Esztergom és Vidéke, 1907

1907-04-04 / 26.szám

nekik vissza, ha ott tartózkodásuk alatt sem kárt nem tettek, sem senkit meg nem loptak ; a kár levonása után a fön­maradó érték nekik visszaadandó. Amely községbe nappal érkeznek, onnan kötele­sek 2 óra múlva tovább menni. Éjjelre pedig nyáron este 7 órától reggel 6-ig, télen délután 4 órától reggel 7-ig tartóz­kodhatnak egy községben. — ily rendelet kiadása nálunk is idő- és célszerű lenne. == Kiadó lakások. A Kispiacon, a város legforgalmasabb helyén, két emeleti lakás május l-től kiadó. Az egyik udvari, áll 3 szoba, konyha, pad­lás, pince és kamarából, a másik utcai, áll: 5 szoba, konyha, padlás, pince és kamarából. Felvilágosítást a kiadóhiva­tal ad. Foulard Nyers Bast Chiné Skót Selyem és „Henneberg"­selyem 60 kr.-tól feljebb, bér­mentve és vám­mentesen. Minta postafordultával. Megrendelések bármely nyelven intézendők : 4 an Seidenfabrikt. Henneberg in Zürich. CSARNOK. feltámadáskor. Úny, 1907. márc. 30. „Feltámadt Krisztus!" Dicsőségét zengjük az örök Igaznak. De rég hallottam itt ezt a szent éneket, Azóta már sok fő beh megfehéredett; . . . Negyven éve annak ! Most is úgy van minden ; A templomunk most is, csak olyan mint akkor, Vagy tán szebb is, ámbár aligha jól látok, Szebbet, mit az ember gyermekszemmel látott, Nem mutat az aggkor. Harangja csilingel, Mert szegény a község, nem telik nagyobbra; Más a harangozó, más a pap is benne, Mintha a kántornak hangja is más lenne, Nem nőne, de fogyna. Az oratórium Még megvan s padjában imádságos könyve Az öregapámnak s édes jó apámnak; Lapjai közt itt, ott egy-egy csöpp, — a bánat, Vagy az öröm könnye ? „Szent vagy Uram, szent vagy" . . . Amikor felharsant odalent ez ének — Szinte most is hallom — édes apám hangja, Mint az öreg klastrom lágyszavu harangja Úgy szivembe mélyedt. Es a templom körül Nyugszanak az ősök szép csendesen, békén ; Régen ellapult már egyik, másik sirja, Ott van most már az is, aki érttük sira : A temető végén. Csak én vagyok még itt, Utolsó hajtása a korhadó fának, Ki ennek a földnek, hol gyökeret vertem Minden rögét mindig annyira szerettem, Mint édes anyámat! „Feltámadt Krisztus !" . . . A húsvéti ének hegyen-völgyön árad S én elcsukló hangon, édesdeden sirva Énekelem, amint szivembe van irva A hallelujah-mat! B. Szabó Mihály. A csókról. A régi Athénban az a férfi, aki elég vakmerő volt tisztességes nőtől csókot ra­bolni, halállal bűnhődött, valamint a régi Rómában a házasságtörést is, bármily fél követte is el, halállal büntették. A köztársaság hanyatlásával azonban a szigorú erkölcsök is elhanyatlottak Ró­mában és a császárság idejében a római férfi már attól sem tartózkodott, hogy nyilvánosan csókolódzék — a más fele­ségével, mig a saját feleségét csak akkor csókolta meg, amidőn arról akart meg­győződni, hogy vájjon az asszony nem öntött-e túlsókat a konty alá, valamely drága borból. A 16. és 17. századot méltán tekint­hetjük a csók fénykorának, mert soha­sem csókolództak annyit, mint ebben a két században. Európában ekkor ez volt a szokásos köszöntési forma férfiak és nők között, mely szokás alól sem rang, sem kor nem képzett kivételt. A csóko­lódzás tehát nem tartozott mindig az irigy­lésre méltó foglalkozások közé. Anglia szűzi királynőjéről, a törhetlen erélyű Erzsébetről feljegyezte a krónika, hogy a legfényesebb ünnepélyek és leg­fontosabb állami aktusok közepette sem vonta meg magától azt a Leicester her­ceget — kit később lefejezett — több iz­ben meg ne csókolja. Fejedelmi kortár­sai és kortársnői sem voltak sokkal tar­tózkodó obak kegyeikkel. Az izlés (és talán az erkölcs) javulta ­val azonban a csókolódzás mániája mind­inkább aláhagyott. A férfiak belátták, hogy még sem kel­lemes tudat imádottjuk ezen intim kegyé­vel sokakkal osztozkodni. A hölgyek is érezték e szokás lealázó voltát s igy a csókolódzást mindinkább szűkebb korlá­tok közé szorították. Egyes országokban a csókolódzás te­kintetében még ma is nagyon különböző szokások uralkodnak. Sajátságos, hogy a hidegvérű, higgadt északi népek többet csókolódznak, mint a forróvérű, szenve­délyes déli népek. Sehol sem csókolódznak pedig annyit, mint Oroszországban, hol még az . isten­tiszteletben is szerepel a csók. Megcsó­kolják a keresztet, az imádságos köny­vet, a pap kezét, sőt egyes ünnepeken a szertartás egj-enesen előírja, hogy a hivek egymást megcsókolják a templomi isten­tisztelet alatt. És e tekintetben nem ment fel sem rang, sem nemi különbség. De nemcsak az egyházi szertartás kö­rűi, hanem a társadalmi életben is nagy szerepe van a csóknak a cári birodalom­ban, hol lakoma, ünnepély és szerencse­kivánat nem is történhetik meg csókolód­zás nélkül. Egyes esetekben a háziasz­szonynak egyenesen kötelessége vendé­gét sorba csókolni. Ha már e szokás egészségügyi tekintetben is komolyan ki­fogásolható, még inkább kárhoztandó azon orosz szokás, hogy a halottaktól csókkal búcsúznak el, mivel számtalan betegség és járvány csiráját vetik el, A történelem fölemlíti, hogy a meggyilkolt III. Péter cár halála után mindazok súlyos beteg­ségbe estek, akik a cár holtestét meg­csókolták. Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban korántsem olcsó a csók, mint Oroszországban. Különösen Francia­országban az etikett-szabályok nagyon korlátozzák e kedves passziót, ugyany­nyira, hogy házasfelek sem csókolódz­nak harmadik személy jelenlétében. A fi­nom szokások mintaországában a család tagjai, sőt férfi és felesége csók nélkül szeretik egymást, a vőlegény pedig leg­feljebb azt a szabadságot engedi meg magának, hogy menyasszonyát homlokon csókolja. A hidegvérű angolok már kevésbé szi­gorúak. Angliában a jegyváltás ép oly könnyen megy, mint annak fölbontása és az angol társadalomban senki sem üt­közik meg, ha egy parthie visszamegy. Az eljegyzés tartalma alatt pedig a je­gyespárok vígan csókolódzanak, anélkül, hogy efölött valaki megütköznék. Annál szigorúbban veszik azonban az angolok a a házaséletet, melyben még a szelid flir­telés és kacérkodás sincs megengedve. Ami hazánkat illeti, úgy tetszik, mintha nálunk ujabb időben a csókolódzás te­kintetében nagy visszaesés állott volna be. És ez onnan van, hogy a mai gene­ráció korántsem oly mértékletes és önzet­len, mint a régi egyszerű, de épszivü és lelkű emberek voltak. K. ÉLŐKERITÉS. Gleditschia, élösövény. Bármily talajban gyorsan fejlődik, sűrű, nagy töviseivel embernek és bármily állatnak ellent­áll, kitart 70—80 évig, nevelhető oly sűrűn, hogy apró csirke, malac stb. sem mehet át ; ez a legolcsóbb örökös áthatlan kerítés. Fő­előnye még az is, hogy egész május közepéig a legjobb eredménnyel ültethető, mert a cse­meték felásva jeges pincében tartatnak. Ezer darab 12 korona, rendesen ülletve 50 méter kerítéshez elég. Nyomtatott ültetési és kezelési képes utasítást minden rendeléshez adok. Akinek élőkeritcs nem felel meg, szállíthatok SOdronySZÖVetet, a legtökéletesebb gyártmányt, olcsón 100, 150 és 200 cm. széleset. Szőlőlugas minden háznak leg­szebb dísze, egy gyűj­temény 8 fajtából 20 tő, egy tő 2—300 für­töt terem. Szőlőoltványok táblás éltetések és hiá­nyok pótlására, 60 leg­kiválóbb bor- és cse­mege-faj, szigorúan vá­logatott, tökéletes forradású és fajtiszta dús­gyökerű példányok. Delaware ' sima vessző, minden szál megfakad, csak az a legnemesebb faj, melyből én 18 év alatt 40 holdat ültettem, 35 hektót terem holdanként, bora édes, erős, oltani, permetezni nem kell, és kezeléséhez semmi tudomány sem kell, ezért ellensége sok tudományos szőlőintéző. Bővebb leírást és KÉPES ÁRIEGYZÉKET ta­nulságos tartalommal és mindenhez teljes tá­jékoztatóval ingyen és bérmentve küld: NAGY GÁBOR szőlőnagybirtokos, NA GY-KÁGYA. Levelezés minden nyelven. Q£ Szélhajtó és görcscsillapitó « Hódfestvóny- cseppek. |> ft ft ft ft ft Háziszer, mely 1844. év óta mint étvágy csináló és az emésztést elősegítő ismeretes. Egy üveg ára 1 korona. 2 üvegnél kevesebb (utánvétellel 2 korona oO fillér) posta útján nem küldetik. » Ä ft ft ft ft $ ft Kapható : ft Bittner Gyula gyógyszertárában % ft Gloggnitz (Alsó-Ausztria). 3M Köhögés! • • H Ki ide nem figyel, vétkezik önön­maga ellen! A KAISER-féle mell-karameilák a 3 fenyővel. 9 0 Orvosilag kipróbálva és ajánlva, _ ^ köhögés, rekedtség, katarus, el­nyálkásodás és torokkatarusnál. CZIOn jegyz. hitelesített bizo­*"^»"» nyitvány igazolja, hogy megtartják, amit ígérnek. == |Csomagja 20 és 40 111., dobozban 80 fii. R0CHL1TZ ARTHUR hercegprimási udv. és vármegyei gyógy­tárában a „Sas ű-hoz DOBOS GYULA drnguistánál Esztergomban. ROGRÜN EDE gyógytárában Párkányban. jütaMJosaq felvétetnek a kiadónivaíalbai]. Allein echter Balsam Ml óat Schulziujtl-ApothíXo Ül A.Thierry in Pregrada 1 tKUiohltich-Sausrtrtinn. ( Minden utánzás és után. nyomás büntetéssel jár. — ® Egyedül valódi csak^ THIERRY BALZSAMA a zöld apáca védjegygyei. Tő.-v. védve. Régi hirü. felülmúlhatatlan, emésztési za­varok, kólika, katarrhus, mellfájás, in­fluenza, külösen kezdődő tüdövész stb. ellen. 12 kis, vagy 6 duplauveg, vagy I nagy speciális üveg, szab. zárral 5 kor. THIERRY CENT1F0LIA - KENŐCSE általánosan mint Non plus ultra ismer-e minden régi bármily seb gyulladás sértés, gyűlés és daganat ellen, megakadályozza, a vérmérgezést operációkat többnyire fe­leslegessé teszi. 2 tégely ára bérm. K 3.6© Szétküldi készpénzért vagy utánvéttel THIERRY A. gyógysz. PREGRADA > Rohitsch-Sauerbrunn mellett. Jfc.ktár Budapeslen Török József és Dr. logger Leo és Gy. Lúgoson Vértesi L.-néL I Egyedül valódi, törvényesen védett balzsamom vételétől • rendelésétől s különösén ismételadásától. A büntetőtör­vény 23 és 25 §-ai szerint mindenki, aki nem az én gyógyszertá­lamból eredő, tehát mas, mint az egyedül valódi zöid apácavéd­jegygyel törv. védett Thierry-balzsamot rendel, vasáról, különösen, árus.t, büntetőbírósági kíméletlen üldözésnek és 4000 K-ig, vagy 1 évtg terjedő fogházbüntetésnek van kitéve. Ugyanígy a vásári erőszakos módon kínált, más nevű pótlékoknak megrendelése, v. éillaitása, melyek csak a közönség kizsákmányolására hozatnak egálomba, ugyanilv büntetést vonnak maguk után. Ű0ÍS

Next

/
Thumbnails
Contents