Esztergom és Vidéke, 1904

1904-01-01 / 1.szám

szagok vezetőinek körében. A küzdelem célja egy, csak módjaiban van némi fokozati eltérés. Anglia már régen a szeszes italoktól való teljes tartózkodást (abstinentia) sürget, a többi ország csak mértékletességet, kivéve Skandináviát, hol az abstinentia már gyakorlatilag életbe lépett s teljesen megváltoztatta az országok erkölcseit és szokásait. A congressusok szaporodtával mindinkább emelkedett az érdeklődés és terjedt az abtinensek álláspontja. A VIII. congressus reánk nézve azért fontos, mert innen számítandó a hazai alkohol-ellenes mozgalom s a kormányok támogató figyelme. A IX.-en Brémában már több ezer érdeklődő s kiküldött vesz részt. Ezen kiállítást is rendeztek a szakirodalomból, az alkoholmentes italokból, az iparilag felhasznált alkoholokból, alkohol káros hatását mutató rajzokból s a gyógyító intézetek berendezéséből. Az 1903. ápr. 14—19,-ig tartott brémai üléseken számosan szóllottak a tárgyhoz különböző szempontokból. A megvitatott eszmék nagyon is közérdekűek, érdemes velük foglalkoznunk. Az alkohol a kultúra ellensége, bizonyítják a fogházak, szegény- és kórházak, s őrültek házai, melyek áldozataikkal vannak tele. Arányosan nő az alkoholizmus terjedésével a büntettek, a szegénység, a betegség száma és az erkölcstelenség. Megszüntetésére nőegyletek is alakultak. Az eredmény néhány országban már is nagy, Fimországban egyes helyeken semmiért sem kapni szeszes italt, a lapok nem veszik fel semmi szesznek a hirdetését Az angol tengerészeinél is nagy si kert ért el a működő 217 egyesület* Debrück, Helenius, Kraepelin az* ifjúság számára szerkesztett ovó iratokkal szereztek a küzdelemnek sok hivet; az alkohol-fogyasztás minden rétegben valóban csökken, is Ausztriában, ahol törvény van készülőben az iszákosság magán és büntetőjogi megfenyitése érdekében ; ily törvény Angliában már van is. Belgiumban nagy adót szabtak a pálinkára, Németországban korlátozták a kiméréseket. Franciaországban s nálunk az iskolában hívják fel az ifjúság figyelmét az alkohol veszélyeire. A baj belső gyógyításának valóban az iskolából s a megnemesült népszokásokból kell kiindulnia; s itt hivatása a művelt osztálynak s főleg a tanító világnak a tömeget vezetni, jó példával irányt szabni. Ehhez pedig szükséges, hogy hatékony erőt önthessen a szivekbe, mint egykor a rómaiak tobzódásaival szemben a keresztény erkölcs. Svédországban az abstinentia hódításával a művészi alkotás, a költészet s az esztétikai kultúra terén megindult a virágzás. Ez a kapcsolata az alkoholizmusnak a műveltséggel. Senki sem veszít a teljes tartózkodással sem életörömet, sem szellem? serkentést. A tudomány és tapasztalás bizonyítja, hogy az alkohol csekély élvezését nem lehet sem hasznosnak sem üdvösnek mondani. Mint tápláléknak kevés értéke van, árán táplálóbb étel vehető ; a tetterőt kétségtelenül gyöngiti. De pusztítja a szervezet védő eszközeit, főleg az idegrendszert, zavarja a tápálkozást, fokozza a veleszületett gyengeséget, s mindezzel előkészíti a talajt a tüdővészre, a tüdővész kifejlődését a szervezetben sietteti; gyöngítvén az egyén erkölcsi felfogását, a test elhanyagol lásával s a nyomor emelésével igazi terjesztője a tüdővész csiráinak. Az alkoholizmuson győzedelmeskedni majdnem annyit tesz, mint a tüdővészt legyőzni. Azért a I tüdővészes szanatóriumokban első sorban az abstinentiára kell ne— Netn értem. Már rég itt kellene lennie . . . Talán siet ön? Kérdé Finta izgatottan óráját nézve. — Ó nem! Csak . . . Külömben azt az egy órát úgy is itt kellene töltenem. Finta oda ment Tinka közelébe. -— Ha meg engedi. — Aztán leült az asszony mellé. Hosszas beszélgetés után nem tudott magán uralkodni az özvegy, megfogta az asszony kezét szelíden, biztatóan. — Egy őszinte vallomással tartozom önnek, a mit meg kell, hogy mondjak. — Nos ? szólt az asszony kíváncsi tekintettel és bántó flegmával. — Ön olyan szép, olyan különös varázslattal biró lény, a melyre nincs szó, nincs fogalom ! — susogá Finta szerelemtől remegő hangon. — Ugy látszik hízelegni akar. Nemde ? — Nem, korántsem. A szivem a lelkem diktálta ezt. Olyan igazán, olyan őszintén mondtam, mint egy Isten van az égben. Kimondhatatlauul jól esik, hogy itt lehetek közelébe ; foghatom bársony finom kezét, gyönyörködhetem szemeinek sugaraiban ; csodálhatom csábos ajkát, termetét mindenét. Ne haragudjék reám, de tartozom ezzel. — Hisz mióta házunkhoz jár, más előttem a világ egészen. Megaranyozta az én sivár életemet, minden mosolyog körülem, mióta ismerem. Különös izgatottság vett rajtam erőt, valahányszor láthattam. A szivem megdobbant, midőn hallhattam ajkának andalító csicsergését. vélni, noha egyébb ovóintézkedések is feltétlenül szükségesek; a főok mellett a mellékes okokat sem szabad elhanyagolni. Az alkoholizmus megrontja az egyént, és ijesztően terjeszti az utódokban a szellemi és testi silányságot, csökkenti a munkaerőt, az eüentálláserőt, fokozza az erkölcsi züllést, a szellemi szegénységet. Az iszákosság minden tekintetben megrontója a társas életnek. Aláássa az erkölcsi s fajfentartó alapját. A nyomorék katonakötelesek számának általános emelkedésében nagy része van az alkoholizmusnak. Rauschburg Pál dr. »Gyengetehetségű v. gyengeelméjű iskolásgyermekek* c. érdekes értekezésében a gyermekek ezen sajnálatos betegségének előidéző okát kutatva, úgy találta, hogy ígen sok gyermek bajának oka a szülők v. gyermekek alkoholizmusa. Egyik ok, hogy elitéljük azon művelt v. főkép szülőket, akik, mert gyermekök talán kér belőle v. roszszalkodik, szeszes itallal rontják meg utódaikat is. Azokkal szemben, akik a mérsékelt élvezetet megengedhetőnek vélük, ott áll mindig a nehéz kérdés, hol végződik a mérsékelt élvezet I határa. Nemzetgazdasági szempontból ki! mutatható, hogy az alkohol élvezet J emelkedésével egyenes arányban ! fogy az egyenes adót fizetők száma. . S ha számba vesszük, mennyibe : kerülnek az államnak a börtönök, .kórházak, őrültek, hülyék v. a i szegények házai, a közrend fennI tartására, amellyek oly szoros kapcsolatban állanak az alkoholizmussal, kérdés, marad-e a szeszadóból valami az államnak. A nép java józanságában rejlik. De csak az igazi szívbeli műveltség szabadit meg az alkoholizmustól. Művelt ember nem szólhatja le az abstinentiát. A legtöbb ember önmagát — Ugy-e kételkedik, ugy-e nem hisz az én szavaimnak ? Pedig Isten látja a lelkemet, hogy igazat mondok. Mert igy beszélek ne vegye zokon, a szivem a lelkem olthatatlan vágya kényszerit erre. Rég vártam a pillanatot, hogy egyedül lehessünk. — Most . . . most súgom a fülébe, hogy nagyon ... de nagyon szeretem . . . imádom Tinka. Kész volnék minden áldozatra, csak azt tudnám viszont szeret-e. Tegyen boldoggá . , . szeressen édes Tinka ! A szép asszony mintha zavarba lett volna ; fejét lehajtva, kipirult arccal babrálta zsebkendőjét. A férfi mind közelebb húzódott hozzá, gyöngéden átfogta az asszony karcsú termetét. — Legyünk őszinték . . . Én ismerem helyzetét, tudom, hogy sok nélkülözés közt él, pedig ön nem arra született; tudom hogy boldogtalan, mert nem tudja szeretni férjét. A sok lótás íutás, szegénység, küzködés nem önnek való. Ön boldog lehet, csak akarnia kell! Az asszonynak keny csillogott meg szemében. Nem tudott szólni, maga elé bámult s halkan sirni kezdett. — Még nincs veszve minden! Még megmenthet valamit. Legyen enyém . . . és szeressen édes Tinka ! A férfi fénylő szemmel, tüzlángban égő arccal, szorította magához az asszonyt, mintha sohase akarná magától elbocsátani. — Enyémnek, igen enyémnek kell ' lennie — szólt a vágytól elfojtott hangon Finta. ! Az asszony egy pillanatra ellentállás j nélkül tűrte az izzó csókok özönét, a i tüzes ölelést. Nagy szempillái önfeledten csukódtak le. I Egyszer csak erős szédület fogta el ; ! a csók már égetett, az ölelés csaknem ! fullasztó volt s midőn már majdnem odaI adta magát: fdnyitotta nagy szemeit, j Egész testében megrendült, ajkai ÖsszeI szorultak, eszébe jutott valami a mitől bűnre nem vetemedhetik. Az ő szégyene másé is lenne. Végső megerőltetéssel szabadította ki magát az erősen ölelő karok közül. Szemében szikrázó haraggal mérte végig Fintát. — Uram ! ? — Aztán hamarosan felölté kabátját, kizárta az ajtót és szótlanul távozott. A s^oba csöndes lett. Finta neki dőlve a kerevetnek teljes lemondással bámulta a. menyezetet, tűnődve a történteken. —- Haha . . , Még ilyet sem értem ! — kiáltott- És elővett egy vastag szivart s rágyújtva oda állt az ablak elé, gomolygó füst karikákat eregetve bámult ki az est szürkületbe. * Mikor az asszony haza ért, a férje már körmölt fáradtan. Nagyot nézett mikor felesége hozzá simult és homlokon csókolta. Azt még nem tette soha ! Többet nem ment annak a háznak feléje sem. Ugy érezte, mintha ő volna a legboldogabb asszony. csalva, agya elbóditása végett iszik, vagy mert az alkoholivás esztelenül divattá lett, a tőkepénz szomja meg kihasználja ezt a mérget lehelő divatot. Az agy folytonos bódítása igen gyakran iszákos elmebetegségre visz. Az ilyen betegsé get jellemzi, hogy az elmebajtól szabadulva még nem szabadul meg az iszákosságtól. Ha ettől is szabadulni akar, akkor az abstinensegyletbe kell lépnie vagy iszákosok gyógyító intézetébe, amelyek Németországban nagyobb számmá! vannak s alapításuk szüksége mind égetőbben lép előtérbe mindenütt azon arányban, amint süllyed a jó családi vallásos nevelés. Gothenburg (Svédország) főkép a pálinkaivás ellen küzdve a mérési jogot részvénytársaságnak adta ki. Szigorúan tilos a vendéglőben ittasnak vagy 18 éven alulinak szeszes italt adni vagy hitelezni. A társaság alkohol-mentes olvasó szobákat állított fel, ahol senki sem köteles valamit fogyasztani. Ujabban a sört és a bort is monopolizálni szándékoznak ily módon. Ez a rendszer kétségtelenül erős paizs a védekezésre s az iszákosságot nagyon csökkentette, ahol csak alkalmazták (Anglia és Németország,) de az iszákosságot kiirtani csak a teljes tartózkodás a szeszes italoktól, abstinentia fogja. Erre azonban nevelni kell. A Unitó sokszor talál alkalmat, hogy az abstinentia áldásosságát, a szeszes ital és iszákossá^ káros hatását szem elé állítsa. S ez hazafias tett is. Az iskolán kívül egyletekben s a családi körben lehet legtöbbet tenni, hogy a gyermek meg ne szokja az alkoholt. Angliában 1889 óta a propaganda céljaira 40 ezer font sterlinget gyűjtöttek s a mult évben négyezer előadást tartottak a tanítók ugyanannyi iskolában félmillió növendék számára az alkoholizmusról. Fontos dolog megismertetni a kérdéssel a tanítójelölteket. Angliában 344 gyermek egylet van, melyeknek tagjai ígéretet tesznek: Megigérem, hogy minden részagitő italtól tartózkodni fogok. Heti 1 órai ülésükön a tárgysor ének, ima, szavalat s rövid beszéd az abstinentia hasznáról. Mértékletességi Ifjú egylet a világon több mint 28 ezer van, 3 és fél millió taggal. Angliában most lép életbe egy uj törvény, mely szerint tilos a 14 éven aluli gyermeknek részegítő ital vagy bódító ital árusítása és adása, sőt ezek nem ls vihetnek a vendéglőből le nem pecsételt szeszes italt. Vendéglőben 16 éven aluli egyénnek tilos szeszes italt élvezés végett adni. Az amerikai iskolában 11 év óta tartanak évenkint 30—40 előadást az abstinentiáról. Azóta a szeszes italok fogyasztásában az emelkedés 2

/

3-al csökkent. E tanítások azt eredményezték, hogy nemcsak a gyermekek lettek abstinensek, hanem a szülők is. Sőt kezd megszilárdulni a felfogás, hogy az alkohol a munkásnak és a munkaadónak is ellensége, az önmegtartóztató egyén józan, kitartóbb, megbízhatóbb, becsületesebb, és haszon a munkaadóra is. A katonáknak nem adnak szeszes italt, e helyett egyébb járulékjaikat javítják, ügyes üzletek kárával jár, de a közjólét és erkölcs hasznot húz belőle.