Esztergom és Vidéke, 1904

1904-04-07 / 28.szám

gaMR«Hmi»uMa«Bi Esztergom vármegye központi mezőgazdasági bizottsága elnökségétől. Meghivó. Esztergom vármegye központi mezőgazdasági bizottsága a folyó év I-ső évnegyedes rendes ülését a közbejött nagyszombat miatt folyó évi április hó 16-ik napjának délelőtt 10 órájakor a vármegye tanácskozó nagytermében tartja meg, melyre igen tisztelt uraságodat, mint ezen bizottság tagját van szerencsém hivatalos tisztelettel meghivni. Esztergom, 1904. évi április hő i-én. Elnöki szék üres: Thuránszky Lajos bizottsági jegyző. Dr. Prohászka Ottokár. Esztergom, ápril 6. A magyar kath. egyház egy tüneményes megnyilatkozásu egyszerű papja a király által kitüntetve Pázmány Péter alapította főiskola kathedrájára lépett fel hirdetni az egyház hitágazatainak mélységes MAGÁNYBANJó igy homályos kis szobámban Egymagamban üldögélni, Vágyat uj vággyal botor reménynyel Tovább fűzni;... tovább élni. — Az élet harcban elfáradtam S megpihenni oly jó itten. Elsimul itt a sok kudarc és Remény mikben vakon hittem. Kiengesztel itt még a lég is, E nagy magány buzdit emel; Kutatva titkod éltem átka, Megnyugszom már mi lesz velem. Szabolcs. Norvégországi útirajz. Storthingshus.*) Különös építkezés. — A hol a norvég alkotmány megszületett. — A mig a hegyek összeomlanak. — Külön kormány, külön alkotmány. — Nem kell nemesség. — Nem szükséges királyi szentesítés. — Törvényhozás. — Végrehajtó hatalom. —»Nincs államadósság. — Egy jó törvény (Folytatás és vége.) A vagyon is egyenletesebben van felosztva, mint bárhol máshol, a hol egy palota mellett ezer a zsellérház. Igy, társadalmi zavarok sem keletkez*) Mutatvány a szerzőnek sajtó alatt levő, májusban megjelenő »Norvegorszag« cimű útirajzaiból. igéit, igéiben a bölcseleti tudomány messzire vetitő szférájában kutatni és tanítani az igékben rejlő igazságokat, mik az emberek lelkeit ugy is, mint a haza polgárait, mint az egyház hívőit az anyagi és lelki boldogulással karöltve képessé tegyék a fejlődésre. i Gyönyörű feladat! — mely mélységes értelmet, fenkelt gondolkozást, szilárd akaratot, nyugodt szivet és ihletett ajkat kér. És ez mind megvan a távozó egyetemi tanárnál, ki hosszú évek során a helybeli ősi papnevelő intézetben mint lelki igazgató működött lelki gyermekei javán. Mélységes értelme széles keretű munkáiban tükröződik vissza s talán egyedül áll azon bölcseleti fejtegetés terén, mely harmonikus egységbehozza a kinyilatkoztatást, az anyag, a lény származásával, rendeltetésével és fejlődésével foglalkozó tudományt. Következtetéseit, ítéleteit szövő gondolkozása nem téved és felemelkedvén a járt utak fölé, megjelöli az utat, mely biztos irányban vezet akár az élet, akár a nek egykönnyen. Az újfent emiitettem királyi vérből valók, szivükbe vágván az érzés, mint kacér hölgy a szerelmesét, tüntető közönynyel fogadják a királyt, előtte nem nagyon hajolnak, ha közibük jön, sőt, ölvén egymásban a lelkesülést, szabadon paroláznak vele, — mert hisz — mondják a büszke lelkű emberek — ők is királyi vérbőliek. Nagy az ő emberértékelésük. A fölkapaszkodásnak útját állják. Mindez nem zárja ki azt, a mi minden országban megvan, hogy a nagy birtokosok, kiket gazdagság övez és birtokosai egy kis földi nagyhatalomnak, külön képeznek arisztokráciát. Képtelenség korlátozni a vagyon halmozást, s igy, ha származás, összeköttetés nem is, de a vagyon, ha olykor le is töri az ambiciót, mégis 'segit magasra. Csak igy! juthat valaki Norvégiában fel, csak vagyonnal lehet a társadalom ormán fent. Az országgyűlési tanácskozásból, polilikai élet zajlásából észrevettem, hogy — föltevésemben csalódva — ez a csen- j desvérü nép is tud lobogó indulatba jönni, sőt a törvényhozás munkájának tartoztatása nélkül tüzelni a közvéle-! mény fegyverével, nagy felfortyanással, erősen követelőzve viharosan nyilatkozni meg, ha a maga igazát firtatja, mert nemzeti önérdekét hanyatlani soha nem engedi, pártközi viszonyokban sem. A parlament fliggetlenn minden iránymegsemmisülés, felé. Akarata reá nehezedik s nem követel, nem tesz félelmessé, legkevésbbé pedig nyul az erőszak fegyveréhez, csak bizonyit, érvel, tiszta meggyőződésre és igazságainak elfogadására törekszik vezetni hallgatóit. i j Eszméit vezető gondolatainak hulI lámtorlódásában fel-fel szárnyal az ' élő hit, lénye átszellemül és szeretettől ömlengő szive mindazon \ által nyugodt. Szavát ihlet kiséri és mindenkor mindenben az emberhez szól, hogy ismerje meg önmagát, ismerje Őt, kitől mindenki származott. Igy áll előttünk mint tudós és hozzá méltón, mint az egyház szolgája, ki az engedelmességben, az alázattal és papi kötelmeinek a legpontosabb teljesítésével szentségéletet él. És mint felebarát, mint munkatárs ott van a szomorúak, az elhagyatottak, a szegények között, vigasztal, bátorít, felemel, nem rettenve vissza az áldozatoktól, bár önmagát rövidíti is meg vele. Ime rövid és halvány vonásokban ban, s igy magánérdek nem búvhatik tagjainak háta mögé. Annál kevésbé lehet őket engedelmes eszköz gyanánt felhasználni. ízig-vérig nemzeti minden honatya. Tisztviselő ember még tagot sem választhat a házba. Nálunk ellenkezőleg volt, politikai világunk alacsony szintjén, a politikai szüreten, mikor az alkotmányos láz kitört, köztisztviselőknek, a kényszerhelyzetbe jutott hivatalos férfiaknak, lelketlen népieskedéssel korteskedni kellett akkor, és politikai portyázókká kellett válniok, pedig a jobbik megismerés kélt bennök. Jó hogy ezt tenni már csak kellett és nem dul már az erőszakosság láza. Olyan kinos vergődés volt az, mint mikor a vér szabálytalanul kering az elmeszesedett erekben. Norvégiában a király szentesítése nélkül is törvényre emelkedik a határozat, ha három tanácskozási időszakban (tehát kilenc év alatt) az elfogadva lett. A királynak csak elodázó, nem pedig • visszavethető joga van. Látható ezekből, hogy a törvényhozás, király és népképviselet között oszlik meg, a király jogarának jogköre megszűkitett, hogy a törvényhozás király és népképviselet között oszlik meg s igy megtörtént már, hogy a sorompón kivül állva, legbensejében találva a királynak zárt ajakkal kellett letenni szándékáról s a körülmény alakulásának irányában, a rá befolyó erőtényezők, jegy jellemileg teljesen kikristályojzódott ember, és a tudomány zenitf

jén álló tudós, egy Isten szive szerinti pap. Távozása nem bánat nekünk nem j is lehet az. Csak örömünk kisérheti j őt mindazon áhitatszerü kívánattal: I vajha sikerülne neki mindaz, amit ' szive óhajt, hogy egymással meg''• értesse az embereket hazájuk, egyházuk és önmaguk javára. 1 Üdv a távozónak, dr. Prohászka Ottokárnak. j B. V. I ===== A dolgozó not A darvínizmus, positivizmus és , az evolucionizmus változtatták meg a nő erkölcsi, szellemi és társadalmi helyzetét. A természettudományos gondolkodás más irányt adott az emberiség felfogásának. A természettudományok óriási fejlődése a filozófiii áramlatokat sok tekintetben más irányba terelte, s egyes tételek megdöntése az emberiség eszejárását is alaposan megváltoztatta. Vannak ősdogmák, szociológiaiak s filozófiaiak egyaránt melyektől nem akar a világ megválni, bár más néző pontból szemléli őket, mint közhatalmi erejének megszorítása következtében azt látván, hogy nincs jogok és javak elalknvása, hiába való minden, jó arcot kellett vágni a rossz játékhoz. Mikor erős ütés érte akaratát, királyi hatalmát, azalatt az alattvalók, érvényre jutván a nép akarat, teljes tüdővel szívták a szabadság éltető levegőjét. A mai alkalmazkodó időben ritkaság, szép vonás, szabad rőptü életnyilvánulás. Nagyjelentőségű tény a nemzeti közéletben, király uralkodásában, mert utóvégre is a király van a népért és vannak tiszteleti jogok. Helyes állásponton állni, ez a legjobb politika. A nép élete, ne legyen kielégítetlen kívánságok láncolata, A királyra nézve különösen is áll az, hogy az a legfényesebb győzelem, melyet önmaga fölött arat. Ne tagadjon meg jogosult kérelmet soha. Nemzetellenes kormányzás előbb utóbb vészt hoz, legtöbbször a maga fejére. A végrehajtó hatalom ugy ván a király személyében össpontositva, hogy hadüzenetet vagy békét, sőt a sereg összpontosítást is csak a felelős tanácsának hozzájámlásával teheti, különben ereje vesztett a parancs. Az ezredek és tisztjeik zsoldot nem kapnak, az erre szánt állambirtokok jövedelméből tartják fenn magukat. Mindennek az a jó eredménye van, hogy Norvégiának nincsen államadóssága. Polgárai a terhek alatt nem roskadoz-