Esztergom és Vidéke, 1906
1906-05-03 / 35.szám
ESZTERGOM es VIDÉKE A „VÁRMEGYE KÖZPONTI MEZŐGAZDASÁGI BIZOTTSÁGÁÉNAK HIVATALOS LAPJA. Megjelenik Vasárnap és csütörtökön. Előfizetési árak: Egész évre Fél évre . 12 kor. Negyedévre. . ií kor. 6 kor. Egyes szám ára 14 fillér Felelős szerkesztő: DR. PROKOPP GYULA. Laptulaj (Ionos kiadók: Di 1 . Prokopp Gijnla és Brenner* Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: (hóra a kéziratok, előfizetések, nyilíterek és hirdetések küldendők) Kossuth Lajos (azelőtt Buda)-utca 485. szám. Kéziratot nem adunk vissza. Nagy feladatok előtt. A hosszú válság főleg a gazda sági életben éreztette káros hatását mert a válság ideje alatt úgy szólván szünetelt a munka, az emberek idejét a politikai élet hullámverése izgatta, foglalkoztatta. Most, hogy a kibontakozás mindenkinek óhajtása szerint megtörtént időszerű még a társadalmi lapoknak is azzal foglalkozni, hogy mikép induljunk neki a sikeres munkának, melynek nyomában fellendülés vái ható. Első ilyen munka az, hogy a vármegyék a maguk saját autono miájuk keretében igyekezzenek sa ját városaik és községeik érde^ keit előmozdítani ipari és kereskedelmi erőforrások gyűjtésével: a gazdasági foglalkozások intenzív reformálásával, piacok, értékesítő intézmények létesítésével. Az 1917-ben várható önálló berendezkedés mindezekre utalja Magyarországot. Az új érától hisszük, hogy megalkotják a nagyszabású demokratikus jellegű birtokpolitikát, hogy az állam az általa vásárlandó birtoktesteken parcelláztat, földtehermentesités által a kis és középbirJapán népélet. (Folyt, és vége.) Mint tavasszal a cseresznyevirág, úgy ösztökéli ősszel a chrysantenum a szigetország lakóit ünnepi hangulatú kirándulásokra, sokszor messzi vidékekre is. Ez a virág az, mely az előkelő és pénzvilág embereit a legnagyobb áldozatok megtételére sarkalja, hogy felülmúlják egymást, ki tud szebbet és többet produkálni. És talán a legszegényebb japán napszámos háza sincs egy faedény nélkül, melyben egy-két szál kikó (a chrisanthenum japán neve) virágot ne találnánk, melyben épp oly nagy gyönyörűséget talál s melyre épp oly büszke, mint a gazdag az ő 100 vagy 1000 virág tövére. Talán e nagy előszeretet az oka, hogy a 16 levelű kikuvirág lett az állam cimere vagy pedig megfordítva ! Isten tudja, de hogy nem egyedül a japánság az, mely e virágot annyira szereti, példa reá, hogy a székely asszony, az ő katikavirágát, az őszi rózsát, épp olyan becsben tartja, mint a japán az ő eredetileg azonos kikuját. 1903 október hónapjában volt a Hibéya tok adósság terhének csökkentését keresztülviszi. Várja a haza minden polgára azt is, hogy a viziutak kiépítésére nagymérvű beruházásokat tesz, azonkívül ád egy programmot mely munkát ad és eredményesen hozzájárul az állam bevételek fokozásához. Az ipartörvény revíziója, a tisztességtelen verseny kiirtása, a magánhivatalnokok és kereskedelmi alkalmazottak, valamint a munkás jogviszonyainak rendezése, a gazdasági és erdészeti hivatalnokok nyugdij és jogviszonyainak rendé zése, szabályozása, az ipar és kereskedelmi alkalmazottak törvényes képviselete, a nő és gyermekmunkások védelme, a betegségi, rokkantsági és aggkori biztosítás, munkáslakások és kórházak, a zálogügy rendezése, az adóreform behozatala, a tisztviselők fizetésének végleges rendezése, az általános választójog törvényerőre való eme lése, mind állami feladatok, melyek mellett a városoknak is kell lenni, bizonyos speciális munkatervnek, mert csak igy várható az ország pénzügyi és gazdasági életének fellendülése. Mindezt azonban csak akkor leparkban egy kiku-kiállitás ; Japán legszebb példányai voltak itt összehordva. Minden elképzelhető szin és színárnyalat szerepelt itt. Szinte koromfekete barnától elkezdve a hófehérig, a piros, viola, lila, rózsaszín, sárga, kék, ibolya, sőt a zöldszin is — mint legújabb vívmány — tanúskodtak a kikukertészet nagyszerű voltáról. De nemcsak a virágok szin'e, azoknak alapja és nagysága is bámulatot kelt. Tányérnagyságú egyetlen virág állott egy-egy tovön,Sfillérnagyságnyi ezrek a másikon. A szirmuk is változatos alakúak t kurta, egyenesen állók, hosszú, keskeny, hegy es végűek, kígyózó, 10 cm. hosszúak váltakoztak egymással, néha ugyanegy virágtövön. Itt láttam először a trónörököst is gyalog egész családjával. Kiszállottak kocsijukból és a nép közé vegyülve nézték végig a kiállított virágokat. De elég erről ennyi. A virágmegszemélyesitésnél a költők ezerféle szép hasonlattal élnek s a nők neve rendesen egy-egy virágnév az életben is. Az egész nemzet előtt a cseresznyevirág a nőt, a szilvavirág a féfit jelenti. A hónapokat is a virágokról nevezték el s a japán kártya tulajdonkép virágkártya úgy neveiben, mint rajzában. A piros ásznak, mint legnagyobbnak — a kiku felel meg. Iwa-kura herceg legkisebb, 18 éves fia, feleségem nyelviskolájába járt. Apja halálakor lehet keresztül vinni, ha az intézmények létesítésére az elegendő pénz meg lesz. Erről t. i. a pénzszerzés módozatairól kell most gondolkodni, úgy az államnak, mint a városoknak, az országnak és társadalom minden egyes szakcsoportjának egyaránt. Az állami kormányzat élén megnyugvással látja mindenki ,a kormány jelenlegi fejét, kinek finánc genieje, nagy tudása és közgazdasági érzéke garancia arra, hogy az állami gépezet nem áll meg mun kajában és a szükséges forrást előteremti, mert hiszen a programm is olyan , hogy az ipar és gyár vállalatok létesítésével az államháztartás jövedelme jelentős jövedelmekkel gyarapodni fog, mely az állami beruházásokat födözni fogja. ' A városoknak egyenkint nehezebb szerepük van, bár a városok és a községek vállvetett munkája ^sikerétől függ az állami élet jövője. Oly városokban, hol alkalmas hely kínálkozik ipari, gazdasági intézmény létesítésére, maguk a városok tegyenek kezdeményező lépéseket az intézmény létesítésére: részvénytársaságok, vagy ha kell a város, mint erkölcsi testület erejéből. velet irt, hogy néhány hétig nem jöhet el, de márciustól fogva, újra kéri a lefoglalt órák fentartását. Február 2-án délután 4 és 5 óra között váratlanul betoppant Auraku tanár úrral hozzánk. Nagy hirt hozott. A vének tanácsában a ma délutáni ülésen elhatározták a háborút s február 10-én az első japán uralkodónak, Yimmu tennonak trónralépése évfordulója emlékünnepén teszik közzé a hadüzenetet. Ez mély titok, mondották, s megkértek, hogy senkinek se beszéljek róla. Hogy, hogy nem eszembe jutott, hogy meg kellene sürgönyözni haza. Szinte küzdöttem magammal, mig végre megírtam a sürgönyt a Budapesti Hirlapnak és magam mentem el vele a postára. Ugy látszik a hivatalban már értesülve voltak a háború híréről, mert magyarnyelvű sürgönyömet nem akarták fölvenni. Arra kértek, irnám angolul, németül vagy franciául. Érthető okokból vonakodtam ezt megtenni, mire azt mondták, hogy hagyjam csak ott, majd elintézik. Haza mentem. Rövid félóra múlva egy táviróhivaíalnok hozta vissza sürgönyömet és az érte fizetett jókora összeget. Egész indignálódva, beszélt, hogy miféle gondolat volt ez tőlem, nem gondoltam meg a dolgot, hiszen ebből óriási kellemetlenségeim lehettek volna. Alig tudtam magam iránt Csináljanak városi takarékpénztárakat, melynek tiszta jövedelmét akár ipari, vagy gazdasági intézmények létesítésére fordítsák, vagy akár a város szépészetére, főleg a hol várható, hogy a város rendezésével, az idegen forgalom fellendül. Nagy ieladatok ezek, melyekhez uj, egész emberek kellenek, kik a munkát megbecsülve, serkentsék a kezdőket, bátorítsák a küzdőket, hogy megépítve a fundamentumot, meglehessen építeni az uj Magyarországot, melyről mostanában oly sok beszéd esik Magyarországon, hogy ezek után csakugyan inegkellene kezdeni a munkát. Mi hisszük, hogy az uj korszak és a szociális szellem, mely a modern államok életében uj ösvényt nyitott a haladásban, nálunk is kiengesztelik a panaszkodó embereket és gyökeret ver nálunk is a szabad fejlődés valódi öntudata. K-t. Képviselő választások. A varosban. A képviselő választások rendes képe: katonaság, villogó szuronyok izgatott kedély, lótás-futás, kapacijobb hangulatra bírni. Nem akarta elhinni, hogy nem vagyok újságíró. És én ma sem tudom, miként történhetett meg az a hallatlan csoda, hogy majdnem egy álló héten keresztül a világsajtó nem vett tudomást e dologról s hogy a február 5-iki port-arthuri támadás az egész világ számára meglepetés volt. Mint a futó tűz terjedt végig az országon a háború és az első győzelem hire. Az újságárusok félőrülten rohantak és csengettek „gogáy" kiáltásuk között az utcán és a nép, melyről megszoktuk, hogy érzelmeit eltemeti, mintha szét szakadt volna az évezredek rablánca, ujjongó arccal, örömtől tombolva rohant ki az utcára, hol ismerős ismeretlen nevetve, kacagva örömében, sirva újságolta egymásnak : kitört a háború, meg vagyunk mentve, éljen a mikádó, éljen a háború. És mintha nagy ünnepre készültek volna, takarítottak házuk körül. Zászlókot, lámpiónokat tűztek ki s akadt igen sok olyan, talán a shintó-hitüek voltak, aki az újévkor szokásos shime navat (szalmakötél) is kifeszitette a ház elé, talán azért, hogy az elköltözőitek lelkei visszaszáljanak a földre s ezekre telepedve várják és segítsék őket az eljövendő dicső napokban. És a sok díszítés nem veszett kárba; február 9-én reggel fél kilenc órakor újra fölhangzott a rohanó „gogáy" kiáltás s .Esztergom - és Vidéke" tárcája.
