Esztergom és Vidéke, 1906

1906-11-18 / 92.szám

ezek közül a városban 34, az esztergomi járásban 73, a párkányi járásban 62. Az elhaltak 15"38°/o-a tüdővészben hunyt el, A Kolos kórházba felvétetett 141, ápoltatott 216. Gyógyultan elbocsájtatott 115, meg­halt 7. Az ápolási napok száma 2610 volt. Felemiitette, miszerint Esztergom városá­ban typhus eset volt 56, melyek közül 6 halállal végződött s igy kérte a járvány megállapítását, egyben annak elfojtására részleges tervet dolgozott ki s terjesztett be. A közgazdasági előadó örömmel adta elő, hogy a kedvező időjárás tolytán a vetések körül akadály nem volt, s igy azok zavartalanul és rendben fejeződtek be, aminek eredménye, hogy a vetések szépek. A száraz, kedvező időjárásnak meg van azonban a hátránya is, t. i., hogy az egerek felette elszaporodtak, úgy annyira, hogy fenyegetik a gazdaságot. Remélhető azonban, hogy az esős, hideg idő beállta megfogja azokat tizedelni. Je­lentette miszerint a vármegyei gazdasági egylet tisztelgett a földmivelésgyiü minisz­ternél és államtitkárnál, hol azt kérelmez­ték, hogy az állattenyésztési körzetek új­beosztása következtében Esztergom állat­tenyésztési felügyelőséget kapjon. Öröm­mel hallottuk jelentéséből, miszerint neve­zett egyesület a tél folyamán kosárfonó­tanfolyamot és felolvasásokat fog ren­dezni. Sajnosán emlékezett meg a ver­senyről, melyet a merkantilizmus a me­zőgazdasággal viv. Végül a kir. állatorvos adta elő referá­dáját az állategészségügy állásáról és szolgálat ellátásáról. —r. HÍREK. — A király adománya a tanitók árva­háza javára. Ő felsége a kath. tanitók vá­rosunkban építendő országos árvaháza ja­vára magánpénztárából 1000 koronát utal­ványozott. — NévÜnnep. Az ipartestület érdemek­ben gazdag elnöke — Dóczy Ferenc — névünnepét társasvacsorával üli meg december 2-án este a „Kath. Legényegy­let" dísztermében. ­— PromoÜO- Dr. Gedeon Kálmán érseki főorvos fia: Endre pénteken tette le a philosophiából jó eredménnyel a szigorla­végtelen iányszerelemmel. Rajongott értem. Mindig csak .arról beszélt, mily boldog lesz ő, ha enyém leend ... Ez a vég­telen odaadás, az riasztott vissza. Mi fér­fiak azokat a nőket szeretjük leginkább és tudjuk szeretni állandóan, akik nem mutatják ki folyton azt, hogy mennyire ra­jongnak utánnunk. — S én is kezdtem megunni a szerelmét ennek a leánynak. Egy nap aztán megismertelek téged. Lát­tam szépségedet. Élveztem a lelkedet. S ez meghóditott. Lebilincselt. Nem voltál olyan közönséges, szerelmes leány, mint Flóra. S megtörtént, hogy eljegyeztelek s megesküdtünk. Egészen az esküvőnk napjáig minden nap együtt voltam vele az orgonánál. Nem mertem és nem tud­tam felvilágosítani. S nem tudtam szaba­dulni tőle. Ez volt a vesztem. A gyáva­ságom és a gyöngeségem, mert féltem attól-is, hogy ez a leány sokra lesz ké­pes, ha megmondom neki, amit meg kel­lett volna mondanom. — S hallgattam. Esküvőm napja volt az első nap, melyen nem voltam véle együtt. Nem mentem el az orgonabokor­hoz Í . . A többit tudod . . . Megcsókolta a beteg nejének lecsüngő, sima kezeit. „Szenvedsz?" — kérdé. Aztán mindketten hosszasan hallgattak. — Oszkár, szeretsz te engem ? tot. Doktorrá avatása tegnap volt a bu­dapesti egyetemen, — Áthelyezés. Az igazságügyminiszter Deutsch Frigyes kir. törvényszéki albirót az ó-gyallai kir. járásbírósághoz, mint vég­leges . székhelyére rendelte. — Ünnepély Párkányban. Vasárnap tar­tották meg a párkányiak szt. Imre herceg­ről elnevezett templomuk búcsúját, mely alkalomból ritka szép ünnep keretében áldotta meg dr. Rajner Lajos püspök érs. ált. helynök az uj főoltárképet és a temp lomot, mely nevezetes renováláson ment át. A hercegprímás ugyanis 1200 kor. adományozott a templom kiíestésére, mely­hez a hivők több, mint 800 k.-val járultak. A kifestessél Blaskovics Bátori Mihály szabadkai templomfestő bízatott meg, aminek a mester derekasan meg is felelt. Különösen szép a menyezet és a szen­tély. Azonkívül Majer Imre plébános gyö­nyörű oltárképet ajándékozott a templom­nak, melyet Krikler József képfestővel feste­tett meg. A renovált templomba a villám vilá­gítást is bevezették. Az ünnepélyes meg­áldás nagy misével volt egybekötve, me­lyet dr. Rajner Lajos püspök fényes segéd­lettel pontifikált. Mise közben, evangélium után Keményffy Kálmán vízivárosi plébá­nos magasztos ünnepi beszédet mondott az otthoni és templomi imádságról. A mise fényét a tanítóképző ifjúságából ala­kult négyes kar éneke emelte. Mise után a község elöljárósága tisztelgett a plébá­nián Ivanits Gyula párkányi . főjegyző vezetésével. Ezután ünnepi ebéd volt, melyen az istentiszteleten fungáltak és a prim, udvari papság vett részt. Végre te­hát Párkánynak is van szép temploma, melyet Majer Imre pleb. ügybuzgóságának köszönhetnek a hivek. — Betétszerkesztők kirendelése. Az igazságügyi miniszter Szentimrey Lajus betétszerkesztő albirót, Sümegi Jenő be­tétszerk. telekkönyvvezetőt és Pásztor István betétszerk. Írnokot az ógyallai já­rásbiróság területére kirendelte. — Rákóczy Ünnepség. A kereskedő ta­nulók ma délután a kereskedő ifjak ön­képzőegyletének helyiségében Rákóczy ünnepélyt rendeznek. — Á megyeháza átalakítása, A megye székházának átalakítási kérdése minden sürgős volta dacára megrekedt. A minisz­ter ugyanis nem hagyta jóvá azt a tervet, amelyet a törvényhatóság bizottsága fel­terjesztett, amely szerént a nagyterem a —- Édes nőm, ne gyötörd magad. Hogyne szeretnélek. Tán nem bizol bennem ? . . . — Ha szeretsz, elhozod ide Flórát. Beszélni szeretnék vele ! A férfi elkomorodott. Majd kis vártatva felkelt helyéből. — Ugy lesz, ahogy akarod. S elment. IV. — Jöjj, gyermekem közelebb. Ülj ide mellém. Látod én beteg vagyok. A te be­teged. A leány engedelmeskedett. Nagy, fénylő szemei megtörtek s bátyadtan szórták a sugárt. Az a mérhetetlen fájdalom égett bennök, amely a szerelem égő halottainak szemében éghet csak. Mintha egy pillanatra magához tért volna lelkének mély álmából. Fellélegzett. Kö­rülnézett a szobában. Mintha ismerős lenne előtte e hely . . , — Mond, hol vagyok? kérdé félénken a beteg nőtől. A fekvő, beteg nő megsimogatta a le­ány izzadó orcáját. Félrehúzta haját, mely ziláltan lógott szemei elé. — Szólj Flóra, kit szeretsz Te ? — Én senkit.! szólt a kérdezett. — S Oszkárt se ?! . . . — Oszkárt ? mintha hirtelen eszébe ju­tott volna valami. Megriadt. „Oszkárt"? — Igen őt szeretem. Aztán mintha va­Bottyán János-utcai főhomlokzaton lenne, hanem kifejezést ad annak, hogy a köz-, gyűlési terem az udvar közepén keresztül emelendő épületben lenne elhelyezendő, mi megfelel annak az előbbi tervezetnek, amely szerint az átalakítási munkálatok tervezve voltak. Egyben annak ad kifeje­zést, hogy az átalakítási munkálatok rész­letekben volnának keresztül víendők. — Az esztergomi kath. földmives ifjú­sági egyesület Imre ünnepélye, amelyet egyúttal Rákóczi és bujdosó társai emlé­kének is szentelt, tanúbizonyság volt, hogy a mi földmives népünknek is van lelke és szive, s hogy a vele való fárado­zás — bár nehéz és áldozatot kivan — nem marad gyümölcs nélkül. Vasárnap délelőtt mintegy 100 földmives ifjú vonult az egyesület zászlaja alatt a belvárosi plébánia templomba, hol szt. misét és szent beszédet hallgattak. A szt. misét, amely alatt az egyesület énekkara 2 szó­lamú éneket adott elő, dr. Fehér Gyula plébános mondotta, fényes segédlettel. A szt. beszédet Mátéffy Viktor egyesületi igazgató mondotta, amelyben azt az arany igazságot fejtegette, hogy a jámborságot fiatal korunkban kell megszoknunk, meg­szeretnünk, ha azt akarjuk, hogy késő öregségünkig kísérőnk legyen. Példaképül állította sz. Imrét, az ifjúság pártfogóját. Az ünnepély délután fél 7 órakor kezdő­dött az egyesület helyiségében a Hymnus eléneklésével, amely után Hegedűs István szavalt egy költeményt Szent Imréről, amelyet megérdemlett tapssal jutalmazott a közönség. A szavalat után ének követ­kezett, amely szintén tetszésre talált a hall­gatóságnál. Majd Számord Ignác egyesü­leti elnök tartotta meg ünnepi beszédét, amelyben sz. Imre és Rákóczi vallásos lelkületét, hazafiúi meleg érzését állította az ifjúság elé követendő például! Nagy hatást keltő beszéde után Tátus János egyleti tag szavalta a „Kuruc kesergő"-t. Dicséretére csak annyit, hogy az egyik papi vendég azt jegyezte meg; ez az ifjú bát­ran szavalhatna gimnáziumi ünnepélyen is. Tudnunk kell pedig, hogy ott mindig sikerült szavalatokat- hallunk. Utána, hogy a harmónia meglegyen, az énekkar „Gyönge violának letörött az ága" kez­detű kurucnőtát énekelte, amely után a cigány rázendített a Rákóczi indulóra, melynek hangjai közben a közönség egy része eltávozott, a fiatalság pedig táncra perdült. A legnagyobb rendben és kedv­lami sugallat beszédessé tette volna ajkát, szólni kezdett: — Igen Oszkárt szeretem. Igen, ő volt az orgona bokor mellett. Milyen szép is volt akkor. A nap befutotta aranysugárral és esküdött, hogy szeret ... Igen. Min­dig esküdött . . . Aztán egyszer, egyszer — ugy emlékszem — nem jött el oda. — Ugy beszélt, mintha valami gonosz álmát regélné el . . , — Nem jött el ... S akkor én na­gyon beteg lettem. Azóla még csak egy­szer láttam Oszkárt. A templomban. Egy más nővel. Aki olyan nagyon csúnya volt és gonosz nézésű . . . Szemei félelmetesen csillogó fényt kap­tak. A beteg nő megriadt. — Oszkár! — Hivtál kedves nőm ? szólt a férfi, mikor belépett a szobába, ahol a két nő volt . . . Flóra figyelni kezdett. Ez a hang lelkébe markolt, az ő hangja. . , Igen, ő az. Oszkár . . . Eléberohant. Átölelte barnafürtű fejét. Elborította szerelmes, őrült csókjaival . . . — Oszkár, eljöttél mégis? Eljöttél az orgonavirághoz ? . . . El ? . . . Milyen bol­gyog vagyok is ... énj ... . Pártos Zoltán. ben a hajnali harangszóig mulattak ifjaink. A mulatság költségeihez hozzájárultak felülfizetéseikkel : Számord Ignác 2 kor., Pauer Károly, Marosi József, Kiffer József^ Nelhiebl Gusztáv, Kiffer János 1 — 1 kor., Balogh Ambrus, Csókás Boldizsár 50 —50 fillér. — A Villamos vasút Ügye. Török Emil fővárosi vállalkozó mérnök pénteken vá­rosunkban járt, hogy most már a város döntése folytán komolyan hozzálásson, hogy a tervezett villamos összekötő vasút terve mielőbb megvalósuljon. Tisz­telgett Török főispánunknál is, és pártfo­gását kérte az ügy érdekében, aki meg­ígérte, hogy a maga részéről a legnagyobb odaadással azon lesz, hogy a kormány részéről nehézségek, akadályok a kivitel elé ne görditessenek, s amennyiben vol­nának, úgy azok elháritassanak, hogy a vasút mielőbb átadassék a forgalomnak. — Ipartestületi Ügyek. Ipartestületünk eleget óhajtván tenni az iparosok ama kérelmének, hogy részükre olvasóhelyiség adassék, a „Kath. Legényegylet" házá­nak Duna felőli részét egészen kibérelte s új felszereléssel ellátva a tagok rendel­kezésére bocsátotta. E kibővítéssel egyide­jűleg azt a nemes célt is feladatául tűzte az elnökség, hogy téli időben ingyenes tanfolyamokat és szakirányú felolvasáso­kat fog tartani tagjainak Önképzésére. Az első tanfolyam december 1-től fog tartatni minden csütörtökön esti 8 órakor s tárgya a levelezés, számla és költségvetések ké­szítése, egyszerű könyvvitel s általában a fogalmazás körébe eső dolgok tanítása lesz. A tanfolyam vezetésére az ipartes­tület titkára vállalkozott. E tanfolyamon csak ipartestületi tagok vehetnek részt s az előadások hallgatása teljesen díjmentes. — A közkereseti társaságok adójának beszámítása. A közigazgatási bíróság a közkereseti társaságok által fizetett egye­nes állami adónak a virilisi jog megálla­pításánál leendő mikénti számbavételére nézve legutóbb egy elvi jelentőségű ha­tározatot hozott, mely a községi legtöbb adót fizetők névjegyzékének egybeállításá­nál igen fontos, mert kimondja, hogy a XI. számú döntvény a községi legtöbb adót fizetők névjegyzékének egybeállításá­nál is alkalmazandó. A határozat igy szóll: „A közigazgatási biroság közigazgatási osztályának XI. számú döntvényében fog­lalt azt az elvet, hogy a közkereseti tár­saságok által fizetett egyenes állami adó­kat a törvényhatósági bizottság legtöbb adót fizető tagjai névjegyzékének megálla­pításánál a cégtulajdonosok adójaként számba kell venni ha az adó megoszlása a társasági tagok közt kimutatható, — alkalmazni kell a községi legtöbb adót fizetők névjegyzékének megállapításánál is. — A muzslai járásbiróság székhelykér­dése ugylátszik sürgősen foglalkoztatja a minisztériumot. Erre enged következtetést vonni azon körülmény; miszerint a mi­niszter sürgősen kéri a párkányi járásbiró­sági telek méreteit és a szomszédos épü­letek tulajdonosainak neveit. — Üj SZBkOSZtály. Az egyes ipari szak­máknak csoportosulása mind nagyobb tért hódit az önálló iparosok körében. Dóczy Ferenc elnök újabb érdeme, hogy e hó 14-én a 6-ik szakosztályt alakította meg. Ez alkalommal az asztalos iparosok tömö­rültek s kebelükből szakelnökké Waldvo­gel Józsefet választották." — A vármegye egészségügyi bizottsága f. hó 24-én d. e. 10 órakor a vármegye­háza tanácskozó termében ülést tart, melyen a Muzzslán felállítandó gyógyszer­tár és dr. Rőchrich Béla Bátorkeszi kör­orvos fizetés emelésének kérdése kerül napirendre. — Ipari gépek kérelmezése. Az ipar­testület elnöksége mozgalmat indított az iránt, mily gépek volnának nyerhetők ál­lami adomány útján az asztalos iparosok

Next

/
Thumbnails
Contents