Esztergom és Vidéke, 1906

1906-10-11 / 81.szám

ESZTERGOM es rate A „VÁRMEGYE KÖZPONTI MEZŐGAZDASÁGI BIZOTTSÁGA "NAK HIVATALOS LAPJA. Megjelenik Vasárnap és csütörtökön. = Előfizetési árak: = Egész évre . .12 kor. Negyedévre. . 3 kor. Fél évre ... 6 kor. Egyes szám ára lé fillér Nyilttér sora 60 fillér. Felelős szerkesztő: DR. PROKOPP GYULA. Laptulajdonos kiadók: Dí. Ptfokopp ßijnla és Brenner 1 Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: (hova a kéziratok, előfizetések, nylltterek és hirdetések küldendők) Kossuth Lajos (azelőtt Bnda)-ntca 485. szám. Kéziratot nem adunk vissza. Az esztergomi törvényszék visszaállítása. Esztergom, október 8. Gyapay Pál főispán október 6-án a következő szövegű meghívókat bocsájtotta ki: „Felkérem Uraságodat, hogy folyó évi október hó 15-én reggel 9 órakor a vármegyeháza nagytermében (a köz­gyűlést megelőzőleg) a királyi törvény­széknek Esztergomba leendő visszaállí­tása érdekében elnökletem alatt tartandó magánjellegű értekezleten megjelenni szíveskedjék." Nem vétünk a titoktartás kötele­zettsége ellen, midőn a magánjel­legű értekezletre szólló meghivást közre adjuk, mert bármily magán­jelleget öltsön is az értekezlet, a mozgalom olyannyira közérdekű, hogy annak még legkezdetlegesebb stádiuma felett sem térhetünk na­pirendre. De, hogy főispánunk nem is akarta azt közérdekű jellegétől megfosztani, igazolja azon körül­mény, hogy ő méltósága a sajtó helyi orgánumait is meghívta az értekezletre. Hogy az értekezlet összehívására mi adta meg az első lökést, isme­retlen előttünk, csak sejtjük, hogy szoros kapcsolatban lesz azon leg­újabb mozgalommal, mely a muzs­lai járásbiróság székhelyét váro­sunkba akarja áthelyezni. Hogy főispánunk a város és me­gye érdekeit szivén viseli, abban senki sem kételkedik egy pillanatra sem. És ha jól sejtjük, ép ez adta meg az impulsust, a tettek meze­jére lépni. Midőn az elmúlt héten váratlan meglepetésként pattant ki az a ti­tok számba ment hir, miszerint a miniszter nem idegenkedik attól, hogy a muzslai járásbiróság szék­helyét Esztergomba helyezze át s ne Párkányba, mi azonnal megal­kottuk a magunk véleményét, mely az volt, hogy helyeztessék a muzs­lai járásbiróság inkább Párkányba, mert annak városunkba való beho­zatala, ártalmára lenne a törvény­szék visszaállításának, amiről le so­hasem mondtunk, de végzetes lehet­ne reánk a megyék kikerekitésénél is. Állásfoglalásunk nyilvánítására azon­ban a dolgok hihetetlenül gyors egymásutánja, még csak huszon­négy órai időt sem engedett. Hogy mennyire sürgős volt a kér­dés, mi sem igazolja jobban, mint a város képviselőtestületének hatá­rozata, mely addigra is, mig az át­helyezendő bíróság részére az igaz­ságügyi kormány megfelelő épület­ről gondoskodni fog, a város in­gyen ajánlotta fel a Szent-Ferenc rendi zárda második emeletét, hol egy ideig ami járásbíróságunk már elhelyezve volt. Azt hisszük, helyes nyomokon járunk, amidőn azt írjuk, hogy fő­ispánunkat a megye érdekének koc­káztatása sarkalta a gyors tevékeny­ségre, ki a megye jeleztünk érde­kében, nyilván állást foglal a muzs­lai járásbíróságnak a megye szék­helyére való behozatala ellen. Főispánunk azonban, ki midőn lábát először tette Szent István szü­lővárosának földjére installációja al­kalmából, nemcsak azt a fogadal­mat tette, hogy a megyének, ha­nem hogy a városnak is hű fia és polgára lesz, kétségtelenül a város érdekét sem akarja szem elől tévesz­teni, s ez indíthatta nyilván arra, hogy habár a járásbirósági-székhely kérdésében a megye jól felfogott ér­dekében Párkány mellett foglal ál­lást, kárpótlásul a törvényszéket óhajtja városunknak visszaszerezni, amivel meg lesz oldva a túlsó já­rás telekkönyveinek itt maradása. Esztergomnak pedig főérdeke és sé­relme, a túlsó járás telekkönyveinek itt maradása volt. Igy aztán nem fog csorbát szenvedni a megye ér­deke, viszont pedig a törvényszék visszaállításával sokkal többet fog nyerni a város annál, mintha a muzs­lai járásbiróság helyeztetik át. Áttérünk már most arra a kér­désre, vájjon van-e Esztergomnak jogos oka a törvényszék visszaállí­tását szorgalmazni ? Midőn az igazságügyi kormány az 1893. évi XVIII. törvénycikk tervezetét megalkotta, kettő lebe­gett előtte. Az igazságszolgáltatás gyorsítása és olcsóbbá tétele. A törvény intenciójából és a do­log természetéből önként következő folyománynak tartotta mindenki a a fellebbezési bíróságok, a kir. tör­vényszékek szaporítását, mit siet­tetni látszott a bűnvádi perrendtar­tás azon rendelkezése, mely szerint a járásbíróságtól feljebb vitt bűn­fenyitő ügyek elbírálásánál szintén a szóbeliség hozatott be. Sajnos, az igazságszolgáltatás eme követelményének mai napig elég nem tétetett, sőt ma is még több me­gye van, közöttük Esztergomvár­megye, mely nemcsak a felleb­bezett polgári és fenyítő ügyekben kénytelen egy szomszédos vármegye bíróságához fordulni jogsegélyért, de amely, mint az országnak leg­ősibb, s igy legelső megyéje, az ország Hercegprímásának, a legelső főkáptalannak székhelye, melynek virágzó pénzintézetei vannak, híjá­val van az I-ső folyamodású társas­bíróságnak, a törvényszéknek. Nem igazságos, nem méltányos, és ellenkezik az igazságszolgál­tatás olcsóbbá tételének elvével az, hogy a jogkeresők kényte­lenek legyenek sokszor a per tárgyával arányban nem álló költ­ségekkel igazukat keresni, nem is említve a rossz vasúti összekötte­tés kellemetlenségeit. A hetvenes évek kobozták el tő­lünk a törvényszéket azon ürügy alatt, hogy a város lakosságának száma nem üti meg a mértéket. A városrészek egyesítése folytán ezen ok megszűnt, s igy megszűn­vén a törvényesnek minősített ok az elkobzásra, joggal kérhetjük an­nak visszaállítását. De, hogy mennyire igazságtalan és méltánytalan, hogy mi esztergo­miak Komárommegyébe menjünk igazságot keresni, igazolja azon kö­rülmény, miszerint a polgári felleb­bezett ügyeket is számítva, az esz­tergomi ügyek több, mint 60%-át képezik a komáromi kir. törvény­szék ügyforgalmának, mig a bűn­fenyitő ügyek száma a 70%-ot is meghaladja. Kérdjük már most, hogy akkor, midőn a komáromi törvény­széknek — melyhez négy járás­biróság tartozik — ügyforgalma jó­val kisebb a komárommegyei vo­natkozású ügyeket illetőleg, mint a két járásbírósággal biró Esztergom­megye ügyforgalma, hogy akkor mi a komáromi kir. törvényszékhez tartozzunk igazságszolgáltatás te­kintetében ? Az ügyforgalom eme számaránya döntő körülmény a mi javunkra. Figyelembe veendő körülmény az is, hogy a törvényszék visszaállítá­sával csökkenne a komáromi tör­vényszék kiadása néhány ezer ko­ronával, ami az esztergomi javára esnék. Igy a bűnfenyitő ügyekben a komáromi kir. törvényszék az el­múlt évben tanudijakra 12,169 kor. 57 fillért, az esküdtek kisorsolásá­nál 129 kor., az esküdtek részére 1264 koronát fizetett ki, mely ösz­szegnek fele az esztergommegyei ügyekre esik. Birák, az ügyészség és a bírósági hivatalnokok kiszál­lásával 1460 koronát adott ki, mely­nek VB része, mig szakértők díjazá­sára 4000 koronát fizetett ki, mely­nek V4 része esik Esztergomra. Számos adatot lehetne felhalmozni amellett, hogy a törvényszék vissza­állítása nemcsak méltányos, de jo­gos kívánalma Esztergomnak, ha a kezdeményezés oly kezekben nem volna, mely a siker biztos remé­nyével kecsegtet. Természetes valami, hogy a muzs­lai járásbíróság áthelyezésének kér­dése csak akkor volna elejtendő, ha a törvényszék visszahelyezése, min­dert kétséget kizárólag befejezett ténnyé vált és pedig nem igéret alakjában, hanem megváltózhatatla­nul befejezett tény alakjában. A közvélemény a főispáni meg­hívó folytán amennyire informálva vagyunk hamarosan állást foglalt és pedig a muzslai jbíróság áthozatala mellett és pedig azon okból, mivel ennek áthozatalát a miniszter ré­széről befejezett dolognak tekinti, mig a törvényszék visszaállítása szerinte oly idő kérdése, mely alatt váltózhatnak a viszonyok, melyek hatása alatt arra ébredhetünk, hogy elszalasztva a járásbíróságot, tör­vényszéket sem kapunk. Az óvatosság helyes, de ne ha­markodjuk el az állásfoglalást. Mert, ha megkaphatjuk a törvényszéket, nincs indokolva az, hogy miért ne hagyjuk érvényesülni a megye ér­dekét is, melynek sorsa, elvégre is közös a székhelyével; Esztergom városáéval.

Next

/
Thumbnails
Contents