Esztergom és Vidéke, 1906

1906-11-18 / 92.szám

részére. Ha e kezdeményezés szerencsés megoldást nyer, úgy a közel jövőben nagy lépéssel lesz az ipartestület előbbre a kisipar fejlesztése kérdésében. — A törvényhatósági bizottság jövő évi virilistái névjegyzékének egybeállítása, il­letve kiigazítása ügyében csütörtökön dél­előtt a vármegye igazoló választmánya ülést tartott. — Emberbarátok figyelmében! Egy sze­gény, beteges napszámos családra hívjuk fel jószívű olvasóink figyelmét. Az illető hét gyermekkel, melyek közül a hetedik újszülött a legnagyobb nyomorban úgy­szólván betevő falat és tüzelő nélkül síny­lődik, joggal igényli a humánus közönség támogatását. Kérjük a közönséget, hogy csekély adományaival mentse meg a sze­rencsétleneket. Bármily csekély adományt szivesen vesz lapunk szerkesztősége és juttat a rkapitánysághoz említett család segélyzésére. — A város kölségvetése a gazdasági bizottságban. A város gazdasági bizott­sága pénteken délután ülést tartott, mely­nek egyedüli tárgya, a város jövő évi költségvetése gazdasági vonatkozású ré­szének tárgyalása volt, amit a bizottság be­ható tanácskozás után lényegtelen változá­sokkal elfogadni javasolt a maga részéről. — A villamos mű felülvizsgálata, A városi villamos mű és berendezés utófe­lülvizsgálatát a kiküldött bizottság pénte­ken és tegnap folytatta. — Nem leSZ SZÖVŐgyár. Heinrich és társa újpesti szalagszövőgyára értesitette a város hatóságát, hogy amennyiben a kellő támogatásban vállalata nem része­sült, ama tervéről, hogy városunkban szal­lagszövőgyárat létesítsen, lemond. Egyben bizonyos fokú szemrehányásban részesiti a hatóságot, mely vállalatát nem karolta eléggé fel, s igy miként irja, gyárosok nem igen fog­nak nálunk gyárakat alapítani. Ha a tisz­telt cég az 5 katasztrális hold ármentes területen kivül, mit a szigeten kért, a ti­zenötévi adómentességen és azon kiköté­sen kivül, hogy másnak hasonló gyár ré­szére a város kedvezményeket ne adjon, legfeljebb csak egy aranyórát kért volna, hát még csak megadtuk volna, de midőn 3000 Q méter területnek gyári helyisé­gekkel való beépítéséhez és négy mun­kásház emeléséhez szükséges építési anya­gokat is kér, hát ez talán mégis szerény­telenség. — Pincefeltörés. A téli esték beköszön­tével, ugylátszik ismét napirendre kerül­nek a pincebetörések is, melyek sorozata Bognár Mihály cigánykúti pincéjének fel­törésével vette kezdetét. Bognár pin­céjébe már az elmujt évben is betörtek és pedig aképen, hogy a- pince falának egy részét kibontották, s azon át hatol­tak be. Ugyanígy tettek most ís, a pince falnak ugyanazt a részét bontatták ki és behatolva a pincébe, bort és gyümölcsöt vittek el. Hatóságunk figyelmét különösen felhivjuk arra, hogy a határ éberebb őriz­tetése tekintetében mihamarabb a legmesz­szebbmenő intézkedéseket megtegye. — LeSZ Sertéspiac. Ugy a gazda, mint a fogyasztó közönség bizonyára nagy örömmel fogja venni azt a hirí, hogy a vá­ros területén a sertés vész megszűnése hi­vatalosan lett konstatálva, s igy a zárlat feloldatott, minek következtében már a legközelebbi szombaton a sertések fel­hajthatók a piacra. — Magyar nyelvű cégfeliratok. Nyitra­vármegye felirt a képviselőházhoz a ma­gyar nyelvű cégfeliratak kötelező haszná­lata érdekében, mely feliratot hason szel­lemben leendő pártolás és felterjesztés végett az összes törvényhatóságoknak megküldött. — 1907. A jövő év kalendáriumának főbb pontjai a következők. Az uj év keddi napra esik, akiknek tehát sz. Antal a pát­ronusuk, azokra szerencsét hoz. A farsang január 6-án kezdődik és már február 12-én véget ér. Húsvét március 31-én és ápr. 1-én, pünkösd máj. 19. 20-án lesz. A hús­véti pünkösdi és karácsonyi ünnepeken kivül kettős ünnepek: febr. 2, 3., márc. 24, 25. és június 29, 30. = Virágkedvelők figyelmébe Az évad beáltával és miután az olasz és délfrancia­országi virág (levágott virág) kivitel már kezdetét vette, van szerencsém a nagyér­demű közönség tudomására hozni, misze­rint virágkereskedésemben naponta kapha­tók friss, levágott virágok, névnapi, eljegy­zési, lakodalmi és egyéb alkalmi csokrok a legszebb kivitelben és legjutányosabb árban. Teljes tisztelettel Spilhacsek Ede mű és kereskedelmi kertész. Esztergom Lőrinc-utca a Korona kávéházzal szemben. — Lapunk mai összes példányaihoz a Dörge Frigyes budapesti bankháza egy érdekes prospektusát mellékeljük. Ez a népszerű cég, melynek állandó szerencséje közmondásossá lett, arról értesít bennün­ket, hogy az uj húzás már november hó 22-én kezdődik, és ezért a sorsjegy meg­rendeléseket tovább halasztani nem taná­csos. A Dörge Frigyes bankház sorsjegyei igen nagy keresletnek örvendenek, ami érthető, ha az utolsó nyeremény-jegyzék­ben megnézzük, hogy csak az utolsó két hónapban hány nyeremény jutott ezen banknak. Sokan vannak azok, akik mind­járt első alkalommal nyertek, ezek bará­taiknak, ismerőseiknek mondják el a dol­got, a hir szájról szájra jár, ez pedig a leghangzatosabb reklámoknál is jobban hat. Kétségkívül ez az oka annak, hogy Dörge bankház Budapest, Kossuth Lajos u. 4 osztálysorsjegy főelárusitó osztálya oly rohamosan fejlődött, és ma már a legelsők közé tartozik. — Boreladások díjtalan közvetítése, A „Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesü­lete" azon szép eredményen felbuzdulva, a mit tavaly bornyilvántartó lapjai által elérni szerencsés volt, az ujabb kiadást elhatározta. Ebből kifolyólag legközelebb felhívást küld az összes egyesületi tagok­hoz és tudatja velük, hogy bornyilvántartó lapjainak kibocsájtását még a tél beállta előtt megismétli, miért is ó- és ujbor készletüket haladéktalanul jelentsék be az egyesület igazgatóságának. A „M. Sz. O" E." most is, éppúgy, mint első alkalom­mal, a bornyilvántartó kimutatás kiadását hirdetni fogja a külföldi nagyobb szak­lapokban, különösen Ausztriában, Német­országban és Svájcban. Ez országok ösz­szes nagyobb kereskedőinek és vendég­lőseinek még külön borjegyzéket is fog küldeni, úgyszintén a magyar közvetítő cégeknek is. Misem természetesebb ezek után, hogy az a termelő, kinek borai nagy reclámmal láttatnak el, könnyebben értékesítheti borát, mint az, a kinek neve ismeretlen a vevők előtt.. A „M. Sz. O. E." , hogy a termelőknek jobban kezére járjon, elhatározta, hogy nemcsak a régi, hanem az ujonan jelentkező tagok borait is — bejelentés esetén — nyilvántartja teljesen díjtalanul; tagsági-diját, mindössze évi 8 koronát pedig csak a jövő (1907.) évtől számítja. Ezenkívül minden tag a rendes évi tagsági kedvezményekben ré­szesül. Tagsági nyilatkozati lapok, alap­szabályok, bornyilvántartó bejelentő lapok kaphatók egy lev. lapon kifejezett kívána­lomra is a „Magyar Szőlősgazdák Orszá­gos Egyesülete" igazgatóságánál (Bpest, IX., Üllői-ut 25. II. 11.). CSARNOK. A 'l'hália Társaságról. Bizonyos távolságból nézve, két óriási feladatot tűzött ki magának a Thália-Tár­saság: a színművészet regenerálását és a munkásság szellemi továbbképzését. Már eljátszották Strindbergtől „Az atyát", Ibsen „Vadkacsáját", Heijermans „Reményét" és több más elsőrendű darabot vasárnap, folyó hónap 4-én pedig, munkáselőadáson, a nagy norvég drámairónak, Ibsennek „Nórája" került szinre. Ezt a feminista, vagy legalább is a kö­zönségtől azzá degradált darabot mindenki ismeri, s a legtöbben azt állítják, hogy megértik, mert kiki a saját szája ize sze­rint próbálja magyarázgatni Nórának, a társadalom jó vagy rossz törvényeit nem ismerő, félig félszeg, félig extravagáns nő­nek hirtelen elhatározását, hogy ott hagyja gyermekeit és a férj ét, mert belátja, hogy az ő viszonyuk nem volt házasságnak nevezhető, hiszen a férje benne csak já­tékszerét látta és nem törődött avval, hogy neki is van lelke ; hogy ő is gon­dolkozik. Mindezeket Nóra mondja és na­gyon szépen hangzik mindaz, amit mond, de a cselekvény mást mutat. Nóra szereti a férjét, rajongva szereti, és talán jól is esett neki, hogy férje játékszernek tekin­tette, mert hiszen dolgozott, regényt for­dított, hogy ő is hozzájáruljon a szegé­nyes háztartás költségeihez — és váltót hamisított, hogy ura életét megmentse. Ez az utóbbi tette azonban nem mondható valami nagyon heroikusnak, mert nem volt tudatában annak, hogy akkor milyen ellenkezésbe jutott a törvényekkel. S mi­kor végre megtudja, megszeppen és várja a csodát: hogy férje hálatelten, mert az ő életét mentette meg, leboruljon előtte és körülbelül ezeket kiáltsa bizonyos kulis­szahasogató effuzióval : „Nórám, ne félj, ne remegj! Te meg­mentetted akkor az én életemet, most én mentem meg a te becsületedet ... és megóvlak a börtön nyirkos levegőjétől. Mindent magamra vállalok. Én hamisítot­tam a váltót. . . Én, igen ! . . . Rakják rám a bilincseket! . . . Vessenek a leg­sötétebb- börtönbe ! . . . Akasszanak fel ! De te élj és virulj, mert jól tetted amit tettél, hiszen az életemet mentetted meg ! . . . Igaz ugyan, hogy ezt a becsületem árán tetted, ... s hogy bizony jobb lett , volna akkor elpusztulnom, mint élni ilyen áron ... no ... de .. . mit nekem a becsü­let, mikor ugy szeretlek ! !!" S erre Nóra, a nővel veleszületett ön­feláldozási mániából kifolyólag, ugyancsak kellő színpadiaskodással, egy sikollyal a férje nyakába borulna: „Hah! .. . A csoda ! . . . Ezt a csodát Vártam ! . . ' Férfi vagy, Helmer ! . . . Férfi ! De én nem engedhetem, hogy te szenvedj az én bűnömért. . . Ha Krogstad mégis feljelentene, akkor egy levélben fogom közölni a törvény embereivel, hogy rólad minden gyanút elhárítsak, hogy igenis én ... én hamisítottam a váltót, s te légy segítségemre, hogy idejekorán és ép bőr­rel külföldre menekülhessek. „Menekülni?! . . . Ez egy eszme ! . . . Meneküljünk ! ... Itt hagyok mindent: a bankigazgatóságot, a fényes jövedelmei, mindent, hogy veled elmeneküljek innen, s hogy valahol messze, egy kis kunyhó­ban folytassuk eddigi boldog életünket" Lehet, hogy a férj a mézeshetek első napjaiban igy beszélt volna; de néhány évi házasság után, mint három gyermek atyja, igazán nem tehetett mást, mint azt, amit tett, hogy Nórát a legkétségbeese­tebb hangon a legborzasztóbb szemrehá­nyásokkal illette. És igazán nemes lélekre vall és nagy szeretetre, ha nem is szere­lemre, hogy feleségét nem üzi el a ház­tól, hanem, zúgolódva bár, magára veszi a keresztet, hogy a maga józan módja szerint áldozata legyen az asszony akkori együgyüségének és kiszolgáltassa magát Krogstad, a zugügyvéd erkölcsi zsarolá sainak. És megható az öröme, mikor a veszély elhárult, mikor már nem kell többé aggódnia, nem annyira a saját, mint in kább gyermekei becsülete miatt, és Nó­rának is mindent megbocsát, sőt uj életet akart kezdeni vele: asszonyt akar látni benne ezután, hitvest és nem játékszert, mint eddig, ha csak az fájt neki. De mit tesz Nóra? Kapja magát és otthagyja férjét és gyer­mekeit, mert ugy hiszi, hogy csorba esett az ő nő-voltán. Képzelhető, hogy ujjonganak ennek a vénleányok s a többi, férfi-gyülölést szín­lelő feministák. De vájjon ezeknek akart-e örömet szerezni Ibsen ? . . . a finom lelkű Ibsen ?! — Aligha ! — Bizonyára csak egy problémát akart a tömeg közé lökni, hogy „nohát, rágódjatok rajta !" Igazán kár, hogy Ibsen nem irt Nórá­hoz még egy negyedik felvonást, mely­ben az asszony, valószínűleg harmadnapra, visszatér hitvesi hajlékába, a gyermekei­hez, kiket alávalóság volt elhagyni, vagy ha annyira csökönyös, hogy ezt nem teszi, legalább a gyermekeket kellene a közön­ségnek bemutatni, kik anyjuk nélkül is elég jól érzik magukat az öreg dada tár­saságában ; Helmert pedig a lázas munka vigasztalja. Végül Krogstad nőül veszi Lindennét, becsületes emberré lett, — és Helmer, kit saját sorsa engedékenyebbé tett, meghagyja őt a banknál, hogy ezzel hozzájáruljon ifjúkori pajtása teljes reha­bilitálásához. Node, amit Ibsen csinált, az jól van megcsinálva, s talán nevetséges is tőlem, ha azt mondom, hogy jobb lett volna igy vagy ugy, mert el kell ismernem, hogy bármely, még oly ügyes toldás is csökkentette volna a darab pointe-jét. S én tulaj donképen nem is a darabról akar­tam irni, hanem a „Thália-Társaság"-ról s a Nóra-előadásról, csupán elkalandoztam egy kissé, mert több van bennem a líri­kusból, a szubjektív töprengőből, mint a kritikusból, a keménj'szivű viviszektorból, ki üt, vág, boncol, hogy — gyógyítson, mig én csak fecsegni akarok a kedves ol­vasó szórakoztatása céljából. (Folyt, köv.) „Vénus" villamos körték darabonkint 63 fillérért egyedül kap­hatók SCHWACH SÁNDORNÁL Ezen körtéket, kiégett, de sértetlen állapot­ban, darabonként 15 fillérért cserébe visszaveszem. 5 E. sőt még több napi ke­reset ! A házimunka-kötőgép társaság férfiakat és nőket keres, akik gépeinkre munkát vállalnának. Egyszerű és gyors munka, melyen egész évben ki-ki odahaza a lakásán végezhet, előismeretek nem szükségesek. Ha valaki, más városban lakik, az nem határoz, mert az elkészült munkát eladjuk. Házimunka kötőgép-társaság Thos H. Whittick és Tsa Budapest, IV. Havas-utca 3—554. Prága— Petersplatz 7—554. mmmmmmmm 8107/906. tkvi szám. ÁiWési hMetményi kivonat, Az esztergomi kir. járásbiróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Fink Klára férj. Kreisz Istvánné, kiskorú Fink Erzsébet, Mária és János végrehajta­tónak Fink Antal végrehajtást szenvedett elleni 38 kor. 62 fii. tőkekövetelésének, ennek 1906. évi április hó 20 napjától számítandó 5 °/o-os kamatának 8 kor. 40 fii. végrehajtási és ezúttal 12 koronában

Next

/
Thumbnails
Contents