Esztergom és Vidéke, 1904

1904-10-02 / 78.szám

1904 október 2.

ESZTERGOM és VIDÉKÉ. (78. szám)

3

zett pásztorházak, illetve már csak telkek csütörtökön kerültek eladásra. Mindössze hárman árvereztek azokra, s végül Újhelyi Ferenc szentgyörgymezei lakos nevére üttettek le 860 kor. vételárban.

— A járási pénzkezelés reformja. A

járási szolgaidról pénzkezelés dolgában a belügyminisztérium uj szabályzatot adott ki, mely folyó évi október hő elején lép életbe. Az uj szabályzat a főszolgabiró pénzkezelésében két ágat külömböztet meg és pedig : a kihágásit és átmenetit. Az elsőre az eddigi marad érvényben, mig az átmeneti kezelésre, melyre a főbíróhoz továbbítás és beszolgáltatás céljából érkező, vagy más hatóságok megbízása folytán beszedett vagy végrehajtás utján behajtott pénzek tartoznak, október elejétől a postatakarékpénztár csekk és clearing forgalmába kell belépniök.

— A villamvilánilásrói. Az idei október elsejét nemcsak bakáék várták várva, hanem azok is, kik villamos fényárban óhajtották úszni látni a várost. Az utóbbiakat csalódás érte, mert az esthomály beálltával nem az ivlámpák és izzók gyúltak ki, Inneni a végvonag- lásban szenvedő petróleum és gazolin lámpák, melyek végvonaglása már hetek óta látható volt az esti világításból. Szinte lelkendezve gvultak ki az est folyamán, hogy betanusitsák, miszerint igazunk volt akkor, midőn azt irtuk, hogy azokra még október elsején túl is szükség lesz. A tárgyhoz szóllva, röviden constataljuk, hogy a vállalkozó cég az október elseje terminust nem tartotta he, sőt ha a jelek nem csalnak, 10 —15 nap is elfog múlni, mig a felszerelés azon stádiumban lesz, hogy a világítás megnyilhatik. Az utcai hálózat, bár serényen dolgoznak rajta, befejezve, elkészítve nincs, ugyanígy a telep, melynek berendezésén, még mindég dolgoznak. A késedelem a cégnek napi 50 koronájába kerül, mivel a szerződésben ennyi bírságpénz van a város részéről a késedelemért kikötve. Hogy a vezeték oszlopok a városnak díszére nem lesznek, ezzel tisztában voltunk, hogy azonban a transformátorok olyanok lesznek, mint amilyeneket elhelyeznek, arra talán senkisem számított. Az elmúlt napokban kezdték azok elhelyezését, melyek úgy néznek ki, mint valami kalitka, s amelyek a város díszére egy cseppet sem válnak. Eddig csak villamos akasztófákban gyönyörködtünk, most már villamos kalitkák is lesznek.

— A megye őszi közgyűlésének tárgy- sorozata. E hó 15-én d. e. 10 órakor tartja a megye törvényhatóságának bizottsága őszi rendes közgyűlését, melynek tárgysorozata 57 pontból áll. Főtárgyai a jövő évi költségvetés, az eddigi 3%-°s fizetésemelési pötadó hová- forditása iránti intézkedés és a 1/2°/0-os rendelkezési alapi pótadó meghosszabbításának elhatározása.

— Házszámozás és az utcák elnevezése. A közgyűlés annak idején a pénz- úgyi osztályt bízta meg azzal, hogy a névtelen utcák elnevezésére tegyen ja vaslatot, valamint a házaknak utcák szerinti számozását eszközölje. A pénzügyi osztály a jelzett munkálatokkal végleg elkészülvén, azt a tanácshoz terjesztette be.

— A régészeti társulat fellendítése

A társulat volt elnökének, Kruplanicz Kálmán főispánnak hosszas betegsége és halála zsibasztólag hatott a vezetése alatt volt régészeti társulatra, melj attól az időtől kezdve, hogy elnöke te vékenységet ki nem fejthetett, osztozot a többi egyesületek azon sorsában kogy bizonyos időszakban valamennyii

a stagnálás észlelhető. Üléseket éveken át nem tartott, a tagsági dijak szedése szünetelt, s az tudta csak, hoey az egyesületben van életerő, ki látta azokat a felhalmozott régiségeket, melyek látszólagos szendergése alatt is gyúj tettek, vétettek. Főispánunknak, Horváth Bélának nemrégiben az egyesület elnökévé történt megválasztása uj éle tét öntött a társulatba, mely most éli mondhatnánk újjászervezésének idejét. A főispán mindent elkövet, hogy a társulat megizmosodjék, mert megvan győződve arról, hogy ha ezen ősi város és megye régiségei egy fedél alá Össze - gyiijtetnek, a tudományos értékű és történeti becsű régiségeknek oly gazdag tárházával fogunk dicsekedhetni, amelylyel kevés vármegye lesz képes versenyezni.

— Versenytárgyalás. A budapest-bécsi állami közút 63.9—64.0 km szakaszán álló 46. számú 10 1 m. nyílású hid fa- felszerkezetének vas szerkezettel leendő kicserélésével kapcsolatos kőmives kőfaragó és utmunkák biztosítására vonatkozó versenytárgyalás tegnap tar tatott meg az államépitészeti hivatalban. 3. drb ajánlat érkezett be, u. m.

1. Toidy János esztergomi vállalkozó 13.7°/() árengedményt ajánlott. 2. Sinka Ferenc esztergomi vállalkozó a bontási munkáknál 35.7°/0 árengedményt és az érj inunknál pedig 11.3°/0 felül fizetést kért, — egész költségnél végeredményben 3 00 °/o árengedményt tett. 3. Kó- sik Ferenc esztorgomi vállalkozó 12 22 0 0 árengedményt tett. Miután Toidy János a legkedvezőbb ajánlatot tette, igy neki a munka 3244 k. 34 fillérért átadatott.

— A városi képviselőválasztások határnapját alispánunk november 24 éré tűzte ki.

— Állategészségügy. Ebeden a ser- tésorbánc megszűnt s igy a zárlat fel- oldat ott.

EGÉSZSÉGÜGY.

|

A porról.

A por árt a légző szervünknek, sőt a szemünknek is.

A por sokféle. Van olyan por, melyet szabad szemmel nem láthatunk, van olyan is melyet legfeljebb csak akkor láthatunk, ha napsugár világosságában van, van végül olyan por is mely puszta szemmel is észrevehető. He a port nem nagysága után, hanem minősége után szokás megítélni. Hegyes porszemek jobban izgatják a lélegző- szervek nyálka hártyáját, mint a sima, gömbölyű porszemek. Veszedelmesebb a fertőző betegséget okozó por.

Nincs a földünkön az a hely, a hol a levegőben port nem lehetne találni; van por a tenger fölötti levegőben épp úgy, mint a Mont-Blank csúcsa fölötti levegőben. Nem csoda, hogy lakásunkban is sok a por. Az utcáról jön a legnagyobb része, de a fűtés folytán is jut por a levegőbe. Egy részét a pornak a cipővel, a ruhával hozzuk be, egy más részét a szél, az ablakon át hozza be. Egy ideig a levegőben marad, de ha a levegő nyugodt, akkor idővel leszáll és a szekrény ; tetejéhez, padlóhoz bútorhoz, szőnyeghez függönyhöz tapad.

A por eltávolítása mostanában csak tisztasági szempontból történik, eltávolítják onnan, a hol meglátják ; ott a hol nem látják, pl. a kályha tetején, sokszor bizony a magas szekrény tetején napokig, mondjuk hetekig marad Nagy takarításkor akkor bizony letörölik a port de nagy ritkán vizes kendővel. Nálunk csak a száraz takarítást a száráz törlést ismerik, a midőn a por- nak egy részét eltávolítják, de bizony

egy jó része a szoba levegőjébe jut, a honnan rövid idő múlva ismét leszáll. A por maga nem volna veszedelmes, ha nem tartalmazna veszélyes betegségi anyagokat. Ilyeneket könnyen hozhatunk haza uszályos ruhával, a cipő talpával. Nagyobb bajt okozhat a por kórházban, operációs szobában, a hol bizony nem tűrnek meg párnázott bútort, a hol minden bútordarab könnyen lemosható, ahol minden csak nikkel, lakkozott vas vagy üvegből való. De ott is kell ellene védekezni, ahol sok ember összegyűl, igy templomban, gyüléstermekben, színházban, iskolában. A sok ember sok port hoz magával és miután a levegő itt folytonos mozgásban van, nem szállhat le a por, hanem a levegőben marad.

mában semmi esetben sem. Legföljebb letüzött, vagy levasalt formában, de ebben is C3ak mérsékelten.

Ida.

A Divat Újság minden hónapban kétszer jelenik meg. Előfizetési ára nagyon olcsó : negyedévre postán való szétküldéssel, két korona húsz fillér. Előfizetni legcélszerűbben a kiadó hivatalba intézett posta utalványon lehet. A Divat Újság kiakóliivatala Budapesten, VIII. Kőkk Szilárd-utca 4. számú házában van.

A divat.

Mig az ősszi, enyhébb hidegre való, úgynevezett átmeneti kabátok— melyekre az idén alig került sor, oly őrült hirtelenséggel szakadt nyakunkba a zord idő — kaczkiás, többnyire testhezálló, vagyis illő formáikkal kacérkodtak, ad dig a legelsőbben megjelent téli kabát és kÖpeny-modelleken épp ennek az ellenkezőjét tapasztaljuk. Tág hát- és előrészek, a melyeket a többnyire velük egybeszabott ujja formájával, majdnem zacskó-szérűén védik körül az alakot, aztán zsákszerű, vagy ráncba rakott hosszú részek, a melyeket pánt vagy 1 zsaketszerű felső részekre varrnak, aztán a raglan és dolmányszabás, mindez bő téli ruhát, vagyis felső ruhát jelent. Ezeken kívül van egy bizonyos csücs- kös kendőszerű téli gallérféle, a mi külünösen öreg dámáknak való, a kik nem szeretnek kabátot ölteni. A nehezebb, gazdag zsinór és grelós rojtdiszszel terheit duplán szőtt, dugóhúzó. Eszkimó ! és egyébb posztóféléken kivül, vannak flanellel alátett, vagy a’ászövött ripsz- selymek és bársony, illetve plüssfélék is a téli köpenyre való újdonságok között. Ezeknek a díszét gép és zsinórhim- I zés, drága zseniliarojt és egy kedves ! régi ismerősünk, a toliprém képezi.

I Nagy kelendősége lesz a valódi drága prém féléket utánzó kelméknek Az efféle, valami mohairkelmeféle a maga csodálatos puhaságában oly kitűnő anyagnak tetszik téli bundákra, a mellett hogy könnyebb, az igazi bundáknál, hogy meg vagyok győződve kelendőségéről.

A díszre való prémek között a fehér, vagy hölgymenyét a legdivatosabb. (Hermelin) Alig lehet valamely téli ruhát, gallért, vagy bundát látni, a melyen valahol hermelin ne volna. Természetesen nem mindig valódi, mert ez ma már szinte megfizethetetlenül drága, de hát ezt is utánozzák, még pedi g meglepő szépen. A menyét mellett a vakan- dok bársonypuha bőre a divatos disz.

A téli kalapok nagyok, szélesek, gazdag liberti szalag diszszel, néha sokféle árnyalatos színben. Kevés kivétellel a legszélesebb kalap is az áll alatt szalaggal, vagy fátyollal le van kötve. A legszebb disz az idén is természetesen a structoll marad, de ez egyúttal kényes disz is, a mit sem ködös sem esős, sem zimankós időben nem lehet viselni, mert a toll rögtön megereszkedik. Külomben ma egy kissé divatos asszonynak egy ka- lap úgy sem elég, egy évadra kell egy strapakalap, egy két vizitelőkalap, egykét páholyba járó kalap. Mondhatni — hogy ma a szép kalap a ruha legfontosabb része, kivált télen, a mikor a ruhából magából a nagy köpenytől alig látszik valami.

A nyáron annyira elharapódzott a ráncos szoknyák divatja, nem tudom még, hogy tarthatja-e magát a téli kelméken, — de nem hiszem. Húzott forCssursnLoHrr..

Ábrándok.

Hiszen elég szép szál legény lett volna a Marci is, a Juhász tanitóék idősebb fia és Julis bizony nem vette rossz néven, ha néha néha úgy vasárnap délutánonkint elűzte az unalmat... no de azért mégis csak különb gyerek a Kálmán, a fiatalabbik.

Hej, hol vannak azok a szép idők, mikor még együtt sétáltak lenn a tó partján, a szerelemről, epedésről susogó szomorú fűzfák alatt. Hogy dobog még most is ábrándos Juliskának a szive, mikor visszaemlékezik azokra a kedves napokra ! Pedig még gyerekek voltak jóformán mind a ketten. Juliska kis tacskó leány, Kálmán érett gimnazista. És, hogy beszélgettek már akkor is szerelemről, a virágfakadásról, a herva- dásról. És hogy elhallgatta a kis Julis, ott fekve a tópart szélén és belenézve annak tiszta tükörébe, melyből ábrándosán integettek feléje a szomorú füzek ágai; hogy elhallgatta Kálmánt, mint olvasta hozzá irt verseit, beszélt a szerelméről ... és hogy meg volt győződve, hogy ez mindig igy lesz.

De nem lett mindig igy. Elérkezett az ősz, mely máskor mindig örömet hoz és a mely most elvitte Kálmánt. Hiszen úgy van : csak nem lehet Kálmán az ami az apja, annak a kis mezővároskának tanítója. Marci, az már más ; hiszen nem lehet mindenkire oly sokat költekezni, aztán meg ő is elég sokba kerül, mig átvergődik az iskolákon és tanító lehet.

De Kálmán, az csak menjen fel Pestre, végezze el az egyetemet, legyen belőle ügyvéd, jó ügyvéd, hires ügyvéd, szerezzen sok-sok pénzt, hogy aztán szegény öreg szüleinek életét tegye boldoggá, szerencséssé ; hiszen úgy is őt ismerték mindig életük céljának, ö benne látták minden reményüket, minden örömüket.

I

Hát persze, hogy igy lett.

Kálmán felment Budapestre és tanult, tanult szorgalmasan. Ezt bizonyították legalább levelei, melyeket irt.

Mennyi mindent lehetett volna ezekből a levelekből kiolvasni. Eleinte min- í dennap jött egy levél, tele hazavágyással, szeretettel. Később már ritkábban ! jöttek és akkor is rövidebbek ; — végre , aztán csak minden két hónapban, a küldött pénzt megköszönni — persze, iszonyú sok a tanulni való.

A jó öreg juhászné úgy el tudta ma- gyarázgatní, hogy hja bizony, nem is olyan semmiség az, ha valaki ügyvédnek tanul!

Lám, a falubeli orvos is, mikor haza- j került az egyetemről, egészen belekopaszodott a sok tanulásba és bizony mi tűrés-tagadás, a Kálmán képén is, melyet karácsonykor hazaküldött maga hely^ett, abból a szép süríi hajból csak nagyon gyér fürtök tapadnak a koponyájához, szépen kétfelé fésülve. Persze a sok tanulás.

S múltak az évek ; Juliskából a kis