Esztergom és Vidéke, 1906

1906-04-29 / 34.szám

Esztergom, 1906. XXVIII. évfolyam 34. szám. Vasárnap, április 29. ESZTERGOM es mm A „VARMEGYE KÖZPONTI MEZŐGAZDASÁGI BIZOTTSÁGÁ'-NAK HIVATALOS LAPJA. Megjelenik Vasárnap és csütörtökön. Előfizetési árak Egész évre Fél évre . . 12 kor. Negyedévre. . 3 kor. . 6 kor. Egyes szám ára 14 fillér Felelős szerkesztő: DR. PROKOPP GYULA. Lap tulajdonos kiadók: Dr. Prokopp Ggala és Brenner Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: (hova a kéziratok, élőfizetések, nyiltterek és hirdetések küldendők) Kossuth Lajos (azelőtt Bnda)-oica 485. szám. Kéziratot nem adunk vissza. Magyarország Amerikában. Esztergom, április 20. Alig néhány éve, hogy felmerült az amerikai kivándorlás veszedelme s ma ott tartunk, hogy valóságos nemzet szerencsétlenséggé nőtte ki magát a kivándorlás. Nincs az a járvány, amely annyira megtizedelné népünket, mint az az olcsó, de biz tos utazás Amerikába, amelyet ujab ban a kormány is támogatott. Tiz év előtt alig tizenötezerre rúgott az Amerikába kivándorló ma gyarok száma. Tavaly kétszáznyolc vanezer ember hagyta el ezt a hazát, hogy a tengeren túlon jobb megél hetest biztosítson magának. Ha az eddigiekhez hasonló arányban fog növekedni a kivándorlás, harminc esztendő múlva a fél ország Amerikában lesz. Kétszáznyolcvanezer kivándorló egy esztendőben! Iszonytató szám. Eddig már több mint kétmillió magyar ember él Amerikában. Az odakünn lévő magyarok már bízvást megalapíthatnák az amerikai Magyarországot, Oroszországból, a forradalom, a kancsuka és a nyomorúság hazájából, a háború és inség által sanyargatott Oroszországból, fehér lágy szirmok. Fehér, lágy szirmok hulljatok tovább, Temessétek be lábaim nyomát; Ha azt sem látja, — elfeled talán Az édes, szőke lány. S ha messze járok, jöjjön puha szél, Mely alkonyatkor titkon, lopva kél S a nyomokat, — ha ott jár valaki Mégis, — takarja ki . . . Ha akkor köny fakad a lány szemén, Bárhol megyek, ott is megérzem én S utam végén, — bár uj célhoz jutok, Hej ! — visszafordulok ! . . Szvoboda Román. melynek 120 millió lakosa van nem vándorol ki annyi ember, mint Magyarországból. A mi hazánk az ő tizenkilenc millió lakosával vezet a kivándorlás tekintetében. Vannak ötszörte népesebb államok Európában, de egy sincs, amely annyi polgárát üldözné a rideg idegenbe mint a mienk! Érzik is már nálunk a kivándorlás hatását minden téren. Első sorban a népszámlálás eredményében. Három-négy év előtt, dacára a már akkor is erősen érezhető kivándorlásnak, Magyarország első helyen állott a szaporodó európai államok között. Ma — az utolsók között van a legutóbbi statisztikai kimu tatás szerint. Pedig sem a halálozási arány nem lett nagyobb, sem a születési arány nem lett kisebb. Csak a kivándorlók száma növekedett százötven százalékkal. Érezhető a kivándorlás a férfi munkások számának csökkenésén is. Mert hiszen sem gyermekek, sem asszonyok nem képezik a kivándorlók zömét, hanem 18—40 év közötti erőteljes munkabíró férfiak, akik meg tudnak küzdeni az amerikai munka hatalmas versenyével. Kik fognak nálunk ezután a gyáJapán népélet. Az a derék tanitó, aki tudomány szomjától vezetve oly sok viszontagság között megutazta és meglakta Japánt és sok kincset hozott haza a tudomány világából, engedte át ezt a kis cikket. Nincs a világnak több oly nemzete, amely annyira imádná a természetet, m'nt a Japán. Egy cseresznye — vagy szilvavirágokkal borított hegyoldal látásáért vagy egy őszi hervadásban levő jávorerdőért képesek fél országot keresztül utazni. Szászor láttam, hogy megállott egy egész csapat ember egy vizi liliom vagy őszi rózsa előtt s óraszám elbeszélgettek róla, folyton ujabb szépségeket találva és mutogatva rajta. A természet szeretetének egyik következtetése a virágkultusz és a kertészet is. Az asztallap nagyságú kertek, az arasznyi nagyságú fákkal jellemzők a japán kertészetre, mely mindenben az aprót, a kicsinyt keresi. Jemudagava folyó balpartján, Kongó kerületben a Sapporó sörgyár kertje, nemrég még egyik hires dimiónak tókói kastélya állott e helyen, ilyen. A kertet eredeti szépségében hagyta meg a sörgyár, csak éppen egyik sarkában egy nagy sörgyárat építtetett. A kertbe beléptidijjal lehet bemenni, amiért aztán megsétálhatjuk magunkat a kertben s ráadásul egy pohár sört és egy két Öklömnyi japán narancsot is kapunk. A sör • kitűnő, a narancs rossz, keserű. Annál elragadóbb a kert, a mi fogalmainktól egészen eltérő alakú szépségével. Tudva, mennyire szereti a japánság a virágokat, azt vámok, hogy kertjeik a legszebb virágpompát tárják elénk, Nem ugy van. A japán kertben rendesen nincs virág. Nem tudom, a nemzeti lélek naiv sága e az oka, vagy az, hogy vulkanikus eredetű hazájának szaggatott bérceit rákban, műhelyekben dolgozni, kik fognak katonáskodni, ha munkabíró, fiatal férfiaink kivándorolnak ? Sem Cunard Line hajózási társaság álta az államnak juttatott nyereségi ré szesedés, sem a kivándorlási felügyelők nem fogják tudni az országot e nagy károkért kárpótolni tudni. Szép, ha az állam a kivándorló magyaroknak olcsó és kényelmes utazást biztosit, de felér-e azzal a megbecsülhetetlen anyagi és erkölcsi kárral, melyet a kivándor lás az országnak okoz ? Bizony kétségbeejtő a perspektíva, amelyet az évről-évre rohamomosan gyarapodó kivándorlás tár a szemünk elé. A nemzetpusztulásnak az elzüllésnek perspektívája ez. Mit csináljunk? Miként segít sünk e bajon ? Olyan kérdés ez, a melynek helyes megoldása minden fáradságot és áldozatot megér. Meg kell akadályozni az országot romboló kivándorlást, nem pedig ha tóságilag előmozdítani. Sajnos, már ami vármegyénkben is aktuálissá kezd válni a kivándor lás kérdése. Mindig többen és töb ben veszik útjukat a tenger felé, főleg a megye innenső járásából, itt látta maga körül; a japán kert mindig a természetnek kicsinyített utánzata. Kinek ne lett volna közülünk gyermekkorában alkalma, hogy homokkal, földdel játszódjék, abból apró várakat, hegyeket, barlangokat épitsen vagy tán még tovább menve kis patakot, kutat, falut, hidakat, letépett falomboktól körülvett erdőt, tavat épitsen, melybe kis edényével egyre hordotta a földbe szivárgó vizet. A tökéletesség magas fokán álló ilyen gyerekjáték a japán kert is. Közepét rendesen aranyhalaktól hemzsegő apró tavacska foglalja el, zeg-zugos öblöcskék és félszigetekkel a partján. Egynéhány igazán tenyérnyi sziget között esetleg egy nagyobbacska, melyre fantasztikus hidacskák vezetnek, sokszor két három oldalról is. A nagyobb szigeten legtöbbször kis lugas áll, mig az apróbbakon kőlámpák. A tó környéke emelkedő hegyvidéket utánoz meredek sziklafalakkal, mély szakadékokkal, melyek között egy-egy arasznyi erecske (képez látszólag óriási méretű vízeséseket és zuhatagokat. Majd szelid völgyrészlet következik közepén kanyargó patakocska, araszos vize hajtja az apró vízimalmot az üde, zöld rétek és szántóföldek között, melyeknek terjedelme alig nagyobb, mint egy jókora ebédlő asztal. És az egész hagyván az édes haza földjét, mely nem terem elég kenyeret fiai számára. Jó lesz tehát a baj okait intéző köreinknek figyelemmel kisérni s a lehetőség szerint eiháritani. Szóval többet kell foglalkoznunk a néppel, a népet érdeklő társadalmi és gazdasági problémákkal s akkor a kezdődő betegséget, mely ma még nem súlyos természetű, játszva orvosolhatjuk. Szociális reformokra, nagy közmunkákra, munkásjóléti intézményekre és helyes közgazdasági politikára kifelé úgyi mint befelé, — erre van szükség, ezekkel tudjuk rábírni a a munkásnépet, hogy ne hagyja el hazáját. Ezzel erősitjük a nemzet organizmusát, melyet az örökös politikai izgalmak jócskán megviseltek. K. Lr. Rendkívüli ülés a megyénél. Esztergom, ápril 26. Esztergommegye törvényhatósági bizottsága ma d. e. 10 órakor rendkivüli ülést tartott, melynek egyik legkiemelkedőbb momentuma, Andrássy János alispán nyugdijaztatáját elborítják apró cseresznye, szilva, fenyő és másféle fák, melyek rendesen oly nagyságúak, hogy teljesen összhangban állanak a miniatűr hegyvidéket mímelő kerttel. Néha virágot is találunk a kertben. A tóban egy-egy lótusz, a part mellett pár vizi liliom, a lugasok oldalán felfutó kék és sárga akác élénkítik a szinpompát. A kis kerten arasznyi gyalogutak vezetnek keresztül-kasul, hegyen föl, völgyön le, egy-két lépés az egész. Néha a félelmes hegyszakadék fölött egy keskeny kőlap képez vezető hidat, melyen átmenve, ha el is szédülnénk, nem esnénk egy méternél mélyebbre, mert akkora az egész borzalmas hegyszakadék. Az egésznek elrendezése, minden kis részletnek kidolgozása, a legnagyobb gonddal történik s az utolsó kis kavics, sőt az utolsó fűszál is hosszas megfontolás után van elhelyezve. Sokszor még akkora terület sem áll a japán kertész rendelkezésére. Ilyenkor arra törekszik, hogy úgy tüntesse föl a kertet, mintha az egy nagyobb, de fák sziklák által elrejtett kert részlete volna. Ismét másik eljárásuk, hogy az előtérben nagyobb fákat alkalmaznak s hátrafelé mindig kisebbeket, miáltal a rajzbeli távlatot igyekeznek utánozni és dicséretükre legyen mondva, a megvesztegetés leg„Esztergom és Vidéke" tárcája.