Esztergom és Vidéke, 1905

1905-03-23 / 24.szám

ESZTERfitH r es VIDÉKI A „VARMEGYE KÖZPONTI MEZŐGAZDASÁGI BIZOTTSÁGÁÉNAK HIVATALOS LAPJA. Megjelenik Vasárnap és csütörtökön. Előfizetési árak; Egész évre Fél évre . . 12 kor. Negyed évre. . 3 kor. . 6 kor. Egyes szám ára 14 fillér Felelős szerkesztő: DR. PROKOPP GYULA. Laptulajdonos kiadók: Di 1 . Pfokopp Gijula és Brenner 1 Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: (hova a kéziratok, előfizetések, nyiltterek és hirdetések küldendők) Kossuth Lajos (azelőtt Buda)-utca 485. szám. ===== Kéziratot nem adunk vissza. ======= Városok szövetsége. Esztergom, márc. 22. A mult év nyarán Dunántúlról, Zalaegerszeg városából röppent el a városok szövetségének eszméje, mely szerte az országban lelkes visszhangra talált. A városok nagy lelkesedéssel ka­rolták fel az eszmét, mely a szö­vetkezéssel a városok financiális ren­dezését, autonómiájuk kiterjesztését és ezzel kulturális fejlődésük elöbbrevi­telét, azonkívül a városi tisztviselők fizetésének egyöntetű rendezését tűzte ki célúi. A városok a mult év augusztu­sában országos kongresszust tartot­tak Budapesten a szövetség létesí­tésének megvitatása céljából. A kongresszus Várhidy Lajos za­laegerszegi polgármestert bizta meg a szövetség alapszabályainak kidol­gozásával. A tervezet immár elké­szült és megküldetett az összes vá­rosoknak, hogy a tervezetre vonat­kozó észrevételeiket megtehessék. Az alapszabályok a városok szö­vetségének nagyszabású tervét és hivatását teljesen kimerítik és igy érdekesnek tartjuk ezek révén a szö­vetség körvonalait megrajzolni. „Esztergom és Vidéke" tárcája. Rúcsú. Édes szerelmem! El kell szánnom magamat rá, hogy először életemben igaz és őszinte legyek hozzád. Ez őrültség; hisz a tulajdon ke­zemmel fojtom meg szerelmünket, azt, a mi előttem legkedvesebb és legdrágább a világon. Édes kedvesem! Soha se keresd a tökéletes igazságot és a meztelen őszin­teséget ! A leplezetlen igazság a szerelem halála és halála mindannak, amiért élni érdemes. Brabanti Elzának és a kékszakálú her­ceg naiv feleségének nem volt igaza. Az elzárt kamarák maradjanak zárva örökkön ! ... De mit beszélek neked össze-vissza ! ? ... Te jó vagy, olyan jó, hogy sohse gondoltál semmiféle titokra. Mindezt rémü­lettel, sóbálvánnyá meredve olvasod. És mégis szét kell tépnem minden illú­ziódat. Látod, ilyen nyomorúság az élet! . . . Az, akit előtted Pálnak neveztem, elvisz magával messzire, egy más világrészbe. Miért ? Mert nincsen más választásom. Ha­zudtam neked ; nem gyűlölöm, nem utá­lom őt. Ő az én egyetlen barátom. Mert A szövetség célja a városok ér­dekében reformokat kezdeményezni. Ilyen reform például az állami re­kompenzáció kieszközlése, a váro­sok financiális állapotainak javítása, szélesebb városi autonómia kiesz­közlése. A szövetség összekötő kap­csot fog képezni az ország városai és városi tisztviselői között, hogy azok jogos törekvéseit a szövetke­zésben rejlő erővel támogassa. A szövetségnek hivatása lesz állandóan tanulmányozni és figyelemmel kí­sérni a városok közéletét, hogy a városok érdekeit mindig eredménye­sen szolgálhassa. A szövetség összekötő szervei a városok országos közgyűlésén, me­lyen a szövetség összes tagjai elő­terjesztik tapasztalataikat, indítvá­nyokat tesznek, illetve azok fölött szavaznak. A szövetség élén a városok or­szágos tanácsa áll, mely száma­dás és felelősség mellett intézi a szövetség ügyeit. A szövetség szak­bizottságokat alakit, melyek hi­vatva vannak szakszerű fölvilágo­sitásokat adni a városoknak a hoz­zájuk intézett kérdésekre és ekkép elősegíteni a városok kulturális fej­lődését. Te, Te az üdvösségem voltál! Ha azt mondom, hogy ő az egyetlen barátom, értsd úgy, hogy ő az én existentiám. Mert nélküle az utca szemetje vagyok, akit Te — életem! . . . boldogságom ... — un­dorral taszítasz el magadtól! Az, akit előtted Pálnak neveztem, na­gyon jó hozzám. Egy kicsit szeret is ön­zésből, megszokásból és kényelemszere­tetből. Kellek neki úgy, ahogy vagyok. Ugy-e nem hinnéd ? Tudott rólad s mégse hagyott el emiatt? Őt nem csaltam meg, mert csak Téged szeretlek ! . . . Szóval neki mennie kell s én követem őt. Mit tehetnék egyebet? Ahhoz, hogy megöljem magamat gyáva vagyok. S az, amit most teszek, nem sokkal kevesebb az öngyilkosságnál. El kell válnunk, drágám, örökre ! Egy pillanatig kísértésben voltam, hogy elfoglak hagyni búcsúszavak és e rémitő vallomás nélkül. S ha úgy cselekedném : nem vesztenék el mindent. Megőriznéd em­lékemet s nekem, az utolsó órámig, meg­maradna egy boldogitó érzésem : az, hogy van valaki, a világon, aki úgy gondol rám, mint ahogy az első ember gondolt az el­vesztett paradicsomra. De nem hallgatok a kísértésre. Ha el­tűnném, egy szó, e borzasztó levél nél­kül, azt. hinnéd, hogy meghaltam. Nem én, akit nem ismersz, hanem az, akit sze­Ez a városok létesítendő szövet­ségének rövid vázrajza. Azok a nagy­jelentőségű célok, melyek elérését ez a szövetség maga elé tűzte, minden oldalról a legmelegebb mél­tánylást és támogatást érdemlik meg. P. H. Az Esztergom-vidéki Hitelbank részvény-társaság közgyűlése. Folyó hó 19-én tartotta az Esz­tergom-vidéki Hitelbank részvény­társaság VII. évi rendes közgyűlését. A közgyűlést vezető elnök dr. Fe­hér Gyula intézeti igazgató az ülést megnyitván, az egybehivás szabály­szerű voltának és a közgyűlés ha­tározatképességének megállapítása után bemutatta az évi zárszámadá­sokat és mérleget és előterjesztette az igazgatóságnak ezen számadá­sokra vonatkozó jelentését és az évi tiszta nyeremény felhasználására vonatkozó javaslatát. A közgyűlés meghallgatván a felügyelőbizottság­nak úgy <a számadásokra, mint a nyeremény felhasználására vonat­kozó jelentését is, az igazgatóság által bemutatott számadásokat egész terjedelmében jóváhagyta és a tett javaslatokat változatlanul elfogadta. Az intézet évi forgalma az elmúlt évben 1.647,469 kor. 24 fii. tett ki. Köt vény tárcája 333,213 kor. 58 fii., rettél! . . . Megsiratnál, meggyászolnál.. s hidd el, hogy az én nyomorult hiúságom­nak semmi sem hízeleghetne jobban, mint hogy ha valaki megsiratna, mint ha Te siratnál meg, aki kedvesebb vagy nekem mindennél e világon. De akkor sokat, nagyon sokat szenved­nél miattam, édes szerelmem! Boldogta­lanná tennélek egész életedre. Szerelmünk örök életűvé válna — mert kit szeretnek jobban, mint a halott szeretőt ? — nem felejtenél el soha, az enyém maradnál örökkön, de nagyon szenvednél! S én nem akarom, hogy szenvedj; sokkal jobban szeretlek. Igy: megutálsz és elfelejtesz, egy kicsit igy is szenvedni fogsz: megátkozod em­lékemet és egy egész életen át szégyennel és gyűlölettel fogsz gondolni azokra az órákra, amelyek nekem a boldogságot je­lentették. De lassankint elfelejtesz; nem teszlek örökre boldogtalanná . . . Halld tehát. Őt nem hívják Pálnak, s az én nevem nem Sarolta. Nem a férjem ; nem voltam asszony soha. Nem vagyok az, akinek is­mersz ; meg se ismernél, mikor aranysár­gára festem a hajam. Hogy miért csaltalak meg, amikor elő­ször láttuk egymást, magam se tudom tisz­tán. Emlékszel első találkozásunkra ? Egy vasúti kupéban ültünk s nagyon sok vi­váltótárcája 183,316 kor. OS fillér, zálogelőleg tárcája 34,479 kor. 84 fii., folyószámla követelése 32,020 kor. 53 fii., értékpapír állománya 69,648 kor. A betétállomány 507,741 kor. 99 fii. A betétállomány az el­múlt évben 21,812 kor. 75 fillérrel a kötvénytárca 49,042 kor. 21 fillér­rel, a váltótárca 19,586 kor. 84 fil­lérrel és a zálogelőleg 1004 koroná­val emelkedett. A 10,304 kor. 28 fii. tiszta nyereményből 3000 kor. a tarta­lékalaphoz csatoltatván, az 20,000 koronára emeltetett föl. A szelvé­nyek beváltására ä 2 korona 5000 korona fordittatik, jutalékokra 1500 korona, tiszti nyugdijalapra 266 kor. 28 fillér, jótékonyságra 88 korona, 450 korona pedig „rendelkező-alap" cimen a következő év javára vite­tik át. A felügy .-bizottság megbíza­tása lejárván, újból alakíttatott meg. Megválasztattak : elnökké : Philipp Konrád, rendes tagokká: ifj. Brenner József és Bargel Mihály, póttagokká: Vörös József és Laiszky János. Az igazgatóságból kilépő 10 tag újból megválasztatott; a lemondás és halálozás által megüresedett há­rom igazgatósági tagságra megvá­lasztattak : Kovács József ny. espe­res-plébános, Gerenday József és Némethy Pál. A Bargel Mihály meg­választása által megüresedett igaz­gatósági helyre Renner József póttag hivatott be, ennek helyébe póttagul Csebres János választatott meg:. El­rág volt az ölemben. Összetévesztettél vi­rágaimmal, s azzal a tisztelettel néztél rám, amely sohase egy női képnek, mindig az egész női nemnek szól. Ez a babona úgy látszik a szent életű anyák öröksége. Csak a legkülönb férfiak tudnak igy nézni, azok is csak a te korodban. Valami delirium fogott el akkor, érez­tem, láttam előre az egész jövőt. Lehe­tett-e erőm, hogy előre szétromboljam életem első és utolsó regényét ? Lehetett-e erőm, hogy kiábrándítsalak í Szerettelek az első perctől fogva. Nem is sejtetted, milyen boldogan ad­tam volna oda magamat már akkor este, míkor először sétáltunk végig az elhagya­tott fürdőhely hársfa aléján ! De nem akartam megfosztani magam a töké­letes boldogságtól és téged még kevésbé. Azért kérettem magam olyan sokáig. Egy­szer azt mondtad, hogy az ajkaim formá­jában van valami, aminek még nem lát­tad mását; hangtalanul is csókról beszél­nek. S én sokáig nem beszéltem, csak szerettelek. Aztán hazudtam. Azt mondtam, hogy férjem van, aki elhanyagol, s akit gyűlö­lök. De tehettem-e mást? Úgy tettszett, mindaz, ami velem történik: álom. Nem akartam felébredni, nem akartalak feléb­reszteni. Megcsaltalak, de mennyi boldogságot

Next

/
Thumbnails
Contents