Esztergom és Vidéke, 1906
1906-07-26 / 59.szám
JSZTERüMI és FIDEKE A „VÁRMEGYE KÖZPONTI MEZŐGAZDASÁGI BIZOTTSÁGA"-NAK HIVATALOS LAPJA. Megjelenik Vasárnap és csütörtökön. • Előfizetési árak: = Egész évre . .12 kor. Negyedévre. . 3 kor. Fél évre ... 6 kor. Egyes szám ára 14 fillér Nyilttér sora 60 fillér. Felelős szerkesztő: DR. PROKOPP GYULA. Laptulajdonos kiadók: Dí. Prokopp Gjula és Breimei- Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: (hova a kéziratok, előfizetések, nyíltterek és hirdetések küldendők] Kossuth Lajos (azelőtt Bnda)-ntca 485. szám. Kéziratot nem adunk vissza. Értsük meg őket! Esztergom, 1906. jul. 25. A Romanovok trónja megdőlt. Az orosz cár földöntútó. Utolsó ádáz tusáját vívja a Néva mellett a Cárismus és a Népharag. „Fegyver csörög, haló hörög és a Nap vértóba száll." Amit ott játszanak az Ural alatt, az comedie larmoyante. Bár: ily a fagots et fagots —: de ez igazi forradalom ! Oroszország, az agyaglábú kolosszus összeomlik. Ez egy profetikus igazság. A cárt cserbenhagyta a katonaság. Még saját testőrei is. Nincs mellette más, csak a főnemesség és a papság. Ez a két tábor vagy véle győz, vagy véle bukik. A latifundiumosok helyzete aggasztóbb. Igy fest a helyzet a Néva partján, az Ural alatt. Az autokrata veszni fog. Mert maga az orosz nép kiáltja, mint a francia: aux armes! Fegyverre ! Hát vajjort a Duna-Tisza partján okulhatunk-e a latifundium katasztrófáján ? Okulhatunk. De már itt is késő. A proletariátus hatalmas erő. És adósság. 'Hiszik, vagy nem hiszik: lányt eddig Meg nem csókoltam egyet sem soha. Azaz hogy mégis... !• Óh, az este...! Este...! pí, higyjék ei. nem én vagyok 0Ka. Forgott a pajzán játék vigan. Egymást érték a játszi hahoták. És gyűlt a zálog: óra, gyűrű . . Építhettünk vőn rajt egy palotát. S elvesztem. Ajkam tisztaságát Meglopta sok lány, — s óh, jaj! — sok anyós. Ez bosszant. De vigasztal az,' hogyEgy leánynak százzal vagyok még adós. Búlett. Válaszok. a „Mi imponál legjobban a férfiban a nőnek?" eimű kérdésre. Még a mai válaszokkal sem fejezhetjük be a cyklust. Ugy látszik a kedves Hölgyek szívesen foglalkoznak e kérdéssel, mert még a jövő számba is felmaradt több felelet. Tehát türelmet kedves Hölmost megmozdult. Küzd a demokráciáért. Benn vagyunk mi is már a torradalomban. Már dühöng nálunk is — de még vér nélkül. A hegemóniát kiragadja a burzsoá kezéből a proletárság. Ha szépszerivel nem sikerül neki: kardot ránt. Nem riad vissza semmitől, mert érzi erejét. Mert érzi igazát! A nagy francia forradalmat megelőző korban minden szegényebb stilü ember a földosztásról beszélt. Mint napjainkban nálunk. Azt mondták, csak az az emberé, amit maga szerzett, illetve maga hozott létre. A földet azonban nem csinálta senki. Az meg van ősidőktől fogva. Tehát ehhez joga van mindenkinek, nem csak a latifundiumosoknak. És ezt nem a szocialisták mondták, sem a modern polgári társadalom úttörői. Oroszországban a parasztságot a tönk szélére juttatta a nagybirtokos osztály. De a parasztság fölemelte fejét. Kiadta a jelszót: A latifundiumot foglalja le az állam. És az orosz • polgárság kezetfogott a szocialista munkássággal. Kéz-kézbe, közös jelszó a homlokokra irva harcolnak most. S napok múlva megdöntik az évezredes bürokráciát! A gyeim ! Sorra kerül mindenkinek a válasza. Sőt még ujakra is reflektálunk. Érdekességet kölcsönöz e versenynek hogy egy kedves poémát is kaptunk válaszaink között, még pedig hivatott kezekből. Ez örömünkre szolgált. De a B. Magduskától beérkezett karikatúrák, melyekkel feleletét illusztrálta, egyenesen megleptek. Mily kár, bogy e finom,.műgonddal készítet tollrajzoknak nem adhatunk helyet lapunk természeténél fogva. Azonban, hogy kárba ne vészének ezek az imponáló férfialakok: redaktori asztalunk fölé függesztjük. Itt említem fel, hogy a mult számban a leghosszabb válasz alatt lévő névbe véletlenül sajtóhiba csúszott be. Ugyanis azzal a válasszal nem Dubí, hanem Dudi Nagysád lepett meg bennünket. A külömbség egy fordított betű. Hódolva köszöntöm, kedves Hölgyeim ! Vesper. Imponálnak nekem a legszebb férfi, erények tulajdonosai. Kik udvarolnak és megkérik kezemet. Kik sokat keresnek és keveset költenek. Ki velem szemben kedves és nekem engedelmeskedik. Szóval akaratomnak és ízlésemnek megfelelően cselekszik, hogy igy aztán boldog egyethűbéri Oroszország helyére felépitik a demokratikus Oroszországot. És ebből ne értenénk mi itt a Duna mentén ? Ráfognánk még továbbra is a szocialistákra, hogy kívánságuk jogosulatlan ? Hiszen akkor egy évtized múlva, ha hamarább nem : vérbe-, lángbaborul Hunnia ! Felemészti a gyilkos testvérharc ! Hát miben különbözik a botosispánok hazája a kancsuka országától ? Csak abban, hogy az utóbbiban már kenyértörésre került a sor. Nálunk azonban még csak az eszmék harcolnak egymással. De aki nem látja, hogy itt is bekövetkezik, be kell következnie a' véres metamorfózisnak: az rövidlátó. Bűnös rövidlátó. Jönnek az arató-sztrájkok. Emelik a munkabéreket. Az ezerholdasok százezrével kergetik el a földtől a népet. Az ipar ezeket mind nem veheti föl. Az optimisták modern gazdálkodást kezdenek, mert magas a munkabér. Jönnek az aratógépek. Minden géppel harminc ember,esik el a munkától. Mi fogadja ezeket be? Semmi. Semmi más — mint Amerika. De másfélmillió fölöslegessé tett munkás nem mehet értésben lejthessünk át e hiú siralomvölgyön. N. Margit. Nagyon sokat foglalkoztam eddig azzal, hogy mi tudna imponálni nekem a férfiben. Egyik férfiben tetszik ha vig, a másikban ha komoly; azelőtt nagyon imponált a szakállas férfi, —• most ellenben a borotvált képű. — Amilyen nagyrabecsülöm a hű férfiakat, úgy ki nem állhatom a csapodárokat. Imponál még az elegáns megjelenésű, finom modorú férfi. Mindezek mellett nagyon imponál egy olyan férfi, kiben sok lelki jótulajdorrságot tudok felfedezni. Vecsés. Böske. Vesper úr kérem, én már múltkor válaszoltam kérdésére. Azt irtam : „Volt idő, mikor másmilyen férfi tetszett, de most csak egy piros arcú, barna hajú, kékszemű gyerek imponál." Hát kérem ezt a választ tekintse semmisnek, mert voltam szombaton este egy rögtönzött mulatságban, ahol megismertem egy halványarcú, fekete hajú, fekete szemű kadétot — s most már ez imponál! I—a. Még eddig sem időm, sem alkalmam nem volt, hog}* arra gondoltam volna: ki Amerikába sem! És a nagybirtokosok sem alakithatják át az országot aratógépek és kasznárok országává. Látnia kell tehát mindenkinek, hogy itt Európa közepén, a Kárpátok alatt sem lehet tovább útját állni egy igazságos evolutionak. Értsük meg tehát Oroszországot. Értsük meg a magunk szocialistáit. S a véres forradalom helyett válasszuk a békés átalakulást. Enged valamit a proletárság is. De engedjen az uralkodó osztály is! Csak igy lehet gazdag és sokoldalú kultúrát teremteni ebben a hátramaradt szegény országban. Ne gyalázzuk tehát tovább a szocialistákat, — hanem értsük meg őket! Drozdy Győző. Glosszák. Vájjon minek indították útnak azt az omnibuszt Párkánynánára ? Ha az egyik vonathoz kicepelliz is az a két gebe a mozgó börtönnel — a másikhoz ismét mehetünk gyalog. Ez nem eredmény. A vállalkozónak is jobban jövedelmezne, ha minden forgalmasabb vonathoz kiküldené ezt az üvegmi imponál nekem a férfiban ? Nehéz kérdés. Hogy nekem egy férfi imponálni tudjon, szükséges, hogy szép vasalt nadrágja és kifogástalan eleganciáju fess cipője legyen. Legyen bár egy férfi, olyan szép, mint Archises, még sem "tudna meghódítani, ha kivolna térdelve a nadrágja, vagy csámpás volna a cipője. Azonkívül nagyon imponál, ha szépen és jól táncol s ha erélyesen tud parancsolni. Inkább legyen egy kicsit durva, mint alázatos, vagy hízelgő. Köpcsény. B. Magduska. Eszembe sem jutóit még, hogy_ azt vizsgáljam, melyik férfiban mi imponál nekem. Igazán talpraesett kérdés. Legalább ezentúl figyelem, hogy mi tudna nekem imponálni. Ám azért annyit mondhatok, hogy legjobban nekem a komoly és vallásos férfi imponál. Azt hiszem legtöbb nőnek ez tetszik. A hízelgő, pózoló, öndicsérő férfit gyűlölöm. De különösen azt, aki annyit beszél, hogy száját halála után extra kell agyonütni.. De imponálnak a jó hangú, szellemes, kellemes modorú vig férfiak. De legjobban aki jól hegedül és szépen fütyül. A kifent-kikent, pomádés hajú urakra nagyon haragszom. I rén, Esztergom és Vidéke" tárcák