Esztergom és Vidéke, 1907

1907-04-21 / 31.szám

Az uj betegsegelyzo pénztárak, Az 1907. évi XIX. t. c. életbeléptetése már csak igen rövid néhány hónap kérdése. Minél jobban közeledik az átalakulás ideje, annál jobban érzik az érdekeltek az átalakulással összekapcsolt nehézségeket. Rámutatnak ezekre a hivatott szakközlönyök is. Szolgálatokat vélünk tenni t. olvasóinknak, ha tájékoztatásul az „Iparegészségügy

1

'' és „Munkásbiztosítás" folyóiratok f. hó 15-én megjelent számaiból átvesszük az alábbi cikkeket, amelyek a felmerült kérdések egyik legnehezebbjével — az orvos kérdéssel — foglalkoznak. Irányítást kérünk. Az ipari és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleset esetére való biztosításáról szóló 1907. évi XIX. t.-c. április G-án szentesítést nyert s április 9-én az országos törvénytárban kihirdettetett. Félhivatalos közlések szerint a napokban az állami munkásbiztositó hivatal szervezése megtörténik, illetve e hivatal személyzete kineveztetik. Olvastuk azt is, hogy a vidéki kerületi betegsegelyzo pénztárak megbizottai lázas tevékenységgel készítik elő az átmeneti intézkedések anyagát, azonban csak egy dologról nem hallunk semmit, hogy az -orvosi kérdés rendezése miként és mily alapon fog történni. „Esztergom és Vidéke" tárcája Uj dalok a Bakonyban. Irtózom a bús, magyar Bakonytól. Banditái rémitnek vadul. Ha búg a bükkös, tölgyes, juharos ; Iramodom keresztül-kasul. Csipketüske kap a karjaimba. Akaszt a katáng-gaz. Lábam megköti a szederinda. De ha rám riad az erdő minden Kis manója, minden koboldja; Ha ezer gatyás haramiája Marasztal a magyar Bakonyba ; Én, megroggyant, bús lantos-fajta, Százszor essek össze : Mégis átgázolok rajta. Feltörök a nagy, bitós csúcsokra. Aranyködös szent hajnalokon Ezer betyár vad kurjongatása Nem hallik túl az uj dalokon, Miket fakón a légbe zúgva, Imaként harsog el Az uj dalok új trubadúrja. Köszönt majd a Nap lobogó lángja, Ha széthull a köd opálrojtja. S az uj dalok uj melódiáit A bakonyi lég ontja-ontja.. Mások vadul kacagnak. És én: Énekelek uj dalt • Az ó dalok nagy temetésén. A most életbelépő törvény 133. §-a szerint a pénztárak és az orvosok közötti viszony szabad megegyezés tárgya. Abban a kérdésben, hogy a pénztár a bizbiztositott tagok orvosi gyógykezelését orvosok alkalmazásával, kijelölésével vagy szabad orvosválasztás mellett teljesiti, a pénztár közgyűlése határoz, amely határozathoz az országos munkásbetegsegélyző pénztár igazgatóságának hozzájárulása és az állami munkások biztosítási hivatal jóváhagyása szükséges. Már pedig bizonyos, hogy ily körülmények között a pénztárak közgyűlése aligha lesz abban a helyzetben, hogy e kérdésben oly határozatot hozzon, amely a felsőbb hatóságok intencióinak megfelel, mert hiszen e hatóságok szervezése körüli munkálatok bizonyosan elhúzódnak addig, mig a pénztárak maguk közgyűlésüket megtartják. Minden irányítás nélkül állanak tehát a betegsegelyzo pénztárak, de az orvosok között is a legnagyobb bizonytalanság uralkodik, nem tudván, hogy a jövő mithoz számukra. Kétségtelen pedig, hogy ez a bizonytalan helyzet káros hatása már is érezhetővé válik, nemcsak az orvosi körök nyugtalanságában, hanem a pénztárak s a pénztári tagok körüli eljárásban is s tán innen magyarázható, hogy a régi törvény egész fennállása idején nem merültek fel oly gyakori és súlyos panaszok az orvosi kezelés ellen, mint épen a legutóbbi időben. A pénztárak létérdeke, de az egész intézmény elsőrendű érdeke, hogy az orvosi kérdés mindkét félre nézve teljesen Ha meddő a vágy a szűz csúcsokra: Vesszen a tűz, mert lángja talmi. Pusztuljanak el a tunya rímek, Hogy ne tudjam ajkamra csalni. S én vesszek el csendes pagonyban. Vagy gyilkoljanak meg Banditák a magyar Bakonyban. Drozdy Győző. Hull a leVél. Irta : Nagy Renée. Az Almádi-kastélyban napok óta takarítanak már és szellőztetik a régóta elzárt lakatlan szobák hosszú sorát. Az uraságot várják haza, aki családjáéval hosszabb idő óta Angolországban tartózkodik. Szeptember vége felé jár az idő, a nyár épen csakhogy belehajolt kissé az őszbe. Pár napja, hogy a vidám fecskesereg elköltözött és elvitte a nyár hangulatát a kastély terraszának párkányzata körül, hol egész nyáron zavartalanul táborozhattak és nevelték kicsiny fiókáikat. Még nyári virágok illata száll a levegőben, de a kastély valamennyi kéménye egész nap okádja a fekete szénfüstöt, fűtik a szobákat akkor, mikor még más a hűvöset keresi. Az inguijra és mezitlábra vetkőzött szelid nép csonálkozik is rajta. De a mindenható Péter komornyik lekielégítő megoldást ^nyerjen, de hogy ez megtörténhessék, első sorban szükséges, hogy a pénztárak irányítást kapjanak felülről. Még pedig főleg abban az irányban, hogy az intézmény vezetősége tulajdonképen mit akar. Mert hiába indítják meg a pénztárak a szabad orvosválasztás iránti agitációt, ha e rendszernek megerősítése felsőbb helyről nem várható. A szabad orvosválasztás nélkül pedig a mostani orvosokkal a megegyezés csak oly súlyos és a jövőre is kiható szerződések alapján volna lehetséges, amelyeknek íerheit a pénztár anyagi helyzete "aligha fogja elviselhetni. Legsürgősebb teendők közé sorozzuk tehát azt, hogy az orvosi kérdés rendezése tekintetében a pénztárak irányítást nyerjenek. Ennek a szervezendő állami munkásbiztositó hivatal kebeléből kell kiindulnia, de természetesen az érdekelt összes tényezők meghallgatásával, mert különben a törvény életbelépte után nemcsak állandó összeütközések, zavarok s egyébb kellemetlenségek merülnek fel, hanem a sok helyen kilátásba helyezett orvosi sztrájk az uj munkásbiztositási intézményt már működésének kezdetén lehetetlenné teheti. Hasonlóképen szükségesnek véljük rámutatni arra is, hogy az uj törvénnyel s ennek életbeléptetése céljából kiadandó végrehajtási rendeletekkel a pénztárak vezetésére hivatott igazgatósági közegek és tisztviselők kellő módon megismerkedjenek. Láttuk'ugyanis, az 1891. évi XIV. t. c. végrehajtása mily nagy nehézségekkel járt, a törvényt különböző intézményekszereli a csodálkozásukat egy-két gúnyos megjegyzéssel: — Érti is azt az ilyen parasztnépség, hogy mi az a bacillus ? Azokat kell innét kiszárítani. A súroló asszonyok összenéznek. Ők csakugyan nem tudják, hogy mi lehet az. Talán biz' kisértet ? És nagy, ijedt szemekkel kefélik a fényes padlót. Ki tudja, talán valami hazajáró lélek, — amit ki kell innét füstölni — mert a Péter úr napjában többször is bejárja az egész házat egy nagy lapát parázszsal, amire rászór valami tömjénszagú füstölő-port s minden zugot, kamrát bejár vele. Miért tenné másért, minthogy valami gonosz lelket füstöl ki innét? És megered a szó a kisértetekről, a lidércről. Mindenki tud róla valamit mondani, bárha szinről-szinre még egyikük se látott soha. A kertész több segédjével és napszámosokkal a kastély két terraszának a díszítésével foglalkozik, összehordják oda a virágoknak mindenféle nemét, azokat, amiknek nem árt egy kis őszi hideg. Majd a főbejáratot alakítják át pompás virágos lugassá, sötétzöld, nagy levelű pálmák és virágzó oleanderek szines csoportja gyönyörű alét képez, egészen a nagy szárnyas ajtóig. A kertész elégedetten nézi a virágok nél és kölünböző helyeken másként magyarázták és másként kezelték és egységes eljárás tizenöt év alatt sem jöhetett létre. Ilyen zavaroktól feltétlenül óvakodni kell. Alkalmat és módot kell tehát keresni, hogy az érdekeltség a törvénn3^el a végrehajtási szabályzatokkal és azoknak a gyakorlatban való alkalmazásával lehetőleg behatóan megismerkedjék, ami csak ugy történhetik meg legcélszerűbben és leggyorsabban, ha a munkásbiztositási hivatal valóságos tanfolyamot nyitna és ennek hallgatása a pénztárak vezetésére hivatott tisztviselőkre nézve kötelezővé tétetnék. De addig is sürgetnünk kell, hogy az irányítás ugy az általunk felemlített kérdésekben, de általában a törvény életbeléptetése körüli összes teendőkre nézve mielőbb megtörténjék, hogy ezáltal a mostani bizonytalanság véget érjen. Orvos és pénztár. Ha a régi pénztárak történetébe betekintünk, akkor azt látják, hogy ezen két faktor, bár egymásra volt mindig utalva, a lefolyt 15 év alatt sem tudta egymást megérteni. Ma sem áll különben a dolog. Az uj törvény még életbe sem lépett, már is közvetlen közelről tapasztaljuk az orvosok és pénztárak mozgolódásait. A pénztárak az 1907. évi XIX. t.-c. 133. §-a alapján a szabad orvosválasztás hivei, mig az országos orvosszövetség a dr. Flesch-féle javaslatot óhajtja a vidéki orvosszövetségekkel elfogadtatni. sokféle színpompáját, amivel pár nap alatt szinte betakarták a már kissé ósdi, kopott épületet. Csak kár, hogy kevés ideig lehetnek itt, mert az éjszakák máriselég hűvösek. A fákról már hullnak a. levelek, most is be van hintve a park sima utja lehullott levéllel, de ami csak még szebbé teszi ezt az egyébként gyönyörűen gondozott parkot, mintha hímzett szőnyeggel volnának az utak betakarva. És nézi nagy szeretettel ezt az őszi hangulatot keltő gyönyörű szép kertet, amibe ő belerakta a lelkének minden ideálizmusát huszonöt év óta, mióta kezeli. Mások papirosra irják, könyvekbe rakják le ideális lelkük magasabb szárnyalását. Ő, kit egyszerű munkás léte dacára is megáldott az Isten valami csodás álmokat látó lélekkel, gazdag fantáziával, ő ezeket mind ide rakta le a százados fák közé. i\zok árnyékába. Szaktársai csodájára járnak az Almádi hires parknak. Mindenki elragadtatva beszél annak hangulatkeltő, gyönyörű berendezéséről, csak a gazdájától, a gróf úrtól nem kapott még soha egyetlen dicsérő szót érte. Pár nap alatt elkészült végre minden. Péter komornyik kiborotvált képpel, teljes diszben. úri módon finom szivart füstölve sétál fel s alá a szőnyeges lépcsőkön, a tisztára mosott ablakokban nézi magát az