Esztergom és Vidéke, 1907

1907-12-15 / 97.szám

litson fel a város hirdető oszlopo­kat, táblákat a város alkalmas he 1 lyein és kötelezze szabályrendele­tileg a hirdetőket, hogy hirdetmé­nyeiket arra ragasszák, fel s szed­jen bizonyos, a helybeliektől mér­sékeltebb, a vidékiektől pedig ma­gasabb dijakat. A hirdető táblákat, oszlopokat ál­littasa fel a város maga, melynek költségei egy, legfeljebb két év alatt megtérülnek, amidőn is aztán a tér­dijak már tiszta jövedelmét fogják képezni a városnak, amiből évente egy-két ezer korona jövedelemre tehet szert. — n. A közigazgatás menete a me­gyénél november hóban. A közigazgatási bizottság szerdai ülé­sén számoltak be az egyes szakelőadók a közigazgatásnak november havi műkö­déséről. Az ülésen semmi sem adta elő magát olyasmi, ami figyelmünket kiválólag ma­gára vonta. Napirend előtti felszóllalás nem volt. A rendes mederben, a szokott napirenddel ment minden. Elsőnek az alispáni jelentés olvasta­tott fel. A közrendészet fejezeténél jólesően hal­lottuk, hogy az esztergomi járásban csak egy tűz eset volt, ezt is a kóbor cigá­nyok okozták, mig a városban egy sem adta magát elő. A túlsó járásban, szintén csak egy tüzeset volt. Az idegen forgalom elég gyér volt. Ven­déglőkben és szállodákban megszált ide­genek száma: 205. A községi és törvényhatósági élet terén felemlíti a jelentés a hivatalvizsgálatokat, melyek nagyrészt befejeztettek. Felemlitésre különösen érdemes, hogy a Budapest-Esztergom füzitői h. é. vasút r. t. igazgatósága megkeresésére, az alispán előterjesztést tett a közigazgatási bizott­sághoz avégből, hogy a vasút menetrend javítása érdekében, irjon fel a kereskede­lemügyi miniszterhez. A felirat elismeri, miszerint a budapest­esztergomi-füzitői helyi érdekű vasútvo­nalon október 1-ével életbeléptetett uj me­volt az asztalon, talán imakönyv, melyből a hála imádsága száll az egek Urához. Az ablaktól az ajtóhoz megy. Most már határozott léptekkel. Benyit az ajtón s a mint belép, nem siet senki a fogadására. Az asszony egy percre föltekint a könyv­ből, szemét rászegezi a belépőre, — aztán újra olvasásba merül. Egy pillanat alatt tisztán látott a férfi. — Megjöttem ! — szólalt meg. — Ugy e nem. tudta, hogy ma szabadulok ki? Legalább ugy veszem észre, hogy nem várt . . . Sőt azt sem igen mondhatni, hogy örül a megérkezésemnek ! Ugy lát­szik, hogy az a két esztendő, melyet az élőhalottak között töltöttem, a maga éle­tére nézve nem jelent semmit. Talán igaz is lehet! — Nem akarom most felidézni a multat, amit tettem, kötelességem volt s bár lelkemben igazságot szolgáltatott saját bíróm : lelkiismeretem, a társadalmi rend törvényeit én sem kerülhettem ki. Tudom, hogy az olyan embereket, mint amilyen én vagyok most már nem szok­ták hozsannával üdvözölni, de azt hiszem, hogyha az emberek közé visszatérek, el­sősorban oda kell mennem, ahol otthon vagyok. Ezért jöttem haza, de ugy látom, hogy én itt senkit sem találok azok kö­zül, akik hozzám tartoznak. Az asszony fölvette fejét a könyvből és nyugodtan felelte. — Ön itthon van most is. Öné a ház, netrend értékes javításokat tartalmaz a régi állapothoz képest, mindazonáltal sérti a megye és különösen székhelyének és környéke ipartelepeinek érdekeit. A Dorogról Budapesre hajnali 4 órakor induló vonat menetideje sérelmes, mert mig egyrészt a bevásárlókat viszi a fővá­ros piacára, addig a munkásokat is tőlünk el, s a fővárosba tereli. Ennek ellensú­lyozására javallja, hogy Pilis-Csabáról inditassék reg. 1 U 7 órakor egy vonat városunkba. Ezen vonatnak lenne feladata a munkásokat, a piac látogatókat és az iskolás gyermekeket idejében beszállítani. Kéri továbbá, hogy a nyári ünnepnapi é.s vasárnapi 9 órai budapesti vonatok Esz­tergomig s naponta járattassanak. Hogy a piaci vásárló közönség idejé­ben haza utashasson, javasolja, hogy a déli órákban, indittassék városunkból egy menet. Az ipar és kereskedelem terén elég örvendetes adatokat tartalmaz a jelentés, mert habár a téglagyárak üzeme a beál­lott hideg idő járás folytán szűnő félben van is, azonban egyéb gyárak és bányák üzeme emelkedést mutat, nagy baj azon­ban, hogy a szállítást a vaggonhiány miatt esetenkint korlátozni kell. A kivándorlás a jelentés szerint még mindig nincs szűnő félben. Útlevél 33 adatott ki november hóban. Husz Ame­rikába szóllott. A pénzügyigazgató kimutatásos jelen­tése szerint a befizetés az egyenes adók­nál, a borital és borfogyasztási adóknál csökkent, amivel szemben viszontfa bélyeg és illetékek bevétele emelkedett, ami mindenesetre fokmérője a gazdasági álla­potoknak. A kir. tanfelügyelő jelentette miszerint a tanitás a vármegye összes népoktatási tanintézetében zavartalanul folyt. Be­számolt a tanintézetek látogatásáról és jelentett az államsegélyek utalványozá­sáról. A tiszti főorvosi jelentés az egészség­ügyi állapotokról a következő volt. A. megye székhelyén kevésbbé volt kedvez ő Az innenső járásban kielégítő, mig a túlsó járásban a muzslai és köbölkuti kör kivé­telével, kedvezőtlenek voltak. A halálo­zások száma 186 volt, 31-el több, mint a mult év november havában, viszont melyben lakom, jogai e tekintetben mit sem változtak. Nem csodálhatja, hogy hi­degen fogadom, de azt hiszem, hogy ilyen helyzetben senkisem örül a viszontlátás­nak. Kíméljen meg tehát attól, hogy a a multakat felidézve előttem, idegessé te­gyen azzal, hogy a fogadtatás elmaradt részleteire megjegyzéseket tegyen. Ön na­gyon jól tudja, hogy itthon van s attól a perctől fogva, mikor átlépte a küszöböt,' úrrá lett e házban. A férfi közelebb lépett hozzá. De hát nem súgja Önnek a szive azt, hogy ki áll előtte. Két éves távolléte alatt arról kellett meggyőződnöm, hogy az a gyalázat, melybe magát beletránotta azon a vég­zetes napon sokkal nagyobb gyalázat volt rám nézve, mint önre. O, könnyű volt önnek elzárkózva a világtól végig élni, a nehéz rabságot, de nekem a büszkesé­gemet, becsületemet, tisztességemet, egész életemet tette tönkre, az ön gyalázata ezen idő alatt. Mit gondolt, melyikünk a vesztesebb ? Ön-e, ki most uj életet kezdhet, vagy én, akire nézve nem volt könyörület a szégyenben és gyalázatban eddig s aki mindenét elvesztette e szo­morú idő alatt? . . . Lehet, hogy Ön mást várt tőlem a viszontlátás percében, de nekem már nem jelent örömet az ön visszatérte. Akit a sors csapása oly mé­lyen megalázott, mint engemet, annak az élete örökre el van temetve. , A szomszéd szobában zörej támadt. Az azonban 4-el kevesebb, mint az előző hóban. Meghalt a városban 39, az innenső járásban 75, a túlsóban 72. Tüdő vészben az elhaltaknak ll"23%-a hunyt el. A városi Kolos kórházban ápoltatott 250 egyén 3241 napon át. A bizottság dr. Csernoch János p. ka­nonok indítványára elhatározta, miszerint az esztergom-párkány nánai vasúti állo­máshoz vezető állami út kiépítésének szorgalmazása iránt a kereskedelemügyi miniszterhez sürgősen felir. Végül a főállatorvos adta elő jelentését, mely az állategészségügy terén tapasztalt kielégítő állopokról számolt be. —r. ti ÍREK. Farsangi naptár. Január 11-én. Az Erzsébet jótékony nőegylet es­télye a népkonyha javára a Fürdőben. „ 18-án Az ipartestület bálja a szegény sorsú iparosok fölsegélyezésére a Fürdőben • — Gyógyszertárak munkaszünete, A gyógyszertárak munkaszünete folytán, ma d. u. 2 órától esti 9 óráig az összes gyógytárak zárva lesznek, kivéve a Rochlitz Arthur­féle vízivárosi gyógytárat, mely egész napon át nyitva van. — Adomány. Az árva gyermekek felru­házására a hercegprímás 200 koronát küldött a város polgármesteréhez. Ezen adomány egy ujabb bizonysága a bíboros hercegprímás atyai jó szivének és szék­városa szegényei iránt táplált jóindula­tának. — Előadás a főgimnáziumban, A főgim­názium dísztermében tartani szokott ismeret­terjesztő előadások harmadika ma este V2 6 órakor lesz, midőn is Gödör Kap. János, Japán ismertetéséről szóló és ma egyhete megkezdett előadását fogja folytatni; mely­nek érdekességét emeli az a kö­rülmény, hogy ezt vetített képek bemuta­tása kapcsán fogja tartani. — Szinjáték. A vízivárosi zárdaiskola Mária-Kongregációja, mint mult számunk­ban is jeleztük, ma ló-én este fél 6 óra­kor Szen,t Erzsébet 700 éves jubileuma alkalmából jótékonycélú színielőadást ren­dez. Semmi kétség, ezen játék is csak asszony hirtelen felugrott az asztal mel­lől, hogy átmenjen. De alig lépett egyet, a kitárt ajtóban egy apró emberke jelent meg, édes rózsás arcocskáját boszankodva fintorította el. — Anyukám, mikor jősz már aludni ? Pipiké fél egyedül a sötétben! Mikor meglátta a férfit, megszepent. Oda húzódott az anyja mellé s halkan susogva kérdezte ; — Ki ez a bácsi ? A férfi szivét édes forróság fogta el, oda akart lépni a kis fiúhoz, de az asz­szony észrevéve szándékát, ölébe kapta és vinni készült. — A fiam — röppent el a szó a férfi ajkáról. Az asszony villogó szemekkel tekintett feléje s e tekintet elvágta a férfi szavát. E percre két szempár meredt élesen egymásra, az anyáé és apáé — s a győz­tes az anya maradt. Magához ölelte a kisfiút s vitte át a másik szobába, hogy gyügyögő édes szó­val elaltassa. A férfi egyedül maradt. Az elhagyatottság kinos percei közt gondolata visszavitte az élőhalottak szo­morú házába, egy sötét, nyirkos cellára gondolt, melyben két hosszú évi gyötrő­dött egy boldog élet reményével. És összetört lelke visszavágyott a — börtönbe. Fülöp Zsigmond. növelni fogja az intézet jóhirét s kedves szórakozást nyújt azoknak, akik azt végig­nézik. Jegyek előre is válthatók a Kon­gregáció elöljáróinál, Mattyasóvszky Ma­rianna elnöknél és Siposs Antal prézesnél és játék előtt a pénztárnál. — Népakadémia. A Kath. Legényegye­sület helyiségében tartandó népakadémia második előadása ma esti 6 órakor lesz, az alábbi érdekes műsorral: Erős hit Ábrányi Emiltől. Szavalja : Szölgyémy József. A száműzött. Énekli: Taky Gyula. Őseink eredete, műveltsége és gazdasági berendezkedése a honfoglaláskor. Előadja : dr. Bagyary Simon. Liszt-rapszódia. Zon­gorán előadja: Dankó Sarolta. — Karácsonyfa-ünnepély. Az Eszter­gom Szenttamás és Vízivárosi Kath. Pol­gári Kör január hó 1-én (szerdán) saját •helyiségében karácsonyfa-ünnepély trendez. Kezdete 6 órakor. Az ünnepély műsora : 1. Szavalat. 2. Felolvasás. 3. Szavalat. Végül tombola játék. Tombola tárgyakat a rendezőség szívesen fogad. — Színház. Bombay Mihály színtársu­latának második előadására csütörtökön este két egyfelvonásos vígjáték került szinre. A „Virágfakadás" kevésbé szeren­csés előadásban, mint várhattuk volna. Márta szereplője sokkal több, szerepébe nem illő pátoszt használt, semmint azt egy zsémbes, perlekedő, egyszerű idős asszonytól várhattunk volna. A darab sikerét Dombay Mihály tartotta fenn, Péter szerepében. Neiliben is kifogásolhatnánk egyetmást, hogy nem tud naivul meg­ijedni és általában játéka üres volt. Több szerencsével adták az „Egy csésze teá"-t. A féltékenységét leplező férj szerepe, kitűnő arcjátékával, mely minden lelki momentumot vissza tud adni, Dombaynak mindenkor dicsőségére válhat. A féltékeny asszonyt, Szalay Rózsika adta, hasonló szerencsével. Tudása könnyen győzte le szerepe nehézségeit és annak minden leg­apróbb részletét nagy gonddal aknázta ki. Gabos Ferenc ügyeskedett Kamufléban. Pénteken délután ifjúsági előadás volt, szinre került a „Falusiak" nagy látoga­tottság és érdeklődés mellett. Szombat este a „Katonásan" és „Kolostorból" cimű vígjátékokat adták, mig ma „A házasság politikája" és a „Kölcsönkért feleség" fog szinre kerülni. Holnap hétfőn szünet, keddre készül a „Nők harca". — Helyreigazítás. Lapunk utóbbi szá­mában azt irtuk, hogy a vármegyei gaz­dasági egyesület választmányi ülését f. hó 18-án d. u. 3 órakor tartja, mit oda­helyesbitünk, miszerint d. e. 10 órakor tartja ülését. — Olcsóbb lett a telefon dij. A köz­igazgatási bizottság felirata folytán a ke­reskedelemügyi miniszter Budapest és Esztergom között a távbeszélés diját 2 ko­ronáról 1 koronára szállította le, ami, ki­vált kereskedelmünkre, fontos és nagy­becsű újítás. — RovanCSOláS. A helybeli kir. adóhi­vatalban f. hó 12-től—14-ig váratlan hi­vatal vizsgálatot tartott Dombay Lajos kir. tanácsos pénzügyigazgató helyettes, ki mindent a legnagyobb rendben talált. — Wosinski SZObor. Dr. Haugh Béla szegszárdi főgimnáziumi tanár, városunk fiától vettük az alábbi előfizetési felhívást. „Wosinski Mórnak, a puritán papnak, a nemesszivű férfinak, a páratlan muzeum­szervezőnek, a lelkes tudósnak életrajzát megírtam. Dr. Wosinski István úr volt szives átengedi a megboldogult hagyaté­kában maradt összes iratokat, a melyek nyomán — azt hiszem — sikerült eléggé mozgalmas életének minden nevezetesebb mozzanatát földerítenem. Tollamat a meg­boldogult iránt érzett őszinte tisztelet ve­zette, mindazonáltal iparkodtam életét és működését tárgyilagosan megítélni. Áz életrajzot szeretném Wosinski halálának évfordulójára (1908. febr. 22.) nyomta­tásban a nyilvánosság elé bocsátani, de

Next

/
Thumbnails
Contents