Esztergom és Vidéke, 1907

1907-08-20 / 64.szám

seid az V. osztály a közeledő igo?lJgo8-ik iskolai évben megnyílik. A beirás minden osztályban szeptember hó 2., 3., 4. napjain lesz. Esztergom, 1907. augusztus 16. Nagy Antal igazgató." Midőn az örvende­tes eseményt lapunkban regisztráljuk, nem mulasztjuk el, hogy meg ne emlékezzünk Nagy Antal igazgatónak fáradhatlan, szí­vós és kitartó munkásságáról, mellyel a temérdek akadályokkal szembe szállva, a reáliskola fejlesztésének kérdését megkez­dette, és sikerre vezette. — Ünnepi lakoma. Tegnap este, azon alkalomból, hogy dr. Fehér Gyula plébá­nos a Ferenc József rend jelvényével lett kitüntetve, a Fürdő vendéglő kerthelyisé gében igen látogatott lakoma volt. — Áthelyezés. Boricsiczky Béla komá­romi kir. törvényszéki bírónak táblabíróvá történt kinevezésével megüresedett törvény széki birói állás áthelyezéssel lőn betöltve A király megengedte, ugyanis hogy Ger­gelyi József muzslai kir. járásbiró törvény­széki birói minőségben a komáromi kir törvényszékhez helyeztessék át. Jogász közönségünk örömmel értesült ezen áthe> lyezésről, mivel Gergely Józsefben, ki já rásbiróságunknál is több éven át műkö­dött mint albiró, törvényszékünk jeles erőt nyer. — Lawn-tennis pálya megnyitás, A nagy dunai áradások és esőzések folytán majdnem az egész nyáron át viz alatt volt tornaegyleti lawn tennis pályák az elmúlt hét folyamán megnyillottak, melye­ken most már naponta vigan folyik a kel­lemesen szórakoztató testedzés. — Halálozás. Egy jó lelkületű nőnek, özv. Daubek Jakabnénak haláláról vettük 3. hirt, kit városunkhoz rokoni kötelékek fűztek. A megboldogult halálát az alábbi gyászjelentés tudatta. „Daubek Gabriella férj. Várallyai Boda Sándorné, úgy a sa­ját mint férje: Várallyai Boda Sándor, cs. és kir. tüzérfőhadnagy és gyermekei: Bandi és Imre, továbbá az összes rokon­ság nevében is, mérhetetlen fájdalomtól megtört szívvel jelenti, hogy forrón sze­retett és felejthetetlen anyja, illetőleg anyós, nagyanya és rokon, özv. Daubek Jakabné szül. Endrődy Mária folyó au­gusztus hó 12-én, este 7 órakor, hosszas szenvedés és a haldoklók szentségeinek felvétele után, életének 58-ik évében az Úrban jobblétre szenderült. A drága ha­lott földi maradványai folyó évi augusz­tus hó 14-én, délután 5 órakor fognak az I. ker. új Szent János-kórház halottas­kápolnájában a róm. kath. egyház szer­tartásai szerint ünnepélyesen beszentel­tetni és a farkasréti sírkertben örök nyu­galomra helyeztetni. Az engesztelő szent nagymise-áldozat az elhunyt lelki üdveért folyó évi augusztus hó 16-án, reggeli 8 órakor fog a vízivárosi Szent Anna plé­bánia templomban az Egek Urának be­mutattatni. Budapest, 1907. évi augusz­tus hó 13-án. Béke s örök szeretet őrköd­jék drága hamvai felett!" — Tanszer és faárngyár Párkányban. Nagyrészt párkányi kereskedőkből álló érdekeltség Párkányban tanszer és faáru­gjárat alapit. Az alapítók f. hó 15-én d. u. 3 órakor tartották értekezletüket dr. Frühauf Béla párkányi ügyvéd lakásán, s a gyár alapítását 50.000 korona alap­tőkével, melynek 75.000 koronára való kibővítésére az alapítók maguknak lati­tude-öt biztosítottak, elhatározták. A rész­vényjegyzés véghatáridejét s az alakuló közgyűlés napját f. évi október hó 15-ére tették. Az alapítók között vannak az Esz­tergom-megyei párkányi tkptár r. e, A Párkányvidéki tkptár r. t. Rogrün Ede tkptári igazgató, Schiller Lipót, ifjú Schil­ler Lipót, Paunc Soma, Singer és Leim­dőrfer cég, Ivanits Gyula, dr. Schrank Mór, dr. Frühauf Béla, dr. Vámos Béla, ár Szántó Bertalan, dr. Berényi Zoltán, Haár Adolf, dr. Zinner Sándor, Pick Si­mon, Nagy Antal, dr. Vilheim József, Bi­néter Adolf, Vichor József, Manovill Dá­vid, Neier Ignác, Steiner Mór, (Strasser) stb. Az alapítók a részvénytőkéből 40.000 koronát a saját részükre lejegyeztek, ugy hogy kibocsátásra maximum 35.000 ko­rona kerül." — Katonai hírek. A 48-ik gyalogezred tegnap délben Esztergomba jött. Két zászlóalj és a törzs a barakkokban, két zászlóalj pedig Doroghon lesz elszállásolva. A 48-ik, valamint az itt állomásozó 76-ik gyalogezred e hó 25-én (vasárnap) hagyja el városunkat s megy a gyakorlatokra. — Gyújtogatás- Jeleztük lapunk' leg utóbbi számában, hogy a Garai, most Haggenmacher-féle Kossuth Lajos utcai ház szerdán délután kigyuladt és java részben leégett. A rendőri nyomozás, me­lyet Gyarmathy alkapitány vezetett, csak­hamar kiderítette, hogy a tűz, gyújtoga­tás folytán ütött ki. A gyujtogatót özv. Garai Sándorné cselédje, Mellen Anna személyében el is fogták, akinél négy szál svéd gyufát találtak, s aki fásult lélekre valló lelki nyugalommal be is ismerte, hogy miközben a padláson volt ruhát te­ritgetni, egy szál svéd gyufát meggyúj­tott és a padláson felhalmozott takarmány neműbe dobta, okul azt hozván fel, hogy asszonya őt, hanyagság miatt összeszidta, s e feletti bosszúból gyújtotta meg a ta­karmányt, • majd azt is előadta, hogy asszonyától 18 frtot lopott, s mivel azt vissza kellett adni, boszus volt. Mellen Anna teljesen árva leány, ki már lopás miatt büntetve volt, s akire bebizonyoso­dott, hogy cselédkönyvéből, nemtetsző dolgokat kivakart. A mindössze husz éves gonosztevőt a bíróságnak adták át. — Munkások rokkant és nyugdijegyle­tének jubileuma. A magyarországi mun­kások rokkant- és nyugdijegyletének Esz­tergomi fiókja e hó 25-én 10 éves fenn­állásának emlékére díszközgyűléssel kap­csolatban jubileumi ünnepélyt rendez. Be­lépődíj az estélyre : Szeméfyjegy 1 korona, családjegy 2 korona. Adományok és fe­lülfizetések a helybeli fiókegyesület javára köszönettel fogadtatnak. Az ünnepély so­rozata. Délelőtt: V2 9 órakor gyülekezés a kath. Legényegyesület dísztermében. 9 órakor szent mise a város kegyúri templo­mában. V2 11 órakor diszgyűlés a város székházának tanácstermében. A díszköz­gyűlés tárgyai: Elnöki megnyitó. Védnök választása és üdvözlése. Ünnepi beszéd. Titkári jelentés. Elnöki zárszó. Este 7 órakor: ünnepély a Fürdő szálloda kert­hefyiségében, kedvezőtlen idő esetén az emeleti termekben. Az ünnepély sorozata: 1. Népdalegyveleg — vegyeskar. 2. Apot­hezis — előadják: Vavrovits Ferenc és Krajniker Ferenc egyesületi rendes- tagok. 3. a) Cavatina — Raff, b) Csárdajelenet — Hubay. Hegedűn játsza Schleiffer Er­vin, zongorán kiséri Taki Gyula. 4. Vi­rágíakadás — vígjáték egy felvonásban — Muray Károlytól. Személyek : Kovács Péter — — — Neményi Károly .Márta, neje — — •— — — Sinka Erzsike. Nelli, unokahuga — — — — Hoffmann Ellácska. Ödön, unokaöccse — — — Neményi Sándor. Laci— — — — — — — — Eincinger Ferenc. Kati— — — — — — — — Wanitsek Ilonka. Idő : jelenkor. 5. Kuplék — énekli: Krajniker Ferenc egyesületi r. tag. 6. Anyanyelvem —• En­gelsbergtől — vegyeskar. 7. Tánc. — Huszárok városunkban, A gróf Rá­deczki nevét viselő ötödik huszárezred ne­gyedik zászlóalja e hó huszonnegyedikén gyakorlatok tartására városunkba jön. Előző napon Süttő községben hálnak meg s lesznek elszállásolva. — Az iskolák megnyílta. Az évzáró vizsgálatokat közvetlenül megelőzőleg, a kanyarónak különösen az iskolás gyer­mekek között járványszerüleg történt fel­lépése folytán alispánunk az iskolák be­zárását elrendelte. Most, hogy a járvány megszűnt, viszont elrendelte alispánunk, hogy azok azonnal megnyitassanak. — A füzitői állomás kibővítése Mióta az olajfinomító hatalmas gyártelepe Fűzi tőn megnyillott, nevezett állomáson a te­herforgalom meghatványozódott, miért is Komárom vármegye közigazgatási bizott­sága elhatározta, rniszerént az állomásnak sürgős kibővítése ügyében a kereskede lemügyi miniszterhez felir. — A komáromi állatkiállitás. A komá­romi gazdasági egyesület által f. évi szép tember hó 20., 21. és 22-én Komáromban tartani szándékolt dijazással és vásárral összekötött ló és szarvasmarha kiállítás, közbejött akadály miatt nem tartatik meg. Az elhalasztott ^kiállítás helyett a gazda­sági egyesület f. évi szeptember hó 20-án Perbetén és Ugyanazon hó 25-én Nagy igmándon tart dijazással és üszővásárral összekötött ló- és szarvasmarhakiállitást Ezen kiállítások programmja a napokban fog szétküldetni. — El gázolás- A város bikái csütörtö­kön este a csordáról jövet Kapa Antal­nénak neki mentek, földre teperték és rajta veszélyes sérüléseket ejtettek. A ta­nács, mint halijuk, intézkedett, hogy a vá­ros közismert rakoncátlan bikái a város­ban szabadon többé ne járjanak. Helyes, de azonnali intézkedést kérünk. — Cigányok fényképalbuma. A leg­utóbbi hetek borzalmas eseményei arra birták az igazságügyminisztert, hogy a kóbor cigányok ellenőrzésére és szemmel­tartására alkalmas intézkedést tegyen. Uta­sította az összes törvényhatóságok első tisztviselőit, a csendőrparancsnokságokat és határréndőrkapitányságokat, hogy fo­kozottabb figyelemmel ellenőrizzék a kó­borcigányokat s velük szemben a legna­gyobb eréllyel járjanak el. Az egyes ese­tekre nézve pedig a nyomozás könnyebbé tétele végett elrendelte, hogy a nyomozó hatóság kezei közé került kóbor cigányok személyazonosságának megállapítása vé­gett ujjlenyomatokat készítsenek. Az igaz­ságügyi miniszter leirátában a daktiloszko­pia alkalmazást, vagy pedig azt tartja helyesebbnek, ha a kóbor cigánybandá­kat lefényképezik. Csikós -Ol és , " He «íl e í er ?'i" w Ä I • a f\ uu selyem 60 kr.tol­Kockás - OHIVnííl fel > ebb > bér " Moire - i vili me ntve és vám­J mentesen- Minta ArmÜre - — —— postafordultával, Megrendelések bármely nyelven íntézendők : 5 an Seidenfabikt. Henneberg in Zürich. 3 régi szó... 3 uj szó... Altvater Altvater Gessler Gessler lägendorf Budapest CSARNOK. A költők szerelméről. Költő és szerelem, e két fogalmat nem is lehetne tán elválasztva képzelni! A sziv az, ami a költőt költővé teszi s szerelem nélkül nincs poesis. Aki a költők életrajzait figyelemmel ol­vassa, az a mondottakról meggyőződhe­tik ; sok érdekes apróságot találhatni azok­ban, a hajdankor költőiében épugy, mint az alig múltéban. A lesbosi dalnoknő Sappho egész éle­tét szerelemnek áldozta s öngyilkos is lett boldogtalan szerelemből. Ovidius nagy­mester volt a szerelemben, amit az „Amo­rum libri" is mutat; az ő életének folya­mában is a szerelem képezi a katasztró­fát, amennyiben Augusztus császár leánya: Julia miatt száműzték. Horatius is csak a szerelemnek élt, ami kitűnik kedve­seinek hosszú sorozatából. Catullus sze­relmi költeményeiből szinte kiviláglik, hogy egész életét udvarlásban tölte el. Hogy e korban más nézetek uralkodtak a szerel­met illetőleg, mint most, aztán fölösleges mondanom; plane a köztársaság utolsó századában s a császárok alatt, hol az erkölcs s hitvesi erény fogalma kitörölte­tik a szótárból s a ledérség és kéjelgés töltik be helyüket. Eme bűnöket a költők­ben sem lehet megróni, mert ők is csak koruk gyermekei valának. A középkori költők nőimádása meg épen nevetséges ; a troubadourok és a minne­sengerek a nőt egy rangba helyezik az istenséggel s tömérdek ostobaságot kö­vetnek el vak szerelmükben. Elég lesz ezekből csak egyet említenem, Liechten­steini Ulrikot, a liechtensteini hercegek ősét, a minneresengerek királyát, ki ren­desen megszokta inni kedvesének mosdó­vizét, s még verset is irt róla, mely igy kezdődik: „Boldog az ki kedvesének mosdóvizét megihatja." Dante, a költők legnagyobbika, már 9 éves korában szerelmes lett Beatriceba, akit később 17 év múlva mint 8 gyer­mekes anyát látott viszont, de- ez nem ábránditá ki őt s e regényes szerelmét megtartá haláláig. S az ujabb kor költői is kivétel nélkül mind rabjai a szerelemnek. Göthe még nem volt 14 éves, midőn Gretchen iránt szerelemre gyúlt; s e viszonyára még aggkorában is gyönyörrel gondolt vissza s remekművének: Faustnak egyik alak­ját róla nevezé el. Burns Róbert a skót költő életcéljává tette a szerelmet ; mind­nyájan ismerjük Maryjét, kihez gyönyörű dalokat irt; de később kicsapongová lett s ez okozta halálát. Egy clubbot is ala­pított, melyben minden tagnak kötelessége volt egy vagy több szépség nyilvánvaló szeretőjének lenni. Byron, a szerencsétlen nagy költő már nyolc éves korában szerelmes volt egy 7 éves leányba. S mint maga irja, oly „eszeveszetten bele volt bolondulva, hogy nem volt nyugalma, nem tudott aludni." Midőn később házasságát meghallotta: be­teg lett. 12 éves korában már ismét sze­relmes lett egy másik nőbe, unokatestvé­rébe. A mi Petőfink, mint első költeményé­ből gyanítani lehet, 11 éves korában érzé először a szerelmet. Hogy mily heves és könnyen lobbanó szive volt a mi nagy lantosunknak, mutatja a következő eset. Egy este Priella Cornéliát látta játszani valami igen kitűnő szerepében s ez any­nyira megzavarta fejét, hogy felvonás közben felrontott a színpadra, s nőül kérte és kívánta, hogy rögtön esküdjék meg vele. Prielle Cornelia nagyott nézett és beleegyezett; rögtön rohant Petőfi a paphoz, de az nem akarta megesketni őket. Másnapra aztán lelohadt a tüz s el­maradt a házasság. Különben a költők többnyire hamar megszeretnek valakit, s hamar kiszeret­nek valakiből: tehát sokat szeretnek. E tekintetben Göthe áll legelső helyen, mert neki 11 ismert szerelmi viszonya volt. Az ellenkezőre például Dantét hozom fel, kinek csak egy szerelme volt egész éle­tében s az is csak platói viszony volt, mert egy más nőt vett nőül, illemházas­ságot kötött. S csudálatos valami, amint a költők a házasság igáját nyakukba veszik, rende­sen elhallgatnak. Ez nem épen hízelgő a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents