Esztergom és Vidéke, 1907

1907-10-10 / 78.szám

göröngyök is alapul szolgáltak Magyarország testének épségben tartásához, mely a szomorú kimenetelű harc után inkább hasonlított a holtak csendes birodalmához, mint egy élők lakóhelyéhez. Sok tavaszon, mikor a hó eltakarodott, meg-meg zörrent egy-egy régi kard az eke vasa alatt és a szántó-vető elgondolkodott, hogy miféle harcok emléke, vagy micsoda vitézség tanuja lehetett az a rozsdaette acél, hol lehet már a hős, aki forgatta. Igen sokszor szuette csontok és fakó bordák jöttek a napfényre, amelyek soksok, hazáját forrón szerető szivet takartak és védettek, de győzedelmeskedve járta őket át a hideg, kemény acél és a lágy ólom. S mennyi ilyen törött kardot, menynyi szétszórt csontot találtak akkor, a legendás harc után. Minden család siratott valakit, mindenki siratta a hazát. De multak az évek és szétfoszlott a büszke osztrák vérmes reménye: óriási tévedésnek bizonyult az egységes osztrák birodalom eszméje és Magyarország látszólagos legyőzése nem erejét nevelte, hanem csak gyöngítette annak az országnak, melyet idegen népekkel szemben egymásután értek a legcsufosabb vereségek. Tizenhét év múltán megtörtént a kibékülés, a börtönök felnyíltak, a száműzöttek megjöttek, de a halottak többé vissza nem tértek. Az élők. akik ez események részesei és tanúi voltak, ha unokáiknak ma vérző szívvel és könybe lábadt szemekkel regélnek ama viharos időkről, úgy átérzik a fájdalmat, mintha csak ma szakadt volna rájuk a mélységes gyász és a legújabb nemzedék legendát vél hallani, de annyira meghatja, hogy együtt érez, együtt sir az öreggel. Majd hatvanadszor zöldült ki e hős idők óta a fű és virág a vértanuk sirján. És mi uj nemzedék, kiknek sem a harcokban sem a szenvedésekben nem volt részünk, jeg}'ezzük meg magunknak mindenkorra, hogy az uj Magyarország alapjait ott rakták le a branyiszkói csúcson, az isaszegi mezőkön, a piski csata ádáz tusájában, Budának és Vácnak véres piacán, ott rakták le az aradi vár sáncaiban, a szürke kaszárnyák és sötét várak udvarán meg-megroppanó és egy ne" mes életet kioltó sortüzek alatt. Mindez együttvéve: a nagy dicsőség és a nagy szenvedések teszik legnagyobb erőnk forrását, melyből még századokon keresztül táplálkozik a magyar és ha a hatvanas évek vége felé sikerült is a haza bölcsének a kiengesztelő•dés nagy művét megteremteni, ez részben csak annak az erkölcsi erőnek volt köszönhető, melynek a nemzet 1848-ban tanújelét .adta. A tizenháromnak és a többieknek gyászos halála tehát erkölcsi tőke kezünkben, amely ragyogó csillagokká teszi azokat, akik ezt szerezték számunkra és amelyből folyton meríthetünk erőt az ellenséggel szemben és bizalmat az iránt, hogy az a nép, amelynek ily titáni hősei, vértanúi vannak, nem hamis és üres vallást, hazát és társadalmat felforgató jelszavak után indul, hanem a való élet eseményeit, következményeit józansággal megfontolva veszi fel a küzdelmet az egységes osztrák birodalom eszméje és annak minden terjesztője ellen, és az önző érdekeket félretéve, egyedül arra törekszik, hogy ez a sokat szenvedett haza boldog lehessen, amit adjon is meg a magyarok Istene. Lelkes tapsvihar és harsány éljenzések jutalmazták a nagy hatást keltett ünnepi beszédet, mely után Kuthy Géza joghallgató szavalta el Ábrányi Emil „Tizenhárom" cimű költeményét hévvel, lelkesedéssel, mit az ünnneplŐ közönség tapsvihara követett. Az ünnepséget a Szózat zárta be. A gyászrnise hétfőn, október 7-én d. e. 9 órakor volt a kegyúri templomban, melyen a megye és város tisztikara, a fiu és leány elemi iskolák és a reáliskola tanulói és a közönség vett részt, mig a főgimnázium tanulói a sz. Ferenc rendűek templomában rótták le a kegyelet adóját. Részt vettek a gyászmisén városunkban élő negyvennyolcas honvédek is, kik a virágokkal díszített ravatal két oldalán helyezkedtek el. A gyászmisét a Hymnusz követte. Hazafias ünnep Far nádon. Október 6-án — irja tudósítónk — szép ünnepély folyt le Farnadon, mikor is a községi tanácsterem részére Kampis János festőművész által megfestett II. Rákóczi Ferenc és Kossuth Lajos arcképei lepleztettek le. Az ünnepélyen Thuránszky Lajos főszolgabíró is és számosan a vidéki intelligenciából vettek részt. Az ünnepély az e célra szépen feldíszített tanácsteremben megtartott díszközgyűlés keretében folyt le. A díszközgyűlést Meszes Ferenc főjegyző nyitotta meg lendületes beszédben, megemlékezve az október 6-iki szomorú emlékű évfordulóról. Ezt Feichtinger Sándor ünnepi szónok lelkes szavai követték, melyek a II. Rákóczi Ferenc és Kossuth Lajos önfeláldozó hazaszeretetének vázolásával oly hatással voltak az egybegyűlt közönségre, hogv sokak szemében felcsillant a köny. A beszéd folyamán a drapériával takart képekről lehullott a lepel s láthatóvá lett II. Rákóczi harcias, életnagyságú alakja és Kossuth mély, lelkierőt sugárzó képe. Kiss János törv. biró átvévén a község nevében a képeket. Thuránszky Lajos főszolgabíró emelkedett szólásra. Szép elmefuttatásban jellemezte a magyar nemzet szomorú sorsát, melyben mindig több a gyász, mint az öröm. A díszközgyűlést bankett követte, mely a késő esti órákig elhúzódott. Thuránszky főszolgabíró több izben adott kifejezést felszólalásában annak, hogy Farnád legintelligensebb községe járásának, mi nemcsak az elöljáróság helyes vezetésének, de az intelligencia harmonikus együttműködésének is kifolyása. ti ÍR EK. — EskÜTŐ. Tompa Béla siófoki r. kath. tanitó hétfőn vezette oltárhoz Muzslán szive választottját: Endrődy Ilonkát. Legyen éltük oly gyönyörteli, mint a haló természet hervadása, mely tanuja volt boldog egybekelésüknek. — Bottyán képének leleplezése Gyöngyösön. Gyöngyös városa f. hó 13-án leplezi le tanácsterme részére megrendelt képét vak Bottyánnak, mely ünnepélyre városunkat is meghívta. — Halálozás. A hetvenhatodik gyalogezred tisztikarának gyásza van. Egy érdemes tagja, Holub Antal I-ő oszt. százados költözött el 48 éves korában az élők sorából. Nemrégiben közöttünk járt, látszólag viruló egészségben, azonban testének legnemesebb része, szive, magában hordotta a halál csiráját. Rövid, de kinos betegségére irt keresni ment fel Wienbe, azonban az orvosi tudomány nem volt képes legyőzni a halál hatalmaskodását. Halálát özvegye és kis árvája siratja. — A megye székházának építése a tegnapi nappal előbbre ment. Jendrasek Alfréd műszaki tanácsos tegnap hozta meg a megye székházának építésére vonatkozó terveket s adta át az alispánnak, hogy a megye a maga részéről az észrevételeket megtegye. — Értekezlet a barak tábor ügyében. V városunk határában építeni tervezett katonai barakk tábor ügyében f. hó 12-én lesz Pozsonyban a hadtestparancsnokságnál az értekezlet megtartva, melyen polgármesterünk és a főügyész fog részt venni a város képviseletében. — Tanulmányi kirándulás, A főgimnázium ifjúsága, számra mintegy százharmincan, szombaton tanárai vezetése mellett Komáromba tanulmányi kirándulásra megy, hol a város nevezetességeit és a várat fogják megtekinteni. Ujabb keletű intézmény, hogy felsőbb meghagyás folytán az ország tanuló ifjúsága intézetenként, kisebb-nagyobb ily tanulmányi kirándulásokat rendez, melyek bizonyos évi turnusokban szoktak előre megállapittatni. Az iskolai év folyamán városunkba is ellátogatnak itt-ott egyes intézetek, azonban nem oly számban, mint azt Esztergom város országos hirű, ritka nevezetességei méltán megérdemelnék. Hogy az ily tanulmányi kirándulások az idegen forgalom révén a városra előnyösek, hasznot hajtók volnának, kétségtelen, amit legegyszerűbben azáltal érhetnénk el, ha az intézetek figyelmét városunkra felhívnánk. — áz esztergomi pénzügyigazgatóság Ügye. Lapunk utóbbi számában hirt adtunk a városunkban felállítani tervezett pénzügyigazgatóság ügyének mibenlétéről. Híradásunk, szűkszavúságánál fogva, itt ott félreértésekre adott okot, miért is az ügy érdekében kimerítőbben ismertetjük annak jelenlegi állását. A közigazgatási bizottság, melynek ülésén főispánunk vetette fel a kérdést, átirt a város tanácsához az iránt, hogy vájjon volna-e a városnak megfelelő helyisége és kész volna-e azt ingyen, avagy bizonyos bérfizetés mellett átengedni ? A tanács válaszában arról értesítette a közigazgatási bizottságot, miszerint a városnak magának épülete, helyisége a jelzett célra nincs. A magántulajdonben lévő házak közül a város tanácsa az adóhivatal jelenlegi épületét ajánlaná a Wanitsek-féle ház hozzácsatolásával, avagy a Tóth-féle Deák Ferenc utcai házat, hol annak idején a feloszlatott adófelügyelőség volt elhelyezve. Egyben felhívta a tanács a közig. biz. figyelmét arra a körülményre, hogy a kereskedelmi és iparbank hajlandó volna esetleg az építési tőke bizonyos százalékának házbér cimén leendő évi törlesztése mellett a Huth-féle kis Duna melletti területen a szükséges épületet emelni, miként azt a csendőrlaktanya épületénél tette, vagyis ha a kincstár hosszabb idejű bérszerződéssel biztosítaná az épület jövedelmezőségét. Egyebekben kijelentette ,a tanács az ügynek sikeresitésénél leendő legnagyobb készségét. — Satorkó pusztának a városi vadászterülethez csatolása. Ifjú Schalkász Ignác tulajdonát képezett Sátorkő pusztát jelenlegi tulajdonosa parcellázva, a kétszáz holdas complexumból egyes részeket eladott, minek folytán a pusztának a vadászati törvényben, a külön vadászterület fogalmát megállapító jellege megszűnvén, az esztergomi vadásztársaság feíhivta erre a körülményre a város tanácsának figyelmét, mely most már megtette a szükséges lépéseket, hogy a volt puszta területe a városi vadász területhez csatoltassék, amivel a város vadászati jogának értéke tetemesen fog növekedni értékben — Szőlőtulajdonosok figyelmébe. A város pénzügyi osztálya a szőlő tulajdonosokat érdeklő alábbi értesítést tette közzé : „A szab. kir város pénzügyi osztálya értesiti a szőlőtulajdonosokat, hogy a magyar kir. államkincstár mindazokat, akik szőlőiket szénkéneggel tartják fenn, 2

/a-rész adóelengedésben részesiti; értesiti továbbá a szőlősgazdákat arról is, hogy az ujon ültetett szőlők után 10 évi adómentességre van törvényes igényük ; végül, hogy mindazon szőlőterület, amelyet a phillyxera elpusztított, a pénzügyi osztálynál bejelentendő és utóbbi helyen a művelési ágban történt változás feljegyzése kérhető. E részben megjegyzi a p. ü. osztály, hogy a szőlők magasabb adó alá esvén, elpusztulásukkal a más mfvelés alá vett földtereletek alacsonyabb adóztatás alá esnek, illetőleg, amennyiben parlagokká válnak, kellő igazolás után adóztatás alá nem vonatnak. A szénkénegezett szőlők minden év folyamán a kénegezést követő 8 napon belül jelentendők be és a munkálat igazolásául a szénkéneg vételéről nyert nyugta is felmutatandó". — LeSZ népgyűlés. Jeleztük, miszerint a szociáldemokraták kérvényt adtak be a polgármesterhez, melyben bejelentik, hogy a mai napon népgyűlést és tüntető felvonulást tartanak énekszóval és lobogók elővitele mellett, s hogy a bejelentést a polgármester tudomásul nem vette, nem engedélyezte. A folyamodók fellebbezéssel éltek az alispánhoz, egyben pedig a tüntető menet rendezésétől elállottak, minek folytán az alispán megváltoztatva az első fokú határozatot, a népgyűlés tartását engedélyezte. — Kétszeres öngyilkossági kísérlet MÍkus Mária cselédleány kedden délután a rendőrségi épület padlásán, összetekerve kötényét azon felakasztotta magát. A kötény pántlikája azonban nem volt elég erős, s igy elszakadt s a leány a padláson hevert eszméletlen állapotban, ki mellett egy nagy kést is találtak. Feleszmélve, este felé azzal távozott, hogy visszatér gazdájához, azonban a Kis Dunának ment neki s a fa hidról a vízbe vetette magát, honnét Tenczer Lajos tűzoltó mentette ki. — Kőfaragó sztrájk Süttőn. Süttőn miként értesülünk, hétfőn nyolcvan kőfaragó szüntette meg a munkát. Híradásunk a munka megszüntetésének okát nem említi. — Á Cabaret Októbere. Október elsejével olyan mozgalmas színházi élet indult meg Budapesten, amilyenről tiz esztendővel ezelőtt még álmodni sem mert volna a színház legvérmesebb reményű rajongója sem. Uj színházi nagyvállalkozások kezdték meg munkájukat és szinte máról-holnapra megváltozott Budapest színházi arculata. E nagy teátrális forrongás közepette a főváros egyik legérdekesebb és mindenesetre legintimebb művészi szenzációját nyújtja esténként a közönségnek a „budapesti cabaret színház". Nagy pompával, kényelemmel és előkelő ízléssel újra berendezett helyisége a nagyforgalmu Terézköruton a mult hónap minden estéjén szorongásig megtelt elegáns fővárosi és vidéki közönséggel, mert a vidékről felrándulók valósággal találkozót adnak egymásnak a „budapesti cabaret színház" szép nézőterén. A fővárosi és vidéki, tehát az egész ország közönségének e példa nélkül való érdeklődését ugy hálálta meg a „budapesti cabaret színház", Írókból és művészekből álló vezetősége, hogy októberre teljesen uj és minden számában irodalmi és művészi szenzációt kináló műsorral kedveskedett közönségének. A legjelesebb ifjú magyar poéták és a legnagyobb tehetségű zeneszerzők irták az októberi uj műsor husz uj és aktuális cabaretszámát, a melyek között három pompás uj egyfelvonásos bohózat kelt nagy derültséget minden este. A müvészszemélyzet is kibővült; hogy csak néhányat említsünk, a „budapesti cabaret színház" októberi uj műsorának keretében lép fel minden este a hires László Rózsi, Ferenczy Károly, Kápolnai Irén és a kiváló iró: Nagy Endre. Kivülök még tizenkét művész és művésznő. — A kóbor oláhcigányok megrendszabályozása. A vármegye hivatalos lapjának legutóbbi száma közli az innenső járás főszolgabírójának egy rendeletét, melyben nevezett főbiró a vármegye alispánjának egy régebbi keletű rendeletének megküldése mellett felhívja járása összes közsé-