Esztergom és Vidéke, 1907

1907-01-24 / 7.szám

Az orvostudomány megfeszült akarattal küzd a felszaporodott be­tegségek ellen. Van egy betegség, egy veszedelmes kór, amely diadal­masan sivit végig a íöld kereksé­gén. Belefúj a föld kebelébe, amely lázasan zihál tőle. Ez a betegség a tüdővész. • Igy áll a világ központjában az emberiség a felvilágodottság, a fej­lődés, a tökéletesedés XX. száza­dának elején. Beteg, vánnyadt és halódó. És ez az emberiség, amely őrült rohamban tör előre a haladás utján, hogy évmilliók gránitalapjait rakja le, ez az emberiség oly rö­vid életre van ítélve. Ezen segíteni kell. De hol kezd­jük a segítést ? Csak egy felelet le­het erre: a gyermekeknél. Amint­hogy beteg, elhanyagolt palántából nem lehet terebélyes, árnyékos, dus lombú fa, ugy beteg, csenevész gyermekekből sem válhatik életerős, közhasznú tényezője az emberi ha­ladásnak, az életnek. Mentsük meg a gyermekeket. Nem beszélünk itt arról, hogy már a nagy gyermekhalandóság is kötelezővé teszi a társadalom gon­dolkodóinak, hogy a gyermekmen­tés eszközeivel, módjaival foglal­kozzanak, elég, ha rámutatunk arra a sápadt, szomorú hadra, amely gyermekéveivel reménység nélkül, ígéretek nélkül, a nyomorúságos, szenvedő életre eljegyzettek nagy lázasfényű, beteg szemével néz rö­vid nagykorúsága elé. Mentsük meg a gyermekeket. A közegészségügy őreinek nagyobb gondoskodása kisérje a gyermekne­velést. Ahol a szülő nem jó szülő, ahol a nyomorúság, a szegénység elvonja a tisztaság, higiénikus táp­lálkozás, az egészséges életmód fel­tételeit, ott lépjen közbe a társada­lom, lépjen közbe a szegények, dennek egyedül az ő átkozott fösvény­sége az oka, pedig senkije nincsen, csak ez az egyetlen rokona. No de még sok mindent jóvá lehetne tenni. Az egész éjjelt azzal a gondolattal vir­rasztotta át, hogy Kálmánt családostól magához veszi. Ezzel kiengeszteli a meg­bán tásért. Másnap nevenapja volt, s a levélhordó már korán hozta neki az ismerősök üd­vözletét. Ezek között egy gyászkeretü le­vél is volt, amin a Kálmán írását ismerte meg. — Nem haragszik hát, — gondolta ma­gában, de azért remegett a kezében az olló, amint felvágta a borítékot. Az üd­vözlő sorok helyett ezt a két szót olvasta a benne lévő papírról: — Memento mori! Emlékezz a halálra ! súgja az öreg el­fehéredve és úgy érzi, hogy egyszerre szivére fut minden csepp vére, ahogy rá­mered tekintete arra a két sorra. Úgy tetszik neki, mintha a- nagy karosszék lassanként megindulna alatta s mindinkább gyorsan keringene a szobában, amiben ő teljesen beleszédül. Majd mintha minden bútor megelevenedne körülötte és minden azt kiabálná, hogy: Memento mori! A halott gyermek is oda ül az ölébe, a mit soha se tett életében, és az is azt súgja a fülébe : Memento mori! s a szék, a szoba egyre forog vele őrült gyorsaság­gal, s a hogy végső erőfeszítéssel le akarja dobni öléből a halott gyermeket, maga esik ki a székből és élettelenül terül el a padlón. Az előtte levő üdvözlő levelek már nem mondhatták el neki, hogy az Isten éltesse még számos éveken ke­resztül. Nagy Renée. nyomorultak, szenvedők és elha­gyottak gondviselője, istápolója, őr­ködő angyala : a humanizmus. Segítsünk a gyermekeken és se­gítünk magunkon. Mentsük meg ifjú véreinket és megmentjük ma­gunkat. Megmentjük az emberiség életét, sok-sok évezreknek nemze­dékeit. Madárvédelem városunkban. A madárvédelem, de általában az állat­védelem eszméje nem uj. Régi keletű az már. Tankönyvekben olvas*suk, isko­lákban tanítják, hogy a kis madarak mily hasznára vannak az emberiségnek. Vannak állatvédő egyesületeink, melyek üdvös tevékenységet fejtenek ki, de mi haszna mindennek, ha a mindennapi élet terén uton-utfélen azt látjuk, hogy azok az üdvös eszmék terméketlen talajra talál­tak, feledésbe mentek. A madárvédelem eszméjét városunkban megújítani, a fele­dés homályából napfényre hozni, s annak szükséges, hasznos voltát megismertetni S a nemesen érző sziveket hasznos munkatársaink iránt részvétre ébreszteni volt célja a kezdeményezőknek, mely lé­pések megtételére az impulsust, a tél szi­gora adta meg. Talán lesznek, akik a mozgalmat kicsi­nyes szemmel nézik, nem tulajdonítanak az egésznek valami nagy fontosságát, ha azonban figyelembe vesszük, hogy hozzá­értők megfigyelései, s ezekre alapított számításai szerént nem egy madár na­ponta százakra menő rovart pusztít el, igazat kell adnunk annak a német tudós­nak, aki azt állítja, hogy ha a madarak nem volnának, egy évtized alatt a rova­rok egész növényzetünket elpusztítanák. Kétszáz millió korona évente a rovarkár, mi eléggé indokolja a mozgalom fontos­ságát. Látjuk ebből, hogy a mozgalom, melynek célja a madárvédelmet városunk­ban és vidékén meghonosítani, mily üdvös. Marosi József, aki már régebben érdek­lődött a madárvédelem iránt, vasárnap egy értekezletet hivott össze a városháza nagytermébe, hogy megismertetve annak célját, városunkban és megyénkben híveket gyűjtsön a madárvédelemnek. Hogy mily nagy érdeklődést tanúsított közönségünk a mozgalom iránt, fényesen bizonyítja azon körülmény, miszerént a városháza nagy terme zsúfolásig telt meg hallgató közönséggel. Ott láttuk a megye alispánját, a pol­gármestert, a városi tisztikar számos tag­ját, elemi és közép iskoláink igazgatóit, a tanári kar számos tagjával. A tanuló ifjú­ság szépszámbani megjelenésével adta tanújelét érdeklődésének. Ugyancsak me­leg érdeklődésüknek adták tanújelét szépe­ink, kik szintén képviselve voltak, vala­mint képviselve volt a társadalomnak minden osztálya. Az értekezletet Marosi József nyitotta meg, ismertetve annak célját és a könyörületes szivekben fordult a kis madarak érdekében. Előadta, hogy a nyugati államokban mennyire ki van fejlődve az állatvédleem. Nálunk is vannak úgymond, kik elősze­retettel űzik a madárvédelmet, azonban minden rendszer nélkül. Az eddigi védelem hasonló volt az ol­dott kévéhez. Szükségesnek tartja, hogy a madárvédelem hivei rendszeresen tá­borba gyűjtessenek, amivel az erők egye­sítése, fokozott mérvű tevékenységre ké­pes. Beszámolt az eddigi teendőkről, előadta, miszerint az állatvédelem központjához fordult a fővárosba, mely az értekezlet iránti meleg érdeklődésének legfényesebb tanújelét azzal adta, hogy arra egy jeles tagját küldötte ki. Felkérte — úgymond — az itt állomásozó gyalogezred ezrede­sét, ki szívesen ígérte támogatását, felke­reste a madárvédelem helyi apostolait, kik szives készséggel vállalkoztak a szer­vezés munkájára, melynek feladata kettős. Első sorban is a téli hónapokban, midőn a természet táplálékot madarainknak nem ad, gondoskodni, hogy azokat az éhen való elpusztulástól megmentsük, másod­sorban pedig megóvni őket a meggondo­latlan pusztítás ellenében. Grátzer Pius bencés tanár tartott ez­után „Egyveleg a madarak életéből" cí­men igen tanulságos felolvasást. Az ifjúság figyelmének felkeltése céljá­ból két szavalat is volt. Etter Palika és Marosi Tibi adtak elő egy-egy alkalmi verset. Szölgyémy Gyula igazgató-tanitó tartott ezt követőleg a madarak védelméről elő­adást a vándor, a helyben lakó és az úgy­nevezett kóbor madarakról, melyek else­jének az Olaszok és Görögök nagy ellen ségeik, amennyiben ezrével pusztítják el azokat, hogy aztán mint női kalapdiszt értékesítsék. A feladat, a helybenlakókat védelmezni, melyek munkája, hogy mily óriási hasz­nára van az emberiségnek, hivatkozott a madárvédelem úttörőjére, báró Berlepsch Jánosra, ki azt mondja, hogy ha mada­raink nem volnának, egy évtized alatt nö­vényi kultúránkat végleg elpusztítanák a rovarok. Hasznos madaraink több fajtáját mu­tatta be praeperatiókban, valamint a madár etetőknek és a mesterséges fészkek­nek számos fajával ismertetett meg, be­mutatva mindezeket a maguk valóságában. Előadta, hogy az okszerű gazdálkodás mily nagy kárára van a gazdaságnak, amennyiben azzal, hogy a füvet, tarackot vágjuk, irtjuk utainkon, szántóink mentén, a millió számra menő rovartól vonjuk el a táplálékot, melyek aztán szántóinkat, szőleinket és gyümölcsöseinket lepik el. Hogy pedig a szaporodó kártékony rova­rok szaporodását minél jobban megaka­dályozzuk, szükséges, hogy madarainkat vegyük védelmünkbe, melyek egyike másika naponta százakra menő hernyót, álcát és petét emészt meg. Más tekintetben pedig azáltal, hogy az odvas fákat stb. irtjuk, madaraink számát csökkentjük, mert azzal nem csak az odvas fában termő táplálékot vonjuk el azoktól télnek idejére, hanem menhelyüktől foszt­juk meg madarainkat. Hivatkozott példaként Grácra, hol nincs fa, melyen mesterséges fészek ne volna el­helyezve, avagy Kecskeméten, hol a ma­dárvédelem jelentékenyen kivan fejlődve, aminek tulajdonítandó aztán az, hogy Kecskemét hires gyümölcstermeléséről. Szölgyémy előadásának befejeztével Ma­rosi József, dr. Kukuljevicz József állat­orvost, a budapesti állatvédő egyesület házvezető orvosát, az „Állatvédelem" szer­kesztőjét mutatta be, akit nevezett egye­sület küldött ki az értekezletre, aki ismer­tetve kiküldetésének célját, előadta, misze­rént a központ melegen érdeklődik az esztergomi mozgalom iránt, s szándéka itt egy fiókot alakítani, melyet a legme­szebb menő erkölcsi és anyagi támo­gatásban fog részesíteni. Marosi József az ügy iránt érdeklődő és szép számban megjelent hallgatóságnak mondott ezután köszönetet, mig Brusty Já­nos üdvözölte s köszönetet mondott a kezdeményezőnek, Marosi Józsefnek, végül pedig a polgármester mondott szép sza­vakban a kezdeményezőknek, első sorban és kiválólag Marosi Józsefnek köszönetet, amivel aztán az értekezlet véget ért. r. Kérelem. A madárvédelem szervezői a szükséges védelmi eszközök beszerzését a nagyér­demű közönségnek melegen ajánlják és felette kívánatosnak tartják. A nemesen érző és áldozatkész közön­ség kényelmére alulírott kijelentem, hogy további intézkedésig a helyhez legcélsze­rűbb és legalkalmasabb madáretető esz­közt beszerzési áron helybeli iparosoknál közvetítem, hogy madárkáink szükségük­ben eledelhez juthassanak, életben marad­hassanak, helyhez szokjanak. Azoknak pedig, kik mesterséges fészek­odukat kivannak kertjükben, gyümölcsö­sükben, szőlőjükben elhelyezni, hogy a helyhez szokott énekeseink letelepüljenek és szaporodhassanak, ajánlom, szívesked­jenek mielébb értesíteni, mennyit óhajta­nak elhelyeztetni. Tömeges megrendelés­nél a szállítás költsége apadni fog. A fé­szekoduk elhelyezését a tavasz megnyíl­táig kívánatos foganatosítani, mert a ké­sőbb kihelyezők csak a második fészke­lési időben nyújthatnának menedéket. Út­baigazítással szolgálok. A tartós anyagból készült etető darabja 60 kr. — l frt, a Szászváron készülő fa­odu darabja ott 35—-60 kr.; a cserépodu darabját 10 kr-ért kapható Magyary L. kályhagyárosnál. Szölgyémy Gyula. HÍREK. Farsangi naptár. Január 24-én. Altiszti bál a Fürdőben. „ 26-án. A Szt. Erzsébet nőegylet tánccal egy­bekötött jótékonycélá zeneestéiye a Fürdő szállodában. Febr. 2-án. Az Esztergomi Kath. Legényegylet szinielőadással egybekötött táncestélye­a Fürdő szállodában. „ 3-án. A kereskedő ifjak hangversennyel és­szinielőadással egybekötött táncestélye a Fürdő szállodában. „ „ Az Esztergom-Szenttamás és Vízivárosi kath. polgári kör ének-, zene- és szín­darabbal egybekötött támcmulatsága a Kath. Legényegylet dísztermében. „ 7-én. A helyőrség tisztikarának tánccal egy­bekötött sziniestélye a Fürdőben. — Winklener János, az Esztergom— Szászvári kőszénbányatársulat bányafel­ügyelőjét nagy kitüntetés érte, amennyiben a bányászat körül szerzett érdemei elisme­réséül, bányaigazgatóvá neveztetett ki. A kinevezés alkalmából a kitüntetett igazga­tónak nagy ovációban volt része. Zene­karral vonultak a bányászok, úgy a tisz­tikar, mint a munkások a bányaigazgató lakása elé, hogy üdvözöljék őt, amiért is az hálás köszönetet mondott a megjelen­teknek. Legközelebb — mint tudósítónk irja — fényes bankettet rendez az uj igaz­gató tiszteletére az annavölgyi és dorogi bányatisztikar. — Megnyílt a tornaegyleti jégpálya. Ha­lifax híveinek nagy örömére kedden újból megnyílott a tornegylet szigeti kerti mű­jégpályája. A tükörsima, pompás jégen él­vezettel lejtenek a párok, mig a kis Duna vize csak tegnap reggelre hártyásodott be s igy napokig eltart még, mig a Duna je­gén a beszakadás veszélye nélkül lehet korcsolyázni. — Az Erzsébet nőegylet szombati mu­latsága a készülődésekből ítélve, farsangi mulatságaink legsikerültebbjének ígérkezik. Anyagi sikerét biztosítja a jótékony cél. hogy t. i. jövedelme a népkonyha javára lesz fordítva, mig erkölcsi sikerét a ren­dezőség körültekintő gondossága, mely azon van, hogy hajdani jó hírnevű mulat­ságainkat varázsolja vissza. — Helyettesítés- Unger Hugó rendőrfő­kapitány családi ügyekben nyolc napra szabadságra menvén, távollétében a ren­dőrfőkapitányi teendőket Rothnágel Ferenc főjegyző végzi a tanács megbízásából. — EskÜVŐ. Dr. Zvvillinger Ferenc ügy­véd vasárnap tartja Berger Mór alsó-szer­nyei földbirtokos leányával, Fannival es­küvőjét Alsó-Szernyén.

Next

/
Thumbnails
Contents