Esztergom és Vidéke, 1907

1907-04-21 / 31.szám

Az uj betegsegelyzo pénztárak, Az 1907. évi XIX. t. c. életbe­léptetése már csak igen rövid né­hány hónap kérdése. Minél jobban közeledik az átalakulás ideje, annál jobban érzik az érdekeltek az át­alakulással összekapcsolt nehézsé­geket. Rámutatnak ezekre a hiva­tott szakközlönyök is. Szolgálato­kat vélünk tenni t. olvasóinknak, ha tájékoztatásul az „Iparegészség­ügy 1 '' és „Munkásbiztosítás" folyóira­tok f. hó 15-én megjelent számai­ból átvesszük az alábbi cikkeket, amelyek a felmerült kérdések egyik legnehezebbjével — az orvos kér­déssel — foglalkoznak. Irányítást kérünk. Az ipari és kereskedelmi alkalmazot­taknak betegség és baleset esetére való biztosításáról szóló 1907. évi XIX. t.-c. április G-án szentesítést nyert s április 9-én az országos törvénytárban kihirdet­tetett. Félhivatalos közlések szerint a na­pokban az állami munkásbiztositó hivatal szervezése megtörténik, illetve e hivatal személyzete kineveztetik. Olvastuk azt is, hogy a vidéki kerületi betegsegelyzo pénz­tárak megbizottai lázas tevékenységgel ké­szítik elő az átmeneti intézkedések anya­gát, azonban csak egy dologról nem hal­lunk semmit, hogy az -orvosi kérdés ren­dezése miként és mily alapon fog tör­ténni. „Esztergom és Vidéke" tárcája Uj dalok a Bakonyban. Irtózom a bús, magyar Bakonytól. Banditái rémitnek vadul. Ha búg a bükkös, tölgyes, juharos ; Iramodom keresztül-kasul. Csipketüske kap a karjaimba. Akaszt a katáng-gaz. Lábam megköti a szederinda. De ha rám riad az erdő minden Kis manója, minden koboldja; Ha ezer gatyás haramiája Marasztal a magyar Bakonyba ; Én, megroggyant, bús lantos-fajta, Százszor essek össze : Mégis átgázolok rajta. Feltörök a nagy, bitós csúcsokra. Aranyködös szent hajnalokon Ezer betyár vad kurjongatása Nem hallik túl az uj dalokon, Miket fakón a légbe zúgva, Imaként harsog el Az uj dalok új trubadúrja. Köszönt majd a Nap lobogó lángja, Ha széthull a köd opálrojtja. S az uj dalok uj melódiáit A bakonyi lég ontja-ontja.. Mások vadul kacagnak. És én: Énekelek uj dalt • Az ó dalok nagy temetésén. A most életbelépő törvény 133. §-a szerint a pénztárak és az orvosok közötti viszony szabad megegyezés tárgya. Ab­ban a kérdésben, hogy a pénztár a biz­biztositott tagok orvosi gyógykezelését orvosok alkalmazásával, kijelölésével vagy szabad orvosválasztás mellett teljesiti, a pénztár közgyűlése határoz, amely hatá­rozathoz az országos munkásbetegse­gélyző pénztár igazgatóságának hozzájá­rulása és az állami munkások biztosítási hi­vatal jóváhagyása szükséges. Már pedig bi­zonyos, hogy ily körülmények között a pénz­tárak közgyűlése aligha lesz abban a hely­zetben, hogy e kérdésben oly határoza­tot hozzon, amely a felsőbb hatóságok intencióinak megfelel, mert hiszen e ha­tóságok szervezése körüli munkálatok bi­zonyosan elhúzódnak addig, mig a pénz­tárak maguk közgyűlésüket megtartják. Minden irányítás nélkül állanak tehát a betegsegelyzo pénztárak, de az orvosok között is a legnagyobb bizonytalanság uralkodik, nem tudván, hogy a jövő mit­hoz számukra. Kétségtelen pedig, hogy ez a bizonytalan helyzet káros hatása már is érezhetővé válik, nemcsak az or­vosi körök nyugtalanságában, hanem a pénztárak s a pénztári tagok körüli eljá­rásban is s tán innen magyarázható, hogy a régi törvény egész fennállása ide­jén nem merültek fel oly gyakori és sú­lyos panaszok az orvosi kezelés ellen, mint épen a legutóbbi időben. A pénztárak létérdeke, de az egész intézmény elsőrendű érdeke, hogy az or­vosi kérdés mindkét félre nézve teljesen Ha meddő a vágy a szűz csúcsokra: Vesszen a tűz, mert lángja talmi. Pusztuljanak el a tunya rímek, Hogy ne tudjam ajkamra csalni. S én vesszek el csendes pagonyban. Vagy gyilkoljanak meg Banditák a magyar Bakonyban. Drozdy Győző. Hull a leVél. Irta : Nagy Renée. Az Almádi-kastélyban napok óta taka­rítanak már és szellőztetik a régóta elzárt lakatlan szobák hosszú sorát. Az uraságot várják haza, aki családjáéval hosszabb idő óta Angolországban tartózkodik. Szeptember vége felé jár az idő, a nyár épen csakhogy belehajolt kissé az őszbe. Pár napja, hogy a vidám fecskesereg el­költözött és elvitte a nyár hangulatát a kastély terraszának párkányzata körül, hol egész nyáron zavartalanul táboroz­hattak és nevelték kicsiny fiókáikat. Még nyári virágok illata száll a levegőben, de a kastély valamennyi kéménye egész nap okádja a fekete szénfüstöt, fűtik a szo­bákat akkor, mikor még más a hűvöset keresi. Az inguijra és mezitlábra vetkő­zött szelid nép csonálkozik is rajta. De a mindenható Péter komornyik le­kielégítő megoldást ^nyerjen, de hogy ez megtörténhessék, első sorban szükséges, hogy a pénztárak irányítást kapjanak fe­lülről. Még pedig főleg abban az irány­ban, hogy az intézmény vezetősége tu­lajdonképen mit akar. Mert hiába indítják meg a pénztárak a szabad orvosválasz­tás iránti agitációt, ha e rendszernek meg­erősítése felsőbb helyről nem várható. A szabad orvosválasztás nélkül pedig a mos­tani orvosokkal a megegyezés csak oly súlyos és a jövőre is kiható szerződések alapján volna lehetséges, amelyeknek íer­heit a pénztár anyagi helyzete "aligha fogja elviselhetni. Legsürgősebb teendők közé sorozzuk tehát azt, hogy az orvosi kérdés rendezése tekintetében a pénztá­rak irányítást nyerjenek. Ennek a szer­vezendő állami munkásbiztositó hivatal kebeléből kell kiindulnia, de természete­sen az érdekelt összes tényezők meghall­gatásával, mert különben a törvény élet­belépte után nemcsak állandó összeütkö­zések, zavarok s egyébb kellemetlenségek merülnek fel, hanem a sok helyen kilá­tásba helyezett orvosi sztrájk az uj mun­kásbiztositási intézményt már működésé­nek kezdetén lehetetlenné teheti. Hasonlóképen szükségesnek véljük rá­mutatni arra is, hogy az uj törvénnyel s ennek életbeléptetése céljából kiadandó végrehajtási rendeletekkel a pénztárak vezetésére hivatott igazgatósági közegek és tisztviselők kellő módon megismerked­jenek. Láttuk'ugyanis, az 1891. évi XIV. t. c. végrehajtása mily nagy nehézségekkel járt, a törvényt különböző intézmények­szereli a csodálkozásukat egy-két gúnyos megjegyzéssel: — Érti is azt az ilyen parasztnépség, hogy mi az a bacillus ? Azokat kell innét kiszárítani. A súroló asszonyok összenéznek. Ők csakugyan nem tudják, hogy mi lehet az. Talán biz' kisértet ? És nagy, ijedt sze­mekkel kefélik a fényes padlót. Ki tudja, talán valami hazajáró lélek, — amit ki kell innét füstölni — mert a Péter úr napjában többször is bejárja az egész házat egy nagy lapát parázszsal, amire rászór valami tömjénszagú füstölő-port s minden zugot, kamrát bejár vele. Miért tenné másért, minthogy valami gonosz lelket füstöl ki innét? És megered a szó a kisértetekről, a lidércről. Mindenki tud róla valamit mon­dani, bárha szinről-szinre még egyikük se látott soha. A kertész több segédjével és napszá­mosokkal a kastély két terraszának a dí­szítésével foglalkozik, összehordják oda a virágoknak mindenféle nemét, azokat, amiknek nem árt egy kis őszi hideg. Majd a főbejáratot alakítják át pompás virágos lugassá, sötétzöld, nagy levelű pálmák és virágzó oleanderek szines cso­portja gyönyörű alét képez, egészen a nagy szárnyas ajtóig. A kertész elégedetten nézi a virágok nél és kölünböző helyeken másként ma­gyarázták és másként kezelték és egy­séges eljárás tizenöt év alatt sem jöhe­tett létre. Ilyen zavaroktól feltétlenül óva­kodni kell. Alkalmat és módot kell tehát keresni, hogy az érdekeltség a törvénn3^el a végrehajtási szabályzatokkal és azoknak a gyakorlatban való alkalmazásával lehe­tőleg behatóan megismerkedjék, ami csak ugy történhetik meg legcélszerűbben és leggyorsabban, ha a munkásbiztositási hivatal valóságos tanfolyamot nyitna és ennek hallgatása a pénztárak vezetésére hivatott tisztviselőkre nézve kötelezővé tétetnék. De addig is sürgetnünk kell, hogy az irányítás ugy az általunk felemlített kér­désekben, de általában a törvény életbe­léptetése körüli összes teendőkre nézve mielőbb megtörténjék, hogy ezáltal a mostani bizonytalanság véget érjen. Orvos és pénztár. Ha a régi pénztárak történetébe bete­kintünk, akkor azt látják, hogy ezen két faktor, bár egymásra volt mindig utalva, a lefolyt 15 év alatt sem tudta egymást megérteni. Ma sem áll különben a dolog. Az uj törvény még életbe sem lépett, már is közvetlen közelről tapasztaljuk az orvo­sok és pénztárak mozgolódásait. A pénztárak az 1907. évi XIX. t.-c. 133. §-a alapján a szabad orvosválasztás hivei, mig az országos orvosszövetség a dr. Flesch-féle javaslatot óhajtja a vidéki orvosszövetségekkel elfogadtatni. sokféle színpompáját, amivel pár nap alatt szinte betakarták a már kissé ósdi, kopott épületet. Csak kár, hogy kevés ideig lehetnek itt, mert az éjszakák máris­elég hűvösek. A fákról már hullnak a. levelek, most is be van hintve a park sima utja lehullott levéllel, de ami csak még szebbé teszi ezt az egyébként gyö­nyörűen gondozott parkot, mintha hím­zett szőnyeggel volnának az utak beta­karva. És nézi nagy szeretettel ezt az őszi hangulatot keltő gyönyörű szép ker­tet, amibe ő belerakta a lelkének minden ideálizmusát huszonöt év óta, mióta ke­zeli. Mások papirosra irják, könyvekbe rakják le ideális lelkük magasabb szár­nyalását. Ő, kit egyszerű munkás léte dacára is megáldott az Isten valami cso­dás álmokat látó lélekkel, gazdag fantá­ziával, ő ezeket mind ide rakta le a szá­zados fák közé. i\zok árnyékába. Szaktársai csodájára járnak az Almádi hires parknak. Mindenki elragadtatva be­szél annak hangulatkeltő, gyönyörű be­rendezéséről, csak a gazdájától, a gróf úrtól nem kapott még soha egyetlen di­csérő szót érte. Pár nap alatt elkészült végre minden. Péter komornyik kiborotvált képpel, teljes diszben. úri módon finom szivart füstölve sétál fel s alá a szőnyeges lépcsőkön, a tisztára mosott ablakokban nézi magát az

Next

/
Thumbnails
Contents