Esztergom és Vidéke, 1907

1907-07-25 / 57.szám

sitásra kötelezettek fentebbi csoport­jának 3, 4, 5, 6, 10, 14. és 15. pontjaiban megnevezett üzemek, te­lepek és munkák ; 2. hajóépítő-, ács- és fürésztele­pek ; 3. minden gyárüzem, még az esetben is, ha az 1884. XVII. t.-c. 183. §. a. pontjában emiitett foglal­kozások mellékipar üzemeiként űzet­nek s azokban a termelő nagyob­bára saját nyers terményét dolgozza fel. Ugyancsak ide tartoznak az ösz­szes ipari műhelyek, amennyiben legalább husz alkalmazottat foglal­koztatnak ; 4. az összes építőipari üzemek és munkák, úgyszintén a nem iparsze­rüleg, hanem házilag végzett építke­zések, a nem iparszerüleg végzett és építési engedélyhez nem kötött javítási munkák és a földszintes egyszerű szerkezetű építkezéseket kivéve; 5. vízvezetéki, gáz, villamosvilá­gitó és villámháritószerelési munkák; 6. ut, ház, csatorna és ablaktisz­titási munkák; 7. kéményseprő, kutcsináló- és kőfaragó iparüzemek, kő- és gipsz­szobrászat ; 8. ablak, kirakat és szelelőkészü­lékek szerelő munkái, továbbá asz­talos, bádogos, tetőfedő, fazekas, ko­vács, lakatos, mázoló, szobafestő, kárpitos és üveges ipari üzemek ; 9. hivatásos tűzoltóság ; 10. vágóhidak, mészáros- és hen­tes üzletek, valamint jégművek ; 11. malátát, olajat, lakkokat, fes­téket, kencéket előállító ipartelepek; 12. vasúti üzemek tekintet nél­kül a mozgató erőre, ezek gyárai és műhelyei, építkezései és fentar­tási munkái, valamint a vasúti állo­másokon űzött egyéb iparok (ven­déglők, elárusító stb. üzletek); 13. hajózási üzemek, ideértve a hajókon berendezett vendéglőket, to­vábbá hajórakodó és hajóépítő mun­kák ; 14. motorkocsik (automobilok) üzemei; 15. posta-, távíró- és távbeszélő­üzemek, azok építési és fentartási munkái; egyik vagy másik házát, csak neki szól­jon. — Egész kis társaságunk lesz együtt, csapkodta össze a kezét örvendezve a kis boltosné. Tulipán úr valami olyanformát dünnyög, hogy ő is örül, de magában a pokol fe­nekére kívánja ezt az egész társaságot. Mit dörzsőlődnek ő hozzájuk? Mérges a feleségére is, a ki nem tudta lerázni azt az asszonyt. Mit fognak felőlük gondolni a fürdő­vendégek, hogy ők kicsodák ? A két grófné éppen idenéz, a Tulipán úrnak úgy rém­lik, mintha gúnyosan elmosolyodnának. Sőt mintha a pincérek arca is gúnyos mosolyra fintorodnék és Tulipán úr nem mer rájuk ijeszteni, hogy a fejükhöz vágja a sörös poharat. Nagyon megszontyolodva ül ott s alig mukkan. Mihelyt lenyelte a vacsorát, fizet s int a feleségének : — Menjünk. —- Már ilyen hamar ? — sopánkodik a kis boltosné. — A tyúkokkal tetszik lefeküdni ? él­celt a házügynök. Tulipánné megijedt. Ismeri a férjét, no most mindjár ki fog törni: — Hogy mer igy beszélni velem az úr ? Én fővárosi bizottsági tag vagyok, a Weselényi-utcai polgári kör elnöke. Érti az úr ? De nem tör ki, csak hallgat és kifelé siet. 16. iparszerüleg űzött fa- és szén­telepek, iparszerű fatermelés ; 17. vizrendező és vízhasználati társulatok szivattyútelepei; 18. betegápoló-intézetek; 19. javítóintézetekbe helyezettek­kel és letartóztatási intézetekben le­tartóztatottakkal dolgozó vállalatok, végre 20. mindazon üzemek, az alkal­mazottak számára való tekintet nél­kül, melyeknél elemi erővel hajtott gépek és hatósági engedélyhez kö­tött kazánok vannak alkalmazva. (Folyt, köv.) AZ ESZTERGOMI HAJÓS EGYLET HIVATALOS KÖZLEMÉNYEI. Mult vasárnap délelőtt a váci sportegy­let sürgönnyel jelezte, hogy egy nyolca­suk reggel hozzánk indult. Számitásunk szerint a vendégek 11 felé érhettek Esz­tergomba, és arra az időre örömmel sietett néhány tagunk a várt nyolcas fogadására, kiszállónkon azonban egy dóublót talál­tunk. Ez azonban nem a jelzett nyolcas­ból zsugorodott össze, hanem a Komá­romi-Sport-Egylet hajója volt, amely Fá­bián Sándor kormányos vezetése alatt váratlanul látogatott el hozzánk. Bpestig mentek és erősen felvoltak szerelve cso­magokkal, fényképező gépekkel. Bekalau­zoltuk őket a városba. A váci nyolcas déli 1 óra felé érkezett, mert későbben indulhatott csak. A sebes Duna dacára 9—10 kilométert tettek felfelé óránként. A „Fürdő"-ben tartott ebéd alkalmával az egylet ideiglenes igazgatóbizottsága részéről Nagy Antal köszöntötte fel a vendégeket, mire dr. Göndör Vác város főjegyzője válaszolt. Mindnyájan konsta­tálták, hogy Esztergom természetes köz­pontot képez, melyet fekvése, természeti szépsége és az itteni remek Duna pálya minden evezős előtt vonzóvá tesznek. Meghívásunkra, hogy egy „szomszédos versenyen" nálunk részt vegyenek, szívesen megígérték a részvételt. A Fürdőből a Kasinóba vezettük ven­dégeinket feketekávéra, ahol a kaszinó tagok és számosan egybegyütt tagtársa­ink körében egy láthatólag kellemes órát töltöttek. Vendégeink ezután 4 órakor indultak­Tulipánné nem tudja, mi lelte a fér jét; de amint kissé széttekint, ott látja egy asztalnál Varga számtanácsosékat, akik jó ismerősök s akik előtt szörnyű módon restelné az ember, hogy olyan társaságban látták. A mint szobájukba érnek, Tulipán An­tal mindjárt kijelenti, hogy ez a levegő nem jó neki, nagyon éles, legjobb lenne hazamenni. • — Igaz-e, Juliska ? Tulipánné úgy véli, kinevelik őket, ha most hazamennek. — De kérlek, nem maradhatunk, látod. Tulipánné azt hiszi, hogy van még más fürdő is, például Tátra-füred. Tulipán úrnak borsózik a háta. Ott min­den méreg drága. — De valahová menni kell, — sürgeti az asszony. Persze, hogy menni kell s elmenne Tu­lipán úr már a gyehenna tüzébe is, csak utánuk ne menjen a szatócsné. Másnap reggel nagyon csodálkozott a fürdőgondnok, hogy őnagyságaik már elhagyják Rozgony-Füredet. . — Ilyen szép vidéket nem méltóztat­nak találni ! — Kérem — szólt Tulipán úr fölfuval­kodottan, — szép vidéket mindenütt ka­pok, ha megfizetem. Nem nekünk való hely ez. Tátra-Füredre megyünk. vissza a Kósik uszodánál levő kikötőnktől. Utjokon négyesünk, a pairvar és a hölgy csónak egész a Kovácspatakig kisérte őket. Igen szép képet adott a komáromiak zászló­díszben sikló hajócskája, de valóban re­mek volt látni a váci nyolcas fegyelme­zett, igazán exakt evezését. Útközben többször elvonultunk előttük kormányo­suk dirigálását kérve. A viszontlátogatás ígéretével szívélyesen búcsúztunk egy­mástól. Megjegyezzük, hogy a váci nyol­casban három gimnazista evezett, kiknek fegyelme és csapásai igazán elismerést érdemelnek. Az utóbbi időben több alkalommal föl­vetődött egy kovácspataki mulatság esz­méje. Mivel ez a hölgyek körében tet­széssel találkozott, elhatároztatott, hogy a mulatságot a jövő hét közepén megtart­juk, a melyre a tagsági kötelék körén kivül fognak a meghívók kibocsáttatni. HÍREK. — A Hercegprímás Balatonfüreden, A Keszthelyi Hirlap utóbbi számában olvas­suk az alábbi hirt, mi bennünket eszter­gomiakat közelről érdekel, mert amig egy­részt örömmel olvassuk, hogy ő Eminen­ciája jó egészségnek örvend, addig más­részt azt olvassuk abból, hogy ő Eminen­ciája huzamosabb időre székhelyére jön. A hir igy szóll: „Tudósítónk Balatonfü­redről irja, hogy Vaszary Kolos bíboros hercegprímás, mióta csak Balatonfüreden tartózkodik, lényegesen jobban van. A hercegprimási villa a balatoni levegőt azon frissében kapja a gyönyörű magyar ten­gerről. Napsütötte fekvése teszi az egy­házfejedelemnek oly vonzóvá ezen tartóz­kodási helyet, mert tudvalevő, a herceg­prímás nagyon szereti a napot. De külö­nös fölfrissítő hatása is van a napsugár­nak a bibornokra. Felfrissül, beszédessé ugy szólván ifjúvá válik az ősz főpap, ha verőfényben uszó nyaralójában tartóz­kodik. Most leginkább Kohl Medárd püs­pökkel, vagy Berger Márk pozsonyi ka­nonokkal sétálgat kertjében, de nem rit­kán kimegy a Balaton fövenyes partjára is. Az utóbbi időben határozottan vissza­nyerte azt a testi ruganyosságát, melyet az utóbbi nagyobb betegségei bizony meg­törtek. A hercegprímás most, szinte tár­saság ' után vágyakozik és látoga­tókat is fogad. Nincs semmi mozzanat környezetében, mely ne érdekelné és élén­ken kérdezősködik a Balatonvidék fejlő­dési és mozgalmi viszonyairól. Egészsége javulásával már most készül a király név­napjára, mely napon személyesen akarja pontifikálni a budavári Mátyás-templom­ban tartandó ünnepi misét. A Szent-István napi nagy körmenetet az eddigi megálla­podás szerint Kohl Medárd püspök fogja vezetni. Hir szerint a hercegprímás az őszön, két hónapi tartózkodásra Eszter­gomba is ellátogat." — Blümelhuber Ferenc gyémántmiséje. Mult szombaton, f. hó 20-án d. e. 10 órakor a főkáptalan testületileg vonult a gyémántmisés nagyprépost lakására, hogy e nagyon ritka ünnep alkalmából üdv­kivánatait tolmácsolja. Szilányi Ferenc gyöngélkedése miatt dr. Rajner Lajos püspök vezette a főkáptalant és latin nyelven fejezte ki a tisztelet, szeretet, ragaszkodás érzelmeit, amelyeket a fő­káptalan a nagyprépost iránt táplál. A hosszasabb beszédre, amely a nagyprépost életének összes főbb mozzanataira kiter­jeszkedett és ékes szavakkal emlékezett meg Blümelhuber Ferencnek ugy tanári munkásságáról, mint irodalmi tevékenysé­géről és általánosan ismert jótékonyságá­ról, az ünnepelt magyar nyelven válaszolt. Eleven, fürge gondolkozásra valló beszé­det mondott. Tréfásan emiitette, hogy titokban akarta tartani életének ezt a nagy napját, de elárulta az egyházmegyei névtár és az „Esztergom és Vidéke" is, amely már csütörtökön — úgymond — hosszú cikkben emlékezett meg erről az eseményről. Nagyon örül — egyébként — ennek a figyelemnek és hálával adózik mindazoknak, akik róla megemlékeznek. Ezt a háláját nyilvánitja a főkáptalan előtt is. Kéri a főkáptalan támogatását hivatala körül, mert már érzi a sok év­tized terhét. Végül szívből viszonozta a jókivánatokat. Alig fejezte be az ünnepelt nagyprépost kellemes és kedélyes beszé­dét, midőn Ő Eminenciájának üdvözlő sorait kézbesítették. Ő Eminenciája igen meleg hangon fejezte ki jókivánatait. A nagyprépost mély meghatottsággal vette Ő Eminenciája magas figyelmének kitüntető jelét. Fesztelen beszélgetésben még hosz­szabb ideig maradtak együtt a főkáptalan tagjai és többszörös üdvözlés után távoz­tak a jubiláns köréből. — Előléptetés járásbíróságunknál. Mind­azok körében, akik Lipschitz József kir. aljárásbirót ismerik, örömet keltett ama hir, hogy ő járásbiróvá neveztetett ki. Az előléptetés törvényes intézkedésen alapul, melyre azonban Lipzchitz birói pályáján érdemeket is szerzett tudásával, szorgal­mával, kinek judiciumáról legfényesebb bizonyságot tesznek ama felső bírósági határozatok, melyek az ő birói határoza­tait a legtöbb esetben indokainál fogva hagyták helyben. Volt alkalmunk" több esetben felsőbb bíróságok bíráinak véle­ményét hallani felőle, melyek Lipschitzre kivétel nélkül dicsérőíeg hangzottak. Kí­vánjuk, hogy az ő érdemei további elis­merésben részesüljenek. — Kinevezés- Dr. Fődi Károly kúriai tanácsjegyző albiró, kúriai tanácsjegyző biróvá neveztetett ki. — A városi tűzifa eladása, A város téglaházi fafaktárában lévő tűzifa eladása immár megkezdődött. Az I. r. fa métere 8 kor. 10 fii., a II: r. 7 kor. 10 fii, a III. r. 6 kor. 10 fii. és az V. r. 4 kor. Azok­nak tehát, akik tűzifa szükségletüket a várostól óhajtják beszerezni, érdekükben áll, hogy azt mihamarább eszközöljék, ne­hogy úgy járjanak, miként sokan az el­múlt évben, hogy a kivánt minőségű és mennyiségű fához már nem juthattak. A fát nem szükséges haza hozni, mivel az tűz ellen biztosítva van, elég ha az ki van váltva. A kiváltott fa tovább is • a raktárban maradhat, s onnét amikor arra szükség van, elszállítható. — GyáralapítaS A Drezda melletti Haey­denből egy részvénytársaság vegyészeti gyár irt a város hatóságának, melyben tu­datja, hogy egy vegyészeti gyárat szán­dékozik városunkban felállítani, mi vég­ből kérdést intéz, hogy miféle előnyöket volna hajlandó a város közönsége adni, telek, épitési anyag, készpénz stb. tekin­tetében. — Jóváhagyás. Annak idején hirt. ad­tunk arról, hogy a gazdák kérelmére a város képviselőtestülete elhatározta, misze­rént a Táthi útból kiágazólag a Dunapar­tig egy utat készíttet a Nyáras szigettel szemben, hogy azon át a szigetről a széna behordható legyen. Most a belügyminisz­ter jóváhagyta a képviselőtestület határo­zatát, amellyel jelzett út céljaira egy telek megvásárlását határozta el. — TŰZ- Vasárnap déli 1 óra tájban tűzilárma riasztotta fel városunk lakossá­gát. Magyary László kályhagyáros duna­utcai házában gyulladt ki az ott felhal­mozott széna eddig ki nem derített okból, melynek füstje az egész környéket el­árasztotta. A tűzoltóság gyors megjelené­sének köszönhető, hogy nagyobb kár nem esett, bár Magyary igy is elég érzékeny kárt szenvedett kész áruk megsemmisülé­sével. — A munkásbiztositási törvény. Kos­suth Ferenc kereskedelmi miniszter most adta ki a törvény életbeléptetésére vonat-

Next

/
Thumbnails
Contents