Esztergom és Vidéke, 1906

1906-04-26 / 33.szám

ján nem lehet és nem szabad a tartalé­kosokat visszatartani és a póttartalékoso­kat béke szolgálatra behivni, arra a célra, hogy az országgyűlésileg meg nem aján­lott ujoncilletmény velük pótoltassék. Meg kell szüntetni a kontroverziát az 1867. évi X. törvénycikknek az ország­gyűlés feloszlatását és elnapolását tiltó rendelkezése felett. Ki kell mondani, hogy sem az 1805. évi V. törvénycikk, sem más törvény sze­rint nincs helye királyi biztosok kiküldé­sének, a törvényhatósági hatáskört csor­bító vagy ép megszüntető hatáskörrel s a mi ez irányban történt, az teljes törvény­telenség. Ki kell mondani, hogy a meg nem sza­vazott adók és újoncok beszedése végett a főispánok kivételes, hatalommal való fel­ruházását nem engedi meg a törvény, hogy a gyülekezési és sajtószabadság ren­deleti korlátozása tisztán önkény és jog­ellenes. És a mint törvénykövetelte szükség, hogy a Tisza-kormányt és a Fej ér váry ­kormányt az általuk elkövetett súlyos és kétségtelen, sőt beismert' törvény- és jog­sértésekért jogi felelőségre vonjuk, ezt ne­kik el sem is engedhetjük, úgy magya­rázó törvénnyel dekretálandó az, hogy a miniszterek felelőségre vonását, vád alá helyezését és elitélését Ő kir. Felsége az országgyűlés működésének megszünteté­sével, vagy felfüggesztésével, tehát felosz­latással, vagy elnapolással meg nem hiú­síthatja Rendkívül értékes munkát végezne a kormány és az országgyűlés, ha ilyképen haladéktalanul biztosítékokat teremtene az iránt, hogy a lefolyt szomorú és felhábo­rító állapotokhoz hasonlatosak többé elő ne forduljanak és hogy jövőben ne legyen se egyes, se hivatalos személy, ki az al­kotmányellenes kormányt szolgálni haj­landó legyen, hogy közhivatalnokok oly szemérmetlenül vállalkozzanak a törvény­sértő rendeletek foganatbavételére, mint a lefolyt időben. Befejezhetném beszédemet tisztelt ba­rátim, de szükségét érzem annak is, hogy a helyi ügyek tekintetében nyilatkozatot tegyek. Álláspontom az, ami kétségbe sem is vonható alapigazság, hogy az országos képviselő az országos nagy nemzeti érde­kek és ügyek intézésére és védelmére küldetik a honpolgárok által. De nálunk a gyakorlat még jobbban, mint bárhol más országokban, azt a felfogást is kefejlesz­tette, hogy az országos képviselő kerülete helyi érdekeit és ügyeit is figyelmére mél­tassa és azokon élénk tevékenységet fejt­sen ki. Vannak kerületek, melyek egye­nest a helyi érdekek szempontjából választ­ják képviselőiket, ami persze a dolognak fej­tetőre állítása. A helyi hatóságok és helyi képviseletek azok, melyek a helyi közér­dekeket elsősorban gondozni, képviselni, közbenjárás, sürgetés kérelmezés etc. ál­tal érvényre juttatni hivatvák és kötelesek. Részemről mégis kijelentem teljes őszin­teséggel, hogy amenyiben az országos nagy célok és érdekek határai között le­het — bármikor szívesen közre fogok mű­ködni abban, hogy a helyi szervek helyi érdekű törekvéseit támogassam és rajta leszek, hogy Esztergom város ugy kultu­rális, mint gazdasági intézményekkel a gyorsabb fejlődés útjára vitessék; rajta leszek azon is, hogy mivel a város anyagi erői eddig is már nagyon igénybe vannak véve és ujabb anyagi terhek reárakásá­tól okvetlen tartózkodni kell, mert a határ már el van érve, az országos segítség méltányos mértékben Esztergomnak is megadassék. Egyebekben t. Uraim hivatkozom azokra a kijelentéseimre, melyeket első prog rammbeszédemben tettem; ezekhez sem hozzátenni valóm, sem azokból elvenni valóm nincsen. Hármas kívánsággal fejezem be szava­imat: Éljen a szabad és független magyar haza. Éljen az alkotmányos király! Éljen Esztergom derék, hűséges magyar népe! Színház. Szalkay Lajos színtársulata változó sze­rencsével folytatja játékait a Fürdő nagy termében. Az operetté és üres bohózatok látogatottságán felbuzdulva a társulat, tag­jaira az elbizakodottság bizonyos patinája rakódott le. Nem tudjuk kinek szóljon a dicséret azért, hogy a bejárati veszedelmes befelé nyiló ajtót függönnyel helyettesi­tették, de akárki tette, jól tette, csak még a mindenkor uralkodó hőségen tudna segíteni. Szombat- Gül-Baba nagy operetté. Irta Martos Ferenc, zenéjét Huszka Jenő. Telt ház. A Bob herceg és János-Vitéz cimű conzorcium ez ujabb szerezménye került előadásra szombat este. Dacára az ének motívumok ismerős voltának és még in­kább dacára a darab megkívánta kiállítás fogyatékosságának, mit a fülbemászó zene bőségesen kárpótolt, közönségünk megelégedéssel távozott. A meséje lapos és erőltetett, de a zene olyan, hogy na­pok multán is vissza cseng fülünkbe. Tábory Frida nagyszabású alakítást adott. A közönség kedvenc színésznője szere­pének utolsó halvány mozzanatát is ér­vényre juttatta és egyénisége nem engedte érvényesülni a Fedákizmust. Dénes Ella méltó partnere volt Leila szerepében, ki a közönség rokonszenvét nagyon is kezdi magához bilincselni. Gyárfás a nehéz cím­szereppel derekasan birkózott meg. Sok derültséget keltett Szigethy és Báthory mókáival, Szigethynek különösen érzés­teljes éneke sokat érő volt. Vasárnap, d. u. elég népes látogatottság mellett János-Vitéz, este ismét sűrűn telt ház előtt a Gül-Baba ment. Nagyon me­leg volt és sokat tapsoltunk. A Gül-Baba előadása a szombatihoz hasonlólag jó volt, hogy a görögtűz lekésett, az az ügyelő baja. Hétfő A két előző este összegyűjtött szép sikert aztán hétfőn mind kidobálták az ablakon. Goldfaden zsidó dalmüve a Sulamíth, ha ugyan lehet e kitételt hasz­nálnunk, alaposan megbukott nálunk. Megbuktatták pedig a színészek, kik e napon náluk eddig nem tapasztalt kedvet­lenséggel és közönnyel „homorítottak." Általában az egész előadásról semmi jót sem tudunk, kivéve, hogy felemiitjük Dénes és Álnevét. Gyárfás álmos volt és ret­tenetesen untatta őt az előadás. Ezt a kár­tyát kár volt Szalkayéknak kijátszani. Kedd- Bőregér. A tegnapihoz hasonló lanyha és közönyös előadásban, — mely csak a harmadik felvonásban lendült kissé fel, — folyt le az előadás. Ez a két este sajnálatosan megrongálta jó hírnevét a társulatnak. Nem célunk mindenáron a rosszról irni, de kötelességünknek sem tartjuk a jót erőszakkal kikeresni. A Bőr­egér előadása pedig nélkülözte ugy a sze­reptudást, mint az öszhangot. Hallottunk egy pár olyan kettőst és karéneket, hogy bár ne hallottuk volna. Mindazonáltal szí­vesen ismerjük el, hogy Kövy, Báthory és Szigethi mentették meg a darabot. Ön pedig direktor ur, szívlelje meg ezeket és ne adjon énekes szerepet olyan színésznek, aki otthon tartja hangszálait. Tegnap este Bernstein Henrik Baccarat c. színműve ment, ma pedig Tábory Frida betegsége miatt a Tavasz helyett a Bo­szorkány. HÍREK. — Főispáni beiktatás, A hivatalos lap vasárnapi száma közli Gyapay Pál fehér­megyei birtokos és bérlő, volt győri fő­szolgabírónak ki az országgyűlés, legutóbbi ciklusán fehérmegye bicskei kerületét kép­viselte, Esztergom megye főispánjává tör­tént kinevezését. Gyapay hétfőn jött váro­sunkba, hol özv. Reviczky Győzőné úr­nőnél szállott meg, ki első unokatestvére. Kedden délelőtt felkereste az alispán he­lyettest a megyeházán, hogy beiktatása ügyében értekezzenek. A megállapítás szerint az installátió május 5-én d. e. 10 órakor lesz, melynek sorrendje a következő: 1. Reggel 7 órakor mozsárdörgés jelenti az ünnepély kezdetét. 2. Nyolc órakor a meghívott vendégeknek, a vármegye bizott­sági tagjainak s a tiszti karnak gyüle­kezése a vármegyeház tanácstermében, onnét indulás kocsin az esztergomi vasúti állomáshoz. 3. Kilenc órakor érkezik O méltósága az esztergomi oldalon, itt a va­súti állomásnál ünnepélyes fogadtatás. 4. Ezután bevonulás a városi kegyúri tem­plomba, ahol V2IO órakor ünnepélyes szent­mise. 5. Templomból gyalogmenet a vár­megye házára, ahol Ő méltóságát Dr. Pe­rényi Kálmán helyettes alispán röviden üdvözli. 6. Tiz órakor a beiktató rend­kivüli közgyűlés. 7. Tizenegy órakor az előre bejelentett különféle küldöttségek fogadtatása. 8. Délután 2 órakor ünnepi ebéd a Fürdő szállodában. 9, Este 8 óra­kor kivilágítás és díszelőadás a szín­házban. — Névnapok. Hétfőn a Béláknak ked­den pedig a Györgyöknek gratuláltak. Szenttamási Béla, Ivanovics Béla, Ne­deczky Béla, Obermayer György és még számosan ülték ekkor névünnepüket, kik­nek bőven kijutott a jóbarátok gratuláció­jából. — A pannonhalmi főapát városunkban. Fehér Ipoly pannonhalmi főapát tegnap délután Komáromból hajón a bencésrend itteni székházának hivatalos látogatására városunkba érkezett. — Barenzi gróf tábornok. Miként érte­sülünk Marenzi Ferenc ezredes, a 26-ik gyalogezred parancsnoka a májusi elő­léptetések alkalmából a m. kir. honvéd­séghez dandárparancsnokká és egyidejű­leg tábornokká lesz kinevezve. Marenzi gróf magyar állampolgár, folyékonyan beszéli a magyar nyelvet, kiért katonái valósággal rajonganak humánus bánás­módja miatt. — Halálozás. Egy galamblelkületű úri nő lelke szállott vissza teremtőjéhez, ki, miként az alábbi gyászjelentés is mondja, valóságos őrangyala volt Övéinek. Halála általános részvétet és sajnálkozást keltett. A mélyen sújtott család a gyászesetet a következőkben tudatja. „Alulírottak, az összes rokonság nevében is, fájdalomtól megtört szivvel jelentjük, hogy a szerető hitvestárs és legjobb anya, övéinek őran­gyala Sinka Ferencné szül. Ehring Juli­anna f. évi április 23-án délután 2 órakor hosszas szenvedés és a haldoklók szent­ségeinek ájtatos felvétele után, élte 62., házasságának 42. évében jobblétre szen­derült. Hűlt tetemét folyó évi ápril 25-én délután 4 órakor fogjuk a kir. városi te­mető-kápolnából eltemetni. Lelki üdveért az engesztelő szent mise-áldozat ugyan­azon napon délelőtt 9 órakor lesz a kir. városi plébánia templomban a Mindenha­tónak bemutatva. Esztergom, 1906. ápril 23. Az örök világosság fényeskedjék neki ! Sinka Ferenc férj, Sinka Ferenc Pál, Sinka Julia, férj. Magyary Lászlóné, Sinka János, Sinka Erzsike, Sinka László gyer­mekei. Magyary László vő, Magyary Jó­zsika, Magyary Lacika unokái. — Választási mozgalmak. Minél job­ban közeledünk a választás napjához, annál inkább szaporodik a jelöltek száma. A doroghi kerületben az eddigi két jelöl­tön kivül ujabban Eggenhofer Ernő táthi földbirtokos lépett fel a közeli napokban, mig a k'óbölkutiban Szemere és Gorzóval szemben miként lapunknak irják, Farnád község választó polgárainak kérelmére dr. Kun István farnadi Jplébános 48-as programmal lépett fel. — Közgyűlés a megyénél, A megye törvényhatósági bizottsága ma délelőtt 10 órákor rendkivüli ülést tart. — Elemi népiskoláinkról, A kir. tanfel ügyelő átiratot intézett a város tanácsá­hoz, melyben az elemi népiskolák elhe­lyezését veszi erős kritika alá, s kimondja, hogy az épület legnagyobb része egyálta­lában nem felel meg sem a paedagógiai, sem a közegészségügyi törvényeknek, sem a mai kor követelményeinek, majd azt mondja, hogy annak külső elhelyezé­se egyáltalán nem méltó Esztergom vá­rosához. Felhívja ennek folytán a város tanácsát, hogy a rövid uton pótolható hiányokat azonnal orvosolja, az egyes is­kolákban szükséges átalakítások és bőví­téseket a legközelebbi iskolai évig eszkö­zölje, végül pedig, hogy intézkedjék a te­kintetben, miszerint az egyáltalában meg nem felelő iskolaépületek helyett, a mai kornak és a követelményeknek megfe­lelő iskolaépületek emelése iránti előmun­kálatok mielőbb megtétessenek. — Aszfaltoznak. A Szécsényi-tér asz­faltozási munkálatait hétfőn kezdette meg a vállalkozó, mi körülbelül 3—4 hétig fog eltartani. A munkálatok elkezdése al­kalmából arra hívjuk fel hatóságunk fi­gyelmét, miszerint intézkedjék aziránt, hogy a pokoli hőséget és fojtó füstfelhő­ket árasztó katlanokat alkalmasabb he­lyen helyezzék el, ne a tér fái közelében amelyek az elmúlt évben sokat szen­vedtek az aszfaltozási munkálatok alatt. — A süttői kőfaragók sztrájkja, A süt­tői kőfaragó segédek e hét elején a mun­kát beszüntették, mit kedden délelőtt egy budapesti vezetővel élükön, egy több tagú küldöttség által a főszolgabiróságnál be is jelentettek. Panaszuk abból áll, hogy a munkaadók a hozzájuk benyúj­tott munkaszerződési feltételeket el nem fogadták. Különösen pedig, hogy az áta­lány munkánál a béreknek előre való ki­alkudását, megállapítását kilátásba nem helyezték. Követelik továbbá a 14 napi felmondás eltörlését, illetve szabályozását, valamint kérik annak meghatározását, hogy a büntetés pénzek hova forditassanak. Kérték a békéltető bizottság megalakítá­sát, mivégből Palkovics László dr. szolga­bíró tegnap a helyszínre kiment. — A tudomány bebizonyította, hogy az emberi szervezet — különösen a fejlődés­ben lévő — elegendő mennyiségű zsira­dékot igényel és hogy a csukamájolaj jó hatása kevésbbé annak titkos sajátságá­ban, mint inkább annak zsírtartalmában (könnyen assimilálódó) rejlik. Zsir anyag­gal való elégséges táplálék a legjobb ha­tást gyakorolja a növésre. Különösen fon­tos az idegekre is, a kiadós táplálék zsír­anyaggal, ami ujabb tapasztalatok szerint meggyőzően bebizonyult. Sajnos, az északi tájakon állatoktól nyert ételzsiradékok igen drágák, más részben nehezen emészt­hetők is. És igy a házi asszonyra nézve áldás, hogy most a Ceres-ételzsir, ,a leg­finomabb kókuszdióból egy ideális zsira­dék áll rendelkezésére, amelynek segítsé­gével a tudomány követelményének meg­felelően jól, kellemes ízű és olcsón táplál­hatja családját. — Tudományos Oldalról már számta­lanszor meglett vitatva, hogy a szájnak rendes ápolása által a fertőző betegsé­gek csökkenése elérhető. Jó karban tartott fogak elősegítik a könnyebb emész­tést s ennek következtében a szervezet erősbödik és a betegségek iránt a test nagyobb ellentálló képességet tud kifej­teni. A száj és fogaknak ápolására nézve elismert szer a „Kalodont", mely kelle­mesen üditő izénél és tisztító hatásánál fogva mindenütt a legsikeresebben hasz­náltatik.

Next

/
Thumbnails
Contents