Esztergom és Vidéke, 1906

1906-07-26 / 59.szám

Nem remegett. Nem félt a haláltól. S meghalt egy zokszó, egy panasz nélkül a bitón . . . * . . * Azon az éjen hiába várta egy leány szerelmesét. Pedig úgy vágyta. Ugy égtek ajkai a vágytól. Remegett a szerelemtől fehér s bársony karja. Már hét óra. „Tán a vihar miatt nem jön?" — mondogatta és biztatgatta magát. „De hiszen csak nem félt a vihartól ?'" — s ez leverte. Félt, remegett. „Talán valami baj érte. Istenem!" — sóhajtott s halkan imádkozott . . . * * Ott künn a szélben ugy lenget a szél, dobál a vihar, áztat a zápor egy holttestet ... A kuruc sereg egyik legvitézebb, leghősebb katonájának holttestét .... II. Mintha valami félelem vett volna erőt a kuruc seregen. Tegnap még űzte, verte a labancot s mindig sarkában volt. Ma már megfordult a kocka. A labancok már kora reggel elkezdték a lövetést. Délre már kiverték a kurucot a hadállásból. Futott a kuruc. Alig tudta a vezér összeszedni a futó seregét. S a labancok elfoglalták az egész tábort. Igaz, hogy nem sokat találtak benne, de a kevés is jobb a semminél. Egy felakasztott hadnagyot is találtak ... A labanc sereg vezére, egy nőies arcú, bátor, fiatal magyar levétette a bitóról. Eltemettette. Voltak akik sirni is látták a — vezért. Másnap reggel egy szál illatos, piros rózsa égett, virított a siron .... A labancok vezére nem nyugodott. Üldözőbe vette a futó kurucokat. Valahol Csengődnél érte utol őket. Már ekkor újra rendben voltak a kurucok is. Megütköztek. Soha oly véres csatát. Kar, kar; férfi, férfi: ló, ló ellen. A gyönge arcú, sugártermetű labancvezér ott volt mindenütt. Ölt, szúrt, vágott, biztatott, bátorított. Mindenütt csak a kuruc vezért kereste. Végre megtalálta. Felérontott. „Tudom, te öletted meg őt!" — kiáltá feléje. „Most megöllek! Megboszutom őt! Jaj neked!" szikrát szórt a két fekete szem. Villog a kard, sivít a légben, amint vág, sujt. Lovaik mintha értenék gazdáik harcát, szintén küzdenek egymás ellen. Rúgják, marják egymást. Most meginog a kuruc s ledől a porba . . . Piros vére szökken a szivéből s pirosra festi a fövenyt . . . Elfut a kuruc. Győzött a labanc . . . Diadalt ül a sereg. De a vezért nem találják sehol ... # A csillogó gyöngyű folyóparton a kuruc sírnál ott térdel egy leány . . . Sír . . . szeméből hull, patakzik a könny . . . Már nem vezér többé . . . Leány . . . csak leány ... Sir és imádkozik . . . S m a piros rózsa ott a siron oly bánatosan hajtja le fejét, mintha ő is sírna ... Gabriella Szerkesztői üzenetek. V. „Aranygyerek" cimü színdarabját először nyújtsa be a Nemzeti színházhoz. Ha ott elfogadják : leközöljük mi is. Mégis hogy el ne menjen kedve örökre az irói pályától, leközöljük az alábbi jelenetet belőle : Vannak: Búlett úr, Szíplett {14 éves), Jótett (12 éves), Víglett (11 éves) mamzellek. Búlett: (Stentori hangon énekli az alábbi nótát, Zongorán bravúros effeletussal kiséri Sízplett mamzell. A refraint Jótett és Víglett kisasszonyok is eli torokkal fújják.) Bute ti dal. (János vitéz paródiája. Ugyanarra melódiára.) I, Aranybányába', születtem, nem is olyan régen. Ott jöttém a napvilágra s ez reám nem szégyen. Utcahosszat megbámulnak asszonyok emberek, S azt beszélik, azt susogják : Ez egy csoda-gyerek. Minden költő megénekel, És lefest a piktor. Az én nevem, az én nevem : Avany-Búlett . . - Arany-Búlett Viktor. II Három kislány rólam beszél s én egész nap csuklóm. Emiatt még aranyom is elkéne tán dugnom. Fáj soknak a szive értem — ez a helyzet titka, Mert bizony az aranygyerek nagyon, nagyon ritka. Stb. Refraim. Oh tisztelt Dramaturg, hol akar sikert aratni legelőször evvel a fenumenális darabbal ? Csak nem keresi fel vele a Burg-szinházat ? Megelégedhetik, ha egy faluvégén egyszer elénekelheti exotikus nevű hölgyeivel. Gabriella. Kürth. Tárcáiért forró köszöntés! Az ilyen kurucos motívumok jobban illenek tolla allá, mint egyéb tárgyai. A másik is sorra kerül. Egyre azonban figyelmessé teszem: az igéret szép szó • . . de nem a falitáblákra felírva! Tehát várjuk a többit is ! Nagysádnak kézcsók a redakció hűsébői. Milieujének pedig üdv! IRODALOM. f Az esküdtképesség mint politikai jog. „Az esküdtszék reformja az ál' talános választói jog alapján" cimen egy érdekes röpirat jelent meg a mai napon. Szerzője, dr. Gerő Ernő, ki könyvében meggyőző érvekkel mutatja ki, hogy az esküdtképesség általános politikai jog, melyből senkit kirekeszteni nem lehet. Az esküdt képesség általánosításával—szerinte— az igazságszolgáltatás megrendülni nem fog sőt erősbödni fog a nemzeti jogérzet. Sem osztály, sem nemzetiségi veszedelmet nem fog előidézni, az esküdtszéknek reformálása sőt ellenkezőleg emelni fogja á nemzet souverainitását. Javasolja tehát, hogy aki a létesítendő általános választói jogrendszer alapján fel van véye a választói névjegyzékbe,—az legyen egyszersmind esküdtképes, mert csak ez a rendszer felel megugymond — a népszabadság alapelveinek. —Minden esetre érdekes és aktuális a felvetett eszme, melyet a szerző több oldalról, politikai, jogi és bölcseleti szempontból népszerű nyelven igyekszik megvilágítani. A szerző tervezetét törvényjavaslat utján a parlamenthez is befogja nyújtani. A röpirat ára 80 fillér. Kapható a szerzőnél. (Budapest, Sip-utca lő.) 5 E. sőt még több napi kereset ! A házimunka-kötőgép társaság férfiakat es nőket keres, akik gépeinkre munkát vállalnának. Egyszerű és gyors munka, melyen egész évben ki-ki odahaza a lakásán végezhet. Előismeretek nem szükségesek Ha valaki más varosban lakik, az nem határoz, mi az elkészült munkát eladjuk. Házimunka kötőgép-társaság Tbes H. Wnittiek és Tsa Budapest, IV. Havas-utca 3—554. Prága—

Petersplatz 7—554. Kárpitos és diszitő. Müller József, Kossuth Lajos-u. Schalkház-félé ház. Mészáros és hentes-üzlet. Berán Antal, Kossuth Lajos-utca. Pénzin fezetek. Esztergomi Takarékpénztár. Esztergomi Keresk. és Iparbank. Esztergom-vidéki Hitelbank. Esztergom-megyei Párkányi Takarékpénztár. (Párkányban.) Péküzlet. Einczinger György örökösei Kis-piac Sörraktár. Rudolf Mihály, Kossuth Lajos-utca. Kávéházak. Központi Kávéház, Kispiac. Korona Kávéház, Lőrinc-utca. Szabó üzlet. Stricz Lajos, Kossuth Lajos-utca 498. Szálloda és vendéglő. Meizler János „Magyar Király' szálloda, Kossuth Lajos-utca. Porgesz Béla „Korona Szálloda" Lőrinc-utca. Schleiffer Lajos ,.Fürdó' Szálloda" Víziváros. Értesítés. Bátor vagyok nagybecsű tudomására, hozni, hogy boldogult férjem nevén álló, Kispiac 16. sz. házban levó fűszer-, gyarmatáru- és csemege-kereskedést, az eddigi cégjegyzés alatt változatlanul tovább folytatom. Méltóztassék ezen körülményt szives tudomásul venni azzal, hogy magam részéről azon leszek, hogy a mélyen tisztelt vevő közönség igényei az eddigi lelkiismeretes módon kielégíttessenek. Midőn még azt kérem, hogy boldogult férjem személye iránt tanúsított nagyrabecsült pártfogásában engem is részesíteni kegyeskedjék, annak ígérete mellett, hogy üzletemet tovább is az eddigi szolid alapon minden igényt kielégítő módon fogom vezetni, vagyok Esztergom, 1906. július hó. alázatos szolgája Özv. VÖRÖS JÓZSEFNÉ. Allein echter Balsam aus der Schutzengtl-Apotheki des A.Thierry in Pregrada hei Rohltsch-Sauerbrum. bérmentve. Minden utánzás és utánnyomás büntethető. Egyedül a Thierry-féle Balzsam valódi, csakis a zöld apáca védjeggyel. Törvényileg védve. Régismert, felülinulhatlan emésztési zavarok, gyomorgörcsök, kólika, katarhus, melltájás, influenza stb. ellen Ára : 12 kis, vagy 6 dupla üvegnek, avagy 1 nagy különleges üvegnek patentzárral K. 5. — Franco, Thierryféle Centifolia kenőcs elismert, mint non plus ultra, mindennemű sebek, gyulladások, sérűlésrek, kiütések és gyűlések ellen, ha még oly régiek is. Ára: 2 tégelynek K. 3.60 franco szétküldve, csakis a pénznek előzetes beküldése, vagy utánvétel ellenében. — A. THIERRY gyógyszerész Pregrada, Rohitsch-Sauerbrunn mellett. Brosúrák több ezer eredeti köszönő levéllel ingyen és Raktára: Török József gyógyszerész Budapest. D. Leo J. Egger és Vértes L. Lúgos. Esztergomi kalauz. Kályhagyáros. Magyary László, Duna-u. és Kispiac Weisz Mihály, Simor János-utca. Kocsigyáros. Homor Imre, Kis-Léva 242. szám.