Esztergom és Vidéke, 1904
1904-10-02 / 78.szám
Esztergom, 1904. XXVI. évfolyam. 78. szám. Vasárnap,október 2. A „VARMEGYE KÖZPONTI MEZŐGAZDASÁGI BIZOTTSÁGÁÉNAK ÉS AZ „ESZTERGOMVIDÉKI GAZDASÁGI EGYESÜLET“-NEK HIVATALOS LAPJA. fvlcőjelelik Vasárnap és csütörtökön. Előfizetési árak : Esés* é»r — — — — 12 kor. — ÜL Fél évre — — — — — 6 kor. — ÜL Negyed évre — — — — 3 kor. til. «sóm ár»: 14 lit. Felelős szerkesztő : v,iL Laplulajdonos kiadók : ! Br. PROKOPP GYULA és BRENNER FERENC Szerkesztőség és kiadóhivatal: (hova a kéziratok, előfizetés*)!, nyiltterek és hirdetések küldendőn Kossuth [fajos (azelőtt Buda) utca 485. szári). Kéziratot nem adunk vissza. •<$— 23/1904., ss. Esztergom vármegye koz ponti mezőgazdasági bizottságától. Tsrgy: A központi mezőgazdasági bizottság 1904, év IlI-ik évnegyedes ülése. 5V0. Esztergom vármegye központi mezőgazdasági bizottsága a folyó 1904. évi III-ik évnegyedes rendes ülését folyó évi október hó 8-ik napjának délelőtt 10 órájakor a vármegye székházának tanácskozó nagy termében tartja meg, a melyre igen tisztelt táraságodat, mint ezen bizottság tagját van szerencsém hivatalos tisztelettel meghívni. Esztergom, 1904. szeptember 28-án. Az elnökség megbízásából Dr. Thuránszky Lajos. biz. jegyző. A helyi ipar pártolásáról. Esztergom, szept. 30 Nap nap után halljuk és olvassuk a napi sajtóban a hazai ipar pártolásának jelszavát, mely mindég hangosabban tör elé, s hódit magának tért. S ha jogosult a hazai ipar pártolásának térfoglalása, jogosult az a törekvés is, mely a helyi iparnak, * > - ; a más vidéki iparral szemben elsőbbséget ad. Előttünk a megye jövő évi költségvetése, mely jeien sorainkra az impulzust megadta. ' A szükségleti résznek a szállításokra vonatkozó tételénél olvassuk, hogy a nyomtatványok szállítását a két, egyenlő százalékot engedett helybeli szállítóval szemben egy vidéki cég nyerte el, mely néhány százalékkal többet engedett. Számokban beszélve, kétségtelen, hogy a megyének az az érdeke, hogy szükségleteit minél jutányosadban szerezze be. Ámde ez az éremnek csak egyik oldala, de lássuk a másikat. Ha emlékezetünk nem csal, a múlt i évi őszi közgyűlésen a megye bizottsága bizonyos tekintetben elvileg kimondotta azt, hogy a vidéki iparral szemben a helyit pártolja, r ezen helyes irányú álláspontnak köszönhető az, hogy a szállításokat helybeliek kapták meg. Midőn a megye közönsége erre az álláspontra helyezkedett, figyelemmel volt arra, hogy mig azok a helybeli ajánlattévők a megye és város polgárai, kik mint ilyenek méltán elvárhatják, hogy habár némi áldozat árán is, a vidékiekkel szemben ők helyeztessenek előtérbe, ad- * I Ne jöjjöi* el . . . „Ne jöjjön el soha többé — Ne is lássam máskor.“ Ezt rebegte édes ajkad Este bdcäuzaskor. Pedig kendőd kicsi kendőd Megmondaná nékem, Azon este szép szemedből Köny is hullott értem. Baross Kálmán. es Fény- az élet. Fényben van a varázs, £ az erő; fénynek hódol minden . . . n minden . . .Fény uralja a teremtés it remekét az embert. Fényt követi a nö- V vény. Hő és fény szerves élet forrása a napsugár. Minden test fényt rejt, fényhatását csak az alacsonyabb hőfok ü korlátozza — mert pl. 400 fokig félti hevítve minden test fényt lövel. Örökéletű lett a latin költő eme mondása: „Pulvis et umbra sumus“. Por és árnyék vagyunk. Mert, hogy a a költő az árnyékot használta a „fény“ helyett, az csupán az enyészetre emlékeztető, borult kedélyére vall, mivel lelki szemei előtt a megsemmisülés lebegett. Goethe, a lánglelkü költő utolsó szavaival : „fényt, több fényt! szintén az enyészet ellen látszik védekezni, mert fény nélkül nincs élet. Az élet egy kis vegyi feszerővé alakult napsugár és egy kis por. Nézzük a növényeket, létüket a por és körlég- I bői merítik. Ez az anyag, a varázsló I bűvész a fény, a napsugár, a nagy szabadkőműves, mely áthasonlás (assimi- latio) utján építi a szerves testeket — a növényeket. Mi is ez az assimilátió ? A növények ama képessége, mely szerint zöld részeikben levő „zöld testecsek“ chlorophyll és napsugár által uj élő szerves testeket növelnek, vagy más szóval, chlorophyll szemcsékben alakul át a napsugár fénye és melege szerves vegyi feszerővé. Ezekből folyólag pl. táplálkozásunk nem más, mint egy adag vegyi feszerővé alakult napsugár, mely vegyi feszerőt ! — midőn lélegzésünk által oxydálta- tik, — az axygén ismét felbontja, s a szabaddá lett napsugár, mint az élet nyilvánulása, mint hő, mint erő, mint munka jelentkezik. dig- az a vidéki, semmiféle tekintetben a mi közterheink könnyeb- bitéséhez nem járul, sem a közvetlen, sem a közvetett adók fizetésének alakjában, s így az a néhány százalék több külömbözet busásan megtérül, ha talán nem is közvet- len, de közvetve mindenesetre. * I De gyakorlati szempontból véve a dolgot előre nem látható akadályoknak néz eléje a megye akkor, midőn épp a nyomtatványokat szándékozik messze vidékről beszerezni. Az eddigi gyakorlat fényesen igazolta, hogy maga a minta adás távolról sem elégséges arra, hogy a szállítás a szükségletnek és igényeknek megfelelő legyen, s ha ez való, úgy a távolság sok nehézségeket és Időbeli akadályokat fog gördíteni a pontos és a megye érdekeinek .megfelelő kiszolgálás elé. De nemcsak a fent elmondottak azok, mik a helybeli ipar istápolá- sát indokolják, hanem a méltányosság is. Nem egyszer történt meg, hogy a helybeli ajánlattevők közül annak ajánlata fogadtatott el, ki kevesebb százalékot engedett, amiben a megye közönségét méltánylandó okok : kielégítő, jó, pontos szállítás, majd az vezették, hogy az illető régi szállító. S ha már most r.,.weo■mwtruTimwuWfr.i » icyan.n i^imn»»WMaiAWWriiwi»rii mm un ■»—>iiiiri»j-;.y Ha egy szép rózsát tűzálló csészében elégetünk kevés por marad vissza. Hova lett az illat ? hova a szinpompa ? hova az erő, a melyből és a mely által az létesült ? Szabaddá lett mint fény, mint hő, mint napsugár. És mert az erő és anyag örökké való — uj szerves életnek fog szolgálni létalapul. Az élet a halál jelképe, a halál az uj élet alapja. Az assimilationál a napsugár a körlég szénsavából desoxydatió utján szént és a vízgőzből hydrogeniumot képez, vagyis az oxygént kiiizi. Az oxygen azonban újból módot és alkalmat talál a szerves testekhez férkőzni, azokat oxydálja — elégeti, midőn a szén, mint szénsav — a hydrogénium ismét viz- gőzzé alakul át. , Megismervén a fényt, a napsuga- rat, hogy jelentőségét még inkább mérlegelni tudjuk, kövessük hatását a növény és állatvilágban. A fényt az életben mindenütt árny követi, mely árny vagy sötét, vagy csak homályos — gyenge, aszerint mi-; ként viselkednek a testek a reájuk ható fénysugárral szemben. U. is : A testek a fénysugarat tagy áteresztik, vagy visszaverve szétszórják, vagy elnyelik, vagy megtörik — ezek szerint a tes pusztán méltánylást érdemlő okokból kész volt a megye közönsége áldozatot hozni, mit ha tett, szintén csak a saját érdekében tett, nyivel inkább indokokolt az áldozat- készség akkor, midőn a vidéki iparral szemben, habár némi áldozat árán is, a helybelinek pártolásáról van szó. Midőn a helyi ipar pártolása érdekében szót emelünk, szándékunk nem arra irányul, hogy a véleményező tényezők javaslatai felett bírálatot mondjunk, mert hisz javaslatuk számadatbeli indokokra van építve, de, hogy a megye közönségét a fennebb elmondott nemcsak méltányossági, de gyakorlati okokra is felhívjuk, melyeknek figyelembevétele a megyének, bár csak közvetve, közvetlen azonban a helybeli iparnak evidens érdeke. —a. Dermedtség. Kifáradt a munkában az egész magyar társadalom, idegei eler- nyedtek, akarat ereje megbénult, nagy nemzeti ideálok nem lelkesítik, a közügyekért való munkálkodástól távol tartja magát s tétlenségre kárhoztatva a legnagyobb tek vagy átlátszók, pl. a színtelen üveg vagy fényszórók, pl. a fehértestek, yagy sötétek, pl. a fekete testek, vagy áttetszők mint a tejüveg. A testek mindég azon szint mutatják, mint mely szint visszaverni, szétszórni képesek. A fényszétszóró, visszaverő testek, mint fényhatás erősítő, sokszorosítók működnek, pl. a fehérre meszelt szobák világosabbak. Azon testek, melyeknek célja, hogy a sötétben is lehetőleg felismerhetők legyenek, fehérre festendők. Ezek ellenében a sötét, árnyékos testek, mint fénynyelők, fényhatás csökkentők szerepelnek, pl. az esthomályt öregbítik. Ebből magyarázható a fekete ruha szövetek „kényessége.“ A fekete szöveten u. is: a legkisebb per szem is feltűnik, mert mig a porszem körüli fekete szin a fénysugarakat elnyeli, addig a porszem azokat visszaveri — szét szórja, a reá hulló fénysugár fényhatását öregbíti — megvilágitj a, szembeötlővé tesszi. A körlég fényszóró képessége szüli a nappali fényt. U. is: Ha a napsugarak a körlégen áthaladva, szét nem szórat- nának, akkor érzékeinkre kellemetlenül, csak azon tárgyak és a tárgyak azon részei lennének feltűnően megvilágítva, Ií „Esztergom äs Sät“ tárcája
