Esztergom és Vidéke, 1906

1906-04-26 / 33.szám

kell, áldozat árán is. A részvényesektől természetesen több áldozatot kívánni nem lehet, mint amit eddig is már hoztak, s igy áldozatot kell hozni a köznek is. Bárki legyen is a vevő, a bérlő, nincs kétség abban, hogy minden szerződésbeli megszorítás és biztosíték mellett annak szemei előtt a saját és nem a közcél lesz az első. De a forgalom, a viszonyok előre nem látható változatait ki tudná egy szerződési pontozaton belül szabályozni? Pedig, fontos érdekünk az, hogy a kényelmes és olcsó összeköttetés fennmaradjon, és már is számottevő s még inkább fogja magát a jövőben azzá kinőni az a forgalom, mélyet a nyaraló telep városunknak ad. Ha a vezetés a mi kezünkben van, a forgalmat városunkba irányítani egyedül tőlünk függ, de, hogy a kabzsiságig fajulható bérleti szellem nem fog-e a forgalom irányításából is üzleti tőkét kovácsolni, erre garancia nincs. A társulat jelenleg a válaszúton áll. Jövője új vezetőség kezébe van letéve, mely hisszük fog módot keresni s találni arra, hogy célszerű vezetéssel és gazdálkodással, továbbra is fokozottan szolgálja azt a közcélt, melynek szolgálatában áll. Áttérve ezek után az ülésre, annak lefolyását a következőkben ismertetjük. •* Megnyitván Lindtner János elnök a közgyűlést, napirend előttszép szavakkal parendálta el Wimmer Ferenc volt igazgatósági tagot, kí fáradságot nem ismerő munkásságával, mindenkor önzetlenül szolgálta a társulat érdekeit, s igy elévülhetlen érdemeket szerzett. Emlékét jegyzőkönyvileg örökítették meg. Áz igazgatóság évi jelentésének, úgy a mérlegnek, valamint a felügyelő bizottság jelentésének tudomásul vétele után, a kovács-pataki birtok és a csavargőzös bérbeadása, esetleg eladására vonatkozó igazgatósági javaslat tárgyaltatott, melynek eredményeképen a csavargőzöst és a kovács pataki uszodát egy évre bérbeadta Niedermann János volt társulati igazgatónak, egyben pedig megbizta az igazgatóságot, hogy ezen idő alatt tegyen lépéseket a csavargőzös vállalátnak és a nyavédekezni az élet intrikái ellen a saját istenadta töviseivel, az megélhet szerelem nélkül is. Aztán még sokáig dörmögve, zümmögve odébb állott. Oh ti gyávák, gyávák ! Hogy lehet az én töviseimtől félni! Hiszen soha, soha sem szúrnám meg azt, akit igazán szeretek. Hát senki sincs, aki bátran, erősen hozzám jöjjön ? Nincsen senki, aki letörje, eldobja a töviseimet ? Aki erősebb, hatalmasabb legyen száz tövisemnél ? aki szeressen ? vagy a ki megengedi, hogy én szeressem ? Aztán ragyogó harmatcsepp könnyeket hullatott és a töviseit szidta ! Mi szükségem van énnékem arra, hogy tövises legyek ? Mi hasznom van tövisekből? Csak szenvedek, csak félnek tőlem miattuk! És elkeseredetten gondolt első álmára, amelynek rövid boldogsága lesz, egyetlen édes emléke egész életének. A fényesen ragyogó, meleg napsugár azonban lassanként mégis csak megvigasztalta. Ki is tudna búsulni tavasszal, amikor minden olyan verőfényesen mosolyog ? — Ha nem a lepke, ha nem a méh, azért még mindég akadhat valaki, aki szeressen ! — vigasztalta magát. Igen bizony! Ott lenn a bokor alján ép most kezdett lassan kényelemmel fölfelé mászni a csiga. Vitte házát a hátán raló telepnek eladása, esetleg hosszabb időre való bérbeadása iránt. Ezután következett a vezetőség választása. Igazgatóvá Lindtner János választatott meg, ki azzal a kikötései fogadta csak el az igazgatói tisztet, hogy azért díjazást el nem fogad, amiért elismeréssel adózott neki a közgyűlés. A pénztárnoki és könyvelő állás a bérbeadás folytán betöltve nem lett, s igy e cimen is nagyobb összeget takarit meg a társulat. Igazgatósági tagokká: Brutsy János, Rudolf István, Frey Ferenc, Leitgeb János, Oltósy Lajos, Marosy Ferenc, felügyelő bizottsági tagokká: ifj. Brenner József, Etter Ödön, Einczinger Ferenc és Grósz Ferenc, elnökévé pedig Schönbeck Imre választatott meg, mig ügyésszé: dr. Pro kopp Gyula. —f. Dr. Kmety Károly programmbeszéde. Dr. Kmety Károly Esztergom szab. kir. város képviselőjelöltje vasárnap jött városunkba, hogy programbeszédét elmondja. Reggel 9 órakor érkezett a városi pályaudvarba, hol a vonatból való kiszállásakor az őt váró tengernyi nép harsány éjjenekkel fogadta, melyek lecsendesültével Oltósy Lajos pártelnök üdvözölte Kmetyt, majd a szentgyörgymezei nők küldöttsége pár szó kíséretében egy csokrot nyújtott át neki. Miután Kmety megköszönte a szívélyes fogadtatást, megindult a hatalmas menet a Kossuth Lajos-utcán át a kegyúri templomba, hol Istentisztelet volt. A lobogó diszt öltött utcákon, tereken, amerre csak a menet haladt, nagy közönség várta és fogadta lelkes ovációkkal a jelöltet. Mise után a Fürdő vendéglőbe kisérték a jelöltet, ki több küldöttséget fogadott, majd néhány látogatást tett. Programmbeszédét V2II órakor tartotta meg a városháza erkélyéről. Rövid bevezetés után, melyben köszönetet mondott a választóknak osztatlan bizalmukért s elitélőleg nyilatkozott az erős és egységes függetlenségi párt megbontásának kísérlete felett, beszédét a következőképen kezdette. Tisztelt barátaim és polgártársaim! Programmbeszédét tartani jöttem Önök közé, mert indokoltnak és szükségesnek és hencegve mutogatta a virágoknak és bogárkáknak, hogy ő a vagyonos osztályhoz tartozik. Meg van örök időkre a biztos otthona. Nem féli-a vihart, nem teheti őt tönkre se hideg, se meleg, minden veszély ellen biztosítja őt vagyona : háza. Miután minden kényelme megvan és miután reá is valami különös hatással van a tavaszi napsugár, szeretne flörtöt kezdeni. Óvatos szemlét tartott a virágok között és hogy miért, azt talán maga sem tudná megmondani, választása a vadrózsára esett. A méh és a lepke, meg a többi bogárkák ijedten súgták neki oda, hogy vigyázzon, mert a rózsának tövisei vannak, de a csiga, vagy mert igen ostoba volt, vagy mert megakarta mutatni, hogy csak azért is eléri azt, amitől minden vágyódása mellett mindenki fél, nem hagyta magát visszariasztani. Lassú biztonsággal tartott a vadrózsa felé és győzelmének biztos tudatában nyújtogatta szarvait feléje. Még jó messze volt; a vadrózsa érdeklődve nézte óvatos, tapogatózó közeledését, hanem aztán valami iszonyú undor fogta el . . . — Ne közeledj hozzám, ostoba csiga. Menj! Undorom tőledi, gyűlöllek! — Nem látod szép, kényelmes házam ? Megvédelek vele esőcseppek ellen. Későbben fogja elperzselni szirmaidat a napsugár. Meghosszabitom az életedet. tartom, hogy tavalyi programmbészédemet az uj helyzetre vonatkozó politikai véleményem kinyilvánításával kiegészítsem. Rövid lehetek, mert csakis azon feladatokra szorítkozom, melyek a most egybegyűlő átmeneti országgyűléseié szabvák, melyek megvalósítására az átmeneti jellegű Wekerle-kormány vállalkozott. Maga a kormány úgy véli, hogy ez az országgyűlés 2—3 év alatt elvégzi e feladatokat s akkor uj országgyűlés hivatik össze a kiterjesztett választójog alapján. Majd a volt szabadelvű párt működését birálva, igy folytatta azt. A koalíciós Wekerle-kormány, melyet átmeneti munkájában támogatni Ígérkezünk s támogatni kell akkor is, ha netán — amit adjon is az Isten — már a mostani választás abszolút többségbe juttatja a függetlenségi pártot, a folyó kormányzat ügyei mellett főleg a következő négy feladatra vállalkozott: Először a haladók által csúfosan megzavart alkotmányos rendnek és jogfolytonosságnak teljes visszaállítására az államélet minden körében: ezzel kapcsolatos azon Ígérete, hogy az alkotmányosságot a jövőre kihatólag is fogja biztosítani. Másodszor vállalkozott az elodázhatlan állami szükségletek kielégítésére, az állami költségvetésnek és az újoncoknak az eddigi létszámban való megszavaztatására. Harmadszor a vámkereskedelmi szerződések becikkelyezésére, vagyis azon kényszerhelyzet törvényesitésére, melyen nemzetközi bonyodalmak felidézése és gazdasági életünk súlyos válságba rántása nélkül már nem változtathatunk, bárha teljesen jogunkban állana. Végül negyedszer vállalkozott arra, hogy egy korszakos alkotmány-reformot létesítsen, t. i., hogy országgyűlésünket az általános szavazati jog széles alapjára fektesse. #

Ha ezeket a kötelezettségeit beváltja a Wekerle-kormány, be fogja nyújtani lemondását és az országgyűlés feloszlatását is javasolni fogja, hogy az ujabbi országgyűlés a kiterjesztett szavazati jog alapján Összeülvén, a jövő Magyarország naggyá építésének művét megindíthassa. A koalíció az átmenet művében támogatja a kormányt, de a függetlenségi párt egy jottát sem ad föl programmjából. Megvallom, tisztelt barátaim, nekem nagy önmegtagadásomba kerül az is, hogy a közösügyek költségeinek fedezésére egy — Nem kellesz ! nem ! mégsem kellesz ! Irtózom! Csak ugy reszketett a bájosan nyiló kis virág minden szirma, amint az utálatos, hideg állatot közelről szemügyre vette. Nem olyan keserves az életem egyedül, mint amilyen volna, ostoba csiga teveled! Hanem a csigának most még inkább megjött a kedve, veleszületett flegmája egészen cserbehagyta, nem tapogatózott óvatosan többé, csak sietett, sietett a virág felé. A vadrózsának mentő gondolata támadt, a tüskéivel agyon bosszantotta, szúrta, kínozta, sértette a csigát, amíg az végre is kénytelen volt abbahagyni minden ostromot, és lassan, de biztosan a távozás himes mezejére lépett. A vadrózsa pedig mosolyogva nézett szembe a ragyogó napsugárral és megkönnyebülve sóhajtott. — Mégis csak nagyon jó, hogy vannak töviseim! Máskülönben, hogy tudtam volna az ostoba csigát elriasztani ? Kárpótlásul a kiállott csalódásokért aztán leszakította a vadrózsát egy ragyogó szemű, édes kis lány, feltűzte valakinek a világos felöltőjére, aki gyöngéden féltette, őrizte, csókolgatta, egy szóval boldoggá tette, amíg csak le nem hullottak szirmai. Elza. fillért is megszavazzak és a közös hadseregnek egy csepp magyar vért is megajánljak, mielőtt a közösügyek egész vonalán érvényre emeltetik az 1867: XII. törvénycikk követelte paritásos dualizmus, de ha vezéreinket követve erre mégis elszánom magamat, teszem ezt azon erős bizalommal, hittel és várakozással, hogy Ő Felsége, ha már az ország kormányzását reábízta Kossuthra és Apponyira, nem fog sokáig > habozni a dologi részekben sem és bele fog egyezni abba, hogy a koalíció programmja, a nemzeti kívánságok teljesíttessenek, hogy a közös hatóságokból és intézményekből a magyar nyelv továbbra kirekesztve ne mai adjon. Áttért ezután a király és a nemzet közötti visszony, a nemzet szándékának ismertetésére és programmbeszédét a követ* kezőkben folytatta és fejezte be. A Wekerle-kormány nagy alkotmányépitő munkájáról: az általános szavazati jogról röviden szólhatok. Programmunkban volt előbb is, nem most fogadtuk el, mint pl. a néppárt és alkotmánypárt. Talán még lesz egy-két példány a tavalyi programmbeszédemből itt Esztergomban is. Abban világosan állást foglaltam az általános szavazati jog mellett. Ugy gondolkozom ma is, mint akkor. Hasznosnak, üdvösnek, szükségesnek és halaszthatatlannak tartom, hogy a parlament mögé állittassék az egész magyar nemzet, annak uj milliói. Ugy a rend, az állami tekintély, az országgyűlés súlya, csak javát látandja annak, ha a szavazati jog kiterjesztetik széles határig. Adassék egyenlő és közvetlen szavazati jog minden nagykorú, önálló keresettel biró, közsegedelemre nem szoruló, fedhetlen előéletű magyar férfi honpolgárnak. De van egy feltétlen követelményem, merítem ennek indokát és erejét az állandó magyar tradícióból, a magyar ember önérzetes és bátor természetéből, a közélet természetéből és igazi erkölcséből az : t. i. hogy a szavazatijogot mindenki, kit erre a törvény méltónak, érdemesnek itélt, nyilvános szavazással gyakorolja. Aki ezt a nyilvánosságot el nem fogadja, az nem méltó e nagy jogra. Gondoskodjék mindenkire a törvényhozás intézményesen, hogy szavazásáért semminemű jogtalan hátrány ne érje, de ne fogadja el a titkos szavazás erkölcstelen, erkölcskisértő és megrontó rendszerét. Nagy súlyt helyezek t. Polgártársak a miniszterelnök azon kijelentésére, hogy a kormány nemcsak visszaállítja az alkotmányos jogrendet, de annak jövőre kiható

1 biztosításáról is gondoskodik. Én ezt ugy értelmezem — és gondolom nem tévedek — hogy az a biztosítás legfőkép az alkotmánybiztositékokat tartalmazó törvényes rendelkezések hiteles, vagyis törvéfiyhozási magyarázata által fog történni. Az alkotmányellenes kormány, sőt már a Tisza-kormány is ugy elcsavarta és kiforgatta néhány alaptörvény értelmét, ugy elhomályosította és roszhiszeműleg elferdítette azokat, hogy azok tulajdonképeni parancsa teljesen félretéve, kijátszva lőn. Nyilatkozni kell a törvényhozásnak azok igazi és helyes értelme felől, hogy a jövőre még a félremagyarázások lehetőségének is elejét vegvük. Ki kell hiteles magyarázattal jelenteni, hogy a fennálló törvényes jog az, miszerint országyyűlési megtagadás esetére semmiféle állami vagy önkormányzati hatóság, semmiféle cimen vagy ürügy mellett közadókat, legyenek azok egyenes, vagy fogyasztási adók, illetékek vagy határvámok, be nem szedhet. Ki kell nyilatkoztatni, hogy ha az ujoncjutalék országgyűlésileg megajánlva nincs, sem polgári sem katonai hatóság nem jogosult arra, hogy akár kényszerrel, akár önkénytes ajánlkozás mellett újoncokat besorozzon. Törvényhozásilag ki kell nyilatkoztatni, hogy az 1888. évi XVIII. törvénycikk alap-