Esztergom és Vidéke, 1907

1907-10-10 / 78.szám

göröngyök is alapul szolgáltak Magyar­ország testének épségben tartásához, mely a szomorú kimenetelű harc után inkább hasonlított a holtak csendes birodalmához, mint egy élők lakóhelyéhez. Sok tavaszon, mikor a hó eltakarodott, meg-meg zörrent egy-egy régi kard az eke vasa alatt és a szántó-vető elgondolkodott, hogy miféle harcok emléke, vagy micsoda vitézség ta­nuja lehetett az a rozsdaette acél, hol le­het már a hős, aki forgatta. Igen sokszor szuette csontok és fakó bordák jöttek a napfényre, amelyek sok­sok, hazáját forrón szerető szivet takartak és védettek, de győzedelmeskedve járta őket át a hideg, kemény acél és a lágy ólom. S mennyi ilyen törött kardot, meny­nyi szétszórt csontot találtak akkor, a le­gendás harc után. Minden család siratott valakit, mindenki siratta a hazát. De multak az évek és szétfoszlott a büszke osztrák vérmes reménye: óriási tévedésnek bizonyult az egységes osztrák birodalom eszméje és Magyarország lát­szólagos legyőzése nem erejét nevelte, hanem csak gyöngítette annak az ország­nak, melyet idegen népekkel szemben egymásután értek a legcsufosabb veresé­gek. Tizenhét év múltán megtörtént a kibé­külés, a börtönök felnyíltak, a száműzöt­tek megjöttek, de a halottak többé vissza nem tértek. Az élők. akik ez események részesei és tanúi voltak, ha unokáiknak ma vérző szívvel és könybe lábadt sze­mekkel regélnek ama viharos időkről, úgy átérzik a fájdalmat, mintha csak ma sza­kadt volna rájuk a mélységes gyász és a legújabb nemzedék legendát vél hallani, de annyira meghatja, hogy együtt érez, együtt sir az öreggel. Majd hatvanadszor zöldült ki e hős idők óta a fű és virág a vértanuk sirján. És mi uj nemzedék, kiknek sem a har­cokban sem a szenvedésekben nem volt részünk, jeg}'ezzük meg magunknak min­denkorra, hogy az uj Magyarország alap­jait ott rakták le a branyiszkói csúcson, az isaszegi mezőkön, a piski csata ádáz tusájában, Budának és Vácnak véres pia­cán, ott rakták le az aradi vár sán­caiban, a szürke kaszárnyák és sötét vá­rak udvarán meg-megroppanó és egy ne" mes életet kioltó sortüzek alatt. Mindez együttvéve: a nagy dicsőség és a nagy szenvedések teszik leg­nagyobb erőnk forrását, melyből még századokon keresztül táplálkozik a ma­gyar és ha a hatvanas évek vége felé si­került is a haza bölcsének a kiengesztelő­•dés nagy művét megteremteni, ez részben csak annak az erkölcsi erőnek volt köszön­hető, melynek a nemzet 1848-ban tanújelét .adta. A tizenháromnak és a többieknek gyá­szos halála tehát erkölcsi tőke kezünkben, amely ragyogó csillagokká teszi azokat, akik ezt szerezték számunkra és amelyből folyton meríthetünk erőt az ellenséggel szemben és bizalmat az iránt, hogy az a nép, amelynek ily titáni hősei, vér­tanúi vannak, nem hamis és üres vallást, hazát és társadalmat felforgató jelsza­vak után indul, hanem a való élet eseményeit, következményeit józansággal megfontolva veszi fel a küzdelmet az egy­séges osztrák birodalom eszméje és an­nak minden terjesztője ellen, és az önző érdekeket félretéve, egyedül arra törekszik, hogy ez a sokat szenvedett haza boldog lehessen, amit adjon is meg a magyarok Istene. Lelkes tapsvihar és harsány éljenzések jutalmazták a nagy hatást keltett ünnepi beszédet, mely után Kuthy Géza joghall­gató szavalta el Ábrányi Emil „Tizenhá­rom" cimű költeményét hévvel, lelkese­déssel, mit az ünnneplŐ közönség taps­vihara követett. Az ünnepséget a Szózat zárta be. A gyászrnise hétfőn, október 7-én d. e. 9 órakor volt a kegyúri templomban, melyen a megye és város tisztikara, a fiu és leány elemi iskolák és a reáliskola tanulói és a közönség vett részt, mig a főgimnázium tanulói a sz. Ferenc rendűek templomában rótták le a kegyelet adóját. Részt vettek a gyászmisén városunkban élő negyvennyolcas honvédek is, kik a virágokkal díszített ravatal két oldalán he­lyezkedtek el. A gyászmisét a Hymnusz követte. Hazafias ünnep Far nádon. Október 6-án — irja tudósítónk — szép ünnepély folyt le Farnadon, mikor is a községi tanácsterem részére Kampis Já­nos festőművész által megfestett II. Rákóczi Ferenc és Kossuth Lajos arcképei leplez­tettek le. Az ünnepélyen Thuránszky Lajos főszolgabíró is és számosan a vidéki in­telligenciából vettek részt. Az ünnepély az e célra szépen feldíszített tanács­teremben megtartott díszközgyűlés kere­tében folyt le. A díszközgyűlést Meszes Ferenc főjegyző nyitotta meg lendületes beszédben, megemlékezve az október 6-iki szomorú emlékű évfordulóról. Ezt Feich­tinger Sándor ünnepi szónok lelkes sza­vai követték, melyek a II. Rákóczi Ferenc és Kossuth Lajos önfeláldozó hazaszere­tetének vázolásával oly hatással voltak az egybegyűlt közönségre, hogv sokak sze­mében felcsillant a köny. A beszéd folyamán a drapériával takart képekről lehullott a lepel s láthatóvá lett II. Rákóczi harcias, életnagyságú alakja és Kossuth mély, lelkierőt sugárzó képe. Kiss János törv. biró átvévén a község nevében a képeket. Thuránszky Lajos fő­szolgabíró emelkedett szólásra. Szép el­mefuttatásban jellemezte a magyar nem­zet szomorú sorsát, melyben mindig több a gyász, mint az öröm. A díszközgyű­lést bankett követte, mely a késő esti órá­kig elhúzódott. Thuránszky főszolgabíró több izben adott kifejezést felszólalásá­ban annak, hogy Farnád legintelligensebb községe járásának, mi nemcsak az elöl­járóság helyes vezetésének, de az intel­ligencia harmonikus együttműködésének is kifolyása. ti ÍR EK. — EskÜTŐ. Tompa Béla siófoki r. kath. tanitó hétfőn vezette oltárhoz Muzslán szive választottját: Endrődy Ilonkát. Le­gyen éltük oly gyönyörteli, mint a haló természet hervadása, mely tanuja volt boldog egybekelésüknek. — Bottyán képének leleplezése Gyön­gyösön. Gyöngyös városa f. hó 13-án lep­lezi le tanácsterme részére megrendelt képét vak Bottyánnak, mely ünnepélyre városunkat is meghívta. — Halálozás. A hetvenhatodik gyalog­ezred tisztikarának gyásza van. Egy érde­mes tagja, Holub Antal I-ő oszt. százados költözött el 48 éves korában az élők so­rából. Nemrégiben közöttünk járt, látszó­lag viruló egészségben, azonban testének legnemesebb része, szive, magában hor­dotta a halál csiráját. Rövid, de kinos be­tegségére irt keresni ment fel Wienbe, azonban az orvosi tudomány nem volt képes legyőzni a halál hatalmaskodását. Halálát özvegye és kis árvája siratja. — A megye székházának építése a tegnapi nappal előbbre ment. Jendrasek Alfréd műszaki tanácsos tegnap hozta meg a megye székházának építésére vonatkozó terveket s adta át az alispánnak, hogy a megye a maga részéről az észrevételeket megtegye. — Értekezlet a barak tábor ügyében. V városunk határában építeni tervezett katonai barakk tábor ügyében f. hó 12-én lesz Pozsonyban a hadtestparancsnokság­nál az értekezlet megtartva, melyen pol­gármesterünk és a főügyész fog részt venni a város képviseletében. — Tanulmányi kirándulás, A főgimná­zium ifjúsága, számra mintegy százhar­mincan, szombaton tanárai vezetése mel­lett Komáromba tanulmányi kirándulásra megy, hol a város nevezetességeit és a várat fogják megtekinteni. Ujabb keletű intézmény, hogy felsőbb meghagyás foly­tán az ország tanuló ifjúsága intézeten­ként, kisebb-nagyobb ily tanulmányi ki­rándulásokat rendez, melyek bizonyos évi turnusokban szoktak előre megállapittatni. Az iskolai év folyamán városunkba is elláto­gatnak itt-ott egyes intézetek, azonban nem oly számban, mint azt Esztergom város országos hirű, ritka nevezetességei méltán megérdemelnék. Hogy az ily tanulmányi kirándulások az idegen forgalom révén a városra előnyösek, hasznot hajtók vol­nának, kétségtelen, amit legegyszerűbben azáltal érhetnénk el, ha az intézetek figyel­mét városunkra felhívnánk. — áz esztergomi pénzügyigazgatóság Ügye. Lapunk utóbbi számában hirt adtunk a városunkban felállítani tervezett pénz­ügyigazgatóság ügyének mibenlétéről. Hír­adásunk, szűkszavúságánál fogva, itt ott félreértésekre adott okot, miért is az ügy érdekében kimerítőbben ismertetjük annak jelenlegi állását. A közigazgatási bizottság, melynek ülésén főispánunk vetette fel a kér­dést, átirt a város tanácsához az iránt, hogy vájjon volna-e a városnak megfe­lelő helyisége és kész volna-e azt ingyen, avagy bizonyos bérfizetés mellett áten­gedni ? A tanács válaszában arról értesí­tette a közigazgatási bizottságot, misze­rint a városnak magának épülete, helyi­sége a jelzett célra nincs. A magántulaj­donben lévő házak közül a város tanácsa az adóhivatal jelenlegi épületét ajánlaná a Wanitsek-féle ház hozzácsatolásával, avagy a Tóth-féle Deák Ferenc utcai há­zat, hol annak idején a feloszlatott adó­felügyelőség volt elhelyezve. Egyben fel­hívta a tanács a közig. biz. figyelmét arra a körülményre, hogy a kereskedelmi és iparbank hajlandó volna esetleg az épí­tési tőke bizonyos százalékának házbér cimén leendő évi törlesztése mellett a Huth-féle kis Duna melletti területen a szükséges épületet emelni, miként azt a csendőrlaktanya épületénél tette, vagyis ha a kincstár hosszabb idejű bérszerző­déssel biztosítaná az épület jövedelmező­ségét. Egyebekben kijelentette ,a tanács az ügynek sikeresitésénél leendő legna­gyobb készségét. — Satorkó pusztának a városi vadász­területhez csatolása. Ifjú Schalkász Ignác tulajdonát képezett Sátorkő pusztát jelen­legi tulajdonosa parcellázva, a kétszáz holdas complexumból egyes részeket el­adott, minek folytán a pusztának a va­dászati törvényben, a külön vadászterület fogalmát megállapító jellege megszűnvén, az esztergomi vadásztársaság feíhivta erre a körülményre a város tanácsának figyelmét, mely most már megtette a szük­séges lépéseket, hogy a volt puszta terü­lete a városi vadász területhez csatoltas­sék, amivel a város vadászati jogának értéke tetemesen fog növekedni értékben — Szőlőtulajdonosok figyelmébe. A vá­ros pénzügyi osztálya a szőlő tulajdo­nosokat érdeklő alábbi értesítést tette közzé : „A szab. kir város pénzügyi osz­tálya értesiti a szőlőtulajdonosokat, hogy a magyar kir. államkincstár mindazokat, akik szőlőiket szénkéneggel tartják fenn, 2 /a-rész adóelengedésben részesiti; értesiti továbbá a szőlősgazdákat arról is, hogy az ujon ültetett szőlők után 10 évi adó­mentességre van törvényes igényük ; vé­gül, hogy mindazon szőlőterület, amelyet a phillyxera elpusztított, a pénzügyi osz­tálynál bejelentendő és utóbbi helyen a művelési ágban történt változás fel­jegyzése kérhető. E részben megjegyzi a p. ü. osztály, hogy a szőlők magasabb adó alá esvén, elpusztulásukkal a más mfvelés alá vett földtereletek alacsonyabb adóztatás alá esnek, illetőleg, amennyiben parlagokká válnak, kellő igazolás után adóztatás alá nem vonatnak. A szénké­negezett szőlők minden év folyamán a kénegezést követő 8 napon belül jelen­tendők be és a munkálat igazolásául a szénkéneg vételéről nyert nyugta is fel­mutatandó". — LeSZ népgyűlés. Jeleztük, miszerint a szociáldemokraták kérvényt adtak be a polgármesterhez, melyben bejelentik, hogy a mai napon népgyűlést és tüntető felvo­nulást tartanak énekszóval és lobogók elővitele mellett, s hogy a bejelentést a polgármester tudomásul nem vette, nem engedélyezte. A folyamodók fellebbezéssel éltek az alispánhoz, egyben pedig a tün­tető menet rendezésétől elállottak, minek folytán az alispán megváltoztatva az első fokú határozatot, a népgyűlés tartását en­gedélyezte. — Kétszeres öngyilkossági kísérlet MÍ­kus Mária cselédleány kedden délután a rendőrségi épület padlásán, összetekerve kötényét azon felakasztotta magát. A kötény pántlikája azonban nem volt elég erős, s igy elszakadt s a leány a padláson he­vert eszméletlen állapotban, ki mellett egy nagy kést is találtak. Feleszmélve, este felé azzal távozott, hogy visszatér gazdá­jához, azonban a Kis Dunának ment neki s a fa hidról a vízbe vetette magát, hon­nét Tenczer Lajos tűzoltó mentette ki. — Kőfaragó sztrájk Süttőn. Süttőn miként értesülünk, hétfőn nyolcvan kőfa­ragó szüntette meg a munkát. Híradásunk a munka megszüntetésének okát nem említi. — Á Cabaret Októbere. Október else­jével olyan mozgalmas színházi élet in­dult meg Budapesten, amilyenről tiz esz­tendővel ezelőtt még álmodni sem mert volna a színház legvérmesebb reményű rajongója sem. Uj színházi nagyvállalko­zások kezdték meg munkájukat és szinte máról-holnapra megváltozott Budapest színházi arculata. E nagy teátrális for­rongás közepette a főváros egyik legér­dekesebb és mindenesetre legintimebb művészi szenzációját nyújtja esténként a közönségnek a „budapesti cabaret szín­ház". Nagy pompával, kényelemmel és előkelő ízléssel újra berendezett helyi­sége a nagyforgalmu Terézköruton a mult hónap minden estéjén szorongásig meg­telt elegáns fővárosi és vidéki közönség­gel, mert a vidékről felrándulók valóság­gal találkozót adnak egymásnak a „bu­dapesti cabaret színház" szép nézőterén. A fővárosi és vidéki, tehát az egész or­szág közönségének e példa nélkül való érdeklődését ugy hálálta meg a „buda­pesti cabaret színház", Írókból és művé­szekből álló vezetősége, hogy októberre teljesen uj és minden számában irodalmi és művészi szenzációt kináló műsorral kedveskedett közönségének. A legjele­sebb ifjú magyar poéták és a legnagyobb tehetségű zeneszerzők irták az októberi uj műsor husz uj és aktuális cabaret­számát, a melyek között három pompás uj egyfelvonásos bohózat kelt nagy de­rültséget minden este. A müvészszemély­zet is kibővült; hogy csak néhányat em­lítsünk, a „budapesti cabaret színház" októberi uj műsorának keretében lép fel minden este a hires László Rózsi, Fe­renczy Károly, Kápolnai Irén és a kiváló iró: Nagy Endre. Kivülök még tizenkét művész és művésznő. — A kóbor oláhcigányok megrendsza­bályozása. A vármegye hivatalos lapjának legutóbbi száma közli az innenső járás főszolgabírójának egy rendeletét, melyben nevezett főbiró a vármegye alispánjának egy régebbi keletű rendeletének megkül­dése mellett felhívja járása összes közsé-

Next

/
Thumbnails
Contents