Esztergom és Vidéke, 1906
1906-04-29 / 34.szám
tási kérvénye volt, ki egy-két hónap hiányával negyven éven át szolgálta buzgón, önfeláldozással, kitartó és lelkes munkássággal a vármegyét. A törvényhatóság bizottsága, elévülhetlen érdemeire való tekintettel negyven évi szolgálat után adta meg a nyugdijat, 7200 koronát. Egy másik, mondhatnánk bizonyos tekintetben szinte visszatetszést keltő pontja a tárgysorozatnak, Haán Rezső megyebizottsági tagnak interpellációja volt, ki a vármegyei egészségügyi szolgálat ügyében interpellált, minek éle természetesen a tiszti főorvos ellen volt irányítva. Érdemében nincs és nem lehet az interpelláció ellen észrevételünk, de az a körülmény, hogy az interpelláló ugyanannak a tisztikarnak, bár ha csak tiszteletbeli tagja, mint a főorvos, joggal arra enged következtetni, hogy a tisztikarból kihalt az a régi jó egyetértés, mert a bizottsági tagot mégsem lehet ez esetben a tiszteletbeli tisztviselői minőségtől elválasztani. Az elnöklő alispánhelyettes röviden jelezte, hogy a főorvos hivalos kötelességét mindenkor pontosan teljesítette. Az írásbeli interpelláció a főorvosnak adatott ki, a válasz megadása végett. Eckstein Mór által a párkánynánai vasúti állomástól a dunapartig tervezett lóvonatú, valamint az országos raktárházak által ugyanazon helyen tervezett gőzmozdonyú vasút céljaira szükséges terület átengedése ügyében aképen határozott a bizottság, hogy amennyiben Török Emil az általa tervezett villamos összekötő vasút építését ez évi november l-ig meg nem kezdené, kinek már arra régebbi keletű engedélye van, úgy Eckstein Mórnak a kért területet azon megszorítással adja meg, hogy ha a tervezett iparvasut építését záros határidő alatt megkezdi. A 160 pontból álló tárgysorotöbbször sikerül is. Ez utóbbi fajtájú kertekben rendesen nem is szoktak bemenni, mert legtöbbször alig nagyobbak, mint egy jó nagy szoba. A tsukiji városrészben van egy gyönyörű parkja a mikádónak, melynek egyrésze a japán kertészet legművészibb szépségeit tárja elénk. Nagyon nehéz felsőbb ajánlólevél nélkül a bejutás e kertbe, melyben késő ősszel egy régimód vadászatot szokott az udvar tartani vadrucákra. A park közepén egy nagyobbacska tó van, melyen egy egész sereg szelídített vadruca tanyázik. A tóból több összekeskényedő árokszerű öböl vezet ki. Ez öblök végénél egy-egy deszkaépület van, hol az állatokat etetni szokták. Ha a felügyelő kopogtat az épület deszkafalán, a rucák fejvesztetten rohannak az étkező helyre. Ősszel a szelid rucákhoz számos vadruca jön s ezek is megszokják egy pár nap alatt a keskeny árkokon az étkezőhöz való űszást. Korán délelőtt szokott megjelenni e vadászatra az udvar a meghívott vendégekkel. Mindenkinél egy jókora lepkeháló szerű szerszám van. Az őrök megkopogtatják a deszkafalat, mire a rucák rohannak az étel vályúkhoz. Most a legnagyobb csendben az árkok szélére mennek és legugplnak a bokrok mögé a vadászok. Az étkezésüket végzett rucák szokásuk szerint visszaindulnak a tóba; ámde időközben egy csapózsilippel elzárják az árok kijáratát. A rucák megzavarodva térnek zatnak többi része felsőbb rendeletek tudomásul vételéből, különféle számadásokból, kérvények és levelezésekből állott, miket az állandó választmány javaslatához képest módosítás nélkül fogadott el a bizottság. —r. Színház. Amint hogy tudósítást irni elvállalt kötelességünk, ugy kritikát gyakorolni jogunk van. A végből tesszük, hogy közönségünket önzetlenül tájékozzuk és részben ha ilyen lehetséges, a színészt buzdítsuk. A színésznek hivatása megérteni és azután megértetni szerepét. Mi pedig csak azt tudjuk élvezni, ami a magunk felfogásával egy színvonalon áll és aminek megértéséhez nem kell leszállnunk a környezetünkből. Nem szégyeljük magunkat azért, hogy minden szinre vitt tíz régi, esetleg jó darabból gyártott tizenegyedik nekünk nem tetszik és hogy a színész akármilyen játékát, ha azt jónak látjuk, le is szóljuk. Nem lehet ez antipatia. Örülünk azonban rajt, hogy a multi számunkban erősen hangoztatott balsikerek után megírhatjuk, hogy a komoly színmű kimentette Szalkayt abból a kátyúból, melybe a Szulamit és Bőregér már-már a megfenekléssel fenyegette. Aki pedig ezt tette, egyedül és kizárólag Somló Margit volt a társulat biztos tudású drámai színésznője. Igaz, hogy a darabok is már, melyekben fellép irodalmi tekintetből súlyosabb értékűek, bár „kassza" tekintetében nem versenyeznek a férc bohózatok és részletekben leénekelt operettekkel. De olyannak is kell lenni. Táborytól hosszas és kényes természetű betegsége folytán egy időre bucsut kellett vennünk és bár sajnáljuk őt, de megnyugtat, hogy Somló kárpótolja a táncot és zenét. Bizonyság erre a Baccarat előadása, melynek mindhárom felvonása után háromszoros valóságos vas tapsban volt része. Igaz, hogy ugy a Baccarat Helén grófnő, mint a Boszorkány Zoraya szerepe tisztességesen meg is volt csinálva. A drámai erő szinte fort, tobzódott benne és szenvedélyesen ragadta vissza, majd fel akarnak szállani a levegőbe. Ekkor a két parton álló vadászok, mint a lepkéket, úgy fog]ák el a levegőben esetleg visszaütik a viz színére s ottan borítják reá a hálót a récékre. Pár száz állatot fognak igy s ezek nagy részét rögtön megölik, bőrét tollastól lehúzzák és szénen megsütve a parkban lévő házban megvillásreggelizik. Japán régi uralkodóinak legkedvencebb szórakozásuk volt a vadászaf. Udvari rendjükben évszázadokon keresztül benne volt az évszakok szerinti különféle vadra való vadászkirándulás. Mikor aztán a Budhavallás elterjedt s az uralkodók is e hitre tértek, nem volt szabad többé állatot ölni. Hogy azonban kedvenc szórakozásuktól ne legyenek megfosztva, a papok kitalálták a yirágvadászatot. Minden hónapban összegyűlt a nagy udvari kiséret, eleinte még lórakapva, később csak gyalog mentek ki a mezőre virágot vadászni. Ez a kor volt az, mely a japán udvart és a nemességet le szoktatta a lóról ugy, hogy ma már vissza kellett reá erőszakoln őket. Erre a virágvadászatra emlékeztet némileg az őszi virágnézés. Mikor a chrvsantheumok legjobb pompájukban vannak, az uralkodó egyik kertjében gyönyörű csoportokban ültetik el őket a kertészek. Barátost Balog Benedek. (Folyt köv.) magával közönségét. Ugy a szerdai, mint a csütörtöki előadáson Déry Béla volt a partnere, Chacéroy illetve Enrique Palacios szerepében ; mindkettő dicséretes alakítással. A parvenü kitűnő rajzát nyújtotta Kovács, az intrikusét Szigeti. E kettőt felemlítjük a Boszorkányban szerzett sikereikért is. Pénteken Kukorica Jónás, a János Vitéz kacagtató paródiája került szinre. Nevezetessége, hogy tizenegyen hozták a napvilágra. A közönség jól mulatott a mókákon és a taps is kijutott bőven a főszereplő, Szigethynek. Tegnap Leon és Ascher nagy operettje a Koldus Gróf került népes látogatottság mellett szinre, ma pedig délután Smolen Tóni immár harmadszor és este újból a Koldus Gróf operetté. Levél. (Indiszkrétiók.) Kedves Szerkesztő Ur! Kérem ne csodálkozzon rajt, hogy ez irásvégén egy uj nevet talál. Gondoltam magamban egyszer megpróbálok én is irni az újságjának, hátha bevesz engem is levelező-tagjának ! Vasárnap épen jó alkalom volt rá, tehát leirom a nap történetét. Kmety tartotta programm beszédét a városháza erkélyéről és mi részt vettünk a hallgatóságban. Beszámolnék a programmról, de tudom, hogy otthon úgyis olvasta nyomtatásban és igy kár volna a fáradságért. — A beszéd végeztével déli korzót rendeztünk és hogy hazaértünk, a néni azzal fogadott, hogy ti ugyan szépen hallgattátok a beszédet. Képzelheti mennyire meglepett a dolog. Hátigaz, hogy sokat nem hallottam a beszédből, de arra emlékszem, hogy Kmety nem hive a titkos választásnak. Vagy nem ? Hát kérem ugy volt a dolog, hogy a kis húgom a társaságunkban vendégszerepelt és hamarább hazament, mig mi sétáltunk; és ő árult be, hogy mi fiatal emberekkel beszélgettünk a beszéd alatt. Kérem én nem kezdtem, ők jöttek hozzánk és ők beszélgettek tulipánról, napernyőről, kovácspataki kirándulásról (amelyen én sajnos nem vettem részt) és más mindenféléről, de a bácsi velünk volt. — És ugye kérem válaszolni való. Az a három fiatal ember haza is elkísért, csak azért, hogy unokanővérem levelét feladják postára. Mi azután megvártuk, hogy igazán feladják-e ? — Délután névnapi ozsonnán voltunk és még piros bort is ittunk. Ne gondolja ám, hogy nekünk volt a bor, csakhogy jött oda „csak ugy" két fiatal ember is a sok leány társaságába és azokat kínálta meg a néni vele és így jutottunk mi is a borhoz. De gondolja el mi történt ? Különben el sem merem mondani . . . gukker . . . lenéztünk . . . felnéztek . . Oh kérem ezt bajos volna leirni. — Egy kicsit haragudtunk is már és jó, hogy elkezdett esni az eső. — Mikor a lámpát meggyújtották táncolni kezdtünk, jobban mondva a bostont tanultuk a Hosszú vezetése mellett. Pedig én lássa nagyon nem is szeretek táncolni Egyszer valaki azt mondta nekem, hogy nézzek meg egy csárdást táncoló társaságot bedugott fülekkel. Próbálja meg egyszer milyen nevetséges ez. Jé, igaz, a Cigarettás azt mondta, hogy én mozgékony vérű vagyok. Hogyan lehetne azt látni ? Hát nem mindenkinek egyformán mozog a vére. De gondolom már, hogy ő aki állítólag verseket is szokott irni, ezt csak ugy mondta. A lámpa alatt álltam és egészen árnyékban volt a szemem, hát nem is látta. Én meg azt t kérdeztem tőle, hogy miért irnak némelyek álnév alatt az újságokba, mikor úgysem ismeri senkise őket ? De nem tudta megmondani. — Talán félnek, hogy adót vetnek ki reájuk ? No bizony sokszor megérdemelnék. De most már sietek, mert szallagokat kell vennem a néni uj ruhájahoz. A viszontlátásra ! Pá magának ! Böske. U. i. Van ám nekem másik nevem is, de azt nem árulom el. — HÍREK. — Személyi hírek. Gyapay Pál megyénk újonnan kinevezett főispánja szerdán délután a hajóval városunkba jött. Este a megyei tisztikar társaságában a Fürdő vendéglőben vacsorázott. Miután ünnepélyes beiktatására vonatkozólag a megve vezetőségével egy más ügyben értekezett, csütörtökön reggel Budapestre utazott. Fehér Ipoly p innonhalmi főapát, ki a rend itteni székhazának hivatalos látogatására jött varosunkba, pénteken délben elutazott. — Dr. Walter Gynla p. kanonok két hétig tartott súlyosabb természetű betegségéből már annyira felépült, hogy nemsokára elhagyhatja ágyát. — Eljegyzés. Mjazovszky Ákos főkáptalan uradalmi gazdatiszt eljegyezte Geiger Ferenc főkáptalani uradalmi nánai intéző kedves és művelt leányát, Ilonkát. — A leányvári plébános bucsuzása. Szép és lélekemelő jelenetnek volt vasárnap Leányvár község tanuja — irja tudósítónk — midőn Majer Imre pápai kamarás plébános búcsúzott híveitől, ki tizenhárom éven át volt plébánosuk s aki sok jót tett a községgel. Istentisztelet után az egész község kikísérte szeretett plébánosát a vasúti állomásra. A menetet bandérium nyitotta meg, mely után a zenekar haladt, majd koszorús lányok, utánuk pedig a község kicsije-nagyja, kik könnyes szemekkel vettek búcsút lelkipásztoruktól. Majer uj plébániáját, a párkányit azon napon foglalta el. — Képviselő Választás- Esztergom városában ma reggel kilenc órakor veszi kezdetét a képviselő választás. Ugy irjuk, hogy a választás, mert ugy hívják, bár Esztergom városa ma választani nem fog, mert egy szivvel, egy lélekkel kiáltja, hogy : éljen Kmety ! Az egyhangú választás után az Isten házába megy az uj képviselő a választókkal, délben pedig . a Fürdő vendéglőben ünnepi bankett lesz. — Előkészületek a főispáni beiktatásra A megye tisztikara csütörtökön délelőtt tanácskozást tartott, hogy a főispáni ünnepélyes beiktatás további részleteit megállapítsa. A lapunkban már közölt ünnepélyes sorrend részleteit, a következőkben állapította meg. Az ünnepségre a város lakosságát a plébánia templom és a várfokán eldördülő mozsár lövések fogják felhívni. Pissuth Kálmán főszolgabíró egy küldöttséggel Doroghra megy a reggeli vonattal-érkező főispán elé. Az esztergomi pályaudvaron a törvényhatósági tagok, városi képviselőkből és a tisztikarból álló küldöttség fogadja a főispánt Vimmer Imre polgármesterrel élén. A pályaudvarról a küldöttség a főispánnal a megyeházára hajt, hol dr. Perényi Kálmán alispán helyettes a.bejárónál fogadja. A megyeházáról a plébánia templomba mennek hálaadó Istentiszteletre, majd vissza. A törvényhatóság nevében dr. Csernoch János, a tisztikar nevében dr. Perényi Kálmán, a város nevében pedig Vimmer Imre üdvözli a főispánt, mig az ünnepségére érkező vendégeket Frey Ferenc. A banketten, mely a Fürdőben lesz megtartva, az első felköszöntőt az újonnan beiktatott főispán mondja a Királyra és a Hercegprímásra. A főispánt a törvényhatóság nevében dr. Helc Antal, a megyei tisztikar nevében dr. Hulényi Győző, mig a város részéről dr. Földváry István üdvözii. A kormányra dr. Fehér Gyula mond tosztott. Este a kaszinóban díszelőadás. Az ünnepség rendezésére három rendező bizottság alakíttatott, melyek feladata lesz a rend fentartására őrködni, az idegeneket elszállásolni stb. — Rendőrkapitányok országos értekezlete. A vidéki városok rendőrkapitányai május elsején Budapesten országos értekezletet tartanak a szolgálat egységessé tétele és a vidéki rendőrségek államosítása tárgyában, melyen rendőrkapitányunk is részt fog venni. Az értekezleten megállapítják az egységes szolgálati pragmatikát, amit a községi törvény már régebben kilátásba helyezett és megbeszélik a vidéki rendőrségek államosításának terveit és részletes módozatait. A tanácskozás eredményét a rendőrkapitányok memorandum alakjában küldöttség utján azonnal a belügyminiszter elé terjeszti. — A köbölkati választó kerületből. Köbölkúti tudósítónktól vesszük a következő sorokat. Az elmúlt hét a köbölkúti,.