Esztergom és Vidéke, 1904

1904-04-07 / 28.szám

gaMR«Hmi»uMa«Bi Esztergom vármegye központi mezőgaz­dasági bizottsága elnökségétől. Meghivó. Esztergom vármegye központi mezőgazdasági bizottsága a fo­lyó év I-ső évnegyedes rendes ülését a közbejött nagyszombat miatt folyó évi április hó 16-ik napjának délelőtt 10 órájakor a vármegye tanácskozó nagyter­mében tartja meg, melyre igen tisztelt uraságodat, mint ezen bi­zottság tagját van szerencsém hivatalos tisztelettel meghivni. Esztergom, 1904. évi április hő i-én. Elnöki szék üres: Thuránszky Lajos bizottsági jegyző. Dr. Prohászka Ottokár. Esztergom, ápril 6. A magyar kath. egyház egy tü­neményes megnyilatkozásu egyszerű papja a király által kitüntetve Páz­mány Péter alapította főiskola kathedrájára lépett fel hirdetni az egyház hitágazatainak mélységes MAGÁNYBAN­Jó igy homályos kis szobámban Egymagamban üldögélni, Vágyat uj vággyal botor reménynyel Tovább fűzni;... tovább élni. — Az élet harcban elfáradtam S megpihenni oly jó itten. Elsimul itt a sok kudarc és Remény mikben vakon hittem. Kiengesztel itt még a lég is, E nagy magány buzdit emel; Kutatva titkod éltem átka, Megnyugszom már mi lesz velem. Szabolcs. Norvégországi útirajz. Storthingshus.*) Különös építkezés. — A hol a norvég alkotmány megszületett. — A mig a hegyek összeomlanak. — Külön kormány, külön alkotmány. — Nem kell ne­messég. — Nem szükséges királyi szentesítés. — Törvényhozás. — Végrehajtó hatalom. —»Nincs államadósság. — Egy jó törvény (Folytatás és vége.) A vagyon is egyenletesebben van felosztva, mint bárhol máshol, a hol egy palota mellett ezer a zsellérház. Igy, társadalmi zavarok sem keletkez­*) Mutatvány a szerzőnek sajtó alatt levő, május­ban megjelenő »Norvegorszag« cimű útirajzaiból. igéit, igéiben a bölcseleti tudomány messzire vetitő szférájában kutatni és tanítani az igékben rejlő igaz­ságokat, mik az emberek lelkeit ugy is, mint a haza polgárait, mint az egyház hívőit az anyagi és lelki boldogulással karöltve képessé te­gyék a fejlődésre. i Gyönyörű feladat! — mely mélysé­ges értelmet, fenkelt gondolkozást, szilárd akaratot, nyugodt szivet és ihletett ajkat kér. És ez mind meg­van a távozó egyetemi tanárnál, ki hosszú évek során a helybeli ősi papnevelő intézetben mint lelki igazgató működött lelki gyermekei javán. Mélységes értelme széles keretű munkáiban tükröződik vissza s ta­lán egyedül áll azon bölcseleti fej­tegetés terén, mely harmonikus egységbehozza a kinyilatkoztatást, az anyag, a lény származásával, ren­deltetésével és fejlődésével foglal­kozó tudományt. Következtetéseit, ítéleteit szövő gondolkozása nem téved és felemelkedvén a járt utak fölé, megjelöli az utat, mely biztos irányban vezet akár az élet, akár a nek egykönnyen. Az újfent emiitettem királyi vérből valók, szivükbe vágván az érzés, mint kacér hölgy a szerelme­sét, tüntető közönynyel fogadják a ki­rályt, előtte nem nagyon hajolnak, ha közibük jön, sőt, ölvén egymásban a lelkesülést, szabadon paroláznak vele, — mert hisz — mondják a büszke lel­kű emberek — ők is királyi vérbőliek. Nagy az ő emberértékelésük. A fölka­paszkodásnak útját állják. Mindez nem zárja ki azt, a mi minden országban megvan, hogy a nagy birto­kosok, kiket gazdagság övez és birto­kosai egy kis földi nagyhatalomnak, külön képeznek arisztokráciát. Képtelen­ség korlátozni a vagyon halmozást, s igy, ha származás, összeköttetés nem is, de a vagyon, ha olykor le is töri az ambiciót, mégis 'segit magasra. Csak igy! juthat valaki Norvégiában fel, csak vagyonnal lehet a társadalom ormán fent. Az országgyűlési tanácskozásból, poli­likai élet zajlásából észrevettem, hogy — föltevésemben csalódva — ez a csen- j desvérü nép is tud lobogó indulatba jönni, sőt a törvényhozás munkájának tartoztatása nélkül tüzelni a közvéle-! mény fegyverével, nagy felfortyanással, erősen követelőzve viharosan nyilatkozni meg, ha a maga igazát firtatja, mert nemzeti önérdekét hanyatlani soha nem engedi, pártközi viszonyokban sem. A parlament fliggetlenn minden irány­megsemmisülés, felé. Akarata reá nehezedik s nem követel, nem tesz félelmessé, legkevésbbé pedig nyul az erőszak fegyveréhez, csak bizo­nyit, érvel, tiszta meggyőződésre és igazságainak elfogadására törekszik vezetni hallgatóit. i j Eszméit vezető gondolatainak hul­I lámtorlódásában fel-fel szárnyal az ' élő hit, lénye átszellemül és sze­retettől ömlengő szive mindazon \ által nyugodt. Szavát ihlet kiséri és mindenkor mindenben az emberhez szól, hogy ismerje meg önmagát, ismerje Őt, kitől mindenki szárma­zott. Igy áll előttünk mint tudós és hozzá méltón, mint az egyház szol­gája, ki az engedelmességben, az alázattal és papi kötelmeinek a leg­pontosabb teljesítésével szentségéle­tet él. És mint felebarát, mint munka­társ ott van a szomorúak, az el­hagyatottak, a szegények között, vigasztal, bátorít, felemel, nem retten­ve vissza az áldozatoktól, bár önma­gát rövidíti is meg vele. Ime rövid és halvány vonásokban ban, s igy magánérdek nem búvhatik tagjainak háta mögé. Annál kevésbé le­het őket engedelmes eszköz gyanánt felhasználni. ízig-vérig nemzeti minden honatya. Tisztviselő ember még tagot sem vá­laszthat a házba. Nálunk ellenkezőleg volt, politikai világunk alacsony szint­jén, a politikai szüreten, mikor az alkot­mányos láz kitört, köztisztviselőknek, a kényszerhelyzetbe jutott hivatalos férfi­aknak, lelketlen népieskedéssel kortes­kedni kellett akkor, és politikai portyá­zókká kellett válniok, pedig a jobbik megismerés kélt bennök. Jó hogy ezt tenni már csak kellett és nem dul már az erőszakosság láza. Olyan kinos vergő­dés volt az, mint mikor a vér szabály­talanul kering az elmeszesedett erekben. Norvégiában a király szentesítése nél­kül is törvényre emelkedik a határozat, ha három tanácskozási időszakban (te­hát kilenc év alatt) az elfogadva lett. A királynak csak elodázó, nem pedig • visszavethető joga van. Látható ezekből, hogy a törvényho­zás, király és népképviselet között osz­lik meg, a király jogarának jogköre megszűkitett, hogy a törvényhozás ki­rály és népképviselet között oszlik meg s igy megtörtént már, hogy a sorom­pón kivül állva, legbensejében találva a királynak zárt ajakkal kellett letenni szándékáról s a körülmény alakulásának irányában, a rá befolyó erőtényezők, jegy jellemileg teljesen kikristályo­jzódott ember, és a tudomány zenit­f jén álló tudós, egy Isten szive szerinti pap. Távozása nem bánat nekünk nem j is lehet az. Csak örömünk kisérheti j őt mindazon áhitatszerü kívánattal: I vajha sikerülne neki mindaz, amit ' szive óhajt, hogy egymással meg­''• értesse az embereket hazájuk, egy­házuk és önmaguk javára. 1 Üdv a távozónak, dr. Prohászka Ottokárnak. j B. V. I ===== A dolgozó not A darvínizmus, positivizmus és , az evolucionizmus változtatták meg a nő erkölcsi, szellemi és társadalmi helyzetét. A természettudományos gondolkodás más irányt adott az emberiség felfogásának. A termé­szettudományok óriási fejlődése a filozófiii áramlatokat sok tekintet­ben más irányba terelte, s egyes tételek megdöntése az emberi­ség eszejárását is alaposan megvál­toztatta. Vannak ősdogmák, szocioló­giaiak s filozófiaiak egyaránt melyek­től nem akar a világ megválni, bár más néző pontból szemléli őket, mint közhatalmi erejének megszorítása követ­keztében azt látván, hogy nincs jogok és javak elalknvása, hiába való minden, jó arcot kellett vágni a rossz játékhoz. Mikor erős ütés érte akaratát, királyi hatalmát, azalatt az alattvalók, érvény­re jutván a nép akarat, teljes tüdővel szívták a szabadság éltető levegőjét. A mai alkalmazkodó időben ritkaság, szép vonás, szabad rőptü élet­nyilvánulás. Nagyjelentőségű tény a nemzeti közéletben, király uralkodásá­ban, mert utóvégre is a király van a népért és vannak tiszteleti jogok. He­lyes állásponton állni, ez a legjobb politika. A nép élete, ne legyen kielé­gítetlen kívánságok láncolata, A király­ra nézve különösen is áll az, hogy az a legfényesebb győzelem, melyet önmaga fölött arat. Ne tagadjon meg jogosult kérelmet soha. Nemzetellenes kormány­zás előbb utóbb vészt hoz, legtöbbször a maga fejére. A végrehajtó hatalom ugy ván a ki­rály személyében össpontositva, hogy hadüzenetet vagy békét, sőt a sereg össz­pontosítást is csak a felelős tanácsának hozzájámlásával teheti, különben ereje vesztett a parancs. Az ezredek és tisztjeik zsoldot nem kapnak, az erre szánt állambirtokok jövedelméből tartják fenn magukat. Mind­ennek az a jó eredménye van, hogy Norvégiának nincsen államadóssága. Polgárai a terhek alatt nem roskadoz-

Next

/
Thumbnails
Contents