Esztergom és Vidéke, 1906

1906-05-31 / 43.szám

ESZTERGOM es VIDÉKE A „VÁRMEGYE KÖZPONTI MEZŐGAZDASÁGI BIZOTTSÁGÁÉNAK HIVATALOS LAPJA. Megjelenik Vasárnap és csütörtökön. Előfizetési árakv Egész évre Fél évre . 12 kor. Negyed évre. . 3 kor. 6 kor. Egyes szám ára 14 fillér Felelős szerkesztő: DR PROKOPP GYULA. Laptulajdonos kiadók: DP. Prokopp Gijnla és Brennet Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: (hova a kéziratok, előfizetések, nyiltterek ós hirdetések küldendők) Kossuth Lajos (azelőtt Bnda)-ntca 485. szám. == Kéziratot nem adunk vissza. ===== Lövő egyesület. Esztergom, május 28. Azoknak a kedves polgártársak­nak elbeszélése szerint, akik sze­rencsések több évtizedre visszaem­lékezhetni, volt Esztergom falai kö­zött egy „zajos" egyesület. A lö­vészeti társulat. Többé-kevésbé tökéletes fegyve­rekkel munkálkodó tagjai a lövé­szet nemes sportjában sok élveze­tet, gyönyörűséget találtak. A 9 Lő­völde"-épü\et még ma is fennáll. Méretei, építészeti csínja után ítélve, érdeklődés, buzgóság és áldozatkész­ság hatotta át az egyesület tagjait. Mi oka volt az egyesület meg­szűntének, azt nem tudom. Nem is kutatom. Csak sajnálom. Sajnálom, mert a lövész készségében való gya­korlottság sok különféle előnnyel di­csekedhetik. Ügyesiti és edzi a tes­tet. Fokozza a bátorságot. Emeli a lélekjelenlétet. Fejleszti a határozó képességet. Az ügyes és bátor lövő ritkán lesz az ijedelem, kislelkűség, vagy habozás áldozata. Nem nélkü­lözi az erkölcsi hatásokat sem. Fel­üdíti a szellemet. Visszatart sok más költségesebb és kevésbé előnyös szórakozásoktól. Előkészíti végül az ifjúságot a katonai szolgálatokra és képesebbé teszi, — ami a fő — a haza védelmére. A lángoló lelkesedésű Szemére Miklós valóságos apostolkodást fejt ki a lövészet felkarolása érdekében. Szent-Lőrincen épült lövő háza a nemes sport gyupontja most hazánk­ban. A kedves foglalkozás megked­veltetésére és felkarolására mindent elkövet ez a nemeskeblű férfiú. Szó­val és tollal, példával és áldozatok­kal igyekszik az ügyet előbbre vinni. Már lapot is alapított. A „Szent-Lő­rinci Céllövészet Lapja 11 , amely igen elegáns toiletteben négyszer teszi meg látogatását a székesfővá­ros és vidék legelőkelőbb szalonjai­ban, alapos és szép cikkeivel ügye­kezik tért hódítani és a lövészet kedvelőinek számát növelni. Olaszország egy negyedszázad előtt karolta fel különösen a lövé­szeti sportot. Ma már 900 lövölde van az Ap­penini félszigeten! A fiatalság ren­des katonai gyakorlatokat végez még mielőtt besoroztatnék. Ki is tünt, hogy ezen intézmény megho­nosítása óta 50%-al jobban lő az olasz katonaság, mint azelőtt. Gö­rögországban ujabban elrendelték a céllövészet kötelező tanítását az iskolákban. Angolországban a búr háború óta sűrűen épülnek minden­felé — a lövöldék. Roberts tábor­nagy áll a mozgalom élén. Romá­niában legközelebb fogják azt a törvényjavaslatot tárgyalni, amely a középiskolák felső osztályaiban kötelezővé akarja tenni a céllövé­szetet. „Halad a világ mellettünk körü­löttünk — mondja Szemere Miklós — csak mi állunk. Mint a Sión he­gye, azon nézzük a napot". Lelke­sen folytatja aztán, hogy lövöldé­ket kellene állítani mindenfelé, hogy hadi erények verjenek gyökeret a keblekben. „Meghalni — kiált fel — lehet a hazáért hirtelen. De trai­ning nélkül hadi dolgokban győzni nem. A hazának pedig győzelemre van szüksége, nem temetésre." Igazán szép, lelkes, gyújtó sza­vak. Nem is hangzottak el eredmény és siker nélkül. Több helyütt fog­lalkoznak már a lövöldék és ifjú­sági „zászló-aljak" szervezésével, mint legutóbb Ó-Becsén. Vajha körünkben is hatással di­csekedhetnének! Vajha riadó gya­nánt szolgálnának és életre vará­zsolnák azt a derék egyesületet, a mely évtizedek előtt virágzásnak ör­vendett. —a. A Tulipán-kert Szövetség megalakulása. Nagy, a társadalom minden osz­tályának élénk részvétele mellett ala­kult meg vasárnap a Tulipán-kert szövetség megyénk és városunkra kiterjedőleg. Zsúfolásig telt meg a városháza nagyterme, de még a hosszú folyosó is, mert a terem az érdeklődők befogadására nagyon is kicsi volt. Különösen szépeink je­lentek meg nagy számmal, mi nagy reményekre jogosító jelenség. Vimmer Imre polgármester délelőtt 11 órakor megnyitván az ülést, elő­adta, hogy Frey Ferenc az előké­szítő bizottság elnöke hivatalosan lévén a fővárosban elfoglalva, saj­nálatára az alakuló ülésen meg nem jelenhetett, ki is elmaradását sürgönyileg igazolta. A sürgöny szövege, melyben Frey Ferenc meg nem jelenését igazolta, s amely fel­olvastatott, igy szól: Nagys. Vimmer Imre polgármester úrnak. „A tulipán-kert szövetségnek szeretett szülővárosomban mai napon történő megalakulását örömmel üdvözlöm s őszin­tén sajnálom, hogy ez ünnepélyen sze­mélyesen részt nem vehetek, számot adandó a tisztelt kezdeményezők ré­széről nyert megbízatásunk mikénti el­intézéséről, mit helyettem O'sváth titkár úr lesz szives elvégezni, de ép a tuli­pánkert céljának részben való gyakor­lati megvalósithatására mára egybehí­vott és hazánk összes vaskereskedői­nek részvétele mellett tartandó gyűlésen elnökölni megtisztelő kötelességem lé­vén, igen kérem az esztergomi alakuló gyűlésen megjelent mélyen tisztelt kö­zönséget, a jelzett körülményt távolma­radásom mentségéül tekinteni, a legszebb sikert kívánja hazafias tisztelettel elv­társuk Frey Ferenc." Az alakuló gyűlést polgármeste­rünk a következő szavakkal nyitotta meg. Mélyen tisztelt Uraim és Hölgyeim! A magyarnak hagyományos haza- és szabadságszeretete nyomában jár egy ár­nyék, mely amaz erényeit megzsibbasztani, értéküket csökkenteni képes ; ez árnyék a lobbanó tüzet felváltó közönyösség, hogy lelkesültségünk mellett ki nem tartunk, s ezzel átengedjük a teret nem jó szom­szédaink vagy ellenségeink olyan befolyá­sának, mellyel azok hazafiságunk szent tüzének csökkenésében megtalálják útjai­kat, hogy kárunkra érvényesüljenek. A magyar szellem ezen okokból felet­tébb kívánatos ébrentartásának eszközét kívánták megalkotni azon lelkes honleá­nyok, kik a csak a nem régen lefolyt harcban, melyet alkotmányunk védelmére a törvény fegyvereivel vívtunk meg, a magyar hagyomány és ornamentika ked­velt virágának a tulipánnak jelvénye alatt mozgalmat indítottak oly szövetkezésre, amelynek tagjai a magyar sziv felett hor­dott tulipántól mindenütt egymásra ismerve ezzel is állandó és nyilt vallomást tegye­nek hazafias összetartozandóságukról és kitartásukról az alkotmányvédelemben, va­lamint arra irányzandó, szövetkezésükben és törekvésükben, hogy minden jó ma­gyar erkölcsöt, képességet és sajátossá­got, a magyar kultúra és közgazgaság fejlesztésére pártfogolni és tehetségük szerint előmozdítani fognak.; különösen pártolandják szóval tettel és ahol kell nélkülözéssel is a magyar iparfejlesztést, mint nemzeti önállóságunknak a világ mai versenyében nélkülözhetlen feltételét, a melyhez a soeialis kérdés jogos és cél­szerű olyatén megoldása is fűződjék, hogy a fejlődő iparral hova-tovább több mun­káskéz nyerjen foglalkozást és fokozódó jólétet. A kezdeményezők honleányi buzgósá­gukban gyakorlati érzékkel felfogták, hogy valamint a kitűzött törekvések egész me­zején a családi élet és társadalmi érint­kezés befolyásától reménylhető a sikeres kitartás, úgy különösen az ipar pár tolás leghathatósabb őrállomása, addig mig az osztrák tartományokkal közös vámterület béklóival kötve vagyunk, csak a házi tűz­hely és a családi otthon küszöbe lehet. Tisztelet és becsülés öntudatos hevülé­süknek, mellyel családi és társadalmi hi­vatásuk ép oly gyöngéd, mint csalhatatlan erejében biztak, s ennek igazolására mind­járt mozgalmuk kezdetén a magyar férfi­világ lelkes beolvadását is megnyerték, elannyira, hogy ma már a szépnem által ültetett s ápolt tulipán jegyében mindenki egyesül, ki szebb virágot nem' ismer an­nál, mely igaz magyar vágyaink és remé­nyeink talajában virul. És ha a tulipán szövetkezés alkotmá­nyos életünk és a jogfolytonosság visszaál­lításával elvesztette is, bár Isten adná, hogy mindenkorra, de legalább is egye­lőre az alkotmányjogi ellenállásra és arra irányított jelentőségét, hogy a törvényte­len önkény által sújtott köztisztviselők el­látásának és kártalanításának legyen hat­hatós szerve ; ámde fenmaradt annak nagy hordereje és célja minden más tekintet­ben, mindenekfelett pedig a magyar ipar­pártolás javára; megérdemli tehát, hogy hazafias érzelmünk lankadatlan tüzével ápoljuk, élesszük és tartsuk azt fen. A hon határai közt mindenütt viszhan­got keltett derék magyar kezdeményezés Esztergommegyében és városában sem maradhatott lelkes fogadás nélkül; s egy nagyobb értekezlet megbízván a város polgármesterét a szövetség megalakításá­hoz szükséges előkészületi intézkedések­kel, volt szerencsém az országos központi szövetkezés alakuló közgyűlésén részt venni, amelyen szerzett értesüléseimről és tapasztalataimról küldőimnek beszámoltam. Ezen alapon nyert azután egy kisebb bizottság megbízást a mai alakuló gyűlés előkészítésére. Sajnálattal kell az egybegyűlt mélyen tisztelt közönség tudomására hoznom, hogy szervező bizottságunk elnöke, Frey Ferenc úr érkezett és felolvasandó sürgö­nyének tanúsága szerint, mint az orszá­gos vas- és fémipari kiállítás igazgató-elnöke mai napon ezen nagy jelentőségű hazai vállalkozás körüli elfoglaltsága által meg­akadályoztatott, hogy körünkben megje­lenve alakuló gyűlésünket megnyitotta volna. így nekem jutott ezen megtisztelő fela* dat, melyet teljesítve a gyűlést ezennel megnyitom azon kéréssel, hogy méltóz­tassék midenekelőtt helyi tulipán-szövet­ségünk megalakulását kimondani, s az el­nökséget megválasztani, mely azután hi­vatva lesz az alakuló gyűlést egyéb hatá­rozataiban vezetni. Elnökökül a szervező-bizottság megál­lapodása és óhajtásához képest is, bátor­kodom méltóságos Gyapay Pál főispán urat és nejét méltóságos Gyapay Pálné úrnőt javaslatba hozni, oly kéréssel,

Next

/
Thumbnails
Contents