Esztergom és Vidéke, 1906

1906-04-05 / 27.szám

A Dunahid is h. é. vasút átvezetésére van fenntartva; azon keresztül más jellegű vasutat nem engedélyeznek. Ez is bölcsen van ily módon intézve, mivel az összekötő' vasútnak díjszabási jelentőségét éppen az adja meg, hogy h. é. vasúti jellege által válik dijképzővé, vagyis biztosítja azt az olcsó díjszabást, mely az átmeneti forgalmat lehetővé teszi, amit közúti vasútnál engedélyokiratilag biztosítani nem lehetne. Nem lehet közúti vasutat létesíteni, mivel ilyent financirozni nem lehet. Aki arra hivatkozik, hogy Budapesten és* más nagyobb forgalmú városokban lehetett — tehát Esztergomban is lehet, azzal komolyan beszélni nem lehet. Volt egy idő midőn pénzintézetek nyakrafőre financiroztak vidéki városokban is közúti vasutakat, és abba az időszakba esik az a szerződés is, melyet ezelőtt nyolc évvel közúti alapon megkötöttem Esztergom városával. Azóta kiábrándultak a pénzintézetek, mivel a magyar vidéki városokban létesített közúti vasutak vesztességes vállalkozásnak bizonyultak. De még feltéve azt az esetet, hogy idővel ismét eljő az az idő, hogy pénzintézetek ilyen vállalatokra kaphatók lennének, akkor sem mondanának le arról, hogy azt a vasutat, mely h. é. jelleggel létesíthető, közúti jelleggel létesítsék; mert a közúti vasút állami kedvezményekben nem részesül. Vagyis komoly pénzintézet vagy vállalkozó olyan bolondot nem tesz — bármi kedvezően is Ítélné meg a vállalatot — hogy néhány százezer korona államsegélyről, adómentességről és számos más előnyről lemondjon — ilyenre csak áprilisi vállalkozók gondolnak. E helyen tartozom felemlíteni azt is, hogy nem áll az, hogy a közúti vasúttal korlátlanul rendelkezik a város, mig a h. é. vasúttal az állam rendelkezik korlátlanul, vagyis a város területén idegen érdekek garázdálkodhatnának. E tekintetben semmi külömbség sincs a közúti és h. é. vasút közt. Mindkét esetben a város mint terület tulajdonos, érvényesítheti mindazon jogokat, melyeket az itt számításba jövő érdekei megkívánnak. Mindkét esetben a kórmányhatóság azonos jogkörrel gyakorolja azt a felügyeleti jogát, melyet a törvény rendelkezése bármi jellegű közforgalmú vasútnál neki biztosit. Felemlítem továbbá e helyen, hogy gőzmozdony vasutat egyáltalában nem lehet létesíteni a hidon át, mivel a gőzmozdony a meredek hídfeljárókon nem közlekédhetik. Az egyedüli külömbség abban van, hogy az engedély idő lejárta után vagyis 90 év múlva a h. é. vasút az állam tulajdonába megy át, mig a közúti annak a községnek vagy városnak tulajdonába, melynek területén halad. Látszólag tehát ükunokáink javára előnyösebb a közúti, de alantiakban beigazolandók szerint a fenforgó esetben tényleg még ükunokáinknak is százszorta előnyösebb a helyi érdekű vasút. Nem lehet végül közúti jellegű vasutat Íétesiteni • azért, mivel annak üzeme a fennforgó esetben csak vesztességes lehet. Esztergom város helyi forgalma oly csekély, hogy a közúti vasút bevételei még az üzem költségeit sem fedezhetnék. Bekövetkeznék az a szégyen, ami bekövetkezett Kolozsvár városában, ahol felszedték a közúti vasút sinjeit, mert az üzemkezelés állandó ráfizetéssel járt. Áttérek most arra, hogy miért nem szabadna, még ha lehetséges is közúti jellegű vasutat Íétesiteni. Az egyedüli eszköz, mely Esztergom városnak biztos fellendülését és nagyarányú jövőbeni fejlődését biztosítja, egyesegyedül a villamos helyi érdekű vasút. Esztergom városa csak úgy fejlődhetik, ha magához kapcsolja egész vidékét, vagyis ha a villamos vasút tovább terjeszkedik. Már pedig kétségtelen, hogy az esztergomi villamos vasút, ha prosperál, terjeszkedni fog, behálózva a város területét és vidékét. Csak rövid idők kérdése lehet, hogy első sorban Visegrád felé nyerjen folytatást. Az átmeneti forgalom kétségkívül oly jövedelmezővé teendi a vállalatot,. hogy a folytatólagos terjeszkedés, csakhamar bekövetkezik, és különösen biztosítja ezt egyrészt a helyi érdekű jelleg, mely biztosítja a visegrádi folytatáshoz is az állami segélyeket és kedvezményeket, másrészt, hogy a villamtelep megfelelő