véresen, csonkán. Ilyenkor felébred az életösztön. Mint a vámpír: nekivetettem magam az ügyetlen bandának. Gyönge karom szédítő csapá­sokat sújtott a kemény koponyákra. De kaptam én is egy oly ütést, hogy a ke­rékpárhoz estem. S ez volt a szerencsém. Fölkaptam az összetört gépet. Magasra emeltem s lesújtottam véle. Sivítottak az áldozatok. De a másik pillanatban már új ütés súlya alatt roskadozott a^ ellen. A nagy riadalomra kijöttek a barakkból a 32-es bakák és segítségemre sietfek. Most új hatalmas impulzust nyertem. A cigányok látták, hogy igy ők veszí­tenek : meghátráltak. És szörnyűséges óbégatással az eszméletlenül fekvő \ear\y­hoz mentek. És fenyegetni kezdtek. Én a nagy tülekedés után loholtam. Mellem zihált, mint a kovács fújója. Csonka nyelvemmel nem tudtam egyenlőre szólni. De azt tudtam már — bár ifjú voltam, — hogy Cicero nem leszek. Tekintve, hogy nyelvem folytonossági hiányokban szenved. A katonák előhívták a barokokból az inspekciós orvost. Az bekötözte a lány

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents