Esztergom és Vidéke, 1907

1907-10-06 / 77.szám

CSARNOK. Vágyódás. Nagy hársak árnyában, a park közepén volt Gerő Károly festő villája. Az exotikus növények csoportosításán, a szobák bizarr berendezésén és a festő megjelenésén látszott geniállissága. Gerő férfi korban levő garson ember volt, egyedül lakta villáját és nem sokat törődve a világgal művészetének élt. Érezte, hogy a csend, mely körülvette, sokkal nagyobb gondolatokat keltett lelkében, mint előbbeni modern élete. A zajt, a tömjénezést sok hiúságával megunva egészen visszavonult, hogy az ecsetje mellett a park tiszta üdeségében megifjitsa lelkét. Gerő közép magas szép férfiú volt, kellemesen csengő, lágy, behízelgő hangja édes tekintetű szemei és közvetlen modora rendkívül szimpatikussá tették. Mint festő szorgalmas volt, egész napi fárasztó munka után a pompás parkban keresett enyhülést. Minden élt, virult körülötte. Az akác után jött a bodza, egyik még nem virult el már nyílott a másik, részegítő édes illatot árasztva a légben. A sokféle rózsa is bontogatta .bimbóit, hogy egy éjjelen át pompás virággá fakadjanak, a szines pillék vigan röpdöstek körül, nem is sejtve közeli halálukat, ami a mézeskelyhekből áradozott feléjük. Gerő valósággal szívta magába az ózondús levegőt, élvezte az életet, oly ifjúnak érezte magát, hogy még a madárdalt is a szivébe fogadta, a rigó neki fütyült, a kakuk hosszú életet jósolt és a pacsirta azért dalolt versenyt a pintyőkével, hogy bűbájosabbá varázsolják környezetét. Az alkonyatot várta, mert akkor jött el uj képének modelje. A model egy szegény lányka volt, ki a külvárosban lakott öreg nénjével. Egyszer a villa mellett sétálva oly sóvárogva nézett a parkba, szelid szemében annyi vágy volt kifejezve, hogy a festő behívta műtermébe és munkába vette uj képét, melynek a vágyódás cimet adta. Az első látogatás nap-nap után ismétlődött. A kép gyönyörűen haladt és a lány, mind nagyobb kedvvel jött, szemében mind jobban sugárzott a lélek, a lelke pedig megtelt vágyódással. Azonban a vágy már nem a parkért, nem a szép virágokért, hanem a férfiért volt, akit mindmély ebben a szivébe zárt. A festő a terraszrácsra támaszkodva várt a lányra és gondolataiba elmerülve tűnődött lepergett évein. Sok mozgalmas öröm jutott eszébe, melyek azonban nyom nélkül elmuIttak, itt-ott volt mélyebb érzelem is, de egy sem olyan, hogy az emlékre méltatná, csak most, hogy" a munkához látott, érezte ismét, hogy az élet szép is lehet, amely szépséget az ember önmagában hordozza az eszmék fentköltségében. — Ella itt van ! Maga oly nesztelenül jár. Már vártam. — Siettem. Felelt a lány a festőre szegezve félénk tekintetét. — Ma elkészülök a képpel, többé nem fogom fárasztani. Kérem menjünk be. Mondotta a férfi és előre menve, nem látta, mint változik Ella arcszíne pirosra, fehérre. A műteremben a képek képezték a művészetet, a többi holmi lom volt. Kifeszitett vásznak, elkezdett vázlatok hevertek szerteszét, a nagy üveg fal mellett volt az állvány az uj képpel. A festő leült, a terpentin és olajfestékek közé és ugy szemlélte müvét. —• Megvan elégedve ? — Ah! —-. No .csak mondja meg, bíráljon? Azonban Ella nem felelt, azt nem mondhatta, hogy nem tetszik, mert már kész és a szivét fájdalom szorítja össze, mert nem jöhet el többé, csak a szeme homályosodott el egy köny fátyolától. — Azt hiszem jó, hiszen ön művész. — A szem sokat mond. Nézzen csak rám ! Hop nem jól ül. Igy. Mondotta Gerő megigazítva a lány fejét. Pillantásuk találkozott és mindkettőn oly különös érzés futott végig. A leány reszketett a férfi szemének bársonyos simogatása alatt, és Gerő nem értette magát. Szerelmes nem lehetett, mert az előbbeni szerelmei egészen mások voltak és mégis valami csodás érzés tartotta fogva egész lényét. O is sajnálta, hogy a kép elkészült, minden gondolat nélkül halasztotta az utolsó ecset vonást, azt hitte azért, mert művészit akart alkotni, pedig a leány közellétét kívánta, a lelke és a szemében sugárzó rajongás varázsolta ifjúvá. A magánynak örült, ami azonban nem volt üres, mert a lány betöltötte. A szive pedig megtelt mondhatatlan édes nyugalommal. De aztán a képre nézett és ekkor csak a művész volt, akinek első a babér és a dicsőség. Mit is kezdene ezzel a lánnyal ? Művészetét nem akarta a családi élettel megosztani, a lány szeméből pedig kiolvasta azt a mélytüzű vágyat, ami forró szerető nőknél van, a boldogság utáni vágyódást. Egy pillanatra azt hitte, hogy a karjaiba kell zárni, de uralkodott magán és hideg udvariassággal beszélt. — Nagy hálára kötelez kedves Ella. — Kérem szívesen tettem, szakította félbe a leány bátrabban. — A kép kész, a dicsőség' a magáé. Gerő, hátralépett, hogy jobban szemlélje müvét és hol a képre, hol a lányra nézett. — Ella lehajtotta fejét némán, szomorúan és a férfi nem tudta mit tegyen, benseje azt súgta, tedd magadévá ezt az édes gyermeket, de a férfi gőgje ellentmondott, elmúlt már a fiatalságod, nem neked való a boldogság. A lány leste a szót az ajkáról, azonban a férfi csak búcsúzott. És Ella elment. . . Lassan vonszolta testét, mintha fáradt lenne, lábai alig érintették a fehér kavicsos utat. Gerőnek ugy tünt, mintha lebegne karcsú alakja, mintha a jázminok között tűnne el a boldogsága, mintha a lassan alászálló esthomály arra a szikrára borulna, ami őt nemessé formálta, a fák árnya eltakarta a lányt, akit szeretett. Hogy elment, elhagyatottnak érezte magát, egyszerre elmúlt minden poezisa a természet iránt hiszen a szerelmen át látott mindent oly szépnek. Leült egy padra a terraszon, a fák, a bokrok mistikus szint öltöttek az est sötétjében a feje felett, az ágon egy madárka csiripelt keservesen, nem találván párjára. A nyiló liliomok pedig oly kábító illatot árasztottak, hogy Gerő nem birta ki, járnia kellett. Már a hold is feljött szelid szűzi fénnyel borítva el a parkot, az útról nyöszörgés ütötte meg a festő fülét, majd, mintha halk zokogás lenne, oda ment. Ella volt egy padra borulva keservesen sirt. . . A férfi szédült az öröm és szánalomtól. Mint a villany ütés érintette, az a tudat, hogy a lány szereti. Gyöngéden felemelte és két kezébe véve kis kezét hosszan nézett a szemébe, a pillantásuk találkozott, leheletük ugy egyesült, hogy a férfi egyszerre a karjaiba kapta és egy hosszú csókot nyomott ajakára. — Szeretlek Károly ! — mondotta alig hallhatóan a lány. A férfi pedig egy uj csókkal zárta le az ajkát és a fülébe súgta. Első pillanattól kezdve szeretlek, az életem mindenem vagy, te légy az ifjúságom, a múzsám . . . Aztán kart karba öltve sétálták be a parkot, versenyt dalolva a madarakkal és a lényük szinte egybe olvadt a bűvös est szépségével. A -„vágyódás" cimü képet pedig drága ereklyeként "őrizték, mint boldogságuk megalapítóját. Fehérke. Védjegy: „Horgony" A Liniment. Capsici comp., a Horgony-Pain-Expeller pótléka egy régjónak bi/.onyult háziszer, mely már TÖBB mint 37 év ota legjobb fájdalomcsillapító szemek bizonyult köszvénynél, csúznál és meghűléseknél, bedörzsölés•• •»••••• képpeti használva, Figyelmeztetés, Silány hamisítványok miatt bevái-.iiláskor óvatosak legyünk és csak olyan üveget fogadjunk el, mely a „Horgony" ved jegy gyei és a Richter czégjegyzéssel ellátott dobozba van csomagolva. Ára ivegekbenK—.80, K 1.40 és K 2.— és úgyszólváu minden gyógyszertárban kapható. — Főraktár: Török József gyógyszerésznél, Budapest. Dr Richter gyógyszertára az „Arany oroszlánhoz" Prágában. Elisabethstrasse 5 neu. Mindennapi szétküldés. Csak a valódi Mack-féle jó a szépség és egészség ápolására! A valódi Mack-féle Kaiser Borax őrzi az arcbőr finomságát és üdeséget azt fehérré teszi, a legkitűnőbb szer száj és fogápolására és megkönnyítést boz a hurutos bántalmaknál és rekettségnéi. A valódi Mack-féle Kaiser Borax a vizet lággyá teszi és a bőr tisztítására a legalkalmasabb szer. Vigyázat a vételnél. Valódi csakis vörös dobozokban a 15, 30 és 75 fillér kimerítő utasítással. Sohasem mérve. Egyedül készítője Magyarország és Ausztria részére Gottlieb Voith, Wien III 1. Értesítés. A kenyér és zabszükséglet szállítás utján való átadására nézve és pedig Győr, Szabadhegy, Esztergom és Hajmáskér állomásokban elszállásolt katonaság részére 1908. évi január hó l-től december 31-ig terjedő biztosítási időtartamra. Az ajánlatok tárgyalásai 1907. évi október 16-án a komáromi cs. és kir. katonai élelmezési raktárnál fognak megtartatni. A fentemiitett tárgyaláshoz érvényes föltételek a komáromi katonai élelmezési raktárnál betekintés végett kiterített hirdetmény és szállítási feltételek füzeteiben, amely utóbbiak díjtalanul kaphatók, bennfoglaltatnak. Pozsony, 1907. szeptember hó. A cs. és kir. 5. hadtest hadbiztossága.