Esztergom és Vidéke, 1907
1907-06-23 / 49.szám
kor, mikor a másikkal oly nagyot rúg, mint egy telivér angol-mén s mitől a fodros szoknya arcára fordul: van ennek célja! Pedig ez művészet. Vagy nem badarság, mikor egy zongoraművész abban leli örömét, hogy ujjait minél veszettebbül táncoltassa a billentyűkön ? Napokig izzad a zongora mellett, mig egy futamot megtanul s gyakran heptikát kap az üléstől. Hát ennek mi célja ? Pedig ez is művészet. Avagy nem ostobaság éjjel-nappal festéket keverni, azt vászonra mázolni nagy szinbachanáliákbán s vigyázni, hogy egyik vonal egy hajszál a másik meg négy hajszál-vastag legyen ? Vagy azon törni a fejét, hogy a lány szemét feketére, vagy kékre fessük-e : nem céltalan ? Pedig ez is művészet. S van nagyobb csacsiság a költészetnél ? Szinte kétkedik az ember : van-e ép eszük azoknak, akik nem restellenek éjt áldozni, hogy egy oly szót találjanak, mely egy másikkal összecseng ? Vagy, hogy a szótagokat ugy rakják egymás mellé, hogy három hosszú, azután két rövid, majd két hosszú és három rövid következzék egymásra ? Mily célnélküli badarság ez. Pedig művészet. S művészet az irás is. Nagy gondolatokon törni a fejet. Ujat mondani: a mi tetszik, ami meglep, ami szenzációs s ami félelmes. Nem aludni egész éjjel, csak szókat gondolatokká formálni őrült fáradsággal. Hogy másnap a suszterlegényeknek legyen miért kinevetni bennünket. Hát ennek van célja? Pedig ez is művészet. Mondom, ha van céljuk a művészeknek, csak a Pénz lehet az. Ez meg igen keserves cél. Például a hóhér gyilkolással is eléri azt, amit a művész „isteni talentummal". Avagy azt hiszik : hiszek a talentumban ? Nem. Én mindent mesterségnek, iparnak tartok. Még a költészetet is. Bár e céhnek tagja vagyok magam is. Van például Fedák-ipar is. A tánc-művészet. És én éppen úgy undorodom a tolltól, mint a suszter a csiriztől. Mert csak mesterségem az irás. Ha lenne exakt iparom, vagy legalább 30 hold földem : fogadom, sohasem nyúlnék a tollhoz. Ilyen massza földdel az én toll-ellenségeim örökre elhallgattathatnának Mert tudom;' főkép az öregeknek az én új gondolataim : keserű pilulák. Ja én nem vágyom névre. „Füst a dicsőség, zöldség a babér." S a művészetek célja : a Pénz. Ezekben a „lázadó féktelenségekben" (Sz. Z.) én hiszek. Ez nem szószátyárkodás. Se fiatalság. Bizonyítsam ? Hát ezentúl nem táncolok. Azaz nem kultiválom a Fedákipart. S egyáltalán semmiféle művészettel nem lopom az időt, amivel nem érek célhoz: Pénzhez. Imi is csak addig fogok, mig — mondom — : lesz legalább harminc hold földem. Drozdy Győző. Stájerországi gyógyfürdő TOBELBAD. Grác mellett. Idény: májustól—októberig. Fekszik 330 méter magasan a tenger szine fellett. Két vasúti állomással. Gráctól kocsival egy órányira. Póst- és távíró állomás. Bég ismert vastartalmú melegforrás, (acélforrás) 30° C. (230 R.) _ 25.0 C. (200 R.) hőmérséklettel enyhe éghajlattal és erős erdei levegővel, majd kiterjedt fenyőerdőkkel. Gyógyhatással bir: idegbetegségeknél: neuresthiánál, ideggyengeségnél, hátgerinc, agybántalmaknál, hysteriánál, görcsöknél, neuralgiánal, stb. nölbetegségeknél: vérszegénységnél, bél- és hólyagkatarusnál stb. Igen ajánlatos fürdőlábbadozóknak és gyenge gyermekeknek. Gyógymódok : gyógy-, külön- és úszó medence-kádfürdők, thermalvizzel, fenyőfa és villamosfürdő massirozás, hydropathiai gyógymódok, napflirdők stb. — Rendelkezésre állanak olcsó lakások, úgy egyes szobák, mint villák, gyógyterem, igen jó étkező helyiségek. — Kitűnő zenekar. — Kimerítő felvilágosítással ingyen és bérmentve szolgál az igazgatóság. Med- Univ. Dr. Alexander Blumauer tulajdonos. Premier-gépek hangadók a minőségben. Egyedüli elárusító Esztergomban Schenkengel A. Ha látlak óh Zacherlin, a szivem is dobban ; De nem fogadlak el, ha kínálnak tokban. Tokban ami van, haszontalan dib, dáb. Attól ugyan nem döglik, se féreg, se a sváb. Zacherlin üvegben! Ez az igazi szer! Legyen áldott aki készit, százszor és ezerszer S valahol függ a Zacherlin plakát: Ott t kapható a Zacherlin egész éven át.
