Esztergom és Vidéke, 1906

1906-04-05 / 27.szám

A villamos vasút, mint egyesegyedül lehetséges és üdvös Esztergom városára nézve. Összeállott két úr, kik "közül az egyik concessiot kért egy gőzmozdonyú h. é. vasút vonalra Párkány-Nána állomásról Párkány községbe, egy másik concessiot kért egy Ióvonatú vasútra Esztergom állomásból Esztergomba — azonban a kért concessiot egyik sem kapta meg; s most egyesült erejecskéikkel azon fáradoznak, hogy a nyolc év óta vajúdó villamos vasút ügyét az utolsó percben, midőn megvalósulás előtt áll — meghiúsítsák ! Ebben az igyekezetükben nyomtatott levelet intéztek a városi képviselő testület tagjaihoz, s levelük valóban fényesen sikerült — áprilisi tréfa. Áprilisi tréfa és áprilisi vállalkozás, midőn két úr, kiknek nevével vasúti vállalkozás terén sohasem találkoztunk, kik a vasúthoz való szakértelmet — áprilisi ihletségükben — hihetőleg álomban szerezték meg, nemkülömben a pénzforrást is melyből nekik bugyog, hogy vasutat építsenek, kritika tárgyává teszik azt a tervezetet és vállalkozást, mely a fennforgó viszonyok mellett egyesegyedül lehetséges és üdvös Esztergom városára nézve. Egy tekintetben azonban talán jól spekuláltak az áprilisi vállalkozó urak és ez az, hogy fellépésük legalább egy pár hétre megakaszsza a villamos vasút ügyét és ennek elmultával letelik az a határidő, melyen túl többé a vasút ügyével nem foglalkozom, mivel azon időponttól kezdve átengedem a teret egy másik komoly vállalkozásnak és ez az „országos raktárvállalat", mely nyomban visszalépésem után létesitendi raktárházzal kapcsolatosan a Párkánynánától Párkány községig és Dunapartig vezető vasutat. Az sem utolsó áprilisi tréfa tehát, melylyel az áprilisi vállalkozók önmagukat megtréfálják, hogy egy harmadik vállalat érdekében erőlködnek. Sokkal komolyabbnak tartom Esztergom város közönségét, mintsem hogy feltételezném róla, hogy egyáltalában szóba állana az áprilisi vállalkozókkal és ezért nem is reflektálnék arra a nyomatott áprilisi tréfára, melyet az áprilisi vállalkozók elkövettek ; de miután nincs kizárva, hogy kerítenek szövetségesül olyan komoly szakembereket is, kik nem ismerve a hosszú tanulmányt igénylő vasutügy részleteit, esetleg hajlandók a várossal tárgyalni és mire meggyőződnek a vállalat mibenlétéről és kivihetlenségéről, letelik az általam jelzett határidő és a vasút végleg meghiúsul, ezért nem mulaszthatom el, hogy röviden elő ne adjam azokat a körülményeket, melyek beigazolják, hogy a fennforgó viszonyok mellett az általam tervezett villamos vasút egyesegyedül lehetséges és üdvös Esztergom városára nézve. I. Miért nem lehet, de nem is szabadna közúti jellegű vasutat létesíteni ? Nem lehet közúti vasutat létesiteni, ha az Esztergom város területéről átmegy Párkány község területére, mivel amint két község területét érinti csupán h. é. vasút jellegével engedélyeztetik. Ezt a törvény bölcsen azért irja elő, mert a háramlási jog az engedéíyidő lejártával két községet illetné meg, vagyis a kétfelé vágott vasút csak súrlódásokra és perlekedésre adna okot, és nem szolgálná megfelelően a közforgalmi igényeket.