Esztergom és Vidéke, 1905

1905-07-13 / 56.szám

ESZTERGOM es VIDÉKI A „VÁRMEGYE KÖZPONTI MEZŐGAZDASÁGI BIZOTTSÁGA "NAK HIVATALOS LAPJA. Megjelenik Vasárnap és csütörtökön. Előfizetési árak: Egész évre . .12 kor. Negyed érre. . 3 kor. Fél évre ... 6 kor. Egyes szám ára 14 fillér Felelős szerkesztő: DR. PROKOPP GYULA. Laptulajdonos kiadók: Di«. Píokopp Gijala és Brenner

1 Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: (hova a kéziratok, előfizetések, nyiltterek és hirdetések küldendők) Kossuth Lajos (azelőtt Buda)-ntca 485. szám. == Kéziratot nem adunk vissza. =s A vörös kakas. Esztergom, július 12. Nyár van. A csapadék mindig kevesebb és a napsugarak szántó forrósága háztetőt, takarmányt s minden egyéb gyúlékony anyagot még alkalmasabbá teszi arra, hogy a tűz emésztő ereje gazdag tápot találjon rajtuk. íme már is jön a híradás az ország minden részérői. Tegnap pusztított el a tűz egy virágzó falut, ma pedig egykét község esett javarészben a lángok martalékául. És a veszedelem ereje imminensebb különösen ott, ahol a nép gazdálkodással foglalkozva, napjait folyton a mezőn tölti s odahaza elaggott, öreg hozzátartozóinak kevésbé figyelmes felügyelete alatt levő rakoncátlan gyermekek könnyelmű játéka pillanat alatt lángtengerbe fullaszthatja minden jószágát. S csodálatos, hogy népünk az elrettentőén sokasodó példákon még min dég nem okul és bár külső foglalatos sága közben folyton aggódó szemmel tekintget faluja felé, hogy vájjon nem lát-e valami gyanús füstöt, mielőtt eltávozott volna hazulról, mit sem Jsérp és Vidéke" tárcája. Falusi regény. Mondhatom : érdekes thémát választót tam, A mit utolérhetetlen bájjal énekelt Petrarca s ami Ádámot poétává avatta a paradicsomban : a szerelmet. Ez az örök emberi érzelem inspirálta évtizedek óta a poétákat s hiába magya rázza meg Schoppenhauer ezt a csodálalatos érzést metafizikailag, a tudományos kutatók szivét is megkeresi a tüneményes kobold. Schoppenhau erre csak a szenzitiv, ideg rokkant századvégi emberek néznek csodálattal, de a kik már eljutottak az em lékkönyvbe való verselgetés koráig, azok sokkal inkább kíváncsiak a poéták be szédére. Ezek a jóhiszemű fiúk, a jövő nyárs polgárok sokat igérő hajtásai. Ők, Vörösmarthyra esküdnek, a ki igy énekel: A néma szeretet Szűz, mint a lélek, melynek a Nyelv még nem véthetett! Vagy Petit-Semit, a kinek a szeretetről való szentenciája oly nemes és elmélkedő. A. szeretet véglet —.a ki kevésbé szeret, már nem szeret. Eötvös József, tesz arra nézve, hogy az esetleges veszedelmet óvatos előintézkedéssel elhárítsa. Itt van a legutóbbi esztergomi tapasztalat. Eldurran a tűzoltók vészövése. Tűz van a temető alatt, adják szájról-szájra. S mi történt. Egy szegény házaspár, nehogy kis gyermekük a külső dologban köztük lábatlankodjék, bezárta a két éves apróságot a szobába, hagyván neki ételt és italt. Reggeli öt órától estig a világ legcsendesebb gyermekét is felbőszítené az ilyen kényszermagányosság s jóllehet unalmában el is alszik, mégis igyekszik magának valami szórakozást szerezni. Játszik ezzel-azzal, de végre minden játékra ráun és előveszi a gyufát. Igy történt a kis Viszolai gyerekkel is. Az ágy felett lévő vakablakban, könnyen hozzáférhető helyen talált egy csomag kénes gyufát. Amint a szálakat gyújtogatta, valahogy tüzet fogott az ágyi ruha. Egyszerre csak azt látták a járókelők, hogy az ablakon, ajtón kitódul a füst, mely lassanként átölelte a ház környékét. Közben kihallatszott a bezárt gyermek kétségbeesett si kolya ! Szerencsére betörték az aj aki ezt mondja: Szeressetek ! E nagy vi lágon csak egy van ami valóban boldogít : szivetek! Vagy a nagy britt gigász Shakespeare, aki igy gúnyol: „Szótlan együgyűség: Szeretet, Sokat mond nekem, noha keveset." Vagy szent Cyprian, a ki nem keve sebbet mond, mint ezt; „Aki keveset szeret, keveset imádkozik, s sokat imádkozik, aki sokat szeret." Vagy Ejh! ... de mikor a közönség nem szereti a szentenciákat. Jobb bizony, ha magam is inkább egy történetet mondok annak a feltüntetésére hogy mi az a szerelem ? . . . íme a történet róla. I. Hónapos szoba szürke szegénységében munkát irt Csikós Sándor. A szegénység nagyon gyámoltalan Sándor is tapasztalta, hogy noha az önkritika minden tekintetben meg volt elé gedvé a szocializmus veszedelmével; ez zel a készülő művel, nem bizott sike rében. Megmutatta művét néhány elismert iró nak, a kik nagy magasztalással Ítéltek a könyvről és előre is tudományos nyereség nek mondották, ha e könyv megjelenik rendelkezéseknek ? Sajnos, sehogysem. Mert alig van udvar, ahol egy Decsületes kád vizet lehet találni, étra, tűzkapocs, pamat s eféle seiol sincsen. E részben kérlelhetlen szigort követelünk, mert ha a nép sajátjavát nem látja, kényszereszközökkel szükséges megértetni vele azt, hogy ha vagyonának védelmét a jó szerencsétől várja, elpusztul, mig csekély igyekezettel és mibe sem kerülő eszközökkel önmaga állhat védelmére annak ! De minő szatyra! A kinek lelke a szocializmus veszedelmeért égett, annak éhin seggel kellett küzdeni. A nyomor nem engedte dolgozni s talán az égi nemtő emelte föl az erkölcsi el-el fásulás előtt azzal, hogy nyomorának legsötétebb nap jai egyikén nevelői állást kapott Méhfalun, egy régi gentri családban. Egészen bizonyosra lehetett venni hogy nem valami örömmel fogadta a nyo mórból kivezető angyal kezét, de nem te hetett okosabbat. A szocializmus veszedelmének iveit ab ban a tudatban csomagolta össze, hogy ennek egyenlőre békét hagy és néhány zablátlan, parlagi lélek nyesegetéséhez fog. Nyárfasusogás és a falunak üde levegője fogadta. A fővárosban összezsugorodott tüdeje duzzadni kezdett. A kiéhezett embereken rettenetesen fog a jó házikoszt: Csikós Sán dor filozopteri formája kezdett áthasonulni a vidéki jól táplált gavalérok formájáig. Hanem egy gondolat mindig bántotta a szocializmus veszedelme. A fák háta mögött sötétedő erdőben barangolva, mindig zsibongó eszméi fog lalták el. Erezte, hogy lelkéhez van tapadva rögeszme. Lehet, hogy bele őrül, ha sokáig e gon A társadalom hiénái. Mikor a delelő nap perzselő melege erősen tűz le a pázsitos mezőre, a sárga rögökre, a kapálókaszáló földmivelő ember előtt megemelhetjük a kalapunkat: mikor széltében hosszában az országban, annyi a dologtalan ember. Igazán glória illik azoknak a kormos embereknek a fejére, kik a műhelyben lobogó tűz mellett emelgetik naphosszat a kalapácsot: emberi akaratukkal a maguk erejével, senkire nem támaszkodva, keresik a kenyeret. Annál visszataszitóbb, mikor a nagy dologidőben dologtalan dolattal vesződik, de érezte, hogy neki megkell irnia a szocializmus veszedelmét tudományos alapon. Idők folyamán azonban ez az erős fogadás, az a jó feltétel, kezdett nagyon lenézett, nagyon tizedrangú kívánság lenni. A filozopter szivében, agyában, sőt testében is sajátságos változások estek. Szive csendesebben vert, agyában titkos és édes gondolatok hullámzottak, arcát pedig elöntötte az epedő szerelem sápadtsága, az a „legérdekesebb szín", mely a hajlékony női szivet rabbá szokta ejteni. A falusi levegő fölötébb kedvez a romanticizmusnak. Még egy filozopter kialudt kráteréből is vulkánt csinál. Valóban poéták, megkeltene tagadnotok a szerelem létjogát, ha falu nem lenne. És aki történetemet ilyen válságos fordulat elé viszi, az Márta, a ház tündére. O volt az, aki Csikós Sándor megérkezése után nyomban elhagyta a regények olvasását, hanem a helyett csinálta. Gyors rohammal vette be szivét a nevelő, a ki pedig erről semmit sem tudott és még akkor a szocializmus veszedelmén elmélkedett. Szép nyári alkonyat volt. A tájat szelíd szellő bodrozta. A kert illatát az erdőszélre hajtotta, ahol Összeolvadt vad, természetes, nyirkos erdőillattal. Sándor talán éppen rágondolt. tót, kimentették a fulladozó apróságot és eloltották a tüzet, mely csak azért nem harapódzott el, mert a kis szoba alig két lépés széles és hosszú és a füst felemésztette annak amúgy sem friss levegőjét; máskülönben szénné ég benne minden és megég a ház is, mely mellett hosszú sorban csupa olyan ház húzódik, amelynek fedele tűzveszedelmes. De hiába, azért hogyha ma elmennénk a földmives nép házaiba, mégis sok helyütt találnánk « bezárt, vagy teljesen magukra hagyott gyermekeket. Mikor létesül már egy olyan intézmény, amely a szegény nép gyermekeinek nyáron egész napra állandó menhelyet és gondozást biztosit ? A kérdéssel még nem végeztünk. Hallottuk, hogy a rendőrség vezetője rendeletet adott ki, melyben kötelezte a háztulajdonosokat bizonyos olyan feltételek megtartására, amelyek segélyével a tüzet a keletkezés pillanatában meg lehet gátolni a tovább terjedésben. Utána jártunk, vájjon hogyan feleltek meg a háztulajdonosok ezen