Esztergom és Vidéke, 1904

1904-10-02 / 78.szám

2

KS/TKRGOM äs VIDÉK?'. (78

»SZ.AOrt.

1904. október 2

egykedvűséggel nézi miként tornyosulnak felette a vészes hullámok, a melyek elboritással fenyegetik.

A bajok tenger sokasága nehezedik az emberek vállaira ; a megélhetésért folytatott ádáz küzdelem között az állapotok javulásának reményéről is már-már lemondanak és közönyösen, teljesen elfáradva engedik át magukat annak a rendszernek, a mely a közszabadságok összezsugoritásával az önálló gondolkozásnak és köztevékenységre valló vágyódásnak minden megnyilvánulását már csirájában elsorvasztja.

Mintha a katakombák siri csendje borult vonlna a társadalomra, mintha múmiák állanának sorfalat s megkövesedett alakjaikkal jelképezni akarnák a mai társadalom tétlenségét és érzéketlenségét.

Társadalmi és közéleti viszonyainknak oly szomorú jelenségei domborodnak ki minden téren, hogy a legnagyobb aggodalommal tekinthetünk immár a közel jövőbe is, mert a közügynek munkásait hiába keressük. Mindenki önmagáért él, a közzel nem törődik, az általános jólét vagy egészséges fejlődés előmozdításáért fáradni, azért áldozatot hozni nincs ereje, nincs bátorsága. Az emberek összes tevékenysége az egyéni érdekek istápolásá- ban csúcsosodik ki, a miért képesek feláldozni mindent : önállóságot, elvet, meggyőződést, függetlenséget, szabadságot; a közért, a társadalmi viszonyok javulásáért semmit. Az egyéni jólétért, egy kis állásért, vagy üres címért készek a szolgaság jármába hajtani fejüket, elfojtják önérzetüket, megtagadják önmagukat is, de nyíltan síkra szál- lani, az igazságért harcolni nem bírnak.

A közügyek iránt való érdeklődés hiánya már országos jelleget öltött. Mintha valami bűvös erő tartaná lekötve az embereket, mintha hypnotizálva volnának s cselekvési képességüket teljesen elvesztve külső befolyás alatt állanának.

A panasznak és siránkozásnak se hossza, se vége. A polgárság ősz!

szes rétegeiben a viszonyokkal való i elégedetlenség hangzik fel. A fehér asztaloknál nagy felbuzdulással folynak a vitatkozások a polgár ságra hárított elviselhetlen terhek miatt, de a zöld asztalnál, vagy künt az életben, a közélet térségein sóbálvánnyá lesz mindenki, vagy pedig kezesbárányként fut a csalogató szó után. A közdolgokkal nem bajlódik már a polgárság, fél a beavatkozástól, tartózkodik még a vélemény nyilvánítástól is, mert hátha valami rövidséget szenvedne, nem jut kedvezményhez, nem kap gyermekei részére tandíjmentességet, s talán nem jut könnyebb íajta kenyérkeresethez sem, a mi mind becsesebb ma a meggyőződésnél, az elvnél és szabadságnál.

Elkopott frázis ma már, hogy az ember szabadságra születik ; egyes rajongók, bolond idealisták hisznek csak ebben, akik a polgárság jóvoltáért, a közéleti erkölcsök tisztaságáért és az elvek épségben tartásáért küzdenek s a köz érdekében mindenüket feláldozzák ; de a kik többre becsülik a szolgaság kenyerét, mint az önérzetes munka gyümölcsét, azok a meghunyászko- dásban, kegyhajhászatban, hízelgés ben és az emberi hiúságok tömjé- nezésében keresik az élet boldogságát.

Ez a szellem és gondolkozásmód annyira bele ette magát a köz és társadalmi életbe egyaránt, hogy az emberek nem tudnak tőle megszabadulni s uralma alól nem bírják magukat kivonni.

Nincs messze már az az idő, sőt gyorsabban be fog következni, a | mikor polgárságunk a közterheknek ■ máris érezhető súlya alatt össze I fog roskadni s az általános köz- i gazdasági nehézségek és ipari pan- ; gás mellett a nyomor küzdelmeit | elviselni nem lesz képes.

Színház.

Esztergom, szept. 30.

P'Ha az or ősz-japán háború itt folyna I valahol Kenyérmezőnél, nem csodálkoz- í nánk, hogy oly sokáig hallgattak a ; Múzsák, azért miként a jó öreg Ciceró

melyekre a napsugár éppen esett, s a napsugár körüli terek sötétben maradnának* vagyis ez esetben minden árnyas hely sötét lenne. Sötét lenne nyári árnyas szobánk, éj sötét nyári üde lúgosunk.

Legpompásabb szintükrözést adja a megtört napsugár. Ha a napsugár egy szintelen üveghasábon (prizmán) megtöretik, a szivárvány jelenik meg az ő : vörös, naranes, sárga zöld kék és ibolyában tündöklő színeiben.

Ezen 6 szín intensivitása erőssége, a jelzett sorrendben halad csökkenóleg — legerősebb a vörös, leggyengébb az ibolya sziti.

Ebből magyarázható az égbolt kékje. A napsugarakat, a légtestecskék és ezek között úszó idegen tárgyak, visszaverik szétszórják, s mig az erős fényhatásu sugarak ezer akadályokon áthatolnak, addig a gyenge kék sugarak visszahajtatnak és az égboltot kékre füstik.

A körlég összetétele szerint nem mindég egyenlően viselkedik a sugarakkal szemben. Pl. ha a körlég páratelt, ezen fentebb jelzett kék szin halványabb lesz, mert a pára hólyagcsák fehér fényt vernek vissza. De külömben, az egyes évszakokban is elütő a körlég fényhajli- tása. így tavaszon a kék szin törése

gyengébb, mint őszön. Tavaszi sugarakban a kék, őszi sugarakban a piros szin az uralkodó. S mert az ibolya szin fényhatása gyengébb, a tavaszi fénysugarak is gyengébb fényhatásúak, mint az ősziek. És ez igy van helyesen a természet nagy háztartásában, mert a tavaszi zsenge lombozatot — ha a tétel megfordítva állna — az erős fényhatású vörös sugarak elperzselnék, míg a vegetatió befejezésénél, a magvak érlelésénél eme erős fényhatású sugarak jótékonyan hatnak és kellően érvényesülnek.

Ha a flórát figyelemmel kisérjük, annak színezete alkalmazkodni látszik az uralkodó napsugár színekhez, így tavaszon az ibolyaszinü virágok az uralkodók, mig osszon a narancs és a vörös színű flóra a gazdagabb.

Függ a napsugarak fényereje vájjon merőlegesen, vagy ferde szög alatt érik-e a földet ? Miután, mint a fennebbiekben láttuk, minél nagyobb utat tesznek meg a sugarak a körlégben — erejük annál inkább fogy, csak teamészetes, hogy a legrövidebb utón földünkre érkező merőleges sugarak lesznek az erősebb fényhatásúak. Azért is a nap pályájába eső tropikus flóra szingazda,gabb, a gyümölcsök színesek és fűszeresek, a vegemondja: inter arma silent Musae. De hát igy, mikor minden csendes az egész vonalon, Jegföllebb a villamos oszlopok ügye zavarja a közigazgatás miazmás levegőjét, nem tudjuk, miért perhorres- kálták a pajkos és komoly múzsák annyira városunkat. No de végre itt vannak és csütörtökön este papjaik és papnőik által rendeztek is egy vidám attrakciót a Schleiífer vendéglő nagytermében.

Mert hát a város tanácsa több szini- direktornak adott engedélyt, de ugyanannyi nem vette igénybe, végre azonban akadt egy hőslelkü igazgató Fehér Károly személyében, aki „partra szállott és levonta vitorláját.“

Bemutatóra ez estén Lehár világhírűvé vált operettje a : Drótos tót került szilire. A hónap vége van s igy a színtéren nagyon szabadjegyes hangulat uralkodott, nehány bérleten kívül csak kevesen verődtek Össze a szinpártoló közönség köréből, hozzá még oly későn, hogy majdnem kilenc óra lett, mikor a korinának nevezett barna mez fölgördült.

Az a csekély publikum azonban, mely a házat megtöltötte, meglepően jól rendezett és összhangzó előadás élvezetében részesült. Az összes szereplők dicséretes ambícióval igyekeztek az első debut alkalmával a publikum elismerését kinyerni s az egyes erők is oly figyelemreméltóknak bizonyultak, miszerint nem vonhatjuk meg tőlük a kiérdemelt dicséretet. A szereplők közül első helyen kell megemlítenünk Bátori Bélát, ki Pffefferkorn Izidor hagymakereskedő szerepében nemcsak azáltal mutatkozott kiváló komikusnak, mert Zsuzsinkét félkaron vitte ki a színpadról, de eredeti alakításával és ügyes mimikájával az eddig látott Pfefferkornokat megelőzte. Dombi és Kövi: Mici és

Zsuzska szintén jól megállották helyüket és az az impressziónk, hogy még sok élvezetes estét fognak közönségünknek nyújtani. Igen hatásosan játszotta végig Günther kacagtató szerepét Deák, mig Ernyei és Yákár remek duettjükkel arattak köztetszést.

Ezek után érdeklődéssel nézünk a további előadások elébe és ugyanezt várjuk a publikumtól is.

I Péntek este Henequin & tsa a Moulin Kouge szállítói ismeretes bohózata, a nagy sikereket aratott „Szobaleány“ került színre.

tatio óriási. Ettől távolodva a színdisz ke- vesbedik — a vegetatió gyengül, — mig a sarkok felé az állatok meze — a növényzet mindinkább szinszegény —majd fehér és végre az örökös hó és jégben eltűnik, Példa reá a fehér jeges medve és a hófehér tollazatú jégmadarak.

Függ az állatok és növények színe az őket környező uralkodó színektől, miután ezen szétszórt sugarak fényhatásának vannak állandóan kitéve — azok színeit veszik fel, pl. a leveli lombász — vagy időjós béka színe zöld, A földben és odúkban élő békák színe barna vagy vöröá. A tenger mélyében élő állatok vörös színűek, mert ezen mélységekig a gj^engébb sugarak visszahajtatnak csupán a vörösek képesek lehatolni. Ezen mélységek alatt már csak a fehér található. Föld mélyén élő állatok színe szintén vörös vagy vörös- barna. Az éjjeli pillangók színezete monoton szürke, legfelljebb sötétebb árnyalatokkal, mig a nappaliaké élénk színezetű.

*

„Fény az ólet.,“ „Fényben van a varázs, az erő, fénynek hódol minden . . . minden.

Jancsó Kálmán.

Nem kutatjuk az okokat, csupán constatáljuk, hogy a szinpártolók igen gyéren mutatkoztak.

Mindez azonban nem gátolta derék színészeinket abban, hogy a legjobb erővel és kedvvel segítsék sikerre a kiválóan szellemes, minden szavában kacag tató darabot.

Különösen tetszett Dombi Ilona Nelly Bozier szerepeben és minden mozdulatával falrengető kacajt keltett Bátori Béla mint Lavirette és Ernyei János Lebrtmois személyesitöje. Deák, Bánfalvi és a többiek mind hozzájárultak a teljes sikerhez.

Beméljük, hogy városunk közönsége Fehér Károlynak, eme igazán kitűnő erőkből álló társulatát pártfogolni fogja, mert az teljes mértékben megérdemli azt.

X. y. z.

— A király nevenapja. 0 felsége, apostoli királyunk névünnepe alkalmából kedden reggel 9 órakor ünnepélyes istentisztelet fog tartatni a főszékesegyházban, midőn is Boltizár József érseki helynök fogja a misét mondani.

— Október 6. A vértanuk halálának évfordulója alkalmából a kegyúri templomban 6 án reggel 9 órakor gyászistentisztelet lesz, melyen a város hatósága, a képviselőtestület és a még élő honvédek fognak részt venni.

— Névnap. Bemig napja volt tegnap, a bencés rend egyik jeles tagjának dr. Bárdos Bemignek névnapja, kit számosán kerestek fel jó kivánataikkal.

— A csavargözös járatok megszűnése.

A csavargőzös társulat értesítette lapunkat, hogy városunk és a Kovácspatak közötti hajó közlekedést a csekély forgalom következtében f. hó 1-tól kezdődő- leg beszüntette.

— A megyei virilisták névjegyzéke

elleni fellebbezések határideje e hó 9-én jár le, mely határnapig a névjegyzék a megyeházán közszemlére van kitéve.

— Felvidéki házalóka hetivásárokon. A kereskedelmi miniszter egy konkrét esetből kifolyólag kimondotta, hogy a felvidéki házaló-kereskedőknek, a kik a heti vásárokra járnak, az 1887. évi XVIII. törvénycikk 2. szakaszában biztosított kedvezménye csakis azokra az árukra terjed ki, a melyekre a házalásnál is kiváltságot élveznek, A házaló kereskedőknek a heti vásárokon csak oly árukkal való kirakodásra lehet joguk, amelyekre házaló engedélyük is szól.

— Változás a tanító karban. Szvoboda Bomán ujonan választott helyettes tanító pénteken foglalta el állását Kenyérmezőn, ki oda helyeztetett ki, mig az ottani tanító Vitái István behely^eztetett a központba. Az átadás és átvétel, illetve bevezetés Kenyérmezőn, pénteken d. u. volt, melynél dr. Fehér Gyula plébános és Kollár Károly gazdasági tanácsos jártak közben.

— A kivándorlás ellen. A belügy- minister értesítése szerint az amerikai bevándorlási hatóság a bevándorlók bebocsátása elé napról napra uj nehézségeket gördít. Ugyanis annak legújabb rendelete következtében minden bevándorló, akinek úti jegyét valamely ott lakó rokona vagy ismerőse fizette meg, vagy a kinek úti költségeihez bárki valamivel hozzájárult, egy külön bizottság által szigorú vizsgálat alá vétetik és csak akkor bocsátják be a szárazföldre, ha kétségtelenül bebizonyítja, hogy előre láthatólag nem fog közsegélyre szorulni.

— A szentgyörgymezei pásztor házak eladása. A szentgyörgymezei úgyneve